Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-19 / 167. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. JÚLIUS 19. MEGYEI TÜKÖR 7 Társadalmi tanács az egyetemen Civilek a pályán A Szegeden működő gazdasági társaságok, a tu­dományos közélet, a kamarák, az államigazgatás, a kulturális élet és a várospolitika képviselőiből álló társadalmi tanács alakul a Szegedi Tudományegye­temen. A testület fontos feladata lesz az intézmény készülő stratégiai tervének véleményezése. Az 1993-ban elfogadott felsőoktatási törvény úgy rendel­kezik, hogy az egyetemeken és főiskolákon társadalmi taná­csot kell felállítani a társadalmi-gazdasági szféra képviselői­ből, külső szakemberekből. A grémium feladatául azt szánták a jogalkotók, hogy kísérje figyelemmel és értékelje, hogyan igyekszik kielégíteni a felsőoktatási intézmény a társadalmi és gazdasági igényeket, ezenkívül alkosson véleményt a képzé­sek fejlesztéséről, s tegyen javaslatokat az erről szóló tervek­re. Az országban több egyetemen alakult már társadalmi tanács, a Szegedi Tudományegyetemen várhatóan szeptembertől kezd­heti el működését a testület. Az SZTE legfőbb döntéshozó fó­ruma, az egyetemi tanács júniusi ülésén elfogadta azoknak a személyeknek a névsorát, akiket felkémek a társadalmi tanács­ba. A lista tartalmazza Szeged vezető gazdasági társaságainak, a tudományos közélet és a kamarák, valamint az államigaz­gatás, a kulturális élet és a várospolitika képviselőit. A gazdasági vállalkozások közül a Démász, a MÉH, a ­Heavytex, a Medikémia, a Pick, a Vivendi Telecom, az OTP és a MultiprogresS részvénytársaságok vezetőit keresik meg az egyetem illetékesei. A tudományos közéletből az MTA Szegedi Biológiai Központjának főigazgatóját, az Akadémia agrártudományok osztályának elnökét, s a hallgatói önkormány­zat javaslatára a Szegedi Akadémiai Bizottság elnökét kérik fel a tanácsadói feladatra. A társadalmi tanácsban ülnek majd a megyei kereskedelmi és iparkamara, a mérnök, az orvosi és a gyógyszerészkamara elnökei. Számítanak továbbá a me­gyei bíróság, a rendőr-főkapitányság vezetőjének, Szeged pol­gármesterének, illetve a megyei közgyűlés elnökének vélemé­nyére is. A hallgatói önkormányzat az 1956 októberében szervezett MEFESZ alapítójával, dr. Kiss Tamás jogásszal, a megyei fő­ügyésszel, a SZAB elnökével és Kass János grafikusmű­vésszel egészítené ki a névsort. Ez utóbbi alkotóművész be­választását javasolta dr. Szalay István, az egyetemi tanács póttagja is, aki indítványát a Dégáz Rt. vezérigazgatójának, a Szegedi Ügyvédi Kamara elnökének, a Tisza Lajos Szakkö­zépiskola és a Tarján III. Sz. Általános Iskola igazgatójának nevével egészítette ki. Az SZTE gazdasági és közkapcsolatokért felelős rektorhe­lyettese, dr. Szabó Gábor arról tájékoztatta lapunkat, hogy a társadalmi tanács fontos feladata lesz az egyetem készülő stratégiai tervének véleményezése. - A tanács megalakítása tár­sadalmi kontrollt jelent az egyetem számára, s létrejöttével meg­szűnhet az intézményre jellemző belterjesség - mondta a rek­torhelyettes. H«9«d0s Szabolcs A kánikula elmúltával is folytatódik az aratás Nem az esőtől, a piactól félnek Nem állt meg az élet a ha­tárban a várva várt eső érkez­tével. Hihetnénk, hogy az éji zivatarával fölölünk kániku­lát toló hűvösebb idő pihenőt engedélyezett a határ emberé­nek. Legalább annak, aki húszórás műszakot tartott a szalmaköpködtető gép fülké­jében, vagy a kalászfaló kom­bájn belsejében, ahol negy­venöt-ötven fokot is érez né­ha a félmeztelenre vetkezett, a kánikula porától szinte fü­lig szurtos masiniszta. Még a lassan permetező nyári eső ­mint a minapi - sem enge­délyez lazítást. Piacra érett a krumpli, s ha esik is kicsikét az eső, szedése halaszthatat­lan. A telefonos határút ­amely a kisteleki földeket vá­laszt szomszédjától, és a Pánt­lika úttól viszi át utazóját a csengelei vasútállomáshoz ­mindkét oldalán szorgos had szedte a krumplit. A csehek­től való gumórázó karmok, téeszidőkből származó Dutra­traktor és a vasplató, ami a földön csúszva a teli zsákok, ládák gyors szállítását segítet­te, mind a piacolni való por­téka érdekét szolgálta. Beérett a csengelei föld termése, megérett a burgonya, ásásával nem késlekedhet se a Muhel, se a Mészáros család, de sen­ki, akivel a környéken talál­koztunk. A pusztaszeri Muheléknál a nyolcvanéves István tata ha­ladt elöl. A hétfői forróságban szinte főttek a fiával, unoká­jával, unokamenyével és a többi segítóvel, akikkel a do­rozsmai piacra készítették a számláihatatlan zsák mosoly­gós krumplit. Földszomszédjuknál, Mé­száros Lajoséknál valódi ke­Az egyesület alapvető célja, hogy az állat ne maradjon az utcán, kapjon enni és legyen gazdája - mondja Szécsényiné Csergő Judit. (Fotó: Tésik Attila) nak. A menhely és a gyep­mesteri telep lakói rendszer­be kerülnek, kutyát a netról is lehet majd rendelni. A jószágok védelmére nem hoztak létre alapot, ezért az egyesület nem is tud pá­lyázni, viszont az önkor­mányzattól minden évben kap támogatást. Most azért volna szükség még néhány százezer forintra, hogy a kül­telki területre bevezethessék az áramot. A táplálékot ott volna jó fridzsiderben tarta­ni és több kennelt kellene épí­teni a jövevények számára. A pozitív példa Siófok. A Balaton-parti városban tíz éve az állatvédők üzemeltetik a gyepmesteri telepet, az élel­met az éttermekből gyűjtik A zákányszéki kombájnosokat bő fél napra megállította az eső. (Fotó: Gyenes Kálmán) rítésszaggató munka folyt, ho­lott ezt a kifejezést ma már az erős pálinkára használjuk in­kább. Mészáros gazda a kel­lemetlenkedő disznók miatt volt kénytelen újra fűzni a jó­szágok udvarát a fóliakerttől elválasztó kerítést. A kíváncsi és erőszakos disznóbanda ál­landóan a kert zöldjét kíván­ta, törték-szaggatták érte az öreg kerítés léceit, úgyhogy az újbóli drótozás és a lécek vezérdrótra való fölfűzése még a szemerkélő eső ellené­re is a legszükségesebb mun­kák egyike volt. Mészárosék már fölszedték, és el is hord­ták Pestre a korai krumpliju­kat, mi több: a már learatott két hektáros gabonaföldbe is tallókrumplit (másodvetésű burgonyát) tettek. A hétfői kánikulában Csó­lyost, Forráskutat, Zsombót, Dorozsmát járták a locsoló­géphez való szórófejért, s még ráadásul az egyik szegedi üz­letközpontban is be kellett vá­sárolniuk, és ahogy, a már majdhogynem didergős dél­előttön mondták: e körúttal szinte főttek az autóban. Iga­zából mégse a meleget, a rá­érkező hideget és az ezzel já­ró esőt tartják a legnagyobb idei ellenfélnek hanem a ma­gyar piac kiszámíthatatlansá­gát. A csengelei Mészárosék tavaly például Rúzsára is hordták a portékát, onnan vit­ték a románok, a jugók és ki tudja még milyen náció, most meg be van fojtva minden. A kisteleki és zsombói káefték nem vevők a szépen elkészí­tett áruinivalóra. Beszélgethettünk volna még a fóliasátor ponyvája alatt a Mészáros gyerekek ­Lajos, Szilvia, Róbert - előtt álló életről, a Balástyáról Csengelére került Hona asszonnyal és az ősi tanya mellé az Aranyhomok szö­vetkezetből birtokot állító La­jos gazdával, de az eső alább­hagyott. És más dologra ser­kentett... M. T. Kóbor kutyák megmentésére nem írnak ki pályázatot Szentesi ebek az interneten Megállapodást kínált a szentesi önkormány­zatnak a helyi állatvédők képviselője, Szécsényiné Csergő Judit: az egyesü­let átveszi a gyepmeste­ri telep üzemeltetésének felelősségét, ugyanakkor az ép és egészséges álla­tokat nem altatja el két hét múlva, hanem gaz­dát keres számukra. Az állatvédők terve nem va­lósult meg, ám az egye­sület és az önkormányzat között egyre erősebb a kapcsolat. Szentes áruházaiban a pénztárak környékén a Her­mán Ottó Állatvédő Egyesü­let szalagjával ellátott kis do­bozokban gyűlnek az adomá­nyok. Ezek fillérek, de sokat jelentenek, hiszen a szentesi kutyamenhely lakóinak rész­ben ebből vásárol az egyesü­let táplálékot. A téglagyár mögötti mezőn, körülkerített helyen alkalmanként tíz-húsz kutya lakik, és vár gazdára. Naponta érkezik telefon­hívás, sok állattartó szeretne megszabadulni a kutyájától, de mindet nem tudja befo­gadni az állatmenhely. Kö­zel két-háromszáZ kutya élne így a város határában, ezt azonban az egyesület anyagi lehetőségei miatt nem enged­heti meg magának. Csergő Judit szerint sokkal több a kutya, mint amennyit egy ek­kora város az ésszerűség ha­tárán belül becsülettel el tud tartani, ezért tanácsos az ivar­talanítás. Az egyesület országos központja számítógépet ad, internetes hozzáférési lehe­tőséggel a szentesi csoport­össze. A kutyák délutánon­ként a gondozó kíséretében falkában sétálnak a közeli szólókben és falkában is tér­nek vissza a telepre. Szente­sen nem akad étterem, amely az állatvédőknek odaadná a maradékot, Ollai Julianna eteti a kutyákat a mindennap megvásárolt csontos hússal. Az állatvédő egyesület aktív tagjai mellett mások pusztán azzal járulnak hozzá a kutyák jobb életkörülmé­nyeinek fenntartásához, hogy fizetik a tagdíjat. A kevés be­vétel a pillanatnyi helyzet­ben elegendőnek bizonyul, de a szentesi ebek sorsán hosszú távon nem képes vál­toztatni. b. e. FELVESSZÜK A RITMUSÁT 5 CIB BANK 6720 SZEGED, KISS MENYHÉRT U. TELEFON: (62) 425-425 6722 SZEGED, MÉREY U. 6/C. TELEFON: (62) 554-910 6800 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, DEÁK FERENC U. 15. TELEFON: (62) 246-91 1 Érvényes: 2001. május 7-ét61 BETET1 KAMATOK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE IMI 5.750 (5.03) 2-3 Ml 7250 (7.35) 1-2h6 0250 (8.36) 3 hó 8,000 (8.11) 6M 7,750 17.86) 12 hó 7250 (7.35) CIB Bank 2200 1205) • aiMk Mk HI.MM 1 M 0500 (0,02) 0225 (0.75) 0,750 18.89) 3M 0250 18.26) 0275 (0.«) 0200 18.62) 6M 0250 (021) 0275 (0,80) 0200 (8.62) 12 hó 7.750 (726) 7275 (7.10) 0.(00 (0.11) itam tat Ok kttn • kaw a ikk kat CB Claaaa; HagóMknkaMki CIB Claaafc H* sssur"­CIB XL M likkal XLXhaaaic 0-100 E FHo 2500™ 2.56256 100EF3-1MR 3.0)0 3.06/3.06 1 M Ft teleti 6.000 626022 CIB Tata, k (mai 50 E Ft) ^— 0-50 E RÁ) 2.500 226 50 E FI—1 M R 6200 6,79 IMRMa 9200 1027 KjNCSEM óatt lanka magónsafnáÁah kaka |nti 50 E R) 1 hónap 9.000 9.73 3hónap 0.500 9,62 6 hónap 8.500 0.62 12 hónap 0.000 6.11 KHCSEII2009 kóMn, Inti 10 E R) MM.M mm 1 hónap 9,750 9.75 3hónap 8.5(0 820 6 hónap 8,500 020 12hónap 0.000 B.OO É/vanyaa: 2001. júnlua 1-1ÓI TMÍ: 22.673021% 1 kk, u tOp aamktaaktaa BatMórzóMk IMI BakM MtKÉ MAIK 1 Un. 3W.OOO Fül. MOS' 16,73% CIB Uj CIB SwnOlrl WleaOn THM: 27.6737,70% 13 HUF prímé rak 20.00 15.00 15.50 10.00 12.70 10.00 6,75 23,00 •w.iv 1325 CIB^\0640242242 A BANCA COMMERC1ALE1TALW4A-CSOPORT TAGJA 003527817 A SOLE Hungária Rt. a szegedi raktározási tevékenysége területére katonaviselt, férfi munkatársakat keres az alábbi munkakörökre: raktáros-targoncás elvárások: minimum 2 éves targoncavezetői gyakorlat, középfokú végzettség raktári adminisztrátor elvárások: középfokú végzettség számítógép-kezelés (Excel, Word ismerete) Az elbírálásnál a raktározás területén szerzett gyakorlat előnyt jelent. A munkakörök csak erkölcsi bizonyítvánnyal tölthetők be. Udvaros elvárások: középfokú végzettség Jelentkezni: személyesen, a hirdetés megjelenését követő egy héten belül, Martinecz Zsolt raktárvezetőnél. Szeged, Budapesti út 6. sz. 004237043

Next

/
Thumbnails
Contents