Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-20 / 168. szám

PÉNTEK, 2001. JÚLIUS 20. AKTUÁLIS 3 A szegediek elégedettebbek lehetnek, mint három évvel ezelőtt" Bartha László újra indul Bartha László: Voltak olyanok, akikkel nem kívántunk együtt dolgozni, de a városi kérdéseket velük is meg kellett beszélni A vádolt nemzet Nem csitulnak a státustörvény-ellenes hangok a környező országokban, különösképpen Romániában. Mindez persze várható volt, s úgy érzem, eddig megfelelően kezeltük a szomszédok által felvetett és nehezményezett kérdéseket. Ennek kapcsán azonban felmerült bennem néhány olyan gondolat, amelyre nyilván nem nekem kell (majd) választ adnom, hanem jóval nagyobb ítészeknek, netán magónak a történelemnek. Az elmúlt időszakban több olyan határon túli magyar politikussal beszélgettem, akik a közelmúltban hozott magyar jogszabályt kommentálva jelezték, hogy szomszédaink bizony „előveszik" majd időnként a státustörvényt. De csak akkor, ha az az aktuális belpolitikai érdekeiknek megfelel. Ez simán bejött: a romániai és a szlovákiai rossz gazdasági helyzet által előállt belpolitikai állapotokat most a magyar törvény boncolgatásával, a többségi nemzet riogatásával - némileg - el lehet „maszatolni". Történelem. Trianon óta szomszédaink általában vádolt nemzetként tartottak számon minket. Most például azért ér vád bennünket, mert nem „konzultáltunk" velük az említett törvény előkészítése kapcsán. Ez a megállapítás sem helytálló, de én tovább mennék. Vajon 1947-ben, az akkori csehszlovák kormány megkérdezett bennünket, amikor tízezrével telepítette ki a magyarokat a Felvidékről? Konzultált-e Tito (elvtárs) bárkivel is a világon, amikor 1944—45-ben partizánjaival 44 ezer ártatlan magyart öletett jelöletlen sírokba? Sztálin (elvtárs) megkérdezte-e az akkori magyar felelősöket arról, hogy hány ezer magyart deportálhat a Gulágra? Ceausescu (elvtárs) vajon tárgy alt-e a magyar vezetéssel, amikor a szekusok ezerszám vitték vallatóra, majd az áristomba a magyar értelmiség legjavát? Vajon Szlobodán Milosevics népirtó és önjelölt szerb népvezér, szóba állte valakivel (egyedül Thiirmer Gyula vizitált nála rendszeresen), amikor 1991-ben a szerb-horvát, majd a szerb-bosnyák háború folyamán a frontra küldte a magyar hadkötelesek ezreit? Senki sem kérdezett és nem is hallgatott meg bennünket a 80 év alatt. Most, amikor - a már élő horvát, román és szlovák gyakorlatnak megfelelően - mi is jogszabályt alkottunk a külhoni magyarokról, felbolydult méhkasra emlékeztető módon viselkednek körülöttünk szomszédaink. Akik mindössze egyetlen - általuk is jól tudott - dolgot felejtenek el: mi fogjuk a kezüket és vezetjük őket Európába. Konzultációval, vagy anélkül. A kisgazdák szerint alacsony a búza felvásárlási ára „Torgyán idején jobb volt" Bartha László Szeged polgármestere, és reményei szerint az marad a választások után is, mivel jövőre ismét megpályázza a poziciót. A megyeszékhely első embere úgy véli: a város töretlenül fejlődik, jóval nyitottabb a korábbinál. Ugyanakkor elismeri: az sem hátrány - például a támogatások elosztásánál -, hogy Szeged vezetése kormánypárti. Csak tudni kell élni vele. - Közel három év után már feltehető a kérdés: milyen polgármesternek tartja magát? - Erre másoknak kell megadniuk a választ, de akad, amire kifejezetten büszke vagyok. Leginkább talán arra. hogy az itt élők három esztendő alatt visszakapták az önbecsülésüket. Porlód, Pol Pot megye, bűn városa. Ekként aposztrofálták korábban Szegedet. Most pedig Európai Becsületzászlót kaptunk. Az emberek nyitottabbak, jobb kedvűek, egyre nő az önbizalmuk. Sokan Budapestről költöznek vissza hozzánk, mi több, nemrégiben egy németországi üzletember közölte velem: hazajön - Szegedre. - És mire büszke a legkevésbé? - Nem sikerült konszenzust teremtő politikát kialakítanunk az ellenzékkel. - Azért ez sem hangzik túl önkritikusan... - Tény, hogy kritikának is szántam. Voltak olyanok, akikkel nem kívántunk együtt dolgozni, de a városi kérdéseket velük is meg kellett beszélni. Az egyeztetések meg is történtek, ám az ülésteremben egyesek egészen mást állítottak, mint korábban szűkebb körben. Lehet, hogy én nem vagyok jó politikus, viszont nálam az adott szónak van értéke. Az is elképzelhető, hogy az említett nézeteltérések miatt kissé merevvé váltam. Ez már az én hibám. Ettől függetlenül akadnak olyanok az ellenzéki padsorokban, akikkel kifejezetten jó a viszonyom. -Például? - Hadd ne mondjak neveket. Lehet, hogy csak rosszat Ha nem is áll meg áz élet júliusban és augusztusban országunkban, vitathatatlan tény: százezrek veszik ki ebben az időszakban évi rendes szabadságukat. Ám a bűnözők a legforróbb kánikulában sem a pihenésre gondolnak, mint ahogy a perben, haragban állók sincsenek tekintettel a szabadságolási rendre. Nem túl nagy luxus bezárni egy hónapra a bíróságokat, ítélkezési szünetre hivatkozva? - kérdeztük Heidrich Gábort, a Csongrád Megyei Bíróság elnökét. Kapuk bezárásáról szó sincs, panaszaikkal természetesen az ítélkezési szünetben is megkereshetik bíróságainkat az állampolgárok - tudtuk meg Heidrich Gábortól. Az ítélkezési szünet részleteiről pedig a következőket mondta az elnök: - Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács minden esztendőben még tavasszal megfogalmazza ajánlását arról, mikor vegyék ki szabadságukat a bírók. Ez alapján tennék nekik azzal, ha megemlítem őket. - Szeged szekere köztudottan jól fut kormánykörökben. Az ön által említett pozitív változások mennyiben köszönhetőek az országos Fidesz-vezetó'k „kollegialitásának"? - Nem bűn az, hogy kihasználjuk jó pártkapcsolatainkat, lehetőségeinket. Egyébként erre lett volna alkalom az előző ciklusban is. Mindenki levonhatja a konzekvenciát, mi változott akkor és mi most. Azt azért senki se higgye, hogy a sikerekhez csak kapcsolatok kellenek. Mire például a Széchenyi-terv gondolatként megjelent, rendelkeztünk olyan koncepciókkal, melyeken mindössze apró módosításokat kellett végrehajtanunk. A jelentős szakmai előkészítő munkának is köszönhető, hogy a pályázatokon már-már túlnyertük magunkat, az állami pénzekhez alig találjuk meg a saját forrást. - A város vezetését az a vád is éri, hogy mindez csak a külcsín. A bezárt gyárak, az ipar fejletlensége, a beruházások és a külföldi tőke hiánya miatt figyelembe véve a helyi gyakorlatot is - az idén július 16-tól augusztus 17-ig tart az ítélkezési szünet. Ez alatt az egy hónap alatt ügyeleti rendszert vezetünk be, működik az elnöki és az ügykezelői iroda is. Vagyis: keresetét most is mindenki beadhatja, mint ahogy bíróságaink is fogadják és iktatják az ügyészségekről érkező vádiratokat, s a szükséges kényszerintézkedések is megtörténnek. A csökkentett tárgyalási rendet egyébként az is indokolja, hogy nyáron utaznak szabadságra az ügyvédek is, mint ahogy az alperesek és a felperesek sem idézhetők be túl nagy sikerrel, mivel nem tartózkodnak otthon. Hozzáteszem: az ítélkezési szünet idején már csak azért sem üresek a bírói szobák, mert kollégáink egy része július 16-ánál később kezdi szabadságát, míg mások már augusztus 17-énél hamarabb felveszik a munkát - mondta el Heidrich Gábor. B. Z. a vidék továbbra sem fejlődik. - Aki ilyeneket állít, az nem ismeri a tényeket. Tavaly hatszázzal több munkahely létesült, mint amennyi megszűnt, és idén ez a szám elérheti az ezret. A kiadott építési engedélyek száma is nőttön nő. Az igaz, hogy eddig nem érkezett külföldi, nagy zöldmezős beruházás, azonban a helyi kis- és középvállalkozások sorra erősödtek. És egyáltalán nem biztos, hogy kifizetődőbb a külföldi multik zsebeit tovább tömni, mint lehetővé tenni a környékbéli befektetők fejlődését. - Lehet, hogy ez célravezetőbb, de az is biztos, hogy több pletykára ad alapot... - Ez vitathatatlan. A napokban például nálam járt a Siemens cég képviselője, akit rögtön figyelmeztettem: ne adjon túl jó ajánlatot, mert ráfogják, hogy Fidesz-közeli a cége. Egyébként lassan már annyit hallom ezt a megjegyzést, hogy kezdek egyre jobban örülni. A GDP növekszik, a forint erősödik, a gazdasági statisztikák pozitívak. Ha mindezt az állandóan emlegetett Fidesz-közelieknek köszönhetjük, akkor jól választott az ország 1998-ban. A helyi pletykákról pedig csak annyit: a sötétben bujkálókkal nem tudok mit kezdeni. A városvezetés becsmérlésében élenjáró fórum olyanok szócsöve, akik a mocskolódásokhoz sem a nevüket, sem az arcukat nem adják, így ezekkel én nem foglalkozom. - Nekem arcom is, nevem is van. Szembesíthetem néhány véleménnyel? - Állok elébe! - Elmérgesedett a viszonya Tímár László alpolgármesterrel. - Én vagyok az, aki mindig kiálltam mellette. Emberileg és szakmailag egyaránt a lehető legkorrektebb a kapcsolatunk, és biztos vagyok benne, hogy erről ugyanígy vélekedik ő is. - Önkormányzati tulajdonok „házon belüli" privatizálása. - Mondana konkrét példát? - Városkép Kft. - Hiszem, hogy a legjobb és a leggazdaságosabb megoldást választjuk. Az az illető, aki ebben a kérdésben a leghangosabban kritizál, nyolc évig dolgozott képviselőként. Az önkormányzati ülések 10 százalékán jelent meg, amikor az üzleti érdekei úgy kívánták. Azóta viszont kintről kiabál, és szerinte nincs olyan ember, aki jót tenne Szegedért. - Akkor hadd személyeskedjek én is! Orvosi mühibaperbe keveredett, tagja volt annak az orvoscsoportnak, amely egy ember haláláért felelős. - Ezt az állítást a leghatározottabban visszautasítom. A történetről hajdanán a sajtóból értesültem. Kértem az ügyészségtől a periratot, mivel bele szerettem volna tekinteni. Ehelyett azt a választ kaptam, hogy nem vagyok érintett az ügyben, így meg sem nézhetem. Egyébként biztos vagyok abban, hogy nem történt szakmai vétség az esetnél. - A sógora emberrablási ügybe keveredett, és jelenleg előzetes letartóztatásban van. - Ha bűnös, akkor meg kell büntetni! Én több éve nem láttam Juhász Józsefet, és úgy tudom, a húgom sem nagyon tartotta már vele a kapcsolatot. A testvéremet természetesen sajnálom, és bátyjaként minden segítséget meg fogok neki adni a jövőben is. - Térjünk inkább vissza Szegedre... Egyre nő a találgatás, kik lesznek jövőre a polgármesterjelöltek. Vállalja az újabb megmérettetést? - Jelenlegi tudásom és elképzelésem szerint igen. Persze, ehhez szükséges a Fidesz és a jelenlegi koalíciós partnerek támogatása. És ami a legfontosabb: élvezni kell a szegedi polgárok bizalmát. - Élvezi? - A különböző közvélemény-kutatásaink alapján igen. De számomra fontosabbak a személyes találkozások, a közvetlen visszajelzések. A játszótereken, a sportcsarnokban, a „civil szférában" egyre nyíltabban, pozitívabban beszélgetnek velem, és tíz, hozzám címzett levélből csak egy szólít föl lemondásra, ami nem is rossz arány... Érzésem szerint a szegediek bizakodóan tekinthetnek a jövőjük elé, és elégedettebbek lehetnek, mint három évvel ezelőtt. Szetey András Nem a jó közepes termés az oka annak, hogy Csongrád megyében nincs már tárolókapacitás a learatott búzára, holott a termés negyven százaléka még lábon áll, és az alacsony, 19-25 ezer forintos felvásárlási árakra sem ez a magyarázat - jelentette ki tegnap Pancza István, az FKGP megyei elhöke. „Torgyán József minisztersége idején 33-35 ezer forintot fizettek a búza tonnájáért a felvásárlók, mert a minisztérium támogatást adott a felvásárláshoz, és idejében meghozott intézkedésekkel segítette a gabona betárolását is" - vélte Pancza. A megyei elnök elmondta: Csongrádban csak a Concordia Közraktározási Rt. makói telephelyén akad szabad tárolókapacitás, Opusztaszeren pedig az önkormányzat a honvédség raktárait használhatja. Pancza István szerint amennyiben a szaktárca idén is úgy készült volna az aratásra, mint tavaly, nem okozott volna problémát sem a búza értékesítése, sem a tárolása. „Nem emlékszem arra, hogy ügyvédként valaha is részt vettem volna egy zsebszerződés elkészítésében" mondta Lévay Endre, a párt megyei alelnöke, a július 17én megválasztott megyei földvédő bizottság elnöke. A háromtagú szervezet feladatát Lévay Endre egyelőre nem tudta pontosan meghatározni, csak annyit mondott, igyekeznek a párt által kidolgozott koncepció szerint cselekedni a magyar föld védelmében. A bizottság elnöke szerint fontos lenne, ha a bíróságok meggyorsítanák eljárásaikat a külföldi vásárlókkal, a magyar föld jogtalan eladásáról kötött zsebszerződések semmissé tételében, de úgy vélte, ennek érdekében politikai párt csak keveset tehet. Csongrádban ráadásul „nincs akkora veszélyben" a termőföld, mint a Dunántúlon. Lévay szerint a szerződések hatályon kívül helyezése után fontos a károsult külföldi gazdák kártérítése is, ám azt nem tudta megmondani, ki fizessen nekik. Az FKGP megyei szervezete a magyar föld védelmében augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján Csanyteleken rendez templomi könyörgést, az országos megmozduláshoz kapcsolódva. Pancza István kijelentette, ha a könyörgés eredménytelen marad, úgy demonstrálnak azért, hogy a magyar föld se most, se évtizedek múlva ne kerülhessen külföldi kézbe. Kéri Barnabás Ítélkezési szünet a bíróságokon Az ópusztaszeriek megállapodtak a minisztériummal Gabona a kaszárnyában A katonai bázis kapujáról lehullhat a lakat. (Fotó: Gyenes Kálmán) Gabonatárolásra használják az évek óta bezárt ópusztaszeri laktanyát. A katonai bázisra tíz éve került lakat, s annak hasznosításával kapcsolatosan különböző hírek kaptak szárnyra az elmúlt években. Makra József ópusztaszeri polgármester lapunknak elmondta: a községben élő gazdák már évek óta nem tudják, hol helyezzék el a megtermelt gabonát. Ezen az önkormányzat sem tudott segíteni, hiszen nem volt a faluban erre a célra kialakított, alkalmas hely. Mostanáig. A polgármester közölte: a Honvédelmi Minisztériummal folytatott tárgyalások során az illetékesek kedvezően reagáltak arra, hogy az önkormányzat a gazdák megsegítése érdekében átmenetileg bérbe venne bizonyos ingatlanokat. így ma már nincs akadálya annak, hogy a kaszárnya üresen álló gépkocsitárolóit gabonatárolásra használják. A HM és az ópusztaszeri önkormányzat megállapodása egy évre szól, ám az később meghosszabbítható. Makra József szerint a hatalmas hangárokban méltányos áron kapnak helyet a községi gazdák terményei. N. R. J.