Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-03 / 153. szám

KEDD, 2001. JÚLIUS 3. ÉP TESTBEN 9 Pihentető alvás Szakértők kiderítették, hogy nyáron sokkal rosszabbul alszunk, többek között azért, mert túl sokáig világos van. íme, néhány tipp, amelyek segítségével kellemesebbé tehetjük pihenésünket: • Alaposan szellőztessük ki a hálószobát, naponta kétszer húsz percre, éjszaka aludjunk nyitott ablaknál. • A macskagyökér vagy komlócseppek mellékhatás nélkül jótékonyan álmosítanak. • Gondoljunk valami szépre, ez mindenképpen lazít, relaxál. A távol-keleti hagyományos orvoslás szerint az alvás, a pihenés az jin, passzív állapot, és ezt kell erősítenünk a nyugalom, a hűvös és a sötétség megteremtésével. • Ügyeljünk a szoba hőmérsékletére, 18 'C az ideális. • Elsötétített szobában, jól záró redőnyök mögött könnyebben elalszunk. A szélütés az agyban történik és ott fejt ki az esetek harmadában halálos, harmadában pedig maradandó károsodásokat. Sírokról, más néven szélütésről akkor beszélünk, amikor az agyi vérnyomás kóros csökkenése következtében az agy egyes részeinek vérellátása megszűnik vagy vérzés lép fel. Ennek következtében az agy egyes részei elhalnak, s nem regenerálódnak. Az első stroke után különösen nagy szerepe van a prevenciónak, hiszen az első szélütés után tízszer nagyobb az esélye egy újabb katasztrófának, ami az esetek többségében már lényegesen súlyosabb, mint az azt megelőző. A szélütés, vagy stroke a szív-, érrendszeri és a daganatos betegségek után a harmadik leggyakoribb halálok. Magyarországon évente 18 ezren halnak meg ebben az agyi katasztrófában. Mig az '50-es '60-as években a hazai strokehalálozás megegyezett az európai mutatókkal, addig ma Magyarország a szélütések számában vezető helyen áll a világon. Tévhit, hogy a stroke csak az idősek betegsége. Előfordulhat csecsemőknél, kisgyermekeknél, fiatal felnőtteknél is. Valószínűsége nagyobb az időseknél, ami azzal áll összefüggésben, hogy a szív rendellenességei - mint az infarktus, vagy a szívritmuszavar - ebben a korban gyakoribbak. A szélütés hátterében gyakran az érszűkület áll, ez a betegség idős korra fejlődik ki. A stroke kialakulását számos tényező befolyásolja. Ezek közé tartoznak az életmóddal összefüggő rizikófaktorok és a stroke kockázatát növelő betegségek. A dohányosok kétszer nagyobb veszélyben vannak, s az erős dohányosok között a szélütés előfordulása duplája az enyhe dohányosok között megfígyelhetőnek. A mérsékelt és a megfelelő minőségű alkohol fogyasztása némileg csökkenti a szélütés veszélyét, a krónikus alkoholizmus viszont négyszeresére növeli e betegség rizikóját. A régebbi, magas ösztrogén tartalmú fogamzásgátló tabletták körülbelül ötszörösére növelték a szélütés kockázatát. Az újabb fogamzásgátló szerekről még kevés adat áll rendelkezésre. A nátriumfelvétel csökkenése, a káliumfelvétel növelése, a halfogyasztás csökkenti a stroke rizikóját. Pszichiáter - gyermeklel kékről Félelmek, szorongások Sokan kérdezik tőlem mostanában: normális dolognak tartam-e azt, hogy ennyi ember szorong? Nehéz erre megnyugtató választ adni, mert egyrészt bizonyos helyzetekben természetes emberi reakciónak tekinthetjük a szorongást, másrészt valóban kellemesebb lenne kevesebb szorongással élni. A szorongás a félelemhez hasonló érzés, aminek nincs konkrét tárgya. A szorongást különbözőképpen lehet megélni, és szavakban kifejezni, de ha beszélünk róla, mindenki ráismer. Fontos különbséget tenni a hétköznapi szorongás és a betegség szintjét elérő, kóros mértékű szorongás között, ami kezelésre szorul. Utóbbi arról ismerhető fel, hogy nehezíti a mindennapi életet, illetve testi-lelki, szenvedést okoz. A szorongás különböző formában, bármely életkorban előfordulhat. Vannak úgynevezett fiziológiás szorongások, amik törvényszerúek. Amikor például a néhány hónapos kisbabánk először kezd keserves sírásba, ha kimegyünk a szobából. örülünk és büszkék vagyunk, hogy milyen okos, hiszen már tudja, félni kell az egyedülléttől. Ki ne ismerné a két-három évesek fürdőszobai szorongását: a „Nem fogok lefolyni, ha kihúzod a dugót?" kérdését. Azután következnek az óvodai szorongások, amitől szinte lehetetlen megvédeni a gyerekeket. Kapcsolatrendszerük bővülésével egyre több szorongáskeltő inger éri őket. Fantáziájuk ekkor már olyan gazdag, hogy este, a sötét szobában könnyedén képzelnek el és látnak szörnyeket a falvédő állatfiguráiban. A szülők megnyugtatására egyik neves pszichológusunk mondatát idézhetjük: „Az ötévesnek az a dolga, hogy szorongjon." Persze, ez nem mindig ilyen egyszerű. Igen gyakori, hogy a gyermekkori szorongás a szülő számára ijesztő testi tünetekké fokozódik. Biztosan sokak számára ismerős az első osztályosok mindennapos reggeli hasfájása. S ez még csak a kezdet. A felső tagozatban és a középiskolában tovább bonyolódik a helyzet, mert az iskolai problémák a serdülőkor egyéb lelki gyötrelmeihez társulnak. A serdülő gyermek nevelése próbára teheti a legtürelmesebb szülőt is, és elbizonytalaníthatja abban, hogy jól csinált-e mindent addig. Ebben az időszakban kéri a legtöbb szülő a szakember segítségét. Sokszor elválaszthatatlan a gyerek problémája a szülőkétől. Miközben biztonságot és nyugalmat igyekszünk nyújtani gyerekeink számára, a mi felnőtt életünk sem szorongásmentes. Vasadi Anna pszichiáter Nem csupán az idősek betegsége Agyi katasztrófák: a stroke A szélütés legtöbbs délelőttre csapását A magas vérnyomásban szenvedők között 3-4-szer gyakoribb a szélütés, ám a magas vérnyomás megfelelő kezelésével akár a strokeesetek 70 százaléka is megelőzhető (lenne). A szélütés valószínűsége a cukorbetegek körében is nagyobb, s nő a veszélye az életkor előrehaladtával. A férfiak esetében 40 éves kor fölött, a nők esetében 50 éves kor fölött lehet szélütéssel számolni. A betegség 25 százalékkal magasabb arányban fordul elő a férfiak, mint a nők körében. A családban előforduló agyi érbetegség szintén hajlamosító tényező lehet a strokra. A szélütés „kiabáló" jelei: a végtaggyengeség, a féloldali bénulás, a látászavar, a látásvesztés, a kettős látás, a látótérkiesés, a beszédzavar, a beszédértési problémák, a szóformálási nehézségek, a zavartság, az erős szédülés, a fejfájás, a hirtelen fellépő eszméletvesztés. A stroke legtöbbször délelőttre időzíti csapását, kimagaslóan sok szélütést észlelnek 8 és 10 óra körül, lényegesen többet, mint az éjjeli órákban. A szélütést elszenvedett betegek 37,3 százaléka kerül az agyi katasztrófát követő 6 órán belül orvoshoz, a többi beteg ennél később. A szélütés sürgősségi eset, és az ezzel sújtott betegnek minél előbb megfelelő szakellátást kell kapnia. A SÓ ételeink legismertebb ízesítője, amit a magyar konyha előszeretettel használ. Túlzásba is visszük a fogyasztását, hiszen az ajánlott 3 g/nap helyett másfélszer, kétszer többet eszünk meg. A mértéktelen sófogyasztás magas vérnyomást okozhat, ami pedig a szív és a vese megbetegedését idézheti elő. A szervezetünkbe kerülő só nagyobbik részét a félkészen, vagy készen vásárolt élelmiszerek, kisebbik részét az otthon főzött és ízesített ételek tartalmazzák. Néhány ötlet a sófogyasztás csökkentésére: • Használjanak kevesebb sót az ételkészítésnél! • A só jól pótolható, illetve kiegészíthető friss vagy szárított zöldfúszerekkel. • Kerüljék a sóban pácolt húskészítményeket, mint például a füstölt sonka vagy a szalonna. Zöldségkonzervek heV lyett friss vagy mirelit terméket válasszanak! • A készen kapható ízesítő porok, leveskockák helyett részesítsék előnyben a főzött zöldségek természetes ízét. Házilag is könnyen elkészíthető a szárított zöldségkeverék, ami a kész ételízesítőkkel ellentétben nem tartalmaz szükségtelen ízfokozó anyagokat. • A CUKOR „üres kalória", hiszen magas kalóriaértékén kívül nem tartalmaz semmilyen értékes tápanyagot. Túlzott fogyasztása nemcsak elhízáshoz, hanem fogszuvasodáshoz is vezet. A cukor emésztése már a szájüregben elkezdődik, megváltoztatva ezzel a nyál pH-értékét. Mindez természetes folyamat és nem is jelentene problémát, ha nem tennénk ki fogazatunkat a savas károsító hatásnak egész nap, s nem innánk cukrozott üdítőket, nem ennénk cukorkát, csokit, édes péksüteményeket. Tanácsok a cukorfogyasztás csökkentésére: • Ételek, teák, s a kávé ízesítésére használjanak mesterséges édesítőszert! • Szomjoltására vizet, vagy cukrot nem tartalmazó rostos gyümölcslevet fogyasszanak. Rendkívül fontos, hogy gyermekeiknek ne szörpöt, cukrozott teát, szénsavas üdítőt adjanak, ugyanis „nemcsak" a fogukat teszik tönkre, hanem hozzászoktatják őket a túl édes ízhez. • Pudingokat és desszerteket édesítőszerrel készítsék! • A gyerekeket ne cukorral, csokival jutalmazzák! • A mesterséges édesítőszerek használata mellett mézzel és barna cukorral is ízesíthetik az ételeiket. Ne felejtsék el, hogy kalóriaértékük ezeknek is magas, ezért ne vigyék túlzásba fogyasztásukat! Tévhit a szivarról „Elszívni egy szivart, olyan, mint ha elszívnánk egy egész doboz cigarettát." Magyarországon az elmúlt időszakban újra divatba jött a szivarozás. Egyre gyakrabban lehet látni fiatalokat, akik inkább - némi sznobizmusnak is köszönhetően - a szórakozóhelyeken szivaroznak. A szivarozás újbóli elterjedése egyrészt a növekvő szivarreklámoknak, másrészt annak a tévhitnek köszönhető, hogy a szivar kevésbé ártalmas, mint a cigaretta. Ez a tévhit részben abból táplálkozik, hogy a szivarfüstöt valóban nem tüdőzi le a dohányos, szemben a cigaretta füsttel. Az igazság azonban, hogy a szivarban levő dohány sokkal tisztább, mint a cigarettában, így nikotintartalma is magasabb. A magas koncentrátumű nikotin és más mérgező anyagok a véráramba kerülnek, amikor a szivarfüst a szájba kerül. A tragédia az agyban történik