Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-25 / 172. szám

4 KAPCSOLATOK SZERDA, 2001. JÚLIUS 25. Tíz éve 1200 forint volt egy láda krumpli most 900 Burgonyaszedés és számtan A balástyai Gömböseknél gép forgatja ki a fészkéből a burgonyát Csak azért dolgoznak vele, hogy elfáradjanak mondják a csengelei Gera tanyában a második kenyerünknek mondott krumpliról, hiszen tíz éve 1200 forint volt egy láda krumli, tegnap meg 900-éit kelt el az a dorozsmai piacon. A gazdai számítással mindenkor 30 kilogrammosak a teliszedett krumplisládák, és ha a gazdálkodás és a piacolás költségeinek emelkedését veszszük, a nevezett piaci portékáért most szemrebbenés nélkül járhatna két és félezer forint. Évtizede a vetőmag kilóját tíz forintért lehetett kapni, ezen a tavaszon megadták érte a 180 forintot is. Ha igaz a krumpliszámtan, hogy egy krumpliból öt krumpli lesz, a 180 forintos vetőmagból a 30 forintos kilónkénti krumpli kész ráfizetés. Úgy volna ez tisztességes - állapítottuk meg Pál gazdával és Teréz asszonnyal -, ha a 30 forintos vetőmag adna legalább ötvenforintos krumplit. Akkor nem lenne fájdalmas a 100 ezer forintos havi locsolási áramszámla, a többször ötvenezer forintos permetezés, a gazdálkodás költségeinek mérhetetlen emelkedése, hiszen a trágyázást, a szántást, a szedést akkor is úgy számolhatnánk, hogy azért igazából nem is kellett fizetni. (Jószágtartásból helyben a trágya, saját a gép, és a maguk munkájáért sincs borítékba számolt fizetés). Mivel fiuk, Zsolt, a gazdaságban maradt, így Geráék a tízholdas csengelei birtokot jövőre is krumplival vetik be, mert ezzel vetik már huszonöt éve. Régóta nem járnak a pesti krumplipiacra, inkább a dorozsmaihoz fordulnak kettőt. Mások mondásával: a bizonytalan kicsit ők sem cserélik a bizonytalan nagyért. Gombos István szívesebben aratott volna, minthogy a vizes balástyai földből a burgonyát ássa, de a szinte félnaponként érkező esők ehhez a munkához parancsolták. Hektárnyi volt az idei krumpliföld, annak termését forgatták ki tegnap. István vezette a traktort, Éva a felesége figyelte a krumpliszedő masinát, a sorokban hajlongó csapat vödrözte, zsákolta a földjéből forgatott burgonyát. Megtudtuk: Gombosék ismerős kereskedőnek adják a portékát, több éve megbízható partnemek. Mint szó volt róla, az a legjobb, ha nem veszik figyelembe a mostani burgonyamatematikát, amely szerint jóval több a kiadás, mint a bevétel. Mint sokan tartják: aki a földből él, s annak beművelését abbahagyja, elveszti esélyét, hogy lehet ez még rosszabb is. M. T. Nem csak nálunk nőtt az ingerlékeny emberek száma A verseny depresszióssá tesz? A magyar társadalom egészségügyi helyzetéről készített elszomorító statisztikákat évek óta a szív- és érrendszeri megbetegedések vezették. Egészen idáig. A legfrissebb adatok alapján úgy tűnik a depresszió, illetve az öngyilkosságok okainak vizsgálatára sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani. A megbetegedések növekedéséről, a tünetekről, a család szerepéről, illetve az orvosi segítség fontosságáról dr. Balog Zsuzsanna vásárhelyi pszichiáterrel beszélgettünk. Mint kiderült: a városi rendelőben naponta több mint száz beteget látnak el. - Mi az oka annak, hogy az elmúlt pár évben ugrásszerűen nőtt a depressziós betegek, illetve ennek következményeként az öngyilkosságok száma Magyarországon? - Az egészségügyi világszervezet adatai szerint a depresszió jelenleg az. ötödik helyen áll a tartós munkaképtelenséget okozó betegségek között. A WHO előrejelzései szerint, 2020-ra már a második helyre sorolják válaszolta dr. Balog Zsuzsanna. - A depresszió egy összetett szociokulturális és egészségügyi probléma; több tényező válthatja ki egyszerre. Szerepe lehet megjelenésében az öröklött hajlamnak, a szociális hatásoknak, a személyiségfejlődés állomásainak. Azt pontosan nem tudni, hogy mi okozta a hirtelen növekedést. Arra következtethetünk, hogy az elmúlt tíz évben egy-egy beteg életéDr. Balog Zsuzsanna szerint a munkahely megszűnése is hozzájárulhat a depresszió kialakulásához. (Fotó: Tésik Attila) Tünetek Külső hatásokra az ember érzelmi beállítottsága változhat; a túlzott szélsőségek azonban egészséges esetben kontroll alatt állnak. Az orvosi értelemben vett depresszió idején a beteg elveszíti a hangulata feletti ellenőrzés képességét; gyakran a korábbi személyiségével teljesen ellentétes viselkedés jellemzi. Az elkeseredés elsősorban a kora reggeli időszakban, vagy a nap második felében jelentkezik. Ez az alvási és étkezési szokások megváltozásával, önértékelési zavarokkal, bűntudattal, ingerlékenységgel párosul. A szakemberek nem győzik hangsúlyozni a család támogatásának, illetve az orvosi segítségnek a szükségességét. ben fontos szerepet játszott a depresszió kialakulásában a munkahely megszűnése, illetve, hogy előtérbe került a „versenyvilág". A negyvenötven éveseknek ez különösen nagy nehézségeket okoz, állásuk elvesztése után nehezen találnak ismét magukra. Természetesen nem állíthatjuk, hogy ettől mindenki depressziós lesz. - A járóbeteg-ellátás felkésziilt-e valamennyi panaszos megfelelő ellátására? - Naponta közel százhúsz pszichiátriai beteget fogadunk, s a depressziósok esetében a gyógyszeres kezelés minden esetben kiegészül pszichoterápiával is. A betegségig vezető állomásokat, a szóba jöhető okokat mindmind átbeszéljük. A család és az egészségügyi szakemberek részéről egyaránt nagy odafigyelésre, maximális támogatásra van szükség. S ha a kezeléseket követően létrejön az egyensúly, a pácienst jól ismerő háziorvosok is felírhatják a gyógyszert, így csak időszakos ellenőrzésre kell visszajönnie az érintettnek. - Meghatározható-e, hogy a férfiak vagy a nők körében elterjedtebb a depressziós megbetegedés? - A nőknél kétszer gyakoribb a depresszió, a halállal végződő öngyilkosság viszont a férfiaknál sokkal gyakrabban fordul elő. Ennek az lehet az oka, hogy ők drasztikusabb utat választanak az életük befejezéséhez. Ráadásul sokkal ritkábban fordulnak orvoshoz; inkább „öngyógyító" módszerekhez - italozáshoz, szerencsejátékhoz, kontroll nélküli öngyógyszerezéshez - folyamodnak. Pedig az orvosi kezelés azért is elengedhetetlen, mert a statisztikák szerint a halállal végződő öngyilkosságok 60-65 százalékát a nem kezelt súlyos depresszió állapotában követik el. Tábori Szilvia Visszavadítani a természetet? Csatornaőr, esőben Csatornaőrrel beszélgetni jó. Esőben beszélgetni a legjobb, amikor fölülről jön mindaz, ami ellen egész életében védekezni kényszerül. Zuhogó esőben botlottunk be a kopáncsi vasútállomás tájékán épült csatornaőri telephelyre. Nekünk a legjobbkor, a csatornaőrnek, Reinhardt Istvánnak talán a legrosszabbkor. Éppen szabadsága megkezdésére készült, ráadásul elhúzták a delet. Neki az eső is, az újságíró is rosszkor jön. Kényszer hajtott be hozzá. Amikor még napi bejáró voltam Vásárhelyre, föltűntek a vasúti megállók beszédes nevei: Sártó, Vajhát, Kopáncs, Kishomok, Népkert. Tanultam nyelvészetet, és néminemű egészséges nyelvérzéket is örököltem, könnyen kitaláltam, a Sártót, a Vajhátat és a Kishomokot a kéznél lévő emberi lelemény alkotta meg. Olvastam is azokról az időkről, amikor sárhajóval lehetett átjönni Szegedre. Mi volt a sárhajó? Ha helyünk lenne, elmondanám. Mostanában inkább azon rágódom, ha némelyek úgy értelmeznék fölkapott, korszakváltónak kikiáltott árvízi és belvizes védekezési programunkat, hogy adjuk vissza a víznek, ami az övé volt, akkor automatikusan visszajönne a sárhajók korszaka is, mondjuk, társasbusz kivitelben. Megkérdeztem a csatornaőrt. Vadászni is szokott, az ő fejében azonnal megképzett a méltó áron sokszor eladhatatlan búzák garmadája, a drága takarmányon tartott szarvasmarhák szintén pangó piaca, ellenpontként pedig a halastavak és vadak világa, mint biztos piac, és hamarjában nem tudott felelni. Aztán csöndben megkérdezte: - Uraságod honnan veszi mindezt? - Némely politikusunk szavait próbálom értelmezni. - És az a hatalmas erő, amit eddig ebbe a sziszifuszi munkába belefektettünk? Mit gondol, mennyi idő kellene a visszamocsarasításra? Nem mondtam ki, de bennem volt, hogy a természet igen hamar el tudja felejteni a civilizációt. A hetvenes árvíz idején láttam, a Tápai réten először csak a gólyamadár szállt le a búzatábla közepén megtelepedett tavacskába, aztán úgy fölverte a nád, búzának a híre se látszott. Legyen elég ennyi a régi világ újsütetű fenyegetéseiből, szóljunk inkább arról, testközelből nézve milyen a sokak által irigyelt csatornaőri nyugalom. - A Csillag-börtönnel egyenértékű. Valóságos belvízi hálózat gyújtópontjában vagyunk. A sártó-ökröstói, a gojdár-pamuki, a szőlőhalom-keselyesi, a gyúlói és a kopáncs -kistiszai ágak 40 négyzetkilométeres szakaszának minden gondjáról a nap minden pillanatában mindent tudnia kell. Valamikor 200 kubikos dolgozott ezen a területen, most egy sincsen. A csatornát pedig tisztán kell tartani. - Semmi túlzás nincsen benne, ha azt mondom, a gépek forradalmasítják ezt a munkát. - Segéderőként vetették be annak idején a növényevő amúrt. - Jó is volt, nagyra is nőtt, de ahhoz vízforgalom kellene. Amíg rizstelepek voltak, a kettős hasznosítású csatornákban viszonylag állandó vízszintet lehetett tartani, és abban vígan megélt. Zuhogó esőben átkecmeregtünk a síneken, kiszaladtunk a csatornaelágazáshoz, hogy fényképet készíthessünk. Körbejártattam szememet, és belesajdult a szívem: Uramisten, mennyi szúnyog teremne itt, ha elkezdenénk visszavadítani a természetet! Horváth Dezső Reinhardt István a belvízcsatornák tisztításánál. (Fotó: Gyenes Kálmán) HÍREK KOSZORUZASI ÜNNEPSÉGET rendez a Dugonics Társaság ma, július 25-én délben a Dugonics temetőben. Megemlékezést tartanak a névadó sírjánál és elhelyezik virágaikat. Az eseményre várják a tagságot és Szeged hagyofnánytisztelő polgárait egyaránt. FÉLPÁLYÁS ÚTLEZÁRÁS nehezíti majd a közlekedést július 28-án, szombaton reggel 8 órától július 30-án, hétfő reggel 5 óráig a szegedi Belvárosi hídon, ahol dilatáció javítási munkákat végeznek. EMLÉKEIM INDONÉZIÁBÓL címmel kiállítás nyílt tegnap a Wagner Teaházban. Sipos Judit alkotásai augusztus 5-éig tekinthetők meg. SZEGEDI FILMES SIKERE. Tóth Pál Szegeden élő és alkotó Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező a július elején az olaszországi Montecatiniban rendezett Filmvideo 2001 Nemzetközi Rövidfilm Fesztiválon a Szentjánosbogarak nemi élete című alkotásával elnyerte a legjobb animációs filmnek járó Pinocchiodíjat. Kötöznivaló Hőre tágul, hidegre zsugorodik. A legtöbb fém megteszi, de olajban is megesik. Két bejárati ajtónk két becsapójában biztosan. Az egyik finoman zár, pontos, mint a svájci óra. És a másik? Ha este állítjuk be, délben akkorát szól, odaát, Szabadkán azt hiszik, robban megint a szegényített urántartalmú NATO-bomba, nálunk pedig kitérnek a földrengésjelző készülékek. Ha ellenben déli melegben igazítjuk, estétől másnap délig nyitva marad. Rossz olajat tettek bele. A fertőző baj az emberre is átterjed. Elmúlt annak már tíz esztendeje is, hogy fölmelegszik az agyunk, és tágul az is. Azóta üzengetünk rajkötelékben a lakásszövetkezet öröktől fogva való urának és parancsolójának, cseréltesse ki. A képviseleti demokrácia bástyái mögött azonban rá se ránt. Csapódik az ajtó, vagy csavarhúzóval rávehető a pillanatnyi csapódásra, minek cserélnék? Vagy meghibbantak a lakók, vagy szolgálatkészen jelentik a szerelők, megcsinálták. És el is számolják a javítást. Tíz éve nem tudtuk elérni, hogy a pénzünkért jó legyen, amit eleve jónak talált föl az emberiség. A szükséget szenvedőknek is szabad a bejárás, közvécének nézik lépcsőházunkat. Most az agyunkban történő hőre tágulás és hidegre zsugorodás csöndes mosolyintásba vált át. írja a rendőrség, mind a két ajtóra kifüggesztve, kóbor lelkületű senkiháziak sok-sok bejárati kulcsot megszereztek. Akármikor bejöhetnek, vigyázzunk! Kötözni való bolond vagy, Ecsém! Minek lopsz, amikor hozzánk zsebre dugott kézzel bármikor bejöhetsz? A tisztiorvosi szolgálat ellenőrei előtt is szabad lenne az út, ha netán megfordulna a fejükben, mekkora veszedelmet jelent kánikulai bacilusinvázióban a vízöblítés nélküli lépcsőház. Kedves rendőr bácsik, Köszönjük az intést, de ne legyen harag belőle, tíz évvel a hátunk mögött mi már csak nevetni tudunk rajta. Horváth Dezső