Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-13 / 162. szám

PÉNTEK, 2001. JÚLIUS 13. CSALÁDI KÖR 3 Az érdekképviseletek búzabombát emlegetnek Nagy a pangás a gabonapiacon Új tévéelnök, régi forgatókönyv A Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriuma csütörtöki ülésén MendMg a termelők trag3cus~ nak, az agrártarca teljesen normáfisnak láAja azt a helyzetet, amely most van loalokulobon a ocon. Az eráekkepviseletelc az 1998-as „búzabombara" emlékeztető korulmenyeket emlegetnek és demonstrációt készítenek ek>, míg a foldmuvelesugyi minisztériumban és a helyi hivatalban — az cppcn csak elkezdodott búzafelvásárlásokra hivatkozva — nyugalomra intenek* Ötvenéves a bútorgyár Munkatársunktól Fennállásának ötvenéves évfordulóját ünnepelte tegnap az Alföldi Bútorgyár Kft. Az üzem különlegessége, hogy az ott dolgozók mindegyike elítélt, a szegedi Csillag börtön lakója. Az ünnepségen emléktáblát is avattak a bútorgyár aulájában, amellyel a Csillagban munkájuk teljesítése közben hősi halált halt büntetés-végrehajtási dolgozókra emlékeztek. Az elhunyt tisztek egy részét egy ámokfutó elítélt ölte meg 1984-ben, másik részük pedig egy korábbi tűzesetben vesztette életét. Emléktáblájuknál helyezte el a megemlékezés virágait Csáti András dandártábornok, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának helyettese is. A koszorúzást követő ünnepségen mutatták be a jubileumra készült emlékkönyvet, amelyben az ötven év története mellett számos tanulmány, dokumentumfeldolgozás és egyéni visszaemlékezés szerepel. Átcserepezték a zákányszéki templom tetejét A falu adta össze a rá valót Cseh Zoltán plébános: Megközelítően ötmillió forintba került a fölújítás. (Fotó: Gyenes Kálmán) Ha mindenen még nem is, a nehezén már túljutottak a zákányszéki templomfelújítók. Újracserepezték a Szentháromság tiszteletére emelt imaház tetejét. Szögi Imre tetőfedő és templomfelújító segítői 17 ezer kanizsai cserepet mozgattak meg a szépség és az esőbiztonság érdekében. A villámhárító drótját és az ereszcsatornákat is újra cserélték, most már a parókia épületének tetejét igazítják a temploméhoz. Mint lapunkban is hírét adtuk, ősszel megadták a templomkülső arculatát. Ahol föltáskásodott a fal, ott a vakolatot kijavították, a vályogfal tapasztását nádszövettel megerősítették, vagyis a valamikori Lengyel-kápolna megtoldott épületét virítósra festették. Miután a templomkert stációi - a korábbi felújítás eredményeképpen - már teljes pompájukban ragyogtak, a fölcserepezett és újrafestett templomban megtarthatták a hálaadó misét. A vasárnapi istentisztelet nem csak a templomfelújítás miatt volt másabb a megszokottnál - tudtuk meg Cseh Zoltán plébánostól. Elmondta, hogy akkor tartották a falu immár hagyományossá váló aratóünnepét is. A zákányszéki templom tornyához most még nem kellett nyúlniuk, hiszen az 1967-es rendbe tétele óta áll nagy hegyesen a zákányszéki templomhoz ragasztottan. a templomfelújításra a hívek adományozták a pénzt, megközelítően ötmillió forintot. Előtte a képviselők járták az utcákat, tanyasorokat és elmondták, mire is kell a pénz. Aki a zákányi faluközpontban időz kicsikét, saját szemével is meggyőződhet a falubeliek tettrekészségéről, hiszen nem csupán a templomkertben, de a környéken máshol is építkeznek. M. T. reczky Károlyt választotta a közszolgálati televízió elnökévé. Ez a hír eddig annyi, mintha azt mondanánk, hogy levesfó'zés közben még egy csipetnyi sót tettünk a 33 literes kondérba. De vegyük elő a többi fűszert is, mert azok ott sorakoznak a polcon, és belevalók. Vegyük például azt, hogy ez a bizonyos „közalapítványi" kuratórium kizárólag kormánypártiakból álló kuratórium. Mendreczky eddig is ügyvezető elnökként „tevékenykedett" a magyar köztelevíziónál, tehát politikai támogatottságához kétség sem férhet. A kormánypárti kuratórium egyedül Mendreczkyt terjesztette a civil szervezetek képviselői elé, akik elvileg még módosíthatták volna a javaslatot, ám információnk szerint a civilek között is kormányközeli szervezetek vannak többségben. Ez mind egymás hatását fokozó, erős fűszer, ahhoz képest, amit talán már észre sem veszünk: itt egy köztelevízió, tehát közpénzekből fönntartott televízió elnökének megválasztásáról van szó. A Fidesz-MPP jelzászlóként lobogtatta a „rend" akarását, amely rend tehát számukra csupán a kormány diktátumát jelenti, így a közhöz, vagy a demokrácia más eleméhez hangyafülnyi köze sincs, mint ahogy sorolhatnánk a kormány egyéb produkcióit is. Ugyanakkor a köziévé elnökválasztását megelőzően az egész szakma, a köztévé legjobb nevei mind Friderikusznak szorítottak, és függetlenül szeretéstől vagy nem szeretéstől, könnyen belátható, hogy az elnöki posztra pályázók közül (Mendreczky, Friderikusz, Szenes, Bara) egyedül az ő nevéhez fűződött olyan elképzelés, amely szerint a köztévé (a magyar 1 és a magyar 2) hitelt érdemlő változásokon mehet át, és szakmailag gatyába lesz rázva. De a jelek szerint Friderikusz nem fekszik jól a Fidesz-MPP „asztalán", s hónapokkal a választások előtt nem engedik ki kezükből az egyik legfontosabb kampánymédiumot, a köztévét. Persze vehetjük azt is, hogy természetesen minden pártnak maga felé hajlik a keze, de ez a „maga felé hajlás" már nem csupán önszerető gesztus, hanem a lendület erejével: beintés nekünk, kis polgároknak. A tévédíjat erre tetszenek fizetni. A búza aratása nehezen indult idén, az elmúlt hetek esőzései miatt többször vonultak kényszerpihenőre a kombájnok. A bőséges csapadék jelentősen módosította a korábbi optimista prognózisokat is: míg június elején még 4-4,5 tonnás hektáronkénti átlagtermést valószínűsítettek a szakemberek, ma már reálisabbnak tűnik a 3,8-4 tonna. Ám mennyiségben mindenképpen több teremhet az idén, mint tavaly - akár 5 millió tonna is —, hiszen az egész országban nagyobb területen vetettek gabonát a termelők. (Csongrád megyében 72 ezer hektárról takarítanak be búzát, szemben a tavalyi 62 ezerrel.) Félő azonban, hogy a nagyobb mennyiségű gabonának vagy piaca nem lesz, vagy csak nyomott áron talál vevőre, aligalig fedezve a termelési költségeket. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) éppen ezért kiált már most farkast, emleget demonstrációt és noszoAz egyik évben kevesebb, a másikban több terem, miközben a vevők száma nem változik. (Fotó: Gyenes Kálmán) gatja az agrártárcát: álljon elő az exporttámogatásra szánt összegekkel. Az MOSZ szerint az FVM-nek szeptember 30-ig kétezer, 2001. szeptember 30. után pedig ezer forinttal kellene hozzájárulnia tonnánként a kivitelhez. (Az exportra szánt gabona mennyisége akár 1,7 millió tonna is lehet ha belföldön elfogy a szokásos 3-3,5 tonna.) Stadler Ferenc, az MOSZ Csongrád megyei ügyvezetője úgy véli, az 1998-as búzabombához hasonló helyzet van kialakulóban. A gabonapiac ugyanis pang, a malmok kivárnak, a külföldi, főleg határ menti vevők pedig még nem rohanták le a termelőket. Jelenleg 22 ezer forint a búza telephelyi ára (tavaly ugyanebben az időszakban 28 ezer volt hiszen akkor, ha még emlékszünk rá, a belvíz, majd az aszály miatt kevesebb gabona termett). A takarmánybúzáért pedig csak 18 ezer forintot helyenként 14 ezret ígérnek a felvásárlók. A malmok nem várnak ki mondta Nyilasi Endre, a vásárhelyi Véka Kft ügyvezető igazgatója. Ugyanúgy vásárolnak, mint máskor, és azon az áron, amit a piac diktál. Ha több a termés, akkor rendszerint alacsonyabb az ár is, miután a piaci szereplők száma nem változott. Csetjési Lajos, az FVM Csongrád Megyei Hivatalának osztályvezetője azt hangsúlyozza, még igencsak a felvásárlás kezdetén tartunk, az árak sem alakulhattak ki, kár lenne tehát messzemenő következtetéseket levonni. Információi szerint a felvásárlók a rossz minőségre hivatkoznak, szerinte azonban ez nem igaz: a gabona minősége jobb a tavalyinál. Természetesen vannak olyan gazdák, akik nem kezelték megfelelően a búzát, ám a jelenség inkább a korai érésűekre igaz. A hosszabb tenyészidejű kalászosok - aratásuk csak nemrég kezdődött - már jobb minőséget ígérnek. A termés mennyiségével kapcsolatban pedig azt hangsúlyozta az osztályvezető: inkább jó közepes termésre van kilátás. Az FVM jogosan hangoztatja: majd akkor intézkedik, ha pontos információkkal rendelkezik a minőséggel és a mennyiséggel kapcsolatban. Fokét* Klára A börtönőr ne szolgáltasson igazságot" Kevés a tétlen elítélt Nincs veszélyesebb a tétlen elítéltnél — nyilatkozta lapunknak Csáti András dandártábornok, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokhelyettese. A Csillag börtön egykori vezetőjével a börtönbútorgyár évfordulós ünnepségén beszélgettünk. — Az ünneplés mellett sok szó esett az Alföldi Bútorgyár nehéz helyzetéről. Milyen jövőnek néz elébe a börtönbútorgyár? — A bútorgyár ötvenéves története alatt voltak nagyon sikeres időszakok és igazán kritikus évek is. A nehézségek ellenére úgy látom: van jövője a gyárnak, hiszen az alapvető célkitűzések nem változtak. Az üzemet azért alapították, hogy a Szegedi Fegyház és Börtön elítéltjei számára munkalehetőséget biztosítsanak. Ez mindennél fontosabb, mert nincs veszélyesebb a tétlen elítéltnél. — Hogyan tudnak minden elítéltnek elfoglaltságot biztosítani? — A helyzet egyre bonyolultabb és nehezebb, mivel a jelenlegi joggyaCsóti András: A fogva tartottakkal való törődés nem csupán a munka biztosításából áll. (Fotó: Schmidt Andrea) korlat a szigorúbb büntetések mellett van, ugyanakkor egyre több elítéltnek kell munkát adnunk. Azt azonban tudni kell: a fogva tartottakkal való törődés nem csupán a munka biztosításából áll. Börtönbüntetésük alatt sokan végeznek el valamilyen tanfolyamot, vesznek részt szakirányú képzésen, de a sport is fontos szerepet játszik az elítéltek életében. - Milyen megoldást kínálnak a börtönökön kívüli munkahelyek? - Sokan azt hiszik, érdemes elítélteket dolgoztatni, hiszen alig kell fizetni a munkájukért. Azt viszont hozzá kell tenni: a munkakörülmények megteremtése minden esetben nagy beruházást igényel. Egy. átlagos munkahelyen ritkán kell szögesdrótot telepíteni, nem kell az alkalmazottak szállításával foglalkozni és nem kell öt emberre egy őr. E munkahelyekkel a probléma az, hogy egy idő után cserélődnek a munkások, így senkit sem érdemes betanítani valamilyen munkafolyamatra. - Mennyire jellemzőek a túlkapások a börtönökben? - Nem jellemzőek a túlkapások. A börtönőröknek azt kell megtanulniuk, hogy bármilyen helyzet adódik, magabiztosan kell tudniuk viselkedni. Ez persze csak akkor lehetséges, ha az őr nem csupán a jogaival van tisztában, de a kötelezettségeivel, a hatáskörével és a pontos feladatával is. Egy börtönőrnek nem dolga igazságot szolgáltatni, neki csak a jogerős ítéletet kell végrehajtania. Pszichológiai felmérésekkel és tudatos neveléssel próbáljuk elkerülni azt, hogy őreink szerepzavarban éljenek, mert az ilyen ember könnyebben ragadtatja el magát. Csik Gergely