Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-12 / 161. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. JÚLIUS 12. MEGYEI TÜKÖR 3 A vásárló boldog, a kereskedő kedvetlen Korábban jött a nyári vásár Munkatársainktól Korán kezdődtek idén az árleszállítások. Töredék áron kaphatjuk meg a legújabb nyári modelleket is, és még a várost sem kell körbejárnunk kedvezményeket kínáló bolt után. Legyen az ruha, cipő, fehérnemű, átlagosan ötven százalékkal olcsóbban juthatunk hozzá. Idén már július elején megkezdődtek a nagy leárazások, melyek leginkább a nyári divatcikkeket érintik. A belvárosi üzletek, vagy a bevásárlóközpontok legtöbbjében vásárolhatunk kedvezményesen, az árengedmény akár húsztól hetven százalékig is terjedhet. Vásárlót mégis keveset lehet látni. A Kárász utcai üzletek tulajdonosai a Korzó felújítását okolják az áldatlan helyzetért, mások a bevásárlóközpontok szaporodását. A kereskedők kénytelenek olcsóbban kínálni portékáikat, mert helyt kell állniuk az egyre erősödő versenyben. Nemcsak a tavalyi, az idei modellek is jóval olcsóbban találnak gazdára. A kereskedők tapasztalata szerint azok, akik farmernadrágokat, fehérneműket vásárolnak, nagyon jól ismerik a legújabb divatot, régebbi fazonú modellt nem nagyon vesznek meg. Az ilyen boltokban tavalyi árut egy-két kivételtói eltekintve nem is lehet kapni. Egyes boltok előre megrendelik az őszi kollekciót, amely augusztus közepéig Szegeden a Kárász utcai boltok tulajdonosai a pangás okát a felújításokban látják. (Fotó: Schmidt Andrea) meg is érkezik. Nekik addigra el kell adniuk a nyári készletet, és a kevés vásárló miatt jóval áron alul kell kínálniuk termékeiket. Céljuk, hogy a veszteségeket minimalizálják, de még így is ráfizetéses az idei nyár. A legoptimistábbak a Kárász utcai boltok tulajdonosai, nekik meggyőződésük, hogy ha a felújítások befejeződnek, már nem kell mézesmadzaggal csalogatniuk az embereket. Hasonlóan gondolkodik az is, aki szerint idén még nem volt igazán nyári meleg, ezért nem kelendőek a ruhák. Máshol egyre kedvetlenebbek a kereskedők - minden évben nehezebb lesz - mondják. Egyes boltokba úgy próbálják becsalogatni a vásárlókat, hogy mindennap más típusú árucikkekre adnak kedvezményeket, máshol egész nyáron, a teljes készlet olcsóbb. Nincs ugyan egységes elmélet arra, hogy miért kezdődtek már július elején az árleszállítások, egyben mégis minden kereskedő egyetért: Szegeden óriási a konkurenciaharc a divatcikkeket kínáló boltok közt, a választék hihetetlenül nagy, és egyre kevesebb a vásárló. • A megszokottnál jóval korábban, július közepén elkezdődött a nyári, árleszállításos vásár Csongrád megye többi városában is. A szivárvány összes színében, minden méretben és sokféle fazonban megtalálható a divatos nyári cucc. Csongrádon még csak a fürdőruhákat kínálják árengedménnyel. Igaz, a Tiszának a kívánatosnál magasabb vízállása miatt itt idén később kezdődik a strandszezon. A szomszédos városban, Szentesen a nyári ruhákat még nem kínálják kedvezményes vásár keretében. A főutcái kis butikok közül is csak egyben hirdettek nyári akciót: ezer forint engedményt kap az a vevő, aki ötezer forintnál drágább holmit választ. Ellenben Vásárhelyen különféle anyagú és hosszúságú nadrágokat, kosztümöket, fehérneműket, pólókat, lenge felsőrészeket, ruhákat, topokat kínálnak akciósan. A nyári lábbelihez 17-40 százalékkal olcsóbban juthatnak a gyerekek, a nők és férfiak. Ha valaki nem szereti a konfekciót, akkor varrathat is, mert a ruhaanyagok ára is 10 százalékkal lejjebb csúszott. Sok üzletben megkezdődött a nyári vásár Makón is. A belvárosban tett körséta eredményeként rögzíthetjük: láttunk ötven-, sőt hetvenszázalékos kedvezménnyel kínált fürdőruhát, húsz-harminc százalékkal olcsóbban megvehető pólót, nadrágot és egyéb ruhaneműt, fél áron elvihető cipót. Az egyik könyvkereskedés térképeket, útikönyveket ad tíz százalék kedvezménnyel. Kettészakadt egészségtérkép Unalomig ismételi tények, hogy mi, magyarok sokkal korábban halunk, mint a fejlett országok polgárai, s rövidebb életünk betegségekben „gazdagabb". Jól tudjuk azt is, világranglisták dobogós helyein állunk a legsúlyosabb kórokban. Ma Magyarországon csaknem háromszor annyian halnak meg szívinfarktusban, mint az unió országaiban, a szélütés okozta halálozásban kétszer, rákban pedig többször annyi beteget veszítünk el évente, mint az európai átlag. A 30 év alatti férfiak körében megtízszereződött az alkoholos májzsugorban elhunytak száma. E sokkoló tényekkel és adatokkal naponta szembesülünk, s tudjuk azt is, életünket rajtunk álló és tőlünk független okok miatt nem úgy éljük, ahogyan élik, élhetik az emberek a mintának emlegetett uniós országokban. A rendszerváltás „egészségileg" is kettészakította az országot. A pénzemberek, ha van egy kicsi eszük, akkor a pénzüket arra is költik, hogy őrizzék-védjék - ha van még - egészségüket. Ők megtehetik, hogy ne alkohollal, nyugtatókkal relaxáljanak, hanem a teniszpályán, vagy saját otthoni úszómedencéjükben lazítsanak, szaunájukban méregtelenítsék szervezetüket. Ők megengedhetik maguknak a disznózsír helyett az olívaolajat, a pancsolt italok helyett a májkímélőbb márkás borokat, az évente többszöri feltöltő utazásokat. A sokat emlegetett uniós országokban mindez nem luxus, ha becsülettel dolgozik az ember, hanem - ha akarja - elérhető valóság. Persze nem csak a pénzen múlik az egészség, de védelméhez nem nélkülözhető. Bizonyság rá, hogy a rendszerváltás vesztesei között halmozottan fordulnak elő egészségi problémák, s az is tény, hogy a lerongyolt falu betegebb, mint a város. Gödörben vagyunk egészségileg és egészségügyileg. Sokszor és sokan elmondják, hogy a megelőzésre kellene költeni, mert az olcsóbb, mint a gyógyítás. A kilábaláshoz rendre készülnek a programok. A legújabb egészségügyi miniszter is készíttetett egyet. Ki tudja hányadikat a rendszerváltás óta? Megint feltérképezték a drámai (egészség)helyzetet, újra cselekvési terv született ahhoz, hogy mit kellene itt tenni. Aztán, ahogyan megszoktuk, ismét nem történik semmi. A népegészségügy nem bank, amit néhány százmilliárddal „meg szoktak konszolidálni", jóllehet ez a befektetés bizton megtérülne. Addig viszont mindjobban kettészakadunk, egészségileg (is). -J Acd- ól Egy szerződés a hivatalnak, egy a zsebbe Csongrád megye nem veszélyzóna Az agrártárcán belül megalakuló különleges kommandónak nem lesz könnyű feladata: fel kell derítenie, hogy hozzávetőlegesen hány zsebszerződés lehet az országban, vagyis mekkora az a földterület, amelyre a külföldiek - törvény ide, törvény oda - már rátették a kezüket. Egy biztos: Csongrád megye nincs reflektorfényben. Amíg nincsenek megközelítően pontos adatok, még csak megbecsülni sem lehet, hány hektárnyi termőföld került külföldiek kezére a zsebszerződések segítségével. De nem kell különlegesebb távolba látó képesség ahhoz, hogy már most tudni lehessen: az agrártárcán belül felálló és vizsgálódó különleges kommandó a legnagyobb találati arányt majd Nyugat-Magyarországon éri el. Csongrád megye különben - nyilvánvalóan a nyugati határoktól való nagy távolság miatt - nem veszélyzóna. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint nem lehet kizárni, hogy a Dél-Alföldön a gazdák ne kötöttek volna zsebszerződéseket külföldiekkel, ám az is biztos, ezek száma elenyészően kevés. Külföldiek nevén vannak hektárok, teljesen legálisan, mivel az adásvételi szerződések még 1994, a módosított földtörvény előtt születtek. Micsik Zoltán, á Csongrád Megyei Földhivatal vezetője elmondta: a földhasználati jelentéseket minden esetben el kell küldeniük az ügyészségnek, amennyiben valamilyen hibát észlelnének, avagy „kilógna a lóláb". Ám mind ez idáig csak néhány alaki hibát fedeztek fel a jelentésekben, s ezek közül az úgynevezett jogi szakaszba csak két-három jutott. Vagyis a földhivatali dokumentumok nem támasztják alá azt a gyanút, hogy a magyar termőföldet a „nemkívánatos" külföldiek szerezték volna meg. A földtörvény szerint jelenleg csak belföldi magánszemély vásárolhat termőföldet (a gazdasági társaságokat kizárták ebből a körből), és egy ember legfeljebb 300 hektárt birtokolhat. Ez az oka annak, hogy a földspekulációban nem is a külföldiek, hanem a hazai gazdák járnak az élen, mivel a 300 hektáros plafont kihasználva családtagok nevére „íratták szét" a földeket. A külföldiek pedig egyszerűen azt teszik, hogy bérleti szerződést kötnek a kiszemelt területre, a bérleti joghoz ugyanis elővásárlási jog is kapcsolódik. Abban bíznak, egyszer majdcsak feloldják a földvásárlási tilalmat. Aki bizalmatlanabb, az az elővásárlási jogot egy zsebszerződéssel erősíti meg. A zsebben őrzött papírok egy másik válfajában 99 évre szóló bérletet kötnek ki, többszöri automatikus bérlethosszabbítással. Fekete Klára Évenkénti szűrővizsgálatok Egészségvédő program Munkatársunktól A 18 és 70 év közötti nőknek kínál egészségvédő programot a Vitafem Kht., amelynek képviselői, Hernádi Gyula adjunktus és Hajnal Ferenc professzor tegnap tartottak sajtótájékoztatót. A Szegeden és Hódmezővásárhelyen elérhető önköltséges programba jelentkezőknél először egészségügyi állapotfelmérést végez a több szakmát képviselő orvosi csoport, majd ezt követik az évenkénti szűrővizsgálatok, amelyek mellett a szakemberek életmód-tanácsadás.sal, az önvizsgálati módszerek megtanításával, étkezési útmutatásokkal segítik pácienseik egészséges életvitelét, s ezzel a betegségek megelőzését. Az egészségvédő program modellt nyújt arra, hogy miként lehet a folyamatos szűrővizsgálatokkal, egészséges életmóddal a betegségeket megelőzni, vagy idejekorán felismerni. Megsértik a fogyasztói érdekeket Hamis mérés, téves számlázás Pontatlan mérés és túlszámlázás. Főleg ezek a legkézenfekvőbb módjai a vásárlók, fogyasztók megkárosításának. Azokat az eladókat, kocsmárosokat, szolgáltatókat, akikre ez rábizonyítható, megbüntetik. Az évente kiszabott több millió forintos bírság azonban nem sokat ér, nincs visszatartó ereje. A Csongrád Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőségnek 6 és fél ezer kereskedelmi üzletet kell ellenőriznie. Szálláshely szolgáltatással és vendéglátással mintegy 1400 vállalkozás foglalkozik. Tevékenységük nem csak a megye lakosságát érinti. A régió jövője szempontjából fontos, hogy a turisták, a szabadtéri játékokra érkező vendégek is megfelelő kiszolgálásban részesüljenek. A külföldi tulajdonú bevásárlóközpontok idetelepülésével látványosan csökkentek Szegeden, de megyeszerte is a hagyományos kiskereskedelmi üzletek, különösen az úgynevezett garázsboltok. Az ellátás színvonalával mégsem elégedett a Csongrád Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség. A tízéves születésnapját a közelmúltban ünneplő fogyasztóvédelem megyei igazgatója, Pálkúti Istvánné szerint a vállalkozók zöme még mindig nem tartja eléggé fontosnak, hogy kifogástalan minőségű szolgáltatást nyújtson. A próbavásárlások évek óta közel hasonló eredményt produkálnak. A gyermekcipőket kizárólag a Kermi engedélyével szabad forgalomba hozni. (Fotó: Schmidt Andrea) Az élelmiszer-kereskedelemben a vásárlók megkárosításának egyik leggyakoribb módja, hogy újra mérik az iparilag előrecsomagolt termékeket. Ez szabálytalan, hiszen az azon feltüntetett nettó súlyhoz hozzámérik a csomagoló anyagot is! Az üzletekben kihelyezett, lejárt hitelesítésű ellenőrző mérlegek szintén hamis adatokat szolgáltatnak. A kereskedők, a vendéglátóhelyek vezetői gyakran nem tudják bizonyítani az élelmiszer-ipari alapanyagok, termékek származási helyét. Ez közegészségügyi szempontból óriási veszélyforrás lehet, hangsúlyozta Pálkútiné. Ezért a fogyasztóvédelmi felügyelők mindig ellenőrzik, hogy az étkezési célt szolgáló termékeken rajta van-e az Országos Élelmezés Tudományi Intézet (OÉTI) engedélyszáma. A szabálysértőket szigorúan büntetik, illetve feltételhez kötik az értékesítést. Amennyiben a forgalmazók a határozatban kiszabott időre nem küszöbölik ki a hiányosságokat, végrehajtási bírsággal is sújthatóak,-tudtuk meg az igazgatótól. Ennek összege elérheti a százezer forintot. Emellett a megyében évente több tízmillió forintot meghaladó egyéb árukészlet értékesítését is kénytelenek feltételhez kötni. Ez azt jelenti, hogy a forgalmazott termék nem mindenben felel meg a fogyasztóvédelmi törvény előírásainak. Az élelmiszerek esetében például fontos feltétel, hogy azokon feltüntessék a lejárati határidőt is. A műszaki termékeknél pótolni kell a magyar nyelvű használati utasítást. A gyermekcipők esetében gyakran a Kermi-engedélyt kell utólag beszereztetni. A minőségvédelmi bírság összege szintén figyelemre méltó. A felügyelőségnek az előző évben 28 esetben kellett ilyen büntetést kezdeményeznie. Ennek összértéke megközelítette a 3 millió forintot. Az igazgatónő szerint sajnálatos, hogy megyei átlagban nincs lényeges változás a fogyasztóvédelmi bírságok kiszabásánál. Tapasztalataik szerint a nem melegkonyhás vendéglátó üzletekben, az italboltokban is résen kell lennie a fogyasztóknak. Ezeken a helyeken elsősorban a tömény italokat adagolják szabálytalanul. Összességében a helyszínen, illetve az írásbeli határozattal kiszabott bírságok értéke, a fogyasztóvédelmi bírsággal együtt évente elérheti a tízmillió forintot is! Az ellenőrzéseket, célvizsgálatokat, a lakossági panaszok kivizsgálását éppen ezért nagy figyelemmel végzik. Pálkútiné a gondok összegzése kapcsán kiemelte: lényeges minőségi javulására csak akkor lehet számítani, ha a fogyasztók ismerik jogaikat és azok érvényesítését meg is követelik a szolgáltatóktól. N. Rácz Judit