Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-27 / 174. szám

PÉNTEK, 2001. JÚLIUS 27. HIRDETÉS 35 A legjobbak között a Pick, a Démász és a Hungerit Nem mi húzzuk az „ipart" Viselni a keresztet „Mindenkinek megvan a maga ke­resztje, kérem. Jobb, ha erről nem is be­szélünk" - mondta nyomozó is­merősöm a minap, amikor azt kérdez­tem, mit szól a köztisztviselői törvény új módosításához, mely rájuk is vonat­kozik. A tömör vélemény azért döbben­tett meg, mert épp előző este olvastam a ruhájukon keresztet viselő templomos lovagokról, akik annak idején a szaracénok ellen háborúztak a Szentföl­dön. A keresztes háborúk elején megalapüott, s aztán bot­rányos körülmények között felszámolt szerzetesrend tag­jainak életét is szigorú regula határozta meg. Ez a, Jog­anyag'" nagyon szórakoztató olvasmány lehet, Umber­to Eco egyik regényében idéz is belőle. Egy-egy tiltó passzusból kiderül, hogy a több száz évvel ezelőtt élt fér­fiemberek is érző lények voltak. Hiszen a templomos re­gula szerint például szigorúan tilos volt a nőkkel való bár­minemű érintkezés, szintén tilos a keresettet díszít*** ru­hát dühösen a földhöz vágni, és azt kiáltani: „atauuk a szaracénokhoz". Nem lehetett könnyű a helyzetük, hi­szen az ellenfél erős és ügyes volt. Annak, aki a regulát megalkotta, egy célja volt: biztosítani, hogy a szent cél érdekében létrehozott közösség meg tudja védeni magát a kívülről érkező támadásoktól. Ha ez utóbbi szempontból nézzük a fönt említett ma­gyarjogszabályt, azt láthatjuk például, hogy a vezető be­osztású köztisztviselőt - így többek között a vezető beosz­tású rendőrt, az osztályvezetőt, főosztályvezetőt, állam­titkárt - harmincnapos határidővel, indoklás nélkül föl lehet menteni a beosztásából. Igaz, le is mondhat indok­lás nélkül. Merész a gondolatkísérlet, de reális: ha pél­dául egy rendőr olyan ember vállalkozásáról gyűjt ada­tokat, aki bűnt követ el, s ennek az embernek megfelelő kapcsolatai vannak, megtörténhet, hogy a rendőr főnö­két egyszer csak indoklás nélkül felmentik. Az ilyesmi pe­dig akár meg is félemlítheti a bűnüldöző testület tagja­it, főleg választások előtt. Az pedig még természetes, hogy a több nyelven beszélő rendőr csak az után a nyelv­tudás után kap pótlékot, amire a munkakörében szük­sége lehet. Hiszen például a román határ mellett az óhé­berrel valóban nehéz volna boldogulni. Az viszont már elgondolkodtató, hogy a felsőfokú végzettség után kap­ható pótlék az úgynevezett helyi szerveknél dolgozók esetében nem jár; csak .Jöljebb". Ami óhatatlanul ar­ra engedi következtetni például a városi kapitányságo­kon szolgáló rendőröket, hogy olyan beosztásban dolgoz­nak, ahol a hülyék is megfelelnek. Ez utóbbi következtetés az enyém. Nyomozó ismerősöm ennél drasztikusabb volt: „A rendőr ezután ismét cím­szó lesz a Kis állathatározóban. De hát volt már ilyen". Különbözőképpen lehet rangsorolni a hazai válla­latokat, a legelterjedtebb az, amikor árbevétel alap­ján állítják össze a leg­jobb ötvenet. Azután le­het nézni az adózott ered­ményt, a foglalkoztatot­tak számát, az exportot, ám egyik szempontból sem számit igazán „iz­mosnak" Csongrád me­gye. Hárman azért befér­nek a legjobb ötvenbe. Az ötven legnagyobb árbe­vételű hazai cég között nincs Csongrád megyei, s bár né­hány éve a Picknek még bérelt helye volt az előkelő klubban, mára a fejlődőképesebb ipar­ágak kizárták a tagságból az ország legnagyobb élelmiszer­ipari vállalatát. Tették ezt úgy, hogy a Pick kétszer akkora, mint ágazatában a sorban utá­na következő, ez azonban ke­vés ahhoz, hogy az élelmiszer­ipari óriás beférjen a legjobb ötvenbe. A 2000. évi árbevételi TOP-ot a Mol vezeti, 1025 milliárd forinttal, az olajóri­ást a győri Audi Hungária Mo­tor Kft. követi 900 milliárddal. Harmadik a Phillips, negye­dik az IBM, ötödik a Matáv. Az ország sokáig legnagyobb vállalatának, a MÁV-nak meg kellett elégednie a tízes sor­számmal. Legelőkelőbb helyezésün­ket ezzel együtt a Picknek kö­szönhetjük, a foglalkoztatottak létszáma szerint az országban a 17. Ebbe a kategóriába még a Démász Rt. fért bele, a több­megyés, szegedi központú áramszolgáltató kétezer mun­katársával a 46. legnagyobb foglalkoztató. Ezek a társaságok még to­vábbi két kategóriában fértek bele az első ötvenbe, a saját tőkét, illetve az adózott ered­ményt tekintve. Az utóbbi ér­demel több figyelmet, hiszen mind a Pick, mind a Démász egyetlen helyezéskülönbség­gel őrizte meg tavalyi pozí­cióját. Az áramszolgáltató 5,5 Határtalan takarékszövetkezetek A román vidék bankja Munkatársunktól Tegnap Szegeden járt a ro­mán hitelszövetkezetek orszá­gos szövetségének, a Credit­coopnak a küldöttsége, Adrián Morar vezetésével. Az ese­ményhez kapcsolódó sajtótájé­koztatón megtudtuk, hogy az előzmény az Arad Megyei Hi­telszövetkezeti Szövetség és a Takarékszövetkezetek Csong­rád Megyei Szövetsége együtt­működési megállapodása volt. A Creditcoop elnöke tájékoztat­ta magyar tárgyaló partnereit arról, hogy a román hitelszö­vetkezetek szerkezeti átalakulá­sának célja, hogy megfelelje­nek az európai szövetkezeti hi­telintézetekre vonatkozó előírá­soknak. Ezen munkájukban sze­retnének támaszkodni a magyar takarékszövetkezetek tapaszta­lataira. Szőke András, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke elmondta, készek átadni azon tapasztalataikat, ismerete­iket, melyeket 1990 óta szerez­tek. „Mindent elkövetünk an­nak érdekében, hogy a román hi­telszövetkezetek elfoglalhassák országuk pénzügyi, gazdasági életében azt a helyet, melyet a szövetkezeti pénzintézetek Eu­rópában elfoglalnak. A magunk részéről ajánlani fogjuk a brüsszeli szervezet számára, hogy vegye fel társult tagként tagjai sorába a román Creditco­opot" - hangsúlyozta az elnök. Hungerit. milliárd forintos eredménye a 26. helyre, a „szalámigyár" 3,8 milliárdja a 42.-re volt ele­gendő. Az előbbi egyet javított, az utóbbi egyet rontott 1999­Aki az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat bön­gészi, több elgondolkodtató, helyenként furcsa számokat talál. Elsőként láthatja, hogy a gyakorlatban is megvaló­sult az az elméleti lehetőség, hogy legkevesebb hatvan ponttal bejuthat valaki egye­temre vagy főiskolára. Hogy csak szegedi példákat említ­sünk: az egészségügyi főis­kolai kar védőnő, vagy a ter­mészettudományi kar mate­matika szakán éppen itt húz­ták meg a bekerülési határt. De a TTK-s fizikus szakon, vagy a tanárképző főiskolai kar fizika-földrajz szakpár­ján is csak két ponttal volt magasabb az elvárás. Ezzel szemben maximális teljesít­ményt kellett nyújtaniuk pél­dául azoknak, akik a tanár­képző kémia-matematika vagy biológia-fizika szak­húspánik miatt idén a es pozícióján. Az biztos, hogy a Pick idén messze nem zár majd ilyen előkelő helyen ­könnyen kieshet az első öt­venből -, hiszen a tőzsdén is párján kívánnak továbbta­nulni, ahová csak 120 pont­tal juthatnak be. Az alacsony pontszámra magyarázatként szolgálhat, hogy például kevesen akar­nak védőnőnek tanulni. Arra azonban már nem lehet ilyen logikus választ adni, hogyan fordulhat elő több tíz pontos eltérés különböző intézmé­nyek ugyanazon szakjainak felvételi pontjai között. A legszembetűnőbb példa ­amin szegedi egyetemi ve­zetők is meglepődtek - talán az, hogy míg az SZTE TTK matematikus szakjára 106 ponttal lehet bejutni, addig ugyanerre a képzésre az EL­TE TTK-n 64, a Debreceni Egyetemen pedig 60 pont megszerzése is elegendő. A felsőoktatási felvételik­nél számos esetben fordult elő, hogy ugyanannál a szak­lett a sláger. (Fotó: szereplő cég már tavasszal rendkívüli tájékoztatás kere­tében tudatta a befektetőkkel, hogy idei nyeresége jelentősen elmarad a várttól. Ez a mínusz nál magasabb ponthatárt áll­apítottak meg a költségtérí­téses képzésben, mint az ál­lamilag finanszírozottban. Kirívó példa az ELTE csilla­gászati szaka, ahol 115 pont kellett a fizetős képzéshez, míg 63 a finanszírozotthoz. A Szegedi Tudományegyete­men védőnő szakon a költ­ségtérítéses oktatásba 96 ponttal lehetett bejutni, álla­milag finanszírozott helyre 60-nal, fizikus szakon 109:62, míg kémián 92:68 volt ez az arány. A szegedi egyetemen összesen 14 sza­kon fordult elő ez az elsőre meglepő eredmény. Logiku­san gondolkodva azt mond­hatnánk, hogy mivel a költ­ségtérítéses képzésre jelent­kezők mindkét helyre bead­ják lapjukat, így az államilag finanszírozottnál alakul ki nagyobb verseny, hiszen oda ik Attila) pedig már meg is jelent az első negyedévi tőzsdei gyorsjelen­tésben. A Démásznak sem in­dult túl jól az év, de azután az áramszolgáltatóknak sikerült megegyezni az elektromos energia nagy- és kiskereske­delmi árában, s megszűnt a fe­nyegetettség. Az eddig emlegetett két nagy társaságon túl egyetlen mért kategóriában sikerült öt­ven közé jutnia Csongrád me­gyei cégnek, mégpedig a Hun­geritnek. A szentesi baromfi­feldolgozó 7,4 milliárd forin­tos exportjával a 49. legna­gyobb, míg a Pick ugyanezen a tabellán 29., a maga 24,9 milliárdos kivitelével. A sze­gedi cég exportja az európai húspánik miatt nem lett könnyebb, a Hungeritnek idén biztosan nem lesznek értéke­sítési gondjai, hiszen a marha­és a sertéshústól félők a ba­romfi felé fordultak. Kovács András többen jelentkeznek. Az ese­tek többségében ez meg is állja a helyét, vannak azon­ban kivételek. Szakemberek ezt azzal magyarázzák, hogy egyre többen vannak azok, akik nem elégszenek meg egy diplomával, és újabb szako­kat vesznek fel. Ok viszont kizárólag költségtérítéses képzésben vehetnek részt, hiszen csak egy diplomát le­het ingyenesen megszerezni. A másod-, harmaddiplomára pályázók között kialakult erős verseny okozza a fi­zetős ponthatárok felfelé to­lódását. Ezenkívül egyes szakoknál az is előfordulhat, hogy a fizetős képzésre je­lentkezők túlnyomó része jó eredményeket ért el a felvé­teli vizsgán, ezért került ma­gasra a bejutási mérce. H. Sz. A felvételi ponthatárok megállapítását követő nyilat­kozatháború azzal zárult, hogy Gál András Levente, az Oktatási Minisztérium köz­igazgatási államtitkára magá­hoz rendelte dr. Dobozy Atti­lát, a Szegedi Tudománye­gyetem általános rektorhe­lyettesét és dr. Berta Árpá­dot, a bölcsészettudományi kar dékánját. - Azért hivattak bennünket, mert a sajtóban úgy fogalmaztam, hogy a mi­niszter valótlanságot állított, amikor azt mondta, hogy a hallgatói helyek 99,7 százalé­kát betöltötték az ország felsőoktatási intézményeiben - tájékoztatta lapunkat Berta Árpád. A megbeszélésen tisztázták, hogy a szaktárca nem a felvételi tájékoztató­ban megjelent irányszámok­ból kiindulva jutott erre az eredményre, hanem az előző évben felvett diákok számát vette alapul. - Nem számon­kérésről volt szó, hanem kor­rekt egyeztetést folytattunk. Ezt követően elnézést kértem a szerencsétlen nyilatkozato­mért, amivel egyébként egy­általán nem kívántam meg­sérteni a miniszter urat - tette hozzá a bölcsészdékán. Dobozy Attila mindezt megerősítette, s azzal egészí­tette ki, hogy a megbeszélé­sen szó volt a vidéki egyete­mek orvoskarain meghatáro­zott felvételi irányszámok jövőbeni kiegyenlítéséről. ­A szegedi orvoskar már évek óta küzd azért, hogy a 140-es irányszámot megemeljék. A pécsi és a debreceni egyete­meken ugyanis ennél több hallgatót vehetnek fel, utóbbi helyen például 160-at. Most ígéretet kaptunk arra, hogy a következő évtől valamennyi vidéki orvoskaron 150 fős irányszámot állapítanak meg, ami persze nem feltétlenül je­lenti, hogy pontosan ennyi diákot be tudunk iskolázni, de a felvehetők száma az ed­digiekhez képest mindenkép­pen növekszik majd - mond­ta Dobozy Attila. Az idei pont- és létszám­határokkal Berta Árpád csak részben elégedett. Az ország bölcsészkarai közül a szegedi intézmény tudta betölteni a legnagyobb mértékben a hallgatói helyeket, az utóbbi három évre visszatekintve vi­szont az idei betöltöttségi arány volt a legrosszabb, ugyanis lehetőségeikhez ké­pest - a minisztérium számí­tásai szerint is - 64 fővel ke­vesebb diákot vettek fel. A dékán továbbra is furcsának találja a ponthatárokat meg­állapító értekezlet lebonyolí­tásának módját, vagyis azt, hogy a minisztérium az utol­só pillanatban megváltoztatta az irányszámokat, s alig adott lehetőséget a hallgatói helyek szakok közötti átcsoportosí­tására. Berta Árpád kifogása­it a szaktárca sem cáfolta az egyeztetésen. HogadOs Szabolcs Kínai vendégek a megyében Munkatársunktól A Csongrád Megyei Önkormányzat meghívására hattagú kínai delegáció érkezett tegnap Szegedre. A küldöttsé­get Sun Anhua, a Shaanxi Tartományi Népi Kormányzat főtanácsadója vezeti. A shaanxi tartománnyal testvérmegyei kapcsolata van a megyei önkormány­zatnak. A vendégeket tegnap Frank Jó­zsef, a megyei közgyűlés elnöke, illetve Orbán István alelnök tájékoztatta Csongrád megye fejlesztési terveiről. A testvérmegye képviselőit ezt követően a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál fogadták. Ott a térség befektetési lehetőségeiről kaptak rész­letes információt. A látogatók a késő délutáni órákban megtekintették a Mó­ra Ferenc Múzeumot, illetve Szeged nevezetességeit. A háromnapos program kapcsán ma először Szentesen, a Hungerit Rt.­nél, majd az Árpád Szövetkezetben folyó munkával ismerkednek meg. Délután Csongrádon Molnár József polgármester tájékoztatja őket a város fejlesztési elképzeléseiről. A delegá­ció tagjai szombaton az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot te­kintik meg. Csongrád megyéből a TOP 50-ben (milliárd forint) Adózott eredmény Foglalkoz­tatottak (fő) Saját tőke Export­árbevétel Démász Rt. 5,5 (26.) 2064 (46.) 43,3 (25.) Pick Rt. 3,8 (42.) 4712 (17.) 29,5 (44.) 24,9 (29.) Hungerit Rt. — — — 7,4 (49.) Magasabb mérce a fizetős képzéseken Furcsa pontok - a szakhalmozás ára Egyetemi vezetőket hívattak a minisztériumba Jöttek, láttak, megegyeztek

Next

/
Thumbnails
Contents