Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-16 / 164. szám

HÉTFŐ, 2001. JÚLIUS 16. KAPCSOLATOK 3 A polgármester és a melegek Tarlós István nevét eleddig nem ismertük, de végre megtalálta az országos ismertséghez vezető'utat. Ő Budapesten a III. kerületi önkormányzat polgármestere, ennek megfelelően jogköréhe tartozónak találta, hogy a Pepsi Sziget szervezőivel olyan megállapodást kössön, amelynek értelmében a szigeten nem állíthatnak föl egy bizonyos Szivárványsátrat. Ebben a sátorban homoszexuálisoknak/ról, magyarul melegeknek és melegekről tartottak volna előadásokat, felvilágosító programokat szerveztek volna ide. Tarlós István polgármester viszont úgy találta, hogy az efféle rendezvény és sátor rossz hatással lehet a kiskorúakra. Hogy miért, azt csak ő tudja. Am erre a sátorra azért is szükség lett volna a szigeten, mert akkor Tarlós István is elmehetett volna egy ilyen felvilágosító programra, meg mindenki, akinek agyában a homoszexualitás tartalma megegyezik a káromkodás buzizás tartalmával, aki Czeizel doktor felvilágosító propagandája ellenére még mindig úgy gondolja, hogy meleg úgy lesz valaki, hogy kedvet kap hozzá, megvacsorázik este és a homlokára csap, ajvé, ide nekem a hasonneműt! Egy polgármesternek főleg ciki ez az értelmi színvonal, de ez is mulatja, hogy ebben az országban hosszú évek fáradságos munkája helyett a lehető legsötétebb ostobaság hatalmi helyzetben igen értékes ismertségnövelő eszköz. Már évekkel ezelőtt írtam, nehogy azt higgyük, hogy nem fog meglátszani rajtunk pl. az, hogy nem olvasunk, hogy műveltségünk a betonkeverő gép bal hátsó gumikereke alatt piheg. Jó példa erre Tarlós polgármester úr, aki ha tudná, hogy a melegség oka vélhetően a genetikai kódoltságban keresendő, akkor szemberöhöghetné magát ez az ember, gondolva arra, hogy hány ezer módon zárhatna még ki bárkit (talán magát is) a szigetről genetikai alapon. Ugyanakkor azon csodálkozom, hogy az üggyel kapcsolatban csak a melegszervezetek tiltakoznak, ám egyetlen polgármesternek sem jutott eszébe például, hogy ha nem is Tarlós ellen, de a Tarlós-féle, műveltséghiányból fakadó, durván diszkriminatív fellépés ellen bármüyen nyilatkozatot is tegyen. Van ezer meg egy újság, le lehet írni, névvel, pecséttel, hogy a diszkrimináció bármely módját elutasítom. Ennyi. Viszont ez is kulturáltság kérdése. Úgyhogy: csókoltatom a polgármestereket! A GKI Rt. lakossági bizalmi indexének alakulása Magyarországon és az ország régióiban •2® A dorozsmai nagybaninál lakók kálváriája Hatalmas sor, por és ürülék Forrós: GKI Rt., (www.gki.hu), Szonda Ipsos A dorozsmai nagybani környékén lakóknak elfogyott a türelmük. Szerintük az lenne az egyetlen megoldás, ha a piac elköltözne innen. Kilenc éve áruval megrakott kocsik pöfögnek az ablakaik aluli, illemhely hiányában az ő fáik, bokraik tövében könnyebbülnek meg a hosszú órákig várakozók. Már megpróbáltak mindent, levelet írtak tucatnyi hivatalnak, árkot ástak, kivágták a bokrokat, mindhiaba. Segítség helyett csak fenyegetést és büntetést kaptak. Dorozsmán, a Kettőshatár utcában lakók élete kész pokol. A nagybani piac miatt nemhogy napközben, de éjszaka sem tudnak pihenni. Méretes kocsisor tekereg portáik előtt. A hatalmas portól és benzingőztől szellőztetni sem tudnak. Az évek során már több hivatalos helyen megfordultak, de nem kaptak orvoslást panaszaikra. Pedig már odáig fajult a helyzet, hogy az egyik lakó kaijába kést vágott tavaly az egyik seftes. Ugyanis ezek is vannak a piac környékén. A szerencsétlen őstermelőtől potom pénzért megveszik a terményt - de ez még a jobbik eset, mert olyan is előfordult már, hogy egyszerűen leemelték a ládákat a platóról -, majd jóval magasabb áron eladják. - A piac pont olyan, mint a szovjet hadsereg, mivel ők is ideiglenesen állomásoztak negyven esztendeig hazánkban és a nagybanit is ideiglenesen tették a nyakunkra, úgy kilenc évvel Immáron kilenc éve láthatják a tömeget a piac szomszédságában lakók, ha kinéznek az ablakukon. (Fotó: Miskolczi Róbert) ezelőtt - jegyezte meg keserűen a Kettőshatár utca egyik lakója, Patik Zoltán. Ő volt az, akinek kést szúrtak még tavaly a kaijába. Patikáknak nem csupán a szurkálóval, de az önkormányzattal is meggyűlt a bajuk. Az utcájuk és a Balabás utca kereszteződését a piacra igyekvő kamionok fordulónak használták és kiszélesítették. A lakók lapátot, ásót ragadtak és helyreállították az utat. Később levelet írtak a polgármesternek, amiben kérték, zátják le a Balabás utcát. Ez meg is történt. Ezután a közterület-felügyelők följelentették Patik Zoltánt, mert öntörvényűén eltorlaszolta az utat. - Húszezer forintot kell befizetnem vagy húsz napig elzárnak, legalábbis ez volt eddig mondta az érintett. A napokban kaptak egy levelet, amelyben tudatják velük, hogy a büntetést az APEH-nek adták ki végrehajtásra. Patikékon kívül a szomszédok sem elégedettek. - Öt éve árulom a házamat, de a kutyá. nak sem kell az ilyen környék - panaszolta Borbély Jánosné. Gizike, ha teheti, édesanyjához megy aludni, mert kint Dorozsmán még az ágya is remeg a teherautók dübörgésétől. Papp György pedig azt nem érti: a polgármester és az illetékes hatóságok vezetői miért gondolják úgy, hogy minden rendben van a piaccal és környékével. - Többek között azt írták nekünk. hogy örüljünk, mert már csak nyolc családot érint a probléma, meg mindent megtesznek értünk. Hát, ez nevetséges! vélte Papp úr. A lakók már kilenc éve tűrik a zöldségmaffiások hajnali alkudozását, a kiöregedett járművek füstölését, az utcát és a portájukat elborító szemetet, emberi ürüléket. De most már fogytán a türelmük. Úgy vélik, a piacnak mennie kell, nincs más megoldás! Nyaralnak a makroadatok is Szabadságon a gazdaság Júniusban a hazai háztartások sem jobbnak, sem rosszabbnak nem ítélték meg saját helyzetüket, mint egy hónappal korábban: úgy tűnik nyaralás, pihenés idején a többségnek nincs kedve a saját anyagi helyzetével, pláne az ország gazdasági kilátásaival foglalkozni. A Gazdaságkutató Rt. minden hónapban közzétett adatai szerint a lakosság gazdasági várakozásait tükröző bizalmi index nyári nyugalomban pihen, a mutatók mindössze egy ponttal emelkedtek a májusi állapothoz képest. Ez tulajdonképpen azt is jelenti, hogy mindennapi életünkben most nem érzékeljük, vagy nem érezzük jelentősnek a makrogazdasági mozgásokat. Az elmúlt egy hónapban kissé javult a vélekedésünk pénzügyi helyzetünk alakulásáról, ugyanakkor az ezzel kapcsolatos jövőbeni változások kissé nyugtalanítják a családokat. Júniusban ismét gyorsabb áremelkedést éreztek a háztartások, s az inflációs várakozások az idei esztendőre vonatkozóan változatlanul élénkek. Pozitívum, hogy a lakosság továbbra is a munkanélküliek számának enyhe csökkenésére számít, bár meg kell jegyezni, hogy a remények nem olyan erősek, mint két hónapja voltak. A mutatók szerint az első félévben a lakosság nagy része úgy érezte, itt a költekezések ideje, ám a háztartások vásárlási kedve júniusban kissé megcsappant. A polgárok várakozásai szerint a következő 12 hónapban a mostaninál többet költhetnek majd nagy értékű, tartós fogyasztási cikkekre. Az ábra a bizalmi index májusról júniusra történő változását mutatja, az ország hét régiójában. (Az index a vélemények ingadozását jelzi, a plusz százas érték az abszolút derűlátás jele, míg mínusz százas értéknél elvileg mindenki mindenben a lehető legrosszabbra számít.) A térségek mutatóit összevetve látható, hogy négy régióban csökkent, kettőben emelkedett, egyben pedig nem változott a lakossági bizalmi mutatók értéke. A Dél-Alföldön enyhén emelkedett az index, ami az elmúlt hónapokhoz képest annyit jelent: optimizmusunk változatlan. O. K. K. Nyáron támad a szalmonella A tojás a legveszélyesebb Munkatársunktál Múlt héten megyénkben is megbetegedett egy család a szomszédos Békés megyei Mezőhegyesről kiindult szalmonellajárványban. Ebben az esetben a disznósajt volt a bűnös, de amúgy legjobban a tojásra kell ügyelnünk. Nyaranta nagyobb a szalmonellafertőzés veszélye, mert a melegben gyorsabban szaporodnak a fertőzést okozó baktériumok. A melegebb időszakban sokkal jobban oda kell figyelni az állati eredetű élelmiszerekre, hiszen ezek elfogyasztása után gyakrabban alakul ki a betegség. A szalmonellafertőzés tünetei: hányás és hasmenés, amely a fertőzött étel elfogyasztása után 18-36 órával jelentkezik. Aki hasonló tüneteket tapasztal, minél előbb forduljon orvoshoz, hiszen a beteg - a komoly folyadékveszteségen túl - megfertőzheti környezetét is. Az élelmiszerek között a tojás a legveszélyesebb, de a baromfi, vagy a sertéshús is okozhat szalmonellafertőzést. Különösen oda kell figyelni a tojástartalmú cukrászsüteményekre, a fagylaltra és a majonézes készítményekre, hiszen a legtöbb fertőzést ezek okozzák. Otthon az ételek megfelelő hőkezeléssel, alapos átsütéssel, forralással csírátlaníthatóak. Fontos, hogy az élelmiszereket higiénikusán tároljuk. Ha tojással dolgozunk, ajánlatos az edényeket klórtartalmú tisztítószerrel kezelni. Pompázó agávék a füvészkertben Tiszavirág életű ragyogás A Szegedi Tudományegyetem füvészkertjében virágba borultak a közel tízméteres agavé americanák. A Mexikóban őshonos agavé americanák egyik sajátossága, hogy a mi mérsékeltebb éghajlati viszonyaink következtében ötvenéves korukig nem virágoznak. (Közép-Amerikában ezt már 8-10 évesen megteszik.) Egész életükben erre készülnek. Gyűjtik az energiát a hatalmas virágszár megnövesztésére. A fél évszázados növényeken a mindössze háromnégyhetes virágzás után a pusztulás jelei mutatkoznak, fokozatosan ráncosodnak és barnulnak a leveleik, hogy aztán pár hónap elteltével teljesesen elpusztuljanak. - Az agávét nem kell félteni a kihalástól, hiszen bőségesen gondoskodik sarjakról és magokról - magyarázza dr. Pulics Julianna kertvezető. Azonban ötven év hosszú idő - idén csupán két egyed mutatja magát teljes pompájában. Erre évek óta nem volt példa, és hosszú időbe beletelik, mire legközelebb láthatunk virágzó növényt Szegeden. Az agávé közismert növény: Észak-Amerika déli része, Közép-Amerika sivatagos részei mellett találkozhatunk vele az Adriai- és a Földközi-tenger partvidékén. Magyarországon népszerű szobanövényként honos - a sors fintoraként rendkívül gyorsan növekszik -, sokan nevelik télikertben, vagy dézsába helyezve a szabad ég alatt. Hazájában haszonnövényként ismerik, másfél-kétméteres vastag, rostos leveleiből kötelet és durva ponyvát készítenek. A Szegedi Tudományegyetem tizenhét hektáros füvészkertjében közel hatezer különleges - köztük nyolcvankét Ötven év után virágba borultak az agávék. (Fotó: Gyenes Kálmán) védett - növényfaj él: mamutfenyők, szecsuani ősfenyők legnagyobb példányai, indiai lótuszfenyők, az öt méter magas fügekaktusz-állomány, 125 féle rózsafajta, pálmák, orchideák és páfrányok. A kert országosan egyedülálló büszkesége az 1865 fajtából álló trópusinövény-gyűjteménye. Ha az idő továbbra is meleg lesz, napokon beül kinyílnak az indiai lótuszok, melyek rózsaszín virágukkal és hatalmas levelükkel szétterülnek a füvészkert tavának vizén. A füvészkert mindennap délelőtt tíztől hat óráig várja a látogatókat. Lévay Gizolla