Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-04 / 154. szám

SZERDA, 2001. JÚLIUS 4. AKTUÁLIS 3 Nem is csoda Elég csak ránézni a térképre, és mindjárt látszik, hogy Csongrád megye és Szeged fekvése milyen szerencsés. Két ország felé nyit: jó kétszáz kilométer a román gazdaság mozdonyának nevezett Erdély, lent MNMr^H pedig, mindjárt a túloldalon, KisObgl^H Jugoszlávia éléskamrája, a Vajdaság. Hosszú távon az a szomorú tény is gazdasági előnyökre váltható át, hogy ez az éléskamra most nagyon viszontagságos körülmények között létezik. Szegedet és a megyét határmenti fekvése hosszú időn át visszafogta. A szomszédban volt az imperializmus bérencének és sok egyébnek titulált Tito Jugoszláviája, amelytől óvakodni kellett. Szeged városába pedig, amint azt az egykori stratégák megfogalmazták, e közelség miatt nem volt érdemes beruházni, hisz ki tudja, mi minden történhet még ottan... Ehhez a gondolathoz következetesen tartották magukat az irányítók. A városnak és környékének az elzárkózását nagyszerűen visszaigazolta az ugyancsak bezárkózó Románia. Egymást erősítő, „együttműködő" hátrányok - holott fordítva is lehet. Ma viszont a történelmi inga meglendült visszafelé: ki kell nyitni a sorompókat a határokon, a gazdaságban, a bürokráciában - és a gondolkodásban is. E kényszerek hatnak nagyban, s hatásuk van a kisebb térségekre, ennek is jele, hogy az ország déli kapuja, Csongrád megye a legaktívabb a Széchenyiterv pályázói között. Ha arra gondolunk, hogy Esztergom és Párkány között már úljjá épül a híd, akkor az is eszünkbe jut, hogy a Tiszán még mindig nem lehet Szegednél Arad felé átvonatozni. Nem is beszélve arról, hogy mennyi kiesést, elmaradt hasznokban mérhető kárt okoz, hogy még mindig nem ér el a határig az autópálya. És ennek ellenére is Csongrád megye vitte el a pálmát... Mutatósak is a Széchenyi-terv pályázati eredményei. Azonban, miközben a Gazdasági Minisztérium listáját olvassuk, ne felejtsük el, hogy ez még mindig erősen politikafüggő gazdaságii emelkedés). Holott a cél a gazdaság minél nagyobb önállósága. Adókedvezmények serkentenék a költözést Albérlők az ipari parkokba Patikavizitek A július elsejétől érvényes gyógyszeráremelés mellett több szigorító rendelkezés lépett életbe, amelyektől az egészségbiztosító 10 milliárd forintos pénzmegtakarítást remél a már őszre kiürülni látszó gyógyszerkassza számára. Az egészségügyi tárca szerint a július 1-jei gyógyszeráremelések következtében a lakosság terhei 4.8 százalékkal nőnek, míg a gyógyszerész kamara számításai azt mutatják, hogy az anyagi plusz teher meghaladja a 10 százalékot. A mostani áremeléskor több gyógyszert, köztük a rákos betegek egyik fájdalomcsillapítóját törölték a támogatott patikaszerek listájáról. Ezzel kapcsolatban dr. Thurzó László onkológus professzor lapunknak azt mondta: az érintett fájdalomcsillapító számos mással helyettesíthető. A július elsején életbe lépett gyógyszerárváltozás inkább pozitívumot hozott a daganatos betegek számára, mert több, korábban nem tb-támogatott gyógyszer ezentúl 100 százalékos támogatást élvez. A patikusokat sújtó, elhíresült árrésrendelet is pénzelvonó intézkedés. Az új jogszabály a gyógyszertárak árbevételét jelentős mértékben csökkenti, aminek következménye lehet a kis patikák csődbe jutása, valamint az eddig kiegyensúlyozott gyógyszerellátás megszűnése. Július elejétől a tisztifőgyógyszerészek ellenőrzései gyakoribbak lesznek a patikákban, s kiszálláskor vizsgálják azt is, hogy szabályosak-e a vények. Csongrád megye tisztifőgyógyszerésze, Horpácsy András az esetleges tartalmi hibák között említi azokat a jeleket, amelyek az orvos és a gyógyszerész közötti megegyezésre utalnak, miszerint a kezelőorvos a vele együttműködő patikába küldi betegét gyógyszerért. Az új jogszabályok szigorítják a gyógyszerek szakmai körű reklámozási lehetőségét is. Ez a többi között azt jelenti, hogy az orvosok és patikusok maximum 400 forint értékű szóróanyagot fogadhatnak el a gyógyszercégek orvoslátogatóitól. Azt, hogy a felsorolt rendelkezések a gyógyszerkassza hiányát csökkentik vagy sem, az őszre kiderül. Kalocsai Katalin Munkatársainktól Az országban 133-ra, Csongrád megyében 9-re emelkedett az ipari parkok száma az év elején, azt követően, hogy a Gazdasági Minisztérium újabb 21 pályázatot kedvezően birált el. Az utolsó egykét év parkalapítási hulláma jelentősen különbözik az elsőtől, az 199698. közé eső időszaktól: akkor zömmel önkormányzatok építettek kerítést üres hektárok köré és várták a vállalkozók jelentkezését, ma viszont inkább már meglévő, közös albérletben lakó cégek keresik egymás szövetségét ipari park cimen, hogy nagyvállalati, avagy régiós fejlesztéseket kiszolgáljanak. Csongrád megyében is terjed az ipari park alapítási láz (Szeged, Vásárhely, Makó, Szentes, Csongrád, Mórahalom). nemrégiben pedig a megszűnt nagyvállalatok helyén alakultak ki az ipar helyi bázisai. Valemennyiük közös problémája, hogy hiába a ki'épített infrastruktúra, kevés a betelepülő vállalkozás. Szakemberek állítják, ennek oka elsősorban az autópálya hiánya, másodsorban az, hogy a Dél-Alföld nem elmaradott térség. Ha ugyanis az lenne, az ideköltöző cégek adókedvezményben részesülnének. így viszont legfeljebb a helyi iparűzési adó fizetése alól mentesülnek, maximum öt esztendeig. Szeged A megyeszékhelyen az első ipari parkot 1998-ban alapította a KÉSZ Kft., a Dorozsmai úthoz közeli 11 hektáron. Neve is ez lett: Első Szegedi Ipari Park. Az üzemeltetés azonban a szegedi önkormányzattal közös tulajdonú kft. feladata, amely igyekszik betelepülőket keresni. Nem sok sikerrel: az ipari parkban mindössze két vállalkozás található, azok a cégek, amelyek az alapításkor is a területen működtek (így - mint régi lakók - helyiadó-kedvezményben sem részesülnek). Holott az üzemeltetők sokat költöttek az infrastruktúra kialakítására. Holland bírók Csongrád megyei vendégségben A jogrendszerek közelednek egymáshoz A szentesi ipari parkban őszre befejeződik a sörgyári terület közművesitése. Már három cég jelezte betelepülési szándékát. (Fotó: Tésik Attila) Mások pénzével tőzsdézett Szeged második és harmadik ipari parkja (Kálvária, Heavytex) az év elején kapta meg a címet. Közös vonásuk, hogy mindkettő volt termelőüzem (Textilművek, valamint Kenderfonó és Szövőipari Vállalat) területén, ipari épületekben és kiürült csarnokokban fogja össze azokat a kisvállalkozókat, akik ide már korábban albérletbe költöztek. Míg a Kálvária Ipari Park 25 hektárja fölött a mintegy 70 cég által létrehozott egyesület tart védőernyőt és egyezteti a közös feladatokat, addig a Heavytex Ipari Park több mint 10 szereplője - 23 hektáron az ugyanolyan nevet viselő részvénytársaság infrastruktúrájához kapcsolódik. Mórahalom, Nagylak A 15 hektáros, mórahalmi Homokhát Térségi Agráripari Parkot a megyében legelsőként alapították: 1997ben, s az önkormányzati tulajdonban lévő intézmények közül a leglátványosabb fejlődésen ment keresztül. A klasszikus ipari parkoktól abban tér el, hogy a betelepült 13 cég zöme a mezőgazdaságot erősíti. A mai nap folyamán itt adnak át egy korszerű inkubátorcsarnokot, amely egy 120 millió forintos beruházásnak, az inkubátorcentrumnak a része. A Nagylaki Ipari Park (idén kapta meg a címet) a Kender Rt. tulajdonában lévő, valaha 1800 embert foglalkoztató vállalat „hűlt helyére" szeretne majd a kender feldolgozásával rokoni kapcsolatban álló vállalkozásokat becsalogatni. A 25 hektáros terület ingatlanegyüttese kiválóan alkalmas arra, hogy logisztikai központként is működjön két ország határán. _ Szentes, Csongrád A múlt év elején Szentes számára kedvező döntés született a gazdasági és a földművelésügyi minisztériumban: az önkormányzat pályázaton nyert 33 millió forint vissza nem térítendő támogatást az 1998-ban alapított ipari park fejlesztéséhez. A sörgyári, mintegy 15 hektáros területen jelenleg a közműveket építik, betelepülési szándékát pedig máris három cég jelezte. Ezek egyike élelmiszer-ipari, a másik kettő pedig építőipari tevékenységet folytat. A megye névadó városa 1998-ban kapott ipari park címet. A Csongrádi Környezetvédelmi Ipari Park a város északi részén helyezkedik el, alapterülete meghaladja a 23 hektárt. Jól megközelíthető, a tavaly nyáron felavatott, nagy teherbírású elkerülő út ugyanis közvetlen összeköttetésben áll a 45l-es számú főúttal. A parkban máris 400 főt foglalkoztatnak, a több mint 10 vállalkozó árbevétele pedig együttesen eléri a 3 milliárd forintot. Vásárhely, Makó A Hódmezővásárhelyi Ipari Park is 1998-as alapítású. Az 57 hektáros terület amelyből 38 hektár az önkormányzat tulajdonában van 22 hektárára már települtek be cégek, nagy-, közép- és kisvállalkozások egyaránt. A befektetett tőke, noha eléri az 1,8 milliárd forintot, termelő tevékenységbe még nem kezdett. A címhez 1998-ban hozzájutott Makói Ipari Park 76 hektáros területéből huszonkettőn már tavaly elkészült három fontos közmű. A Rákosi és a Királyhegyesi út, illetve a vasútvonal és a leendő elkerülő út által határolt területen az első ütem kialakítása 143 millió forintba került. A beruházást a területfejlesztési tanács támogatta. Eddig négy cég jelezte betelepülési szándékát azon ipari parkba, amelynek befektetői rendezvényeit a Makó és Térsége Fejlesztési Kht. hirdeti. A Csongrád Megyei Bíróságon tegnap jogerősen 3 év 2 hónap börtönre ítélték a hódmezővásárhelyi Cs. Sándort. A csalással vádolt férfi tőzsdei veszteségeinek fedezetére kért kölcsön különböző összegeket. A férfi négy esztendeje örökség révén jutott 2 millió forinthoz, gondolta, nem bankban hizlalja, hanem a tőzsdén. Úgy vélte, jó üzletet eredményez, ha mások pénzét is befekteti. Havi 8-12 százalékos kamat ígéretében kért kölcsön. Volt akitől 100 ezret, de akadt a hitellistán milliós tétel is. Amíg bírta, addig törlesztette tartozását, 1999.- végén azonban Németországba távozott, onnan próbálta rábírni hitelezőit, ne jelentsék fel. Ám azok megtették. Pontosan nem lehetett megállapítani, mennyivel maradt adós, 3-4 millióra taksálható a tartozás. A megyei bíróságon, másodfokon csalás és jogosulatlan befektetési szolgáltatás miatt 3 év 2 hónap börtönre ítélték Cs. Sándort. V. F. S. A Csongrád Megyei Bíróságot többéves, kiváló kapcsolat köti a hollandiai Zwolle Megye Bíróságához. A két régió bírósági szakemberei rendszeresen vesznek részt cserelátogatáson. így mód nyílik arra, hogy megbeszéljék a mindkét ország jogászait, jogrendszerét, igazságszolgáltatását érintő problémákat. - Találkozásaink során már számos kérdést megvitattunk. Holland kollégáink mostani vendégsége során például a bírói etika problémakörét, a bírák továbbképzésének rendszerét, valamint a bíróságok és a média kapcsolatát is érintették az előadások - tájékoztatta tegnap lapunkat Heidrich Gábor. a Csongrád Megyei Bíróság elnöke. Bert Maan, a Zwolle Megyei Bíróság elnöke régiójuk bíróságának munkájáról szólt. Elmondta: a 800 ezer lakosú Zwolle megyében évente mintegy 1200 polgári. 2000 családjogi és 7000 büntetőügyben ítélkeznek a bírák. Ez utóbbi szám kapcsán elhangzott: napjainkban Hollandiában nem nő A Zwolle megyei bírók magyar kollégáik társaságában. Az európai jogharmonizáció kérdései közös témával szolgáltak. (Fotó: Schmidt Andrea) jelentős mértékben a bűncselekmények száma, bár a bírósági statisztikák nem minden esetben tükrözik a pontos képet. Ugyanis a biciklitolvajok ügye - említett egy példát Maan elnök úr - feljelentés hiányában leggyakrabban el sem jut a bíróságokig. Holott Amszterdamban a kerékpárok „köl-csönvétele" szinte már nemzeti sportnak számít. A hollandiai igazságszolgáltatás gondjait taglalva Bert Maan beszélt a bírósági ügyek elhúzódásáról. A polgári perek nemegyszer egy évig is eltartanak. s most azt a célt tűzték ki maguk elé a holland ítélkezők, hogy ezt az időt hét hónapra csökkentsék. Magyarország Európai Uniós csatlakozásáról szót ejtve a holland bírói delegáció vezetője így fogalmazott. - Megítélésem szerint az elmúlt években sok tekintetben közelített egymáshoz az uniós és magyar jogrendszer. Csongrád megyei vendégségünk során azt láttam, hogy magyarországi bíróságok, a magyar bírói kar felkészült az uniós belépésre. Ám. ha azt szeretnék magyar kollégáim, hogy a csatlakozás után minél kisebb zökkenőkkel történjék az ítélkezés, sokirányú képzéseket kell még szervezni, különösen a gazdasági jog területén. Azt is meg kell tanulni - s ez nem lesz könnyű, saját eseteinkből is tudom -. mikor részesítsék előnyben az uniós előírásokat a bírók, s mikor döntsenek a nemzeti jog szabályai szerint mondta Bert Maan. Bátyi Zoltán