Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-13 / 162. szám

PÉNTEK, 2001. JÚLIUS 13. CSALÁDI KÖR 5 A gyógyfürdő épülete még romlásában is szép. (Fotó: Miskolczi Róbert) Óvóhely és iszapgyógyászat Az eklektikus stílusú szegedi gőzfürdő Steinhardt Antal és Lang Adolf tervei szerint készült. A létesít­ményt 1896. szeptember 6-án, a millenniumi emlék­ünnepségen adták át. Az első tervezési és kivitelezési hibák már 1899-ben megmutatkoztak, majd a fürdőt 1906 és 1909 között átépítették. Később bevezették az 1927-ben föltárt, 52 Celsius-fokos hévizet (Anna­vizet). A második világháborúban óvóhelyet alakítot­tak ki az épületben. Az 1950-53-ig tartó belső átala­kítás idején a földszinti üzlethelyiségek helyén iszap­gyógyászatot létesítettek, bővítették a karzatot, a fa­födémek egy részét vasbetonra cserélték. Betegségek megelőzé­sére és gyógyászatra egyaránt alkalmas reha­bilitációs központtá ala­kítanák át a szegedi gőzfürdőt. A rekonstruk­ció másfél milliárd fo­rintba kerülne. Az ön­kormányzat a Gazdasá­gi Minisztériumnak be­nyújtott pályázat sikeré­ben reménykedik. Szemmel láthatóan sanya­rú állapotban van a szegedi gőzfürdő. Hulló vakolat, om­ladozó homlokzat, nyáron is nyirkos falak - sok éve így fest a valaha szebb napokat, s a mosjaninál jóval több fürdővendéget látott épület. A fürdő, s a város vezetői azonban remélik: a romlásá­ban is páratlanul szép épület sorsa hamarosan jobbra for­dulhat. A szegedi önkor­mányzat másfél milliárd fo­rintos pályázatot nyújtott be a Gazdasági Minisztérium­hoz - tudtuk meg Lengyel Józseftől, a Fürdővizek Sze­ged Kft. igazgatójától. A Széchenyi-program kereté­ben megvalósítandó terv szerint két éven belül rehabi­litációs központtá alakítanák át a gőzfürdőt. A 105 éves épület műsza­ki állapota rendkívül rossz. Tetőszerkezete és utcai hom­lokzata jelentős rekonstruk­cióra szorul, fűtési hálózata, valamint a medencék vízel­látó rendszere elavult. Az évente 115 ezer bete­get ellátó gyógyfürdő adott­ságai közismertek. Az épület közeléből fölhozott, 48 Cel­sius-fokos, alkáli-hidrogén­karbonátos, minősített gyógyvíz többek között sé­rülések, törések utókezelésé­re, gyulladásos és ízületi, va­lamint mozgásszervi beteg­ségek hatékony gyógyítására is alkalmas. A mai gyógyszolgáltatá­sok között súly- és szénsav­fürdőt, tangentort, gyógy­masszázst, víz alatti gyógy­tornát, és - a 18 év alattiak ­gyógyúszást vehetnek igény­be. A jövő gyógyfürdője egy­szerre szolgálná a betegsé­gek megelőzését és a rehabi­litációt. Lengyel József ki­fejtette, hogy terveik szerint a gőzfürdőt a Kárpát-meden­cében egyedülálló, idegen­forgalmi jelentőségű egész­ségmegőrző, gyógyászati és utókezelő központtá alakít­ják. Ismét bevezetnék a valaha népszerű iszapkezelést, s a szervezetet néhány órára megterhelő kezelések kipi­henésére „nappali kórházat" rendeznének be. Az épület jelentős részét a Wellness-központ foglalná el. A testi és lelki pihenést, feltöltődést többek között különféle masszázsok, aro­materápia, relaxáló progra­mok szolgálják majd. Az egykori városi fürdő a hazai gyógyturizmus új köz­pontja lehetne. Keszthely, Sárvár, Hajdúszoboszló, és más jelentős fürdővárosok mellett Szeged is méltó he­lyet foglalhatna el az ország fürdőhelyei között. „A létesítmény eladásáról szó sincs: a gőzfürdő városi tulajdon volt, és az is marad. Az épületet márciusban vé­detté nyilvánította az Orszá­gos Műemlékvédelmi Hiva­tal" - zárta mondanivalóját Lengyel József. Nyilas Péter A kisoroszlán éneke Az oroszlánok a szavannán élnek, Afri­kában. Am másutt is találni belőlük. Per­sze csak ilyen „ittenit". A döbbenetes hőségben csak a terek ár­nyas fái alatt lehet megmaradni. A tér szá­zéves fái alatt piheg édesanya és kisfia: áll­dogálnak egy darabig, mielőtt folytatnák út­jukat. A kisfiú nem szereti az ácsorgást, ne­ki más dolgok a fontosak még, nem a pihe­nés. S a meleg sem zavarja. Csöppet sem. Egyszerre tágra nyitja kicsi száját, s ar­tikulálutlan üvöltést hallat. Mire elcsigázott édesanyja megszólal: - Mi volt ez9 - Oroszlánüvöltés - hangzik a válasz, s a kisgyerek ismétlésbe kezd, torkából ere­getve a hangokat. - Hát bizony ez még csak a kisoroszlán éneke! - jegyzi meg az anyja, majd megra­gadja gyermeke kezét, s már húzza is ma­ga után. A közeli bokrok alól kíváncsian kandi­kálnak elő a fekete rigók. Oroszlánüvöltést még ők sem hallottak. Korom András Emeletre költöztetnék a mozgáskorlátozottakat Másfél milliárd forintos pályázat Kaptak is szobát, meg nem is Több „gőzt" a fürdőbe! hat lépcsőt. Ide még rámpát sem lehet tenni, arról nem is beszélve, hogy a parkolás sem megoldott. A Kossuth Lajos sugárúti házban több szervezetnek is kijelöltek irodát. A mozgás­korlátozottak meglepődve fo­gadták, hogy az egyetlen he­lyiséget, amit egy kis átalakí­tással fel tudnának használni, a Bridge Humán Service nevű debreceni alapítvány kapta meg. Ez az iroda az udvarból nyílik és tolókocsival is könnyen megközelíthető. Tóth Margit két hete vette át a Kincstári Vagyoni Igazga­tóság Csongrád Megyei Ki­rendeltségének munkatársai­tól a 16 négyzetméteres szo­bácskát. - Fogalmunk sincs, mit kezdjünk vele - folytatta szomorúan. Használni egyál­talán nem lehet, bérbe pedig nem adhatják. A rezsit pedig fizetniük kell. Az elnökasszony úgy gon­dolja, hogy a pesti elbírálók­nak fogalmuk sem volt arról, kinek ítélik oda ezt az irodát. - Olyan, mintha egy kalapból találomra húzták volna ki a „szerencsések" nevét - mond­ta. Még a szegedi vagyoni igazgatóság munkatársai is csodálkoztak az irodák elosz­tásán. Jelenleg egy autósiskola működik a 16 négyzetméte­res szobában, de ők augusztus végén kiköltöznek. A mozgás­korlátozottaknak tehát egy hó­nap gondolkodási idejük ma­radt, mit is kezdjenek a szá­mukra teljesen használhatat­lan „ajándékkal". Kormos Tamás Úgy járt a Mozgáskor­látozottak Csongrád Me­gyei Egyesülete, mint a mesebeli lány, aki vitt is ajándékot a királynak, meg nem is, föl volt öltöz­ve, de mégis meztelen maradt. Az egyesület ugyanis kinőtte a Petőfi Sándor sugárúti székhá­zat és pályázatot adott be egy újabb helyiségre. Ezt meg is kapták, de a má­sodik emeleten, ahol nincs se lift, se rámpa, igy nem tudják használni. Az év elején pályázatot adott be a Mozgáskorlátozot­tak Csongrád Megyei Egye­sülete az Országgyűlés Tár­sadalmi Szervezetének bizott­ságához. Ebben egy újabb he­lyiséget kértek, ugyanis a sze­gedi Petőfi Sándor sugárúti székházukat kinőtték. Az 1981-ben alakult egyesület ezen az irodán a szegedi cso­porttal osztozik. Egy-egy összejövetel, rendezvény al­kalmából pedig közel 600 tag zsúfolódik össze a mintegy százfős teremben. - A napokban értesítettek bennünket, hogy megkaptuk az új helyiséget - mondta Tóth Margit, az egyesület elnöke. Az örömük azonban gyorsan elszállt, amikor megtudták, hová is kellene költözniük. A Kossuth Lajos sugárút 29. szám alatti épület második emeletére. Az egykori MHSZ­székház ugyanis nem alkal­mas arra, hogy ott liftet épít­senek. Még a főbejáraton is csak úgy lehet bejutni, ha az ember megmássza a meredek A szegedi Petőfi Sándor sugárúti székházba tolókocsival is könnyen bemehetnek a mozgáskorlátozottak. De hogy küzdenék le a második emeletet? (Fotó: Schmidt Andrea) Hány pontot ér a tudás? Vége van a felvételik időszakának, és már nagyjából az is sejthető, hogy kit hová vesznek fel. A felvételiztető tan­árok jelentősebb tudás­beli hiányokról csak a természettudományos szakokon számoltak be, ahol a kevés jelentkező miatt nem nagyon tud­tak válogatni a felvéte­lizők közül. Jövő héten derülnek ki a felsőoktatási intézmények ponthatárai. Jóslatokba ugyan nem lehet bocsátkoz­ni, de várhatóan a tavalyihoz hasonló pontszámok mellett kerülhetnek be az egyete­mekre, főiskolákra a diákok. A különbség csupán az, hogy eddig a maximális pontszám legalább hatvan százalékát, tehát hetvenkét pontot mindenképpen el kel­lett érnie a felvételizőnek, idén ehhez hatvan pont is elegendő volt. Eltérő az egyes szakok iránti érdeklődés is. A ter­mészettudományos szakok némelyikére jellemző, hogy már évek óta nem nagyon tudnak válogatni a jelent­kezőkben, emiatt a felvéte­lizők jelentős tudásbeli hiá­nyosságokkai is bekerülhet­nek az egyetemre - mondta dr. Seres László, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanára. Jellemző még ezekre a szakokra, hogy általában második, harmadik helyen jelölik meg a hallgatók, így ha például orvosszakra je­lentkeztek elsőként, kémiá­ból itt már nem kell számot adniuk tudásukról. A másik oldalon állnak a sztárszakok. A jogi, orvosi, közgazdasági és médiatudo­mányi tanszéken nem kell hasonló problémával szem­benézniük az oktatóknak. Mivel a túljelentkezés nem ritkán több mint tízszeres, nem okoz gondot, ha a je­lentkezők nem olyan felké­szültek, hiszen van lehetőség a válogatásra. A mezőny itt is meglehetősen szórt. Kom­munikáció szakon például az aktuálpolitikai tájékozatlan­ságra és az általános művelt­ségbeli hiányokra panasz­kodtak a felvételiztetők. Mint dr. Szajbély Mihály, egyetemi docenstől megtud­tuk, előfordult, hogy a je­lentkező nem tudta Magyar­országnak szomszédja-e Csehország, vagy Lengyel­ország, illetve Milosevicset szovjet diktátornak titulál­ták. Az általános orvos karon is ugyanez a helyzet. A mezőny erősen szórt, a fel­vételizők egyötöde maximá­lisan felkészült, további ötö­dének komoly hiányosságai vannak, a maradéknál kell megfontolniuk a tanároknak, hogy kinek a tudása hány pontot ér - mondja dr. Sze­mere György professzor. A legkeresettebb szakok mellett népszerűek még a bölcsészettudományi kar magyar és történelem szakjai is. A történelem írásbeli idén könnyebb volt, ezért lehetsé­ges, hogy a ponthatár maga­sabb lesz. A megtanulandó lexikális anyagot dr. Almási Tibor egyetemi docens sze­rint a felvételizők nagy há­nyada tudta. Altalános gond viszont, hogy a tanulók nagy része nem képes az önálló probléma megoldásra. Pataricza Kata Az alapkő már a helyén van, avatás egy év múlva Hétfőtől épül a parkolóház Tegnap délben ünnepélye­sen elhelyezték az első sze­gedi parkolóház alapkövét. A Szegedi Parkoló Kft. be­ruházásában készülő, 700 millió forintos létesítmény 2002. július 3l-re épül föl ­jelentette ki Nemes László, a Szepark Kft. igazgatója. Az épületben 152 férőhe­lyes autóparkoló, tízszobás panzió, gyorsétterem és drinkbár is működik majd. A saroktoronnyal díszített, te­raszos és különálló, piramis formájú kapubejáróval kie­gészített épületet Takács Máté és munkatársai tervez­ték. Pálfi Ferenc, a Szepark Kft. műszaki vezetője ér­deklődésünkre elmondta, hogy az éjjel-nappal nyitva tartó parkolóházba érkező autóról videofölvétel ké­szül. A kocsit már a bejárat­nál lezárja a vezető - az au­tót onnan emelőkkel és lift­tel viszik az éppen üresen álló parkolóterületre. Az infraérzékelős emelők a ke­rekek alatt dolgoznak, így nem okoznak kárt a kocsi­ban. A vezető a jármű átadása­kor kapott számítógépes kár­tyával jelentkezhet autójáért, s a várakozási idő szerint fi­zet. A kiszolgálás nem tart­hat tovább 2-2,5 percnél. A parkolóház árai a „sza­badtéri" tarifáknál magasab­bak lesznek, de nem megfi­zethetetlenek - mondta Pálfi Ferenc. Cserébe viszont ma­gas szintű szolgáltatást kap az autós, aki akár egész éjjel tökéletes biztonságban tud­hatja kocsiját. A Szepark Kft. bérletek kiadását is ter­vezi. Az alapkőletétel ünne­pélyes aktusát Nemes Lász­ló, Bartha László polgármes­ter és Pálfi Ferenc együttesen hajtották végre. A már beépí­tett betontömbbe csúsztatott fémhengerben a parkolóház terve, a beruházó, tervező és kivitelező cégek igazgatói­nak névkártyája, a csütörtöki Délmagyarország, s egy egy­forintos rejtőzik. Ny. P. Nemes László (balról), a Szepark Kft. igazgatója ígérete szerint 2002. július 3l-re fölépül a parkolóház. (Fotó: Miskolczi Róbert)

Next

/
Thumbnails
Contents