Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-18 / 166. szám

SZERDA, 2001. JÚLIUS 18. X AKTUALIS 5 Fellélegezhetnek az allergiások Munkatársunktól Az elmúlt heti kánikulának köszönhető­en jelentősen megnőtt az allergiát okozó virágporok sűrűsége - tájékoztatta lapun­kat a meteorológiai intézet szegedi ügyele­tese. A tegnapra virradóra érkezett, széllel és esővel járó hidegfront, ha valódi enyhü­lést nem is hozott, legalább megtisztította a levegőt a pollentől. így most egy rövid ide­ig fellélegezhetnek az allergiában szenve­dők, hiszen az időjárás változékony marad. Hamarosan ugyanis ismét erősebben fel­melegszik a levegő, de a hét végén egy hi­degfrontnak köszönhetően nem lesz strandidő. Ezek az egymást sűrűn váltó frontok ahhoz szerencsére nem túl erősek, hogy az erre érzékenyeknek fejfájást és egyéb tüneteket okozzanak. Gondot inkább az jelent, hogy a levegő páratartalma het­ven-nyolcvan százalékos, ami még a teg­napi, huszonöt fokos hőmérséklet elviselé­sét is megnehezítette. Mórahalmi határőrök a végeken Hivatásosak és szerződésesek - Jól hallom, lövöldöz­nek? - Jól hallja. Ez most gép­pisztoly volt - kommentálta a durrogásokat szakértelem­mel a bajuszos határőr fő­törzsőrmester. - Jönnek a jugoszlávok? - böktem a hang irányába. - Nem, csak gyakorla­toznak. A határhoz közel van egy lőterük. Ha jönné­nek, arról már régen tud­nánk... - jegyezte meg so­kat sejtetően a hadnagy. Meleg Zsolt hadnagy, a Kiskunhalasi Határőr Igaz­gatóság mórahalmi kiren­deltségének vezető helyet­tese kalauzolt bennünket a terepen. Közben arról me­sélt, hogy jelentősen átala­kult munkájuk négy év alatt. A sorállományú határ­őrök 1997 tavaszán szerel­tek le, azóta szerződéses és hivatásos állomány látja el a feladatokat. Egy kis leltár: a kirendeltséghez tartozó 24 kilométeres határszakasz rendjét a környező települé­seken lakó 22 járőr és 3 ve­zető vigyázza. Nyolc Niva, éjjel látó berendezések, hő­kamerák segítik őket. Nem nagyon kapkodnak ezért a munkáért az emberek, mert a 40-50 ezer forintos fizetés mellett el lehet felejteni a hétvégéket, ünnepnapokat. Persze, ami jár, azt azért megadják. Az ásotthalmi tanyavi­lágban autóztunk, amikor kollégái a sűrűből előbuk­kantak, leintettek bennün­ket. Majd felismervén a fő­nököt, jelentettek neki. - A földeken Békés me­gyeiek dolgoznak, őket na­ponta hordják ide, nem tu­dom, hogy éri meg a mun­káltatónak - gondolkodott hangosan a főtörzsőrmester, aki arcát ugyan mutatta a kamerának, de nevét nem akarta elárulni. Pedig a helybéliek, az ásotthalmiak tudják, hogy 8 éve a határ­őrségnél keresi a kenyerét. - Valami izgalmas törté­netet osszon már meg ve­lünk - biztattam. - Fogtunk meg áru- és embercsempészeket is - en­gedett a nógatásnak. - Egy­szer jött a „megérzés", vala­mi készül. Több éjszakán át voltunk rejtett figyelésben. Es jöttek is a jugó ember­csempészek. Három afrikait hoztak. Retúrban akartak dolgozni, visszafelé egy ko­szovóit kicsempészni az or­szágból. Sikerült megaka­dályoznunk a tervük valóra váltását. A bajszos határőr el­mondta, hogy változatosnak tartja munkáját, szereti járni az erdőt. Az persze vele jár, hogy időnként kullancs ra­gad az ember bőrébe. Ami pedig a rejtett figyelést ille­ti: egyszer olyannyira sike­rült elbújniuk a bokrok kö­zött, hogy a magán könnyí­tő csempész majdnem rájuk vizelt. A járőrtárs, az őrmester nem régen bújt bele az an­gyalbőrbe. A fakanalat cse­rélte a távcsőre és a gép­pisztolyra, előtte ugyanis szakácsként dolgozott Sze­geden. - Azért ez sokkal érde­kesebb, mint kórházi kony­hán főzni - szögezte le megigazítva fegyverét. ­Érettségim megvolt, há­romszor 9 hétig tartó kép­zésen kellett részt vennem, hogy járőr lehessek. A kör­nyékbelieket, szokásaikat lassan én is megismerem. Szeretek együtt dolgozni a kollégákkal, a főnökök is jók. A mórahalmi kirendelt­ség felé autózva Meleg hadnagy elmondta, hogy az idei év aránylag csöndesen telt a számukra. Fogtak ugyan orvvadászt, csempé­szeket, de kevesebbet, mint az előző időszakban. Bizo­nyára ebben az is szerepet játszik, hogy nem olyan ré­gen lekapcsoltak a bűnül­dözők, a bíróság pedig el­ítélt egy zöldhatáron ügy­ködő mórahalmi „társa­ságot", amelynek a főnöke 8 évet kapott első fokon. V. Fekete Sándor A távcső és a rádió a határőrök munkájának fontos eszköze. (Fotó: Schmidt Andrea) A csatornamű-társulat még nem választott Idő előtt szerződtek Ha a szőregi polgárok nem kötnek új előtakarékossági szerződéseket a Szegedi Csa­tornamű Társulat által később kiválasztott szervezettel, és más módon sem fedezik a csatornabekötések lakossági önrészét, úgy veszélybe kerül­het az ISPA által 8,3 milliárd forinttal támogatott beruhá­zás, amely során nem csak Szeged, de Klárafalva, Kü­bekháza, Deszk, Újszentiván és Tiszasziget csatornarend­szere is kiépül. Amennyiben 2005. december 31-ig nem fe­jeződnek be a munkálatok, úgy az Európai Unió környe­zetvédelmi alapja, az ISPA megvonja a támogatást Sze­gedtől és a környékbeli tele­pülésektől. A csatomázás első ütemé­ben a polgárok a legjobb aján­latot nyújtó Lakáskasszával köthettek előtakarékossági szerződést, a Szegedi Csator­namű Társulat pedig a legked­vezőbb feltételeket biztosító pénzintézettől vett fel hitelt a csatomázás önrészének fede­zéséhez - szögezte le Jeneiné Somogyi Irma, a társulat gaz­dasági vezetője. (A város a törvényben előírt 15 százalé­kos önrészt vállalta magára.) A továbbiakban a polgárok azzal a lakás-előtakarékossági konstrukciót kínáló pénzinté­zettel szerződhetnek, amely a társulattal egyeztetett feltéte­leket kínálja. Ezt a pénzt a tár­sulat a polgárok befizetéseiből fizeti vissza, és a társulat fizeti az előtakarékossági részlete­ket is. Tehát a lakosok nyolc éven át a társulatnak fizetnek, amely úgy kalkulálta ki a havi 1250 forintos részletet, hogy az eredeti összegből levonta a 30 százalékos állami támoga­tást és a 15 százalékos, ugyancsak központi közmű­fejlesztési hozzájárulást. A társulat működési költségeit, és a hitel kamatait azonban beépítették a részletekbe. A szőregi csatornázás pénzügyi tervét a társulat azonban még nem dolgozta ki, és nem választották ki az ajánlattevők közül azt a pénz­intézetet sem, amely a legked­vezőbb feltételekkel köt szer­ződést a polgárokkal. A szőregiek által idő előtt az OTP-vel és a Fundamentá­val megkötött előtakarékossá­gi szerződéseket nem tudjuk figyelembe venni, mert ezek­kel a pénzintézetekkel nem ál­lunk jogviszonyban - fűzte hozzá Katona Gyula, a Szege­A szőregieket újsághirdetésben és plakátokon is tájékoztatták. Sokukat már későn. (Fotó: Miskolczi Róbert) di Csatornamű Társulás elnö­ke. A lakosságot a társulat fi­gyelmeztette: szeptemberig egyáltalán ne kössenek La­káskassza-szerződést, és utá­na is csak a társulat által kivá­lasztott szervezettel. A megol­dás csak az lehet, ha a két pénzintézet is ajánlatot tesz a társulásnak, és ha a feltétele­ket teljesítik, úgy szerződést köthetnek. Ellenkező esetben valós veszély fenyegeti a sze­gedi csatomázás megvalósu­lását - mondta Katona Gyula. Tóth Csaba, Szőreg önkor­mányzati képviselője nem ér­ti, miért nem köthetnek szer­ződést a polgárok a nekik leg­inkább kedvező feltételeket nyújtó pénzintézettel. A kép­viselő elmondta: tavaly az OTP azért kereste meg, mert az országos költségvetés el­fogadása előtt felmerült annak lehetősége, hogy a lakás-elő­takarékosság mellé járó 30 százalékos állami támogatást 15 százalékra csökkentik. Ezért igyekeztek mielőbb, még kedvező feltételekkel megkötni a szerződéseket, amelyek alapján a szőregiek már fél éve fizetik a részlete­ket. (Szőregen nem csak az OTP, hanem a Fundamenta is kötött szerződéseket, amelyek száma meghaladja az ötszá­zat.) A település képviselője ­aki javasolta a közgyűlésnek, hogy csökkentsék a szegedi, 120 ezer forintos lakossági önrész összegét - azt sem fo­gadja el, hogy a környező te­lepüléseken az önkormányza­tok nagyobb tehervállalása és a kisebb építési költségek mi­att kell csak 50-60 ezer forin­tos önrészt fizetniük a polgá­roknak. Szerinte ugyanis Deszk kivételével minden környékbeli település forrás­hiánnyal küzd. Mohola Tiborné, egy szőre­gi cukrászda alkalmazottja csak a munkahelye ajtaján el­helyezett plakátról értesült, hogy a már megkötött előtaka­rékossági szerződése segítsé­gével nem tudja fedezni a be­kötés önrészét. Elmondta, az OTP lakossági fórumon tájé­koztatta a polgárokat a lehető­ségről, és úgy hitték, így könnyebben fizethetik majd ki a 120 ezer forintot, hiszen az állam 30 százalékos támoga­tással is hozzájárul a költsé­gekhez. Arról csak most érte­sültek, hogy a csatornamű-tár­sulat nem áll jogviszonyban sem az OTP-vel, sem a Funda­mentával. Egyelőre fogalmuk sincs arról, mit tehetnének. Kéri Barnabás Épül az első szegedi parkolóház, jövő nyáron avatják Már ássák az alapokat Munkatársunktól Éveken át csak reményked­tek a szegediek - egyszer talán épül parkolóház a városban. Olyan házat emeltet valaki, amelyben gondos őrizet mellett napi 24 órán át pihenhetnek a gépkocsik, s így még az is elő­fordulhat, hogy a Belvárosban csúcsidőben is talál magának parkolót sok bosszús kocsigaz­da. Aztán egyszer csak elké­szültek a tervek, az elmúlt héten elhelyezték az épület alapkö­vét, s ezekben a napokban az alapozás nem éppen könnyű munkáját végzik a szakembe­rek és a munkagépek az Arany János utca és a Dózsa utca sar­kán elterülő telken. A tervek szerint pár hónap múlva már magasodnak a 152 autó befoga­dására alkalmas kocsihotel falai, s 2002. július 31 -re elkészül az a parkolóházhoz illeszkedő mo­tel is, amiben 10 szoba várja a vendégeket. A beruházó, a Sze­park Kft. 700 millió forintot költ az épületkomplexumra. Ma még nehéz elhinni, hogy ezen a telken jövőre már az autók első szegedi szállodáját avatják. (Fotó: Miskolczi Róbert)

Next

/
Thumbnails
Contents