Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-17 / 165. szám

KEDD, 2001. JÚLIUS 24. EGY SZÁZALÉK 9 ti'led ( K Pszichiáter szakértőnk válaszol az önök hozzánk levélben eljuttatott, gyermekük lelki problémáira választ kereső kérdéseire. Leveleiket, amelyek lehetnek jeligések is, a következő címre küldjék: Délmagyarország szerkesztősége, 6720 Szeged, Stefánia 10. A borítékra irják rá: Ép testben melléklet. Vad és hal A vadhúsok tápértéke a sertés-; a marha- és a baromfifélék húsáéval megegyező, s tartalmazzák az összes életfontosságú aminosavat, ásványi anyagot, ám vitamintartalmuk változó. A szárazabb vadhúsok összfehérje-tartalma valamivel nagyobb, a halféléké kisebb, mint a háziállatok húsáé. Eltérés van zsírtartalmukban és főként zsírjaik minőségében. Bár a búsfélék zsírtartalma függ a fajtától, az állat korától, takarmányozásától, de változik a testtájak szerint is, például a csirkecomb zsírosabb, mint a csirkemell. Kimutatható, hogy a vadhúsok zsírtartalma kisebb, mint a háziállatok húsáé. S bár a halak között is lalálunk zsírosabbakat, bizonyos halfajták zsírban szegények: például egyes heringfélék 8-10% zsírt tartalmaznak, viszont a busában csak 1-2% a zsír, a keszegben még kevesebb. A halastavi halak általában zsírosabbak, mint a folyamiak, de ez az állat korától is függ. A tengeri halak zsírtartalma változó, a növényevők kevésbé zsírosak. A vadhúsok koleszterintartalma átlagosan 15-20%-kal kisebb, mint a háziállatoké. A halhúsok közül az. édesvízi halak e téren hasonlóak az általunk fogyasztott húsfélékhez, de egyes tengeri halak koleszterintartalma magasabb. A halfélék foszfolipidekben gazdagabbak, mint más húsok. A vadhúsokban található zsírsavak összetétele hasonló az egyéb húsfélékéhez, mert kevesebb telített és valamivel több telítetlen zsírsavat tartalmaznak, mint a serléshús. A halak telítetlen zsírsavainak mennyisége meghaladja más húsokét, s ami lényeges, ezen belül a hosszú láncú, többszörösen telítetlen zsírsavak mennyisége igen jelentős, főként a tengeri halfélékben (hering, heck, stb.), de az édesvízi halakban is (sügér, harcsa és a busa is jó forrásnak számít). Ezeknek a zsírsavaknak származékai igen sok szervünk működését befolyásolják, véralvadáscsökkentő „tulajdonságuk" miatt kedvező hatásúak érbetegségek esetén. Mérséklik a vér trigliceridszintjét, csökkentik a gyulladásokat, sőt egyes daganatos betegségekben is kedvezőnek bizonyultak. Napszúrás ellen Védekezés, kánikulában A rekkenő hőségben, amiben részünk van és lesz, az orvosok arra figyelmeztetnek, hogy lehetőleg csak azok terheljék magukat, akik kifogástalan erőnléti állapotban vannak. A szív-érrendszeri betegségben szenvedők csökkentsék napi megszokott munkatempójukat, az idősek tartózkodjanak hűvös szobában, s csak este és reggel menjenek ki a szabadba. Mindenki számára fontos a sok folyadék, ám nem mindegy, hogy mit iszunk, hiszen a sópótlás a lényeg. Ezt úgy is megtehetjük, hogy egy pohár tiszta vízbe késhegynyi konyhasót szórunk, s ezt isszuk meg. Ajánlott a vízben oldott sótartalmú pezsgőtabletták fogyasztása is. A kánikulában a légkodicionálást nélkülöző autókban akár 42 fok meleg is lehet, aminek következtében a vezető reakcióideje hosszabb lesz. A forró napokban a vezetés több figyelmet kíván, mint a máskor. A szakemberek azt tanácsolják, hogy a tomboló nyárban öltözzünk a lehető leglazábban, minél nagyobb testfelületet hagyjunk szabadon, tegyünk a fejünkre kalapot, sapkát viseljünk napszemüveget! Óvakodjanak attól, hogy a déli, kora délutáni órákban a tűző napon legyenek, mert könnyen kaphatnak napszúrást, aminek tünetei: fejfájás, hányinger, szédülés, látászavar. E tünetek esetén ajánlott azonnal hűvös helyiségben lefeküdni, a tarkóra vizes ruhát tenni, s fájdalomcsillapítót szedni. Ha mindezek ellenére a panaszok nem szűnnek, forduljanak orvoshoz! Betegségek és szagok Különösen a keleti orvoslásban használják fel a szagokat betegségek diagnosztizálására, ugyanis némelyiknek jellemző szaga van, amelyet az anyagcsere-folyamatokban bekövetkező változás és a beteg megváltozott egészségi állapota idéz elő. A fokhagymaszag például arzénmérgezést jelez, az acetonszagú lehelet pedig cukorbetegségre vagy éhezésre utal. A rubeóláé a tépett tolléra emlékeztet, a tuberkulózis egyik fajtájának szaga a poshadt sörére. A tífuszé a sülő kenyérre, a sárgaláz a hentesboltra. A sebészek is meg szokták szimatolni a beteg kötését, hogy megállapítsák, nem kapott-e fertőzést. A dohos pinceszag ugyanis elfertőződött sebre utal. metesnek tűnik a felnőtt világ. Mit tehetünk értük? Lehete a háttérben maradva kapcsolatot teremteni velük? Ragadjuk meg azokat a ritka pillanatokat, amikor a kamasz megfeledkezik magáról, és kisgyerekként bújik hozzánk. Ilyenkor neki van szüksége a jelenlétünkre. Aztán megint hetekig várhatunk erre, mert bezárkózik a szobájába, és megközelíthetetlen. Olyankor békén kell hagyni őt. Ne akarjuk mindenáron megtudni, hogy mi baja van velünk. Legtöbbször semmi, legalábbis nem mindig velünk, csak magányra vágyik, szeretne egyedül lenni a gondolataival és hallgatni a kedvenc zenéjét. Egy a fontos, hogy mindig ott legyünk, ha szüksége van ránk. Sírhassa el a bánatát, ha kisgyerek akar lenni, s érezhesse néha önállónak magát, ha felnőttet .játszik". Erről szól a serdülőkor. Vasadi Anna pszichiáter Görögdinnyétől zsibbadhat a nyelv Allergiatan - érzékenyeknek Pszichiáter - gyermeklelkekről Érzékeny kamaszok A neves svájci pszichológus Piaget szerint arra kell az első 12 év a gyerek életében, hogy annyira megszeressük, hogy aztán kamaszkorában el tudjuk viselni. Tényleg ennyire borzasztó ez a serdülőkor? Valóban több megterhelés éri ilyenkor a gyereket hormonális, pszichés és szociális szempontból, mint eddig bármikor az élete során? A serdülőnek sok-sok baja van saját magával, és ebből adódóan a külvilággal is. Önálló akarattal és sajátos elképzelésekkel bír, amiket csak a kortársai érthetnek meg igazán. A szülők aggódnak, elbizonytalanodnak és igyekeznek korlátokat szabni. Szükség is van erre, de a serdülő számára elfogadhatatlanok e korlátok, mert vágyott szabadságát veszélyeztetik. Próbálgatja, ki is ő valójában. Igyekszik elfogadtatni magát, hogy szeressék, közben a legszélsőségesebb viselkedésformák között ingadozik, eltávolítja magát a környezetétől. Ehhez hozzátartoznak azok a külsőségek is, amiktől a felnőttek összecsapják a kezüket, és nem mindig veszik a fáradságot, hogy az „álarc" mögé nézzenek. Jóllehet értékes, érző-érzékeny kis embereket találnának, akik csak védik magukat. A kamasz számára még félelAz allergia a szervezet valamilyen anyaggal szembeni túlérzékenysége. Magyarországon is egyre nő az allergiában szenvedő betegek száma. A kiváltó anyag lehet házipor, pollen, étel, állati szőrök, gyógyszer, nikkel, fémek stb. A szakemberek egyre pontosabb diagnosztikus eljárásokkal tudják kimutatni az allergéneket. Az étel- és pollenallergiát bőrteszttel, illetve vérvétellel lehet igazolni, ennek birtokában egyénre szabott terápia állítható be. A szénanátha - a „rhinitis alleigica" - kiváltásában a pollenek. a házipor, az atka, a kutya- és a macskaszőr játszhatnak szerepet. A tünetek fennállhatnak egész évben vagy csak szezonálisan jelentkeznek. Az állati szőrök, a toll, a házipor és a penészgombák egész évben orrfolyást, tüsszögést, szemviszketést, orrdugulást, súlyos esetben asztmás rohamot okozhatnak. A szezonális tünetek a pollenszezonban, amely márciustól október végéig tart jelentkeznek erőteljesen. A tavaszi hónapokban a fák - nyár, mogyoró, éger, nyír - pollenjei okoznak szem- és orrviszketést, könnyezést, köhögést, orrdugulást. Május, június, július a pázsitfű félék virágzásának ideje. Sajnos évek óta egyre szaporodik azoknak a betegeknek a száma, akik 1 -2 hónapig szenvednek parlagfúallergiában. A tünetek - fejfájás, fáradékonyság, alvászavarok, koncentráló képesség csökkenése - kihatnak a betegek mindennapjaira és munkájára, ezért is fontos, hogy minél előbb forduljanak allergológus szakorvoshoz. Az ideális az lenne, ha az allergént sikerülne kiiktatni a mindennapokból. Ez a kutya. A szezonális tünetek a pollenszezonban -márciustól október végéig - jelentkeznek erőteljesen. a macskaszőr, a toll esetében könnyebben kivitelezhető. A házipor, illetve az atkaérzékenységnél a szőnyeg mélytisztító géppel történő takarítása, a főzőmosás vagy a szőnyeg, a padlószőnyeg eltávolítása, esetleg atkairtóval történő kezelése célszerű. A pollenallergiás tüneteket teljesen megszüntetni nem lehet, de gyógyszerekkel - antihisz taminokkal és speciális allergia elleni orrcseppekkel, szemcseppekkel - mérsékelni lehet a tüneteket, esetleg hosszabb ideig tünetmentessé lehet tenni a betegeket. Néhány ember kifejezetten érzékeny a darázs és a méhecske csípésére. A rovarcsípést követően ajak-, arc-, gégevizenyő alakulhat ki, súlyosabb esetben fulladás, vérnyomásesés történhet. A csípésekre túlérzékenyek számára ajánlott az a speciális injekciGyógyszerekkel mérsékelni lehet a tüneteket ós szett, amelynek segítségével beadhatják maguknak az oltóanyagot a kritikus csípést követően. A méh-, a darázs-, a pázsitfű- és a háziporallergia esetén jó terápiás eredmények vannak a „hyposenzibilizációs" kezeléssel, amelynek köszönhetően évről évre mérséklődnek a tünetek, esetleg meg is szűnhetnek. Az utóbbi években vált közismertté, hogy azok, akik pollenallergiában szenvednek gyakran érzékenyek bizonyos zöldségekre és gyümölcsökre is. Ennek oka, hogy az allergén azonos kémiai formában van a pollenben és a gyümölcsben. Például parlagfűre allergiásoknál nyelvzsibbadás, nyelvdagadás, ajakduzzanat, viszketés jelentkezhet a görög-, illetve a sárgadinnye, a paradicsom, az uborka vagy a banán fogyasztása után. A fekete ürömre allergiásoknál a dinnye, az uborka, a paradicsom, a paprika, a zeller és a kivi okoz hasonló tünetet. A nyírfa pollenje okozta allergiás tünetekhez hasonló reakciókat hívhat elő a mogyoró, az őszibarack, az alma, a dió, a cseresznye és a kivi. A leggyakoribb élelmiszerallergén a tej, a tojás, a mogyoró, a zeller, a sárgarépa, a petrezselyem, a paradicsom. Érdekesség még, hogy azok, akik latexgumi-allergiában szenvednek, gyakran allergiás tünetekkel reagálnak a banánra, a kivire és a gesztenyére. Az ételallergia kezelésében egyetlen biztos megoldás létezik csak, ha a betegek az alleigént kiiktatják étkezésükből. Altmayer Anita bőrgyógyász-allergológus