Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-23 / 170. szám

HÉTFŐ, 2001. JÚLIUS 23. AKTUÁLIS 3 A jelzés értéke Novemberre elkészül Röszke új határállomása Teljes körű választási szövetség jöhet létre a jobboldalon Koncentrálni kell az erőinket" rw Mindenképpen különös, milyen nyomott áron, három és fél ezer forin­ton szabadult meg nemrégiben tizen­ötezres Pick részvénypakettjétől a tár­saság vezérigazgatója. Bihari Vilmos. Az ember óhatatlanul összeszorozza a két számol és ötvenmilliónál nagyobb összeget kap, így azután nem biztos, hogy mindenki sajnálni kezdi a cég első emberét. A szakma - a húsipari és a tőzsdei - persze maradék­talanul együtt érez vele, hiszen tudja, egy évvel ezelőtt még háromszor ennyit ért volna a részvénycsomag. Szeged önkormányzata nyolc és fél ezren adott túl saját pakettjén, s bár később volt olyan időszak, ami­kor az emelkedő árfolyam miatt már mínusz négyszáz­milliói mulatott a mérleg, az idő végül a városvezetési igazolta. Akkoriban sem feltéllenül üzletileg kérdője­leztük meg a döntési - a tőzsde kiszámíthatatlansága miatt ez oktalanság is lett volna -, sokkal inkább mo­rálisan: a város néhány százalék erejéig sírjon-neves­sen együtt messze legnagyobb versenyszférában sze­replő munkaadójával, a Pickkel. Hál, az utóbbi időben inkább a sírás lett volna... Aki csak egy kicsit is követte a cég történetét, a kü­lönös tulajdonosváltást, az európai húsipar teljes elbi­zonytalanodását, nem igazán zaklatja mostanában a vezérigazgatót morális kérdésekkel a részvényeladás kapcsán. Amikor Vámosi Lukács gazdasági igazgató nemrégiben megvált székétől, néhányan talán a fejé­hez vágták, menekül a süllyedő hajóról. Nem kizárt, tényleg érzékelt valamit, s úgy gondolta, még időben, tisztességes pénzzel elmegy. Az viszont tény, ezután je­lentette be a Pick hosszú tőzsdei történetében először ­még jóval az első negyedévi gyorsjelentési megelőzően -, hogy kénytelen érdemben csökkenteni eredményter­vét. Persze lehet ennél egyszerűbb magyarázat is: az új tulajdonos, az Arago pénzügyi befektető, s mint ilyen, saját bizalmi emberét akarta tudni a második legfontosabb székben. Apropó Arago. A mind súlytalanabbá váló tőkepiac máig a tőzsde egyik (ügyes) fenegyerekének tartja a Pick legnagyobb tulajdonosát, még akkor is, ha a részvényeken eddig óriási bukott a pénzügyi befektető. Pedig a Pick megszerzése és sikeres működtetése kitűnő imázsjavító lett volna, ám az égiek éppen ez idő tájt átkozták meg állatbetegségekkel a húsipart. Úgy tűnik, ha a tőzsde nem szereti az Aragót, akkor ez for­dítva is igaz, ráadásul a társaság számos olyan lépést tesz, ami arra utal, érdekeltségeit ki szerelné vinni a tőzsdéről. A Pick ettől még messze van, de ha egyre több részvényt sikerül megszereznie a legnagyobb tu­lajdonosnak, lehel hasonló a végeredmény. Amikor a város1eladta részvényeit - melyek áttétele­sen az Aragóhoz kerültek -, sokan az akkori stratégiai alpolgármester, Csonka Gábor közreműködését sejtet­ték az üzlet mögött, aki a Pick marketingvezetői szé­kéből üli át az alpolgármesteribe. Az Arago-hata­lomátvétel után a jól értesüllek pedig már egyenesen őt látták az ország messze legnagyobb húsipari cégé­nek vezérigazgatói posztján, ám az új tulajdonos meg­tartotta a céghez ezer szállal kötődő régi első embert. Vagyis a folytonosság mellett döntött. Pedig már a kezdet kezdetén látszott, az elképzelések nem találkoz­nak minden területen. A „régi pickesek" óvatosabban, neves márkákat vásárolva terjeszkedtek volna, a pénz­ügyi befektető a méret, az árbevétel-növekedésben volt érdekelt. Természetesen az utóbbi irányzat vált erőtel­jesebbé, de nem maradéktalanul, hiszen a kész tény­ként kezelt Délhús megvásárlása például mégsem tör­tént meg. A szakma - a tőzsdei és a húsipari - úgy volt a Pickkel, hogy addig nincs túl nagy baj, amíg a folyto­nosságot a régi vezérigazgató. Bihari Vilmos képviseli, ezért mostanában inkább csak magukban kommentál­ják a jelzésértékű részvényeladást. Akkor pedig az újságíró sem tehet mást. Bár a hétvégi országos választmányi ülésen fel­merült, hogy hagyjuk abba a tárgyalásokat a Fidesszel, s kezdjük meg önállóan a felkészülést a parlamenti választások­ra, idővel mindenki át­érezte annak súlyát, hogy koncentrálni kell az erőinket, hiszen a rend­szerváltozás óta a 2002­es országgyűlési válasz­tások lesznek a legkiéle­zettebbek - nyilatkozta lapunknak Balogh László, az MDF országos elnök­ségének és a párt tár­gyalóküldöttségének tagja. - Az MDF országos vá­lasztmánya augusztus 31­ig adott határidőt arra, hogy megkössék a válasz­tási együttműködést a Fi­desszel, amelynek sarka­latos pontja a közös kép­viselőjelöltek száma. Ké­pesek-e a megadott határ­időig lefolytatni a szám­háborút? - Én a közös képviselője­löltek számát illetően nem akarok számháborút folytatni a sajtóban a tárgyalások lezá­rásáig. Annál is inkább, mert az eddigi megbeszélések nem a képviselői „darabszámról", hanem koncepciókról és kö­zös kormányzásról szóltak. A Fidesz-delegációval eddig kétszer tárgyaltunk, s a vitás kérdések 80-90 százalékát megoldottuk. - Melyek voltak a vitás kérdések? - A közös lista elnevezé­Balogh László: Az eddigi megbeszélések nem a képviselői „darabszámról" szóltak. (Fotó: Schmidt Andrea) sében, az önálló frakcióalakí­tás és a jelöltállítás földrajzi lefedettségének kérdésében például nincs vita közöttünk. - Pedig a közös lista elne­vezésével kapcsolatosan azt lehetett olvasni, hogy a Fidesz ,jogi aggályok­ra" hivatkozva ódzkodik attól, hogy az mindkét párt nevét viselje. - Nézze, ilyen választási szövetség még nem volt a rendszerváltozás óta. Az két­ségtelen, hogy jogértelmezési kérdések is felmerülnek az ügyben, de emiatt a felek kö­zött nem feszül ellentét. A Fidesz és az MDF tárgyaló­küldöttsége azon van, hogy mindenben megfeleljen a vá­lasztójogi törvény előírásai­nak. - A Fórum a jövő évi or­szággyűlési választásokon 44 közös képviselőjelöltet szerelett volna indítani az egyéni választókörzetek­ben és listán, ám a Fidesz összesen 22 képviselői he­lyet ajánlott fel. Mindez komoly feszültséget keltett a pártban. Felmerült-e az országos választmány ülé­sén, hogy nem fogadják el a Fidesz ajánlatát, s önál­lóan indulnak a választá­sokon? - A több mint ötórás ülé­sen minden variációt megbe­széltünk. Voltak olyanok, akik azt javasolták, hogy hagyjuk abba a tárgyalásokat a Fidesszel, s kezdjük meg önállóan a felkészülést a par­lamenti választásokra. Idővel azonban mindenki átérezte annak súlyát, hogy koncent­rálni kell az erőinket, hiszen a rendszerváltozás óta a 2002-es országgyűlési vá­lasztások lesznek a legkiéle­zettebbek. - Ez is lehet az egyik in­dok. A másik pedig az, hogy az MDF nem érné el a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböl. — Ez nem igaz. Az MDF Tolvajaratás" akkor is bejutna a parlament­be, ha önállóan indulna a vá­lasztásokon. Ezt mutatják azok a legfrissebb közvéle­mény-kutatási adatok is, amelyek más kérdezési tech­nikát alkalmaznak, mint a szokványos metódus. E sze­rint a Magyar Demokrata Fó­rum 4-5 százalék körüli eredményt ért el a biztos vá­lasztók körében. - Ennek ellenére mégis azzal a Fidesszel kötnek választási megállapodást, amely két MDF-es or­szággyűlési képviselő ­Csapody Miklós és Heré­nyi Károly - helyéi már „odaígérte" a Magyar Ke­reszténydemokrata Szövet­ségnek, s a reformkisgaz­dák számára is tartogat néhány helyet a listáján. - A területi lefedettség ügyében még tárgyalunk a Fidesszel. Ha megkötjük a megállapodást, akkor a kon­zervatív, jobbközép oldalon létrejöhet egy olyan, teljes körű választási szövetség, amelyben mind a Fidesz, mind pedig az MDF megtart­ja önállóságát, saját stílusát és értékrendjét. Szerintem a két pártnak reális esélye van arra, hogy megszerezze az abszolút többséget a parla­mentben. - Ön indul a 2002-es or­szággyűlési választáso­kon? - Ha engem jelöl az MDF szegedi szervezete, akkor jövőre újra elindulok a Csongrád megyei 2-es kör­zetben. Szabó C. Szilárd Vásárhelyen és a környékén sem csak azok aratnak, akik vettetek hanem a tolvajok is, akiknek semmi sem szent. A minap is két vásárhelyi férfi jártában-keltében Szentes határában pillantott meg egy teherautónyi ömlesztett búzát, s a magára hagyott termény rögtön izgatni kezdte a fantá­ziájukat. Addig-addig, míg zsákokkal felszerelkezve vissza nem autóztak a hely­színre. Itt aztán feltörték a kertkaput, s vállalva a nehéz testi munkát, hét mázsányit bezsákoltak. A legnagyobb kísértést a tolvajok számára a mobiltele­fonok jelentik, melyeket már a tizenéves suttyók is az övükön hordanak, hogy az általános iskolás kislányokról már ne is szóljak. Hiszen divat a mobil, mint a saját kutya. A tolvajok aztán alaposan kihasználják a helyzetet, hiszen az övről is könnyű elcsenni a telefont, s aztán rendőr legyen a talpán, aki megtalálja. Hiszen rejtett a gyári száma, s darabokra szedve adják, csereberélik to­vább. A gépkocsifosztogatók módszerei is változnak. A vá­sárhelyi rendőrség már olyan bandáról is tud, melynek tag­jai kerékpárral indulnak ne­ki a városnak, s alaposan szemrevételezik a par­koló autókat. Aztán ahol al­kalom adódik, s csábító az utastérben maradt táska, ka­bát, szatyor, mobil, ott az egyikük figyel, míg a másik dolgozik. Végül nyomot sem hagyva kerekeznek tovább. Zsákmányuk sokszor értékte­lenebb, mint a kifeszített zár, a betört üveg. Munkát mi adunk nekik, hiszen sokszor mindenünket a kocsiban hagyjuk... Korom András beruházás a végeken Ha valaki nem izgul túlsá­gosan amiatt, vajon mit fedez fel a finánc Jugóba guruló kocsijában, s így arra is ma­rad ideje, hogy az út menti táblákat nézegesse a röszkei pusztán, biztos észreveszi a következő feliratot: „Épül az EU Phare határátkelőhelyek modernizációs programja ke­retében." A takarékos cím­festő persze nem ezért az egyetlen mondatért áldozott fel egy hatalmas vaslemezt, így aztán az is leolvasható a tábláról, hogy a beruházás 11 millió 318 ezer 671 eurós tá­mogatást kap, míg a megren­delő a Pénzügyminisztérium, valamint a Vám- és Pénz­ügyőrség. Ennyi információ ismeretében talán már nem is olyan nehéz kitalálni: mai írásunkban arról a hatalmas építkezésről szólunk, amelyet a környékbeliek egy rövidke mondatban így intéznek el: „Készül már az új határállo­más." Tulajdonképpen ezzel minden fontosat el is mond­tunk. Ám a röszkei építkezés van olyan gigantikus méretű, hogy érdemes megismerked­ni a részletekkel is. Mészáros József, a határállomást kivite­lező Röszke E-75 Konzorci­um létesítmény igazgatója Hetvenezer négyzetméternyi utat borít majd aszfalt a sztrádára váró határátkelőn. (Fotó: Karnok Csaba) egy tanyában kialakított „pa­rancsnoki épületben" a kö­vetkező számokat diktálta: - A tavaly ősszel elkez­dett, mintegy hárommilliárd forintba kerülő építkezés eredményeként az ország egyik legnagyobb, közel húsz hektáron elterülő hatá­rátkelője valósul meg 2001. november elejére. Az épüle­tek 7 ezer 500 négyzetmé­tert foglalnak el, 70 ezer négyzetméternyi utat aszfal­tozunk le. Emellett több ezer négyzetméternyi kőburkolattal ellátott parko­lóban pihenhetnek majd az autók, de nem kevés munkát ad kollégáinknak a területet behálózó járdarendszer ki­építése, valamint a zöldterü­let kialakítása. Mivel ponto­san akarjuk tartani az átadá­si határidőt, jelenleg is 250 ember, s számtalan munka­gép dolgozik ezen a beruhá­záson. Határsétánk során láthat­tuk, a központi személyfor­galmi épület hatalmas tömb­jére nemsokára már ráteheti k a díszes tetőt, s magasodnak már azok az oszlopok is, amelyek a ki- és belépő ka­puk fölötti hatalmas tetőrendszereket tartják. De lesz itt helye minden olyan műszernek, berendezésnek, amelyek *a járművek oldalát, tetejét, alját vizsgálják át. Felszerelik Röszke új or­szágkapuját kerékfertőtle­nítőkkel, tengelysúly­mérőkkel, több mint 130 ka­mion várhat majd egy időben sorára a terminálok­ban, míg a veszélyes anya­gokat szállító járműveket egy védődomb mögött vizs­gálják majd át a vámosok. De meg ne feledkezzünk az élőállatoknak szánt kará­mokról, meg arról a növény­és állategészségügyi állo­másról sem, ami viszont már a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium és a VPOP beruházásaként valósul meg. Ugye az is ter­mészetes, hogy a 96 sorom­pósra tervezett létesítmény­ben a legkorszerűbb számí­tástechnikai berendezések szolgálják majd az útlevél és vámkezelést, hiszen ez ter­mészetes követelmény ott, ahol néhány év múlva Ma­gyarország, mint az Európai Unió tagja fogadja majd a Balkánról érkező utasokat és árukat. Szólni kell azonban né­hány válaszra váró kérdésről is. Mivel a jugoszláv oldalon még nem épül a magyar ha­tárállomás ikerpárja, nem tudni pontosan, mikor nyíl­hat meg Röszke új büszkesé­ge. Mint ahogy arról sem tud a röszkei építkezésen senki, vajon hány esztendőnek kell eltelnie ahhoz, hogy az au­tósztrádára szánt határállo­másig megépüljön maga a sztráda js. Bátyi Zoltán Milliárdos Tavaly ősszel kezdő­dött meg Röszkén az új határállomás építése. A hárommilliárd forintos építkezésen már a föld­ben vár munkára a közművek nagy része, s az épületek falait is szor­gosan húzzák föl a mun­kások. Ha minden a ter­vek szerint halad, 2001. november elejére elké­szül az új országkapu, bár azt még nem tudni, mikor indulhat el rajta a forgalom.

Next

/
Thumbnails
Contents