Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-13 / 162. szám

PÉNTEK, 2001. JÚLIUS 13. CSALÁDI KÖR 9 Oldalborda Nyári sült csirke Hozzávalók: I közepes mé­retű csirke, 1 fej hagyma, 25 deka zöldborsó, 4-5 sárga és fe­hérrépa, 1 deci tejföl, só, bors, paprika A csirkét feldaraboljuk, fok­hagymás olajban megforgatjuk, befűszerezzük és egy mély tep­sibe vagy hőálló tálba a tál szé­lén szorosan elrendezzük. A tál közepét kitöltjük először a ne­gyedekre vágott hagymával, majd az ujjnyi karikákra vágott répával, végül zöldborsóval. A zöldséget is megborsozzuk, paprikázzuk, majd meglocsol­juk kb. 1-1,5 dl olajjal. 1-1,5 órai sütés után, ha a csirke meg­puhult, a zödlségre ráöntjük a tejfölt, és még 5 percig sütjük. Rizzsel vagy rakott krumplival tálajuk. Kovászos uborka A hibás, ütődött, foltos dara­bokat válogassuk ki, és bő víz­ben alaposan mossuk meg az uborkákat. Sárga, fonnyadt uborka erre a célra nem használ­ható A gyors savanyítás feltéte­le, hogy a savanyítást végző tej­savképző baktériumok munká­ját megkönnyítsük. Ehhez az uborkákat megszurkáljuk, vagy 3-4 helyen bevagdossuk. így lehetővé tesszük, hogy a bakté­riumok behatoljanak az uborka sejtjeibe, és meginduljon az er­jedés. A szurkálás, illetve vag­dosás után még egyszer öblítsük le az uborkát, csöpögtessük le, majd rakjuk szorosan 2,3 vagy 5 literes üvegekbe. Rétegesen rakjuk és tegyünk közé tisztára mosott kaprot, 1-2 gerezd fok­hagymát és a tetejére egy da­rab kenyeret. Minden liter víz­hez 5-6 deka sót és 0,5 g timsót adjunk, az oldatot forraljuk fel, és amikor kb. 40-50 °C,-osra lehűl, öntsük rá az uborkára. (A timsótól ropogósabb lesz az uborka, nem puhul meg.) Az üvegeket tiszta tányérral leta­karva tegyük napra. Általában 3-4 nap múlva fogyasztható. Az uborka cukortartalmából kelet­kezett tejsav kellemes savany­kás ízt ad neki. Ekkor vegyük le a kenyeret, szűrjük le a levét és úgy öntsük rá vissza. Ilyenkor már tartsuk hűvös helyen. Kert a lelke mindennek Őshonos növényeket! A vásárhelyi stílus Haszonnövény a díszkertben? Tavak, sziklakertek Az angol modell A csinos lányok lángost esznek iMsmm Népek konyhája: Törökország Gasztronómiai értelemben véve Törökország olvasz­tótégelye az európai és ázsiai konyháknak. A török ere­detileg nomád nép volt, ezért a vándorló népek étkezé­si szokásai jellemzik a konyhájukat: kis ételcsoma­gocskák (börek - kis tésztacsomagok hús, zöldség és sajt keverékével töltve, manti - hússal töltött tészta mártás­sal, köfte — darált bárányhúsbői készült gombócok), amelyeket egy földbe ásott gödörben is könnyen el le­het készíteni. Ezeket manapság előételként fogyasztják. A nomád elemekre épült rá a hellenisztikus hatás Ró­mán és a bizánci császárságon keresztül. Nem elhanya­golható a balkáni és az iszlám hatás sem. A levesek (corbalar) közül a különböző csorbákat (corba) érdemes megkóstolni, így a dügünt (lakodal­mas leves birkahússal), a havucot (csirke, répa, tojás­sáiga), az iskembét (pacal), a mantit (ürü, bárány, pa­radicsompüré, joghurt). A húsételek közül nem szabad kihagyni a kebabo­kat (bárányhúsból készült ételek), így a dönert (függőle­ges nyárson készítik), a kagitot (zöldséges), a konyát (hagymával, salátával), a sist (rablóhús-szerű), a yogurt­lut (pirítós kenyéren, joghurttal tálalva). A halak közül figyelemre méltó a levrek firin (ten­geri süllő töltve, sütve, paradicsommártással), a midye pilakisi (zöldséggel együtt párolt kagyló), a piláki (zöld­séges halpörkölt), a papaz yahnisi (fóliában sült mak­réla). Az édességek közül érdemes kipróbálni a bakla­vát (leveles tészta mogyoróval töltve, szirupban megáz­tatva), a halvát (kocka alakú, zselészerű készítmény). A muzulmán törökök hivatalosan nem ihatnak, en­nek ellenére virágzik a szeszesital-gyártás. A török bo­rok között vannak jók is, ilyen a buzbag, a doluca, a ka­vaklidere és a trakya. Kedvelt ital az anis, mely három­féle erősségben kapható. Különösen finom a narancs­ból és a rózsasziromból készült likőr is. A jó idő beálltával mi is egyre több időt töltünk a kertben, dolgozgatunk vagy pihenünk. Kertész­kedni általában mindenki szeret, de kevesen érte­nek hozzá, hogyan ala­kithatnának ki igényes, szép kertet. Sirkó Zoltán kertészmérnök, termé­szetvédő a magyar kert­kultúráról mesélt. - Sokféle külföldi mintával lehet találkozni, és sokan így építik meg a kertjeiket, de most inkább beszéljünk a magyar kertkultúráról. Mi ülik leginkább hozzánk, ehhez a környékhez? - Először is csak olyan fák, bokrok, virágok, amelyek itt őshonosak. Például a tölgy, kőris, diófa, borostyán. Ter­mészetesen akad a kertnek olyan zuga, ahová egy szikla­kert kívánkozik vagy egy tó, ettől még nem törik meg a har­mónia, inkább valami pikanté­riát kölcsönzünk neki. Vásár­helynek is megvan a maga jel­legzetes építészete, ehhez na­gyon szépen hozzá lehet iga­zítani a kertet is. Nagyon han­gulatos, ha régi vörös téglá­val burkolunk felületeket vagy agyagból készült táigyakat ra­kunk ki. Szerencsére itt nem veszett el ez a specialitás, csak a növényekkel kell ezt a hatást erősíteni. - Mindezek tükrében mi­lyennek tartja a vásárhelyi kerteket? - Sajnos elég rossz a hely­zet. Többségében nem igazán törekszenek arra, hogy ízlé­ses környezetet alakítsanak ki, így nem nevezhetőek sem dísz-, sem haszonkertnek. Ko­rábban, mikor még sok ember tanyán élt, szépen rendben tar­tották a ház körüli részeket. Abban a pillanatban, amikor elvesztették a lábuk alól a ta­Az ízlésesen kialakított tó növeli a kert szépségét. (Fotó: a szerző) lajt, és bekerültek a városba, pár száz vagy ezer négyzet­méteren szerették volna ugyanazt megvalósítani, mint odakint. Díszfák helyett gyü­mölcsfákat, virágok helyett haszonnövényeket ültetnek, hogy á magukkal hozott álla­toknak legyen mit enniük. Ez gond, de már sokaknak van igényük arra, hogy díszkertet alakítsanak ki. - Ők többnyire milyen stí­lust követnek? Mert van­nak különféle folyóiratok. amelyekben elég sok kül­földi minta van. - Sok helyen ültetnek tujá­kat, különféle hegyvidéki fa­jokat, sziklakerteket, tavakat csinálnak. Sajnos egyre több helyen lehet tapasztalni, hogy a tulajdonos első dolga, hogy az őshonos fákat, virágokat kiirtja, ahelyett, hogy a meg­lévő növényekhez igazítaná a kertjét. Ebben az esetben a hozzá tartozó állatvilágot is elpusztítja, mert megváltoz­tatja az életfeltételeiket. - Gondolom, úgy mint a lakást, az udvart is át lehet rendezni bizonyos időkö­zönként. Ez mennyire szo­kás? - Magyarországon még rit­kán változtatják a kert képét. Másutt, például Angliában, az életkorhoz is kötik az átala­kulást. De mi még ettől elég­gé messze vagyunk, itt örülnek az emberek, ha egyszer kiala­kítják a kertet. Molnár Piroska Szezon közepén va­gyunk, beindult a nagy­üzem a magyar tenger partján (is). A strandokon már hallatszik az idegen szó, általában német, el­vétve svéd, holland, belga és angol. „Az időjárás kedvez a lángossütők­nekl", szokta volt mon­dani barátom, aki ez alatt azt értette, hogy hétágra süt a nap... Nos, most va­lóban kedvez: ragyogó napsütés várja a vendé­get, 23-24 fokos a tó vi­ze, nagyokat lehet úszni. Ilyenkor persze megéhezik a jónép, beáll a sorba, lángos­ra vár. A családfő viszi a bu­gyellárist, fizet. Egy sima lán­gosért 180 kemény forintot, sajtos-tejfölösért 230-at. Mind­ezt persze le kell öblíteni va­lamivel, a papa leereszt a tor­kán egy korsó sört, 320-380­ért, a gyerekek üdítőt isznak 180-200-ért, anyuci „megelég­szik" egy Magnum-jégkrém­mel, 320-ért. A papa így az­után kétezresből nem kap vissza semmit, sőt, esetenként ki is kell pótolnia. (Ha kettőnél több csemete van, esetleg pesztonkaként a nagyit is vit­tük magunkkal, akkor az em­lített összeget még egy ezres­sel növeljük..) Félreértés ne essék, ez nem ebéd volt, csak egy kis harapni való, meg mel­lé hűs folyadék, amire ilyen­kor az embernek mindenkép­pen szüksége van. Az orvo­CWEB A Keramit rekordharcsái A Keramit rekordharcsái: kiismerhetetlenek. Évtize­dek óta borzolják a horgászkedélyeket, sokszor látják őket, még többször utal jelenlétükre példaszerű zsi­nórszakítás, sőt néhány éve horogra is került egy kere­ken nyolcvan kilós, kétméteres óriás. Harminc-hetven kilósak azóta is észlelhetők - ám a terület nem csak a harcsaspecialistákat érdekelheti. Maga a tó a Szegedi Hermán Ottó Horgászegyesü­let kezelésében lévő repülőtéri vízrendszer legkönnyeb­ben megközelíthető tagja, szinte itt van a városban. Balinozni is érdemes a Keramiton, vízigolyós mód­szerrel, snecivel. A vízigolyót 60-80 centinél kell rög­zíteni, a golyó mellé időnként felhős etetőanyagot, vagy akár kenyérhéjdarabkákat dobálni, erre odagyűlnek a snecik, a snecikre pedig - a bálin. Több, öt kilón fe­lüli ezüstös rablóhal is horogra került a Keramiton ta­valy, s kiló körüliek is akadnak - tudtuk meg. Utóbbi­ak a néhány évvel ezelőtti, eredményes balinívásból va­lók - megvan a jótékony hatása a halak szaporodására a mesterséges vízutánpótlásnak; az idén eddig 50 ezer köbméter víz került a tórendszerbe. Nemcsak víz kerül a Keramitba, hanem hal is; az idén 20 mázsa horogérett, illetve 8 mázsa kétnyaras pontyot, 30 mázsa keszeget, 5-5 ezer darab süllő- és csukaiva­dékot telepített az egyesület. Etetéssel (az etetőanyag­ban csontinak, szúnyoglárvának is kell lennie) szépen jön az ezüstkárász, a keszeg. Pontyot jól bejáratott, etetett helyeiken fognak, akik ismerik az akadómentes területeket; pontyozni öreg kukoricával kell, más csa­lira retúrok jönnek. Az „eredeti" halállomány képviselői közül sügémek, sajnos, már hírmondója is alig akad, de a terület egyik kitűnő ismerője tavaly egy „sárga kárászt" (azaz őshonos, „igazi" kárászt, nem ezüstöt) még fogott a tóban. E hal máig a Keramitban él, ő legalábbis visszahelyezte a vízbe. F. Cs. Száznyolcvan a sima lángos Nassoljunk kétezerért Leányteszt, feleséggel Szép tó, tiszta tó Az estének is ára van A tavaszi potykautánpátlásnak megvan a hatása. (Fotó: Karnok Csaba) sok is azt sugallják: nyáron, kánikulában, minél több fo­lyadékot igyék az ember. Szóval, jól elvagyunk a strandon, minden szép és jó (régebben, slágerben, ehhez még hozzá tettük: ... és még Bambi is kapható!). Este felé azonban újra jelentkezik az éhség, gyötri az embert a szomjúság. Újabb hot dog, kolbász (210/darab) palacsin­ta (100-120/darab), fagyi (80/gombóc), üdítő, sör kö­vetkezik. De a friss főtt kuko­ricát is meg kell kóstolni (150/ vékonyka darab), s ha már itt vagyunk, vízibiciklire is be kell fizetni (450/óra). Summa summarum: napi 80-10 ezret simán elkölthetünk. Ha jól akarjuk érezni magunkat. Ha nem, akkor marad a tarisznya, a hordozható hűtőtáska. Rá­adásul „abban" nem is vágják át az embert, meg a fertőzés veszélye is kisebb. De ne csak a piszkos anya­giakat emlegessük, hiszen oly' sok gyönyörűség van ám a magyar a tenger partján. Mos­tanság e tájékon akad a legtöbb csinos lány. Magyar lány. Merthogy ők a legszebbek a világon, ehhez nem férhet két­ség. (Teszteljék csak a Bala­tonról hazatért férfiakat: bizto­Főszezonban nem pihen a balatoni komp san egyetértenek velem. Ki­vételt képez az eset, ha a fele­ség is jelen van a kérdés el­hangzásakor...) Komolyra fordítva a szót, el kell mondani, hogy idén - drá­gaság ide, drágaság oda ­szebb a Balaton, mint tavaly, vagy a korábbi években. Nem­csak a víz tisztább, hanem a környezet is. A legtöbb he­lyen már nem fizettetnek strandbelépöt, az árusok, a vendéglősök pedig tisztán tart­ják a környezetüket. Tiszták az illemhelyek, van elsősegély szolgálat, a vendégeknek késő délutáni órákban, amikor a strandról távoznak, alkalmi szórakoztató műsorokat ad­nak, este pedig rengeteg szó­rakozási lehetőséget kínálnak, fiatalabbaknak, idősebbeknek egyaránt. Igaz, mindezt pénzért.

Next

/
Thumbnails
Contents