Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-21 / 169. szám

SZOMBAT, 2001. JÚLIUS 21. AKTUÁLIS 3 Jönnek az embercsempészek? Most sem csöndes a zöldhatár Az embercsempész-szervezetek tevékenysége egyre aktívabb térségünkben - olvasható az Orosházi Határőr Igazgatóság most elkészült első féléves tájékoztatójában. A megyénk Romániával határos területeit is őrző parancsnokság munkatársai újdonságként tapasztalják, hogy immár nagy értékű árut is igyekeznek átjuttatni a zöldhatáron az erre szakosodott csoportok. Az embercsempészettel foglalkozó bandák módszerei az utóbbi időben nem változtak. Többnyire 4-10 fős, zömében azonos nációhoz tartozó afrikai vagy ázsiai állampolgárokat próbálnak meg bejuttatni az ország területére. Az akcióra többnyire az éj leple alatt, jól szervezetten kerül sor, román vagy magyar kalauzok közreműködésével. Ám a határőrök ébersége nem csökken, technikai felszereltségük pedig egyre jobb. Idén tavasszal az igazgatóság két hókamerás felderítő autót kapott, és a fejlesztésnek köszönhetően Nagylak térségében például nemrégiben román, illetve iraki határsértők csoportjait sikerült elfogni. Új jelenség, hogy a zöldhatáron nagyobb értékű árut, például dohánytermékeket vagy lovat igyekeznek átjuttatni. Ilyen esettel is találkoztak a nagylaki határőrök. Ami az átkelőket illeti, a kissé csökkent személyforgalomban ritka a torlódás, a tíz százalékkal megnőtt teherforgalomban azonban előfordul ilyesmi. Az itt felderített esetek közül a közokirat-hamisítás a leggyakoribb bűncselekmény. Ám akadt példa lopott gépkocsik beazonosítására és körözött személyek kézre kerítésére is. Az év elején Nagylakon bevezetett úgynevezett zöld-piros folyosós ellenőrzési rendszer tapasztalatai ebből a szempontból is kedvezőek, ezért az igazgatóság más átkelőknél - a közelünkben, Gyulán, illetve Artándon is szeretné bevezetni az átépítést követően. Sx. I. M. Patrubány Miklós szerint Megújult a világszövetség Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke fát ültet a bodorszéki Magyarok Világparkjában. (Fotó: Karnok Csaba) A Magyarok Világparkjának vendége volt tegnap este Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. Előbb elbeszélgetett a bodorszéki világparkban lévő ifjúsági tábor résztvevőivel, majd fát ültetett a Béke Ligetében. A szövetség első embere ezt követően exkluzív interjút adott lapunknak. - Elnök úr, ön igen pozitív véleményének adott hangot a bodorszéki kezdeményezést illetően. Mire alapozta ezt? - Sok gondolat elegyedik ebben a vállalkozásban: látom a magyar értékek megőrzésének szándékát, de látom a globális világ szétszóratottságát is. De csak a dicséret hangján tudok szólni az ilyen összejövetelről, amelyre a világ minden tájáról érkeztek magyar fiatalok. - A Magyarok Világszövetségéről az elmúlt egy évben zömmel kedvezőtlen híreket hallottunk. Hogyan jellemezné az aktuális helyzetet az MVSZ-ben? - Olyan állapotban van a szervezet, amikor eltűntek a háza tájáról a haszonlesők és a különböző politikai boszorkánykonyhák által odatelepített szereplők. Ma a világszövetségnek pénze nincs, de van becsülete, akarata, elszántsága és tartása. - De van-e tagsága? - Az elmúlt egy év alatt több mint 100 új tagegyesület lépett be, ami a korábbi 500-zal együtt most komoly tényezőként szerepel a szövetségben. Az egyéni tagok száma meghatszorozódott egyes helyeken, példaként a felvidéki taglétszámot is említhetném, ami arról tanúskodik, hogy az MVSZ fogadtatása kedvezőnek mondható. - Most költöztek el a Benczúr utcai székházukból. Miért? - Anyagi megfontolásból. Leszámoltunk minden illúzióval: a „politikum" másként viszonyul a világszövetséghez, így azután megfelelő munkakörülmények sem állnak a rendelkezésünkre. Ezért az előkelő diplomáciai negyedből, a Benczúr utcából beköltöztünk a Semmelweis utcába, egy jóval szerényebb ingatlanba. Ez a költözés tehát üzenetet is hordoz, elsősorban a támogatottságunkat illetően... - Pedig májusban közgyűlést tartottak, s ezen már nem ismétlődött meg a korábbi bojkott. - Valóban, „rendes közgyűlés" volt, s ezzel pontot is tettünk a tavalyi bojkottra, rendeztük a világszövetségen belüli konfliktust. - Ön többször is nyilatkozta, hogy a Magyarok Világszövetségének van tartása. Mit ért ez alatt? - Egy tisztulási folyamaton ment át az MVSZ: a hosszú vesszőfutással olyanok is eltávoztak a szervezetből, akiket máshonnan fizettek, azért, hogy körülöttünk sertepertéljenek... Bízom abban, hogy az elkövetkező időszakban nyugodtan tudunk dolgozni és kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtunk a világ magyarságának megelégedésére. Örülök, hogy az ország eszmélni tudott és beépítette a külhoni magyarság iránti fokozottabb törődés institúcióit is. Külön kell itt hangsúlyoznom, hogy ennek egyik legautentikusabb, történelmileg is igen jelentős példája a státustörvény meghozatala - mondotta lapunknak adott nyilatkozatában Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke. Kisimre Ferenc Aratási szezon - közlekedési galibákkal Meghízott jármüvek az utakon Az agrárkamara közreműködésének köszönhetően újra közlekedhetnek az utakon az úgynevezett túlméretez, avagy túlságosan széles járművek. Azzal, hogy a termelők megkapták az engedélyeket a teherautók vendégoldalának felszerelésére, időt és energiát takaríthatnak meg. Akik aratás idején személygépkocsival közlekednek az utakon, legtöbbször átkozódnak, amikor egy-egy hatalmas kombájnt, avagy más lassú, szélességében „meghízott" járművet kell megelőzniük. Ha az erőgép mögött konvojban haladnak az autók, nagy a valószínűsége a balesetnek, mivel a vezetők elveszítik a türelmüket. Nem gondolnak arra, a kényszer nagy úr, ezeknek a teherautóknak is közlekedniük kell valahol. A korábbi években az útvonalengedéllyel rendelkező gazdák, szövetkezetek lehetőséget kaptak arra is, hogy az IFA-kat és a traktorokat vendégoldallal szélesítsék. így több mint három métert foglaltak el az útból. Zöld utat kaptak a bálák. (Fotó: Gyenes Kálmán) a szokásos két és fél méter helyett. Ez számukra azért volt jó megoldás, mert 3-5 szálastakarmány és alomszalmakörbála helyett egyszerre 14-16 bálát is a teherautókra pakolhattak. Vagyis: a járművek kevesebb időt töltöttek az utakon (ritkábban akadályozták a közlekedést és szennyezték környezetüket), másrészt energiát, üzemanyagot takarítottak meg. így a nagyobb gazdaságok akár 10 millió forintot is megspórolhattak. Idén azonban az engedélyt kérőket meglepetés érte. Megtudták, hogy egy rendelet értelmében (KHVM 4/1999.) a túlméretezett járművekre csak akkor adható útvonalengedély, ha a mérethatárt túllépő szállítmány nem bontható meg. Márpedig a bála megbontható. Kovács Mihály, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályvezetője egyeztető tárgyalásra hívta a közlekedésfelügyelet, a közútkezelő kht.-t, az agrárkamara vezetőit, valamint a termelőket. Sikerült megállapodniuk abban, hogy nincs akadálya az engedélyek kiadásának, azzal együtt, hogy tudják: továbbra is veszélyesnek tartják a túlméretes járművek közlekedését az utakon. Hangsúlyozták, valamennyi tárgyalópartnernek közös érdeke, hogy a túlméretes járművek minél kevesebb időt töltsenek a közutakon. Az útvonalengedélyek kiadását azonban szigorú feltételekhez kötötték. A járműszerelvény például csak az engedélyben megadott időintervallumban közlekedhet. Sárga villogót kell használnia, a szállítmány legnagyobb szélességét a jobb és a bal oldalon egyaránt jelzőfénynek kell mutatnia, hátul pedig piros-fehér színű harántcsíkos figyelmeztető táblát kell elhelyeznie. F. K. Magyar föld - magyar virtsafí Az ország nyugati határvidékén időnként egymás szemébe néz két ember, majd megállapodnak egymással. Az egyik magyar, a másik osztrák. Azért tudnak megegyezésre jutni, mert a feltételek mindegyiknek megfelelnek. Az egyik pénzt akar kihozni a földjéből, a másik pedig olcsóbban szeretne termőterülethez jutni, mint odahaza. Ezt az üzletet Magyarország miniszterelnöke osztrák vircsaftnak nevezi és keresztes háborút indít ellene. Hogy mi a gond az osztrákokkal - az osztrák vircsafttal igazából nem értem, hiszen a Lajtán túli gazdálkodó semmi mást nem tett, mint egy ajánlatot. Amit a magyar gazdának (legtöbbször egy valahai gazda örökösének) nem lett volna kötelessége elfogadni, ugyanis nem fegyverrel kényszerítették. De mert olyan jó feltételekkel alkudoztak az itthon csak nyomott áron gazdát cserélő hektárjaira, hogy bolond lett volna nem belemenni az üzletbe. írtak szépen egy szerződést a földhasználatról, amelyben kikötötték a bérlő elővásárlási jogát. Ráadásul olyan szerződést kanyarítottak, amelynek minden pontja megfelelt a magyar törvényeknek. Legfeljebb azzal biztosították be magukat túlságosan, hogy az elővásárlási jogról egy külön papíron is nyilatkoztak. Akkor most miben hibás az az osztrák termelő? És miért ártatlan a magyar gazda - a maga magyar vircsaftjával? De menjünk még tovább! Ha a magyar paraszt a magyar földet egy másik magyar parasztnak magyar forintért jól el tudná adni, akkor nem vircsaftolna össze-vissza. Akkor egyszerűen egymás tenyerébe csapnának, majd elmennének egy ügyvédhez. Csakhogy a magyar föld árát egy bizonyos magyar kormány mesterségesen, különböző korlátozásokkal olyan alacsonyan tartja, hogy a mi magyar parasztunk okoskodni kénytelen. Aminek pedig ára van. A tiltás eredménye pedig éppen az lesz, amit a tiltással meg szereltek volna előzni: hogy a magyar termőföld külföldiek kezébe kerüljön. • trapézlemez, síklemez Yfll I r.T.'Fin • ereszcsatorna-rendszer ifímmtámmH^ • cserepeslemez • könnyűszerkezetes épületek, csarnokok kivitelezése. SZAPPANOS ÉP-KER. Hódmezővásárhely, Zrínyi u. vége Tel.: 62-241 -209, 62-230-446 A LINDAB TERMÉKEK KIEMELT MÁRKAKERESKEDŐJE! Mentesítő vonatot indít a MAV Szegedről a Balatonra Munkatársunktól A MÁV Rt. mentesítő vonatokat indít Szegedről a Balatonra. A szerelvények július 21-től augusztus 26ig, szombatonként és vasárnaponként szállítják az utasokat. Szegedről Tapolcára 5.20-kor indul a mentesítő járat, Kőbánya-Kispest (8.08) - Ferencváros (8.17) - Kelenföld (8.28) érintésével. Visszafelé Tapolcáról 15.27-kor jön a szerelvény. Vasvillával akart oltani Tűzhalál a búzatáblában Emberéletet követelt csütörtökön estefelé egy tarlóégetés miatt fellobbant gabonatűz Makó határában. Egy nyolcvanhárom éves férfi késő délután fogott hozzá, hogy nagyjából egyholdas ardicsi földjén felégesse az aratás után maradt tarlót, ám a lángok átterjedtek a szomszéd, szintén tarlóval borított területre, onnan pedig a következőre. Mivel ott még lábon állt a búza, megpróbálta megfékezni a lán: gokat. A kísérlet nem sikerült, mert a gazda felszerelése mindössze egy vasvillából és egy kapából állt. Az idős férfi - feltehetőleg a füsttől rövid idő alatt rosszul lett, összeesett és meghalt a mezőn. Mire a tűzoltók a helyszínre értek, a holttest is megégett. Az egyetlen kocsival érkező csapat már nem tehetett egyebet, mint hogy eloltotta a környéken parázsló avart. A négy láncos búzatábla addigra lényegében a lángok martalékává vált. Makra Mihály, a makói parancsnokság tűzbiztonsági előadója a tragikus eset kapcsán ismét felhívta a figyelmet arra, hogy tarlót csak úgy szabad - előzetes bejelentés után - égetni, ha azt a szomszédos területektől védőszántással elszigetelték. Az égetést megfelelő oltóeszközökkel felszerelkezve lehet megkezdeni. Az is fontos, hogy ne egy ember végezze a munkát, szükség esetén legyen segítsége. Sz. I. M. M Tara Rózsa Sándor Csárda Zsombó, Szegedi út 60. Várjuk 250 éves múlttal rendelkező felújított csárdánkban. Kóstolja meg ételeinket. Gazdag választék. tájvédelmi körzet, őslápos a csárda mellett. Rendezvényeket vállalunk. Lakodalmas sátrak 200 főig. Asztalfoglalás: 62/255-621. Tóth György és felesége ciárdagazdák