Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-13 / 162. szám

PÉNTEK, 2001. JÚLIUS 13., 91/162. ALAPÍTVA: 1910-BEN ÁRA: 54 FT (ELŐFIZETVE: 41 FT) Pangás a gabonapiacon Míg a termelők tragikusnak, az agrártárca teljesen normá­lisnak látja azt a helyzetet, amely most van kialakuló­ban a gabonapiacon. Az ér­dekképviseletek „búzabom­bára" emlékeztető körülmé­nyeket emlegetnek. 3. oldal Mennyit ér a százforintos? A Csongrád Megyei Fo­gyasztóvédelmi Felügyelő­ség a közelmúltban az úgy­nevezett százforintos bolto­kat vizsgálta, hogy megnéz­ze az olcsó üzletekben be­tartják-e a fogyasztói érde­keket szolgáló előírásokat. 7. oldal DJ LUI www.cocktaildisco.hu Kevés a tétlen elítélt Nincs veszélyesebb a tétlen elítéltnél - nyilatkozta la­punknak Csóti András dan­dártábornok, a büntetés-vég­rehajtás országos parancs­nokhelyettese. A Csillag börtön egykori vezetőjével a börtönbútorgyár évfordulós ünnepségén beszélgettünk. 3. oldal II 9"7701 A 43-as főútvonal nyomvonala is módosul Épül a kiszombori kerülőút A munkagépek Kiszombor határában gyalulják a földet, rendezik a terepet. (Fotó: Gyenes Kálmán) A napokban megkezdő­dött a kiszombori határátkelő megnyitása miatt szükséges­sé vált, a községet elkerülő út építése. Jelenleg az építke­zés első fázisa, az előkészítő szakasz zajlik. A földmunká­kat végző gépek a falu szom­szédságában már a 43-as fő­útvonal mellett is dolgoznak. Információink szerint az új út összesen hat kilométeres lesz. A kivitelező cég négy csapattal, egyszerre négy he­lyen fog építkezni és így - a tervek szerint - az új utat jö­vő januárban adják át a for­galomnak. Az 1,8 milliárdos, Phare-CBC-támogatással megvalósuló beruházás első­sorban a zomboriak kényel­mét, biztonságát szolgálja majd, ugyanis az átkelő for­galma nem fogja terhelni a községet. Az építkezés érdekessége, hogy a kerülőút csatlakozása miatt módosítani kell magá­nak a 43-as főútvonalnak a nyomvonalát is. Fnnek elő­készítését láthatják a napok­ban azok, akik a Maros-híd­ról lehajtva hagyják el Ma­kót. A főútvonalat a csatla­kozási ponttól - a közleke­dés biztonsága érdekében ­közelebb viszik a töltéshez, így az útba egy ív kerül. Ez hétszáz méteres lesz. A 43-as régi szakaszát ezen a helyen megszüntetik, de csak az új elkészülte után, így az autók az építkezés ideje alatt is za­vartalanul haladhatnak. Sz. I. JA. Lesz-e másfél milliárd a gőzfürdőre? Munkatársunktól A szegedi gőzfürdő fölújítására másfél milli­árd forintos pályázatot nyújtott be Gazdasági Mi­nisztériumhoz a városi önkormányzat. Az épület teljes rekonstrukcióra szorul, tető- és tartószerke­zeteit, fűtés- és vízellátó rendszerét is cserélni kell. Ha a város nyer a Széchenyi-program kereté­ben meghirdetett pályázaton, két éven belül euró­pai színvonalú fürdő-, gyógyászati, rehabilitációs, egészségmegőrző és rekreációs központtá alakíta­nák át a ma még omladozó épületet. Lengyel József fürdőigazgató a nagyszabású tervről elmondta, hogy a gyógyászati részleget a szigorú európai uniós követelményeknek megfe­lelően alakítanák ki. A gőzfürdőben Wellness-központ is működne. A test és lélek pihenését, feltöltődését szolgáló re­laxációs komplexumban többek között különféle masszázsok frissítenék föl a betérőt. (A témáról lapunk 5. oldalán írunk.) Perújítás, adócsalás, olajügy Kinek az érdeke? Munkatársunktól A Szegedi Városi Ügyészség adócsalás és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt perújítási nyo­mozást rendelt el abban a nyolc-kilenc évvel ezelőtt el­követett „olajbűntett" ügy­ben, amelyet hónapokkal ez­előtt már jogerős ítéletekkel lezártak. Erre azért volt szükség, mert jelentkezett egy férfi, aki azt állította: a büntetőper 53 vádlottjának többsége ártatlan. Az önma­gát feladó S. D. magára vál­lalta a több milliárdos adó­csalások elkövetését. Ké­sőbb azonban az S. D. kör­nyezetéből származó infor­mációkból kiderült: a férfit ­akinek állítólag visszaéltek a nevével - az „olajbűntett" egyik elítéltje és annak ügy­védje akarta rávenni arra, vállalja magára, hogy annak idején tőle vásárolták az ola­jat. Tegnap a vizsgálattal megbízott Csongrád megyei adónyomozók vezetőjét, Tóth Molnár Istvánt kérdez­tük a részletekről, de ő a nyomozás érdekeire hivat­kozva nem nyilatkozott la­punknak. Burillák Attila, az APEH szóvivője megkeresé­sünkre közölte: nincs újabb fejlemény az ügyben. Kérdé­sünkre válaszolva, mely sze­rint kinek áll érdekében az, hogy az olajosügy újra a fi­gyelem középpontjába ke­rüljön, a szóvivő elmondta: nyilván a védőügyvédnek, de még inkább a bíróság ál­tal jogerősen elítélt védencé­nek az érdeke, hogy nyerő vagy legalábbis biztonságos pozíciót vívjon ki. Balogh László, a parlament olajbi­zottságának egykori tagja szerint is azt kell megvizs­gálni, hogy kinek az érdeké­ben történtek, illetve történ­nek a dolgok. Bár az ország­gyűlési képviselő nem isme­ri teljes részletességgel S. D. történetét, ám hasonlóságot vél felfedezni az olajbizott­ság előtt tett Nógrádi-vallo­másban említettek és a mos­tani ügy között. Kártalanítják az Enigma befektetőit Munkatársunktól Megkezdi az Enigma In­vest Rt. befektetőinek kártalanítását a Befekte­tővédelmi Alap (Beva) ­tette közzé a cég igazga­tósága csütörtökön a Ma­gyar Tőkepiacban. Mint emlékezetes: a szegedi székhelyű brókercég tevé­kenységét 1998 szeptem­berében függesztették fel, két vezetője pedig kül­földre szökött. Az Enigma Invest Rt. be­fektetői a Beva által rendelke­zésre bocsátott igénybejelentő lapon nyújthatják be kártalaní­tási kérelmüket csütörtöktől. Az igényekhez írásbeli szerző­dést és az ügylet egyéb bi­zonylatait is csatolni kell. A kifizetések teljesítésével a Be­va a Kereskedelmi és Hitel­bank Rt.-t bízta meg. Hogy Szegeden, valamint az ország több pontján hány Enigma-ká­rosult található, majd csak a jövőben derül ki. Az Enigmá­nak ugyanis a teljes nyilván­tartása eltűnt. Mivel ebben az esetben nem vethető össze a cég adatbázisa a befektetők dokumentumaival, a kártalaní­tási igények elbírálásánál az alap a felszámoló által elfoga­dott hitelezői igényekkel és az Enigma ügyében keletkezett pénzügyi szakértői szakvéle­mények adataival hasonlítja össze a követeléseket. (Három évvel ezelőtti szegedi informá­cióink arról szóltak, az Enig­mának kevés ügyfele volt, ám azok fejenként több millió fo­rintot bíztak a brókerekre.) A károsult különben csak abban az esetben érvényesít­heti igényét, ha azt a felszá­molási eljárásban elfogadták, s a Beva biztosítása alá tartozó ügyfélkövetelésként kellett volna nyilvántartani. Ugyan­akkor a kamat, illetve az egyéb kártérítési jellegű igényt nem fogadják el, még abban az esetben sem, ha az vissza­igazolható. Az Enigma Invest Rt. befektetési tevékenységét 1998 szeptemberében függesz­tette fel az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) elnöke, egyben felügyeleti biz­tost rendelt ki a céghez, mivel az nem teljesítette az értékpa­pírtörvényben meghatározott személyi feltételeket. Ezzel együtt teljes körű felügyeleti vizsgálatot rendeltek el a tár­saságnál. A vizsgálat során kiderült, az Enigma esetében felügyele­ti hiba is történt. A cég két tu­lajdonosa, Gyuris Györgyi és Reigl Nimród ugyanis 1997­ben hamis erkölcsi bizonyítvá­nyokkal igazolták büntetlen előéletüket, és nyilatkoztak ar­ról, hogy nem folyik ellenük büntetőeljárás. Később kide­rült, ez nem igaz, mivel a két tulajdonos bűnlajstromán fel­függesztett szabadságvesztés és pénzbírság egyaránt szere­pel. Emiatt a Legfőbb Ügyész­ség ugyan 1998 elején óvást nyújtott be a felügyeletnek, ám az csak fél év múlva füg­gesztette föl a cég tevékenysé­gét. A-rendőrség 1999 február­jában rendelt el körözést sik­kasztás alapos gyanúja miatt a szegedi társaság két tulajdono­sa ellen, akik sajtóértesülések szerint több százmillió forint­tal külföldre távoztak. A rend­őrség adati szerint a betétesek pénzét a cég tulajdonosai saját céljaikra használták. Az ÁNJSZ gyakrabban ellenőrzi a pultokat Melegben tartják a A nyár közepe és a kánikula több okból is veszélyes a boltok, forgalmazók húské­szítményeire. A nagy melegben véletlenül leolvadó hűtőben tárolt húsféle ugyanis gyorsan megromolhat. Az idegenforgalmi csúcsidényben pedig a vendéglátóhelyekre látogató turisták kiszolgálására a kereske­dők gyakran nagy mennyiségű húsfélét halmoznak fel, és nem egyszer szakszerűt­lenül összefagyasztva tárolják a különböző termékeket — tudtuk meg Gera Katalintól, az Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat Csongrád Megyei Intézetének tisztiorvosától. - Éppen ezért nyáron fokozottan ellen­őrizzük az idegenforgalmi központok ven­déglátó egységeit - mondta el a tisztior­vos. - Találkozunk szabálytalanságokkal is, bár a most tomboló kánikula alatt nem kaptunk ilyen jellegű bejelentést. A húsboltok és a piacok hússtandjain általában nem találkozunk tárolási problé­mákkal, inkább a nagyobb mennyiségben árusító kereskedésekben bukkanunk sza­is hűvösön húsokat bálytalan hústárolás nyomaira. Külön kell hűtve és fagyasztva is tárolni a tőkehúso­kat. a baromfit, a vadat és a halat. A felvá­gottakat a kereskedelemben csak hűteni szabad, ami 0 és +5 fok között szabályos. Fagyasztott húsárukat minimum -18 fokra kell lehűteni, és legalább ilyen hőmérsék­leten kell tárolni. Ahol a hivatal szabályta­lanságot észlel, helyszíni bírságot szab ki, amelynek a mértéke ezer forinttól 10 ezer forintig terjedhet. Gera Katalin elmondta: a legveszélye­sebbek a minőségi problémás termékek. Gyakran kapnak bejelentést megzöldült felvágottról és megbüdösödött virsliről. Ilyenkor a vásárlás helyszínén végeznek vizsgálatot. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a kereskedő hibájából került a romlott ter­mék a fogyasztóhoz, súlyos bírságot szab­nak ki. A legkisebb büntetés 20 ezer fo­rint, de milliós bírságot is fizettek már romlott terméket árusító boltosok. Illyés Szabolcs

Next

/
Thumbnails
Contents