Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-18 / 166. szám

SZERDA, 2001. JÚLIUS 18. AKTUÁLIS 3 Nem kell majd pincekönyvet vezetni augusztustól Mégsem könnyebb a borászoknak A szőlőtermelőknek augusztus 15. után már nem kell pincekönyvet vezetniük. A szakma szerint az életbe lépő jogszabály nem gyógyír a sebekre, csak apró könnyítést jelent. A bortermelők a jövedéki adminisztráció enyhítéséért július végére még demonstrációt is meghirdettek a Pénzügyminisztérium elé. Szerintük ugyanis a szaktárca nem könnyített a helyzetükön azzal, hogy eltörli a szőlő-bor pincekönyv vezetését. A sokat emlegetett okmány funkcióját Géczi Lajos, a Csongrádi Borvidék Hegyközségi Tanács elnöke magyarázta el, lapunk kérdéseire válaszolva. Mint megtudtuk, szőlőpincekönyvet eddig azoknak a termelőknek kellett vezetniük, akik nem forgalmaznak bort, ám ültetvényük 1500 négyzetméternél nagyobb. A könyv jóformán csak adatokat tartalmaz: többek között azt kell leírni, hol fekszik a terület, hány négyzetméter, mikor telepítették a szőlőt. Ez a kisebbik gond. A szőlőtermelésről ugyanis, mivel a bor alapanyaga jövedéki terméknek számít, kötelesek bejelentést tenni a Vám- és Pénzügyőrségnek, minden év december 15-én pedig elszámolást kell készíteni arról, mennyi termett, mekkora hányad fogyott el a saját háztarA borászok azzal szeretnek foglalkozni, amihez értenek. A túlzott adminisztrációt fölöslegesnek tartják. (Fotó: Karnolc Csaba) tásban és mi az a mennyiség, amelyet piacon vagy másutt adtak el. (A bejelentési kötelezettség azokra az 1500 négyzetméternél kisebb telepítésekre, vagyis azokra a termelőkre is vonatkozik, akik nem csak családjuk ellátására foglalkoznak szőlővel.) Ez a bejelentési kötelezettség, amelynek egyrészt nagy az adminisztrációja, másrészt következményekkel jár - 5 százalékos jövedéki adó, 25 százalékos áfa fizetése - fáj a leginkább a termelőknek mondta Géczi Lajos. Azzal, hogy eltörlik a pincekönyv vezetését, csak egy nagyon kis gondot vesznek le a borászok válláról. Szerinte nem véletlen, hogy Csongrádon a korábbi 300 termelőből ma már csak hárman-négyen jelentkeztek be és foglalkoznak intenzíven a hungarikummal, a többiek inkább szőlőként értékesítik a termést. Csongrád megyében különben a 2200 regisztrált szőlőtermelő közül mindössze 60 tartozik a borforgalmazók közé és tesz eleget az adóraktári követelményeknek. F. K. Csongrádi gazdák nyílt levele a miniszterelnökhöz DM/DV-információ Orbán Viktorral szeretnének találkozni a csongrádi borvidék és Csongrád város hegyközségi tanácsai, valamint boros gazdái, hogy segítséget kérjenek a kilátástalannak ítélt helyzetükben közölte a Csongrádi Hegyközség elnöke. A Gulyás Ferenctől kapott tájékoztatás szerint a térség szőlő- és bortermelői nyílt levélben fordultak a miniszterelnökhöz, felhívták a figyelmét arra, hogy a közelmúltban megalkotott szigorú törvények és jogszabályok nem hozták meg a várt javulást. A bor nyilvántartási kötelezettségének januári eltörlése óta ismét nő a hamis bor forgalmazása, ugyanakkor a csongrádi borvidéken jelenleg 25-30 ezer hektoliter ellenőrizhető eredetű bor eladhatatlan. A gazdák aggodalma azért is nagy, mert - mint írják - az idei szőlőtermés jónak ígérkezik, s a felvásárlással és feldolgozással kapcsolatban nagy a bizonytalanság. A csongrádi borvidéken korábban 5-600-an foglalkoztak borászattal, mostanra pedig hatvanra csökkent a számuk, Csongrád városban még ennél is roszszabb az arány, ugyanis a mintegy 300 boros gazdából már csak hárman maradtak meg eredeti foglalkozásuknál. Több százan kértek kivágási engedélyt, a telepítési engedélyre vonatkozó kérelmek száma pedig alig több két tucatnál - olvasható a levélben. A gazdák a jövedelmükkel aránytalan adóterheiket is szóvá tették, a szőlőpincekönyv tervezett eltörléséről pedig úgy gondolják, hogy nem fog könnyítést jelenteni számukra. Orbán Viktortól azt kérik, hogy amíg a szőlő- és bortermelést szabályozó törvények hosszú távra szóló összhangja nem valósul meg, valamint nem veszik figyelembe a szakma javaslatait, ne jelenjen meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Pénzügyminisztérium közös rendelete. A csongrádiak kérik továbbá, hogy találkozhassanak a miniszterelnökkel, mert - mint fogalmaztak nyílt levelükben - tárgyalások útján, még a szüret előtt szeretnék rendezni minden fél megelégedésére helyzetüket. Hathatós kormányzati segítség nélkül az ágazat nem tudja megoldani a versenyképessége megőrzését szolgáló szőlőtelepítési és borászati fejlesztéseket - írták a csongrádi hegyközségi tanácsok és a boros gazdák. Labdapénz Tornacsukánk talpát fekete salak koptatta, szétrugdalt labdánkért két gombóc fagyit se adott volna a sarki cukrász. I)e reményünk nagyobb volt, mint a Hunyadi téri pálya fatribünje, s miközben Bene, Albert és Farkas cseleiről vitatkoztunk, szentül hittük, egy kapáslövésre mi, szeged-rókusi kölykök is jók leszünk, legalább az NB III-as bajnokságban. És irigyeltük az ificsapat melákjait, hiszen nekik már stoplis csuka is jutott az agyonmosott mez mellé. Nem is beszélve a zóna rántott húsról (tört. burg., sav. káp.), ami vidéki meccsek után prémiumként dukált. No, kérem, azt is labdarúgásnak hívták. Ma pedig a labdarúgás hírei közül inkább Zinedine Zidane átigazolása kerül szóba - 61 millió dollárt adott érte a Real Madrid -, valamint bizonyos Dávid Beckham, aki meg hetente tízezrével rakja zsebbe az angol fontot. Dörzsölhetnénk hát elégedetten a tenyerünket, mert piacgazdaságos világunkban mégis csak a gazdagodás a fejlődés mértékegysége. Csak hát Zidane is, Beckham is a Tiszától nagyon messze, egy olyan világban fut ki a zöld gyepre, ahol pontosan tudják: a foci immár dehogy a labdának rugdosása - ezerszer inkább a szórakoztató ipar egyik legjövedelmezőbb üzletága. Mi, a Hunyadi tér főtribünjére emlékezők viszont lassan már azt a fekete salakot is visszasírjuk. Mert mifelénk immár totális káosz uralkodik a labdarúgásban. Pest irányából érkeznek ugyan szép ígéretek hamarosan felépülő stadionokról. Csak éppen Szeged városa, mint regionális központ, annyit se tud összekoldulni, hogy a magyar labdarúgás második vonalában indítson el egy gárdát, Csongrádon az is előfordulhat: felnőtt együttest nem is neveznek a bajnokságba. Mondhatják: ugyan miért zokogjunk emiatt, hiszen ha elhal Szegeden a foci, legfeljebb építhetünk még egy bevásárlóközpontot a Tisza-parti stadion helyén. Aki meg nagyon szórakozni vágyik, a televízió előtt vitatkozhat becses nejével, hogy Lagzi Lajcsi trombitája, vagy a Vad angyal tánca az igazi katarzis. Azért persze gyerekeinknek mesélünk majd régen volt fociörömökről, elhisszük, hogy a magyar olimpiából nekünk is jut egy szelet. Ami meg a labdarúgást illeti: bízunk abban - csak és kizárólag emiatt mosolyognak rajtunk, Csongrád megyeieken a dunántúli kisvendéglők asztalánál üldögélő vidám urak. ! Zottíns Határátlépés - hajéval Munkatársunktól Ha valaki hajóval szeretné elhagyni az országot, kilépési szándékát köteles huszonnégy órával a tervezett indulás előtt bejelenteni a Mahartnál - tudtuk meg a cég munkatársától. A hajózási vállalat ekkor értesíti a vízirendőrséget, a határőrséget és a vámosokat, akik egy megbeszélt időpontban a szegedi hajóállomáson elvégzik a szükséges vizsgálatot és adminisztrációt, az utasok pedig indulhatnak dél felé. A határőrök közben értesítik kanizsai kollégáikat, jugoszláv oldalon ugyanis ott történik az útlevél- és vámvizsgálat. A határt hajóval átlépőknek azt is meg kell adniuk, hogy körülbelül meddig tartózkodnak az országban, hiszen a visszautazásnak hasonló feltételei vannak. Fákat szaggatott a vihar Munkatársunktál A hétfő éjszakai vihar nem okozott komoly károkat sem Szegeden, sem a megye többi településén - tudtuk meg Kakuszi Sándortól, a megyei tűzoltóság szolgálatparancsnokától. A nagy erejű szél leginkább a növényeknek ártott. Több fát is kicsavart a helyéből, de a tűzoltóságot csupán egy esetben riasztották, amikor a sándorfalvi útra dőlt egy fa. Az útra bomló ágak nem okoztak balesetet. A tűzoltók gyorsan megtisztították az utat. Tegnap reggel Szegeden, a Pick szalámigyár Maros utcai érlelőtornyához hívták ki a tűzoltókat. A viharos erejű szél ugyanis megrongálta a torony tetejének bádogborítását. A helyreállítást alpintechnikás szakemberek segítségével tudják majd végrehajtani - mondta el Kakuszi Sándor. - A megye többi településéről nem kaptunk bejelentést - közölte Nagy Sándor, a tűzoltóság megyei ügyeletese. Fakidőlésekről hallottak, de kárt egyik sem okozott. Az állatok is viszonylag nyugodtan tűrték a villámlást és a mennydörgést, a tűzoltók nem kaptak hírt megvadult jószágokról. Célállomások lehetnek a falvak is Újraoszthatják a drogpiacot Csongrád megyében is telítődött a kábítószerpiac - állítják a szakemberek, akik szerint a területek újrafelosztása azzal is járhat, hogy a drogterjesztők számára már a falvak is célállomássá válhatnak. A szakértők szerint ezért is fontos, hogy a községek rendelkezzenek drogmegelőzési programmal. A kábítószer-forgalmazás, illetve -fogyasztás eddig inkább a nagyvárosokhoz kötődött. Az országos ranglistán Budapest és Miskolc után Szeged áll a harmadik helyen, annak ellenére, hogy városban évek óta példaértékű, kemény küzdelem folyik a drogfogyasztás terjedése ellen. Ezt éppen a közelmúltban ismerte el az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) a Települési önkormányzatok jövőjéért díjjal. Ma már a kisebb községekben is reális veszélyként kell számolni a kábítószer megjelenésével - mondta el lapunknak Szegedi Zsolt, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság alezredese. A helyzet persze Csongrád megyében köztudottan sok mákot és kendert termesztenek. (Fotó: Gyenes Kálmán) még nem ad okot különösebb aggodalomra, de hogy ez így is maradhasson, időben kell lépni - mutatott rá az alezredes. Tavaly már az ásotthalmi szakközépiskola néhány diák-. járói kiderült, hogy alkalmi drogfogyasztó. A röszkei és az ásotthalmi, valamint korábban a mártélyi és a kiszombori termesztők lefülelése szintén intő jelként szolgál. A drogterjesztésben érdekelt bűnözők ugyanis igyekeznek kihasználni azokat az embereket, akik megélhetési gondokkal küszködnek. A többnyire Visszaélés, kábítószerrel a megyében az országban év 1996 1997 1998 1999 200(1 2000 eset 23 57 116 194 227 3445 munkanélküli emberek a nagv pénz reményében főként indiai kendert és mákot termesztenek. Teszik ezt annak ellenére, hogy a magyar törvények nagyon keményen szankcionálják a kábítószerrel kapcsolatos visszaéléseket. Szegedi Zsolt szerint azonban további szigorításokra lenne szükség. A nyugat-európai gyakorlathoz hasonlóan Magyarországon is célszerű lenne térképeken jelezni, hogy hol termesztenek mákot. Ez segítséget jelenthetne abban, hogy a földektől távol tartsák a mákgubócsapolókat. A mákteázók ugyanis a megrögzött drogosok közé tartoznak. A cél ugyanakkor nem az mondta Szegedi Zsolt -, hogy büntessék, vagy börtönbe juttassák ezeket a fiatalokat. A rendőrség sokkal inkább a terjesztőket szeretné lekapcsolni. Ebben segíthetnek a drogfoalezredes szenni a községi diszkókban érdemes odafigyelni az ismeretlen arcokra. A drogárusok ugyanis Szegedről, Vásárhelyről, Szentesről, Csongrádról és Makóról is ki-kiruccannak a kisebb települések hétvégi zenés-táncos programjaira, ahol a szórakozó fiataloknak kínálhatják fel az „anyagot". A szülők gyakran nem tudják, miért is változik meg gyermekük viselkedése. Nem tudják, hogy néha miért szokatlanul élénkek, máskor meg depressziósak csemetéik. A figyelmes szülő gyanakodhat akkor is, ha a gyermeke buli után feltűnően sok vizet iszik. Minderre azonban fel kell készíteni a családokat - mondta Szegedi Zsolt. A prevenció egyik legfontosabb eleme ugyanis, hogy mielőbb felismerje az ember a drogfo. a uiuio jclckv-i. t\L ISM drogmegelőzési programjában ezért szerepel a községek ezzel kapcsolatos feladatainak anyagi támogatása is, amelyre pályázatot nyújthatnak be az önkormányzatok. N. Rócz Judit