Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-11 / 160. szám

SZERDA, 2001. JÚLIUS 11. HELYI TŰKOR 3 Hadműveleti terv A forróságban előveszi az ember a „zöld újságot", a Világgazdaságot, és menten elhűl. A gazdasági miniszter egész oldalas eszmefuttatása van benne „az építkezés koráról". Azt írja Matolcsy György, aki tud és mer álmodni, hogy 2015-re elérheti Magyarország az EV-államok átlagos fejlettségi szintjét, újabb tíz év építő munkájával pedig utolérhetjük a legfejlettebeket. Sőt. Magyarország és a környező államok a világ legfejlettebb egyötödéből bekerülhetnek a még fejlettebb 5-10 százalékba. Egyúttal, regionális szerepkörben, mintául szolgálhatunk majd az oroszoknak és az ukránoknak, megmutatva nekik, hogy történelmileg igen rövid idő alatt hogyan lehet felzárkózni. Vannak persze kockázatok, de mind a kínálkozó lehetőségek megragadására, mind a kockázatok mérséklésére az a legjobb módszer, ha semmivel sem késlekedünk. Az idő szorítása és a gyors tempó meghozza a kreatív és leleményes válaszokat, amelyekkel kezelni tudjuk a kockázatokat — írja a miniszter. Az ember legszívesebben tényleg azonnal nekilátna! Am a miniszter szerint vannak betartandó alapelvek. Nem ám csak úgy, hűbelebalázs! A harmadik alapelv különösen érdekes: „...a gazdaság felzárkózását, modernizációját döntően nem gazdasági feltételekre kell építeni" - lepi meg az olvasót Matolcsy, majd így folytatja: „Először a családot, a rendet, a gazdasági etikát, a szellemi és tudástőkét és a nemzeti érdeket képviselő államot kell megerősíteni, majd csak ezek után következnek a gazdasági értékek és érdekek." Kérdések adódnak. Milyen családot? A hatalomban lévők családjait? Vagy netán sokkal tágabb körben gondolkodhatunk? Jómódú szülők, három gyerekkel, három szobában, négy keréken? Esetleg a nagymamával? Milyen rendet? Esetleg olyant, amelyikben visszhangos a mobiltelefon és kattan a vonalas? Teljes csönd van, mert különben jön az alkotmányellenesen évekig működű adórendőrség? Milyen gazdasági etikát? Az országtorta különös erkölcsű újraszeletelését és újraosztását? Az idő szorításában gyors tempóban rabold le, amit még lehet, kreatívan és leleményesen? És akkor kezelni tudod a kockázatokat? Szépen beeteled, hogy „azok" már sokkal korábban és sokkal többet loptak és ideje elvenni tőlük? Mivel ez a nemzeti érdek? És milyen tudástőke? Szellemiség? Hogy az ájtatos tömjénfüstben te csak hallgass a zsebedre és szavazz a Fideszre? tklySl tUCh Inkább jogi, mint környezetvédelmi probléma „Békés" veszélyes hulladékok szamba hulladék-lerakókat. A lerakók és égetők működését miniszteri méfiy Attila, a Korayehelyettes államtitkára közölte, hogy országszerte negyvenhárom hulladéklerakó veszéi a környezetet. Tőségünkben hal helyen tárolnak veszélyes hulladékot — nyilatkozta lapunknak Gyapjas József, az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség (Atiköfe) igazgatója. - Az objektumok nem jelentenek veszélyt a környezetre. A hulladéktelepeken is szépen nőnek a növények. a folyamatos ellenőrzések során sehol sem észlehunk szivárgást, vagy a káros anyagok lebomlását. A zsanai. rúzsai, algyői, kiszombori és szentesi lerakókat a hetvenes-nyolcvanas években létesítették kőolajbányász cégek, de ma már egyik lerakót sem használják. Az olaj kitermelése során keletkező fúrási iszapot helyezték itt el. Az iszap krómot tartalmaz, ami nehézfém. így az nagyobb kon centrációban az emberi egészségre is ártalmas lehet. Akkoriban a fúrási termékek lerakása nem volt engedélyköteles. Gyapjastól megtudtuk: a mérések szerint ezek a lerakók közel harminc éve nem jelentenek veszélyt az élővilágra. Bócsán úgynevezett borászati kékaljat helyezlek el a nyolcvanas évek közepéig. A helyi borászati szövetkezet által régebben használt anyag cianidot tartalmaz, de a vegyület nem bomlik le, így az már évtizedek óta ártalmatlan. A hulladéklerakó tulajdonosának 2001. decemberéig kell gondoskodnia a megfelelő ártalmatlant fásról. Gyapjas József elmondta: az utóbbi időben nem kellett bírságol kiszabniuk. Az öt hulladéklerakón különböző mennyiségű fúrási iszapot tárolnak. A legkisebb mennyiség 20 ezer tonna, de van 110 ezer tonnányi, megfelelő műszaki védelemmel ellátott, veszélyes anyagot őrző tároló is. A környezetvédelmi felügyelőség szerint azonban ezeket a gyűjtőhelyeket már a telepítésükkor műszaki védelemmel látták el, minek után valószínű, hogy a most zajló biztonsági ellenőrzéseken is megfelelnek. A hulladéktárolókat létesítő cégek jogutódai remélik, hogy a gyűjtőhelyek biztonságosak, egyik objektumot sem kell megszüntetni, vagy kiegészítő műszaki védelemmel ellátni. Az Atiköfe igazgatója rámutatott: mivel nem történt környezetszennyezés, így elsősorban jogi intézkedéseket kell tenni. Elmondta, hogy 1981-ben átmeneti tárolónak minősítették a fent említett lerakókat. Egy 1996os kormányrendelet viszont megszüntette az átmeneti tároló fogalmát, így mostanra jogossá vált a miniszteri biztos rendelete. Kemény Attila felülvizsgálatra kötelezi a hulladéklarakók üzemeltetóit, abból a célból. hogy végleges tárolókká minősíthessék azokat. Gyapjastól megtudtuk: a térség veszélyes gyűjtőhelyeinek teljes környezetvédelmi felülvizsgálata folyamatban van. Ezek eredménye alapján dönt majd a felügyelőség anól, hogy kell-e műszaki védelem, vagy fel kell számolni azokat. Az igazgató elmondta még, hogy az üzemeltetők közül többen is önkéntes környezetértékelési eljárást végeztek, amelyek elemzése még tart. My*s Szabolcs Btxlousőgosqn torolt huflodekok? (Fotoz Gyvncs Kaimon) Mire használjuk a kutatási eredményeket? Tudomány és erkölcs A tankötelezettség rájuk is vonatkozik Beteg gyermekek képzése a megyében A tartós betegségben szenvedő gyermekek sem mentesíthetők a tankötelezettségi törvény hatálya alól. Csongrád megyében az elmúlt tanévben 197. folyamatos gyógykezelés alatt álló gyermek oktató-nevelő munkájáról kellen gondoskodni. A közoktatási törvény is rendelkezik ártók hogy egészségi állapotuk miatt nem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe azok a gyermekek, akiket hosszabb ideig klinikán, illetve rehabilitációs intézetben gyógyítanak. Ezért a megyei önkormányzatok kötelező feladatává teszi a kis betegek oktatásának, nevelésének megszervezését. A megyében nem új keletű ez a cél. már mintegy húszéves múltra tekint vissza. Tavaly szeptemberig Csongrád Megye Önkormányzata a Gyermek és Ifjúságvédő Intézet keretében oldotta meg a feladatot. Ezt követően a megyei önkormány zat Szegeden található Bécsi körúti szakiskolája vette ál a pedagógusokat. Emellett az önkormányzat már korábban megállapodást kötött a Szegedi Gyermekgyógyászati Klinikával is, hiszen ott kezelik a legtöbb, hosszadalmasan elhúzódó betegséggel küszködő gyermeket. A közelmúltban azonban kiderült, hogy más gyógyintézményben is szükség lenne a helyi oktatás feltételeinek megteremtésére. Az Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum Gyermekés Ifjúságpszichiátria Osztályáról érkezett ugyanis erre vonatkozó kérés. A megyei önkormányzat éppen ezért tervezi, hogy szeptembertől növeli majd a tanítók, illetve a reál és humán szakos pedagógusok számát. A vidéken élő, tankötelezettségüknek fogyatékosságuk miatt eleget tenni nem tudó gyermekeknek viszont lakóhelyükön biztosítanak gyógypedagógust. Ehhez állami támogatást is kap az önkormányzat. N. J. Roma jogvédő iroda Vásárhelyen Nagy az érdeklődés Vízi E. Szilveszter A jogalkotóknak kell megakadályozniuk, hogy a tudományos eredményeket rosszra használják. (Fotó: Gyenes Kálmán) Csongrád megyében nem csak Makón, de Vásárhelyen is működik roma jogvédő iroda - tudatta lapunkkal dr. Sajtos László nyugalmazott jogász, aki társadalmi munkában látja el a tanácsadói feladatot. _A Csongrád megyei cigány kisebbségi önkormányzatok mellett működő megyei roma polgárjogi irodától 1999. november 15-én kaptam a megbízó levelemet — emlékeztetett a kezdetekre a nyugalmazott jogász. .Vásárhelyen a cigány kisebbségi önkormányzat Kossuth tér 2. szám alatti irodájában segítünk a rászorultaknak." Dr. Sajtos László a munka mennyiségére utalva elárulta: 1999-ben 716 ügyet iktattak, egy esztendővel később 527, míg az idén eddig 340 olyan ügyben segítettek a hozzájuk fordulóknak, melyben levelet kellett küldeni valamelyik hivatalnak. A tapasztalatok szerint különböző (például a szociális segély, a közgyógyellátás igénylésére szolgáló) nyomtatványok. illetve az iskolák és óvodák különféle „papírjainak" kitöltése jelenti a legfőbb gondot a roma szülők számára. Dr. Sajtos Lászlót 1999 novemberétől az év végig hárman keresték feL összesen tíz alkalommal: 2000-ben huszonötén, összesen száznegyvenháromszor; míg az idén az első félévben húszan, összesen kilencvennyolcszor különféle ügyes-bajos dolgaikkal. A roma polgárjogi szolgáltatás a vásárhelyi cigány kisebbségi önkormányzat Kossuth tér 2. szám alatti irodáján keresztül érhető el, munkanapokon reggel 8 órától. Bár a nyugalmazott jogász személyesen nem mindig található meg ott. ám Bereczki Imre adminisztrátor segítségével bármikor elérhető. A szellemi töke újratermelését, vagyis az oktatást tekinti a magyar nemzet egyetlen kitörési pontjának Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémiai alelnöke, a TIT elnöke. Az agykutató professzor a Koch Sándor Csongrád Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulat pedagógiai nyári egyetemén a tudásalapú társadalomról tartott előadást a Szegedi Biológiai Központban. — Hogyan változott meg napjainkra a tudás szerepe? — A 21. század legnagyobb kihívása az az új kép let, amelynek alapján az egész világ működik: a tudás plusz az információ egyenlő a hatalommal. Az egyik kihívást az jelenti, hogy megtanuljuk alkalmazni a rendelkezésre álló infontiációhalmazt. Ehhez az infrastruktúra megteremtésén túl arra is szükség van. hogy az egyént megtanítsuk a végtelen nagyságú tudásanyag felhasználásának módjára. Mindennek azonban párosulnia kell erkölcsi tartással, vagyis azzal a szándékkal. hogy a tudomány eredményeit erkölcsös célokra használjuk. S míg a tudást készen kapjuk az előző generációktól. addig az erkölcsöt minden korosztálynak újra kell tanítani. — Éppen erkölcsösségi megfontolásokból a politikusok igyekeznek korlátozni a génmanipuláció lehetőségeit feltáró kutatók szabadságát. Ön egyetért ezzel? — A tudomány és a világ haladása attól függ, megadják-e az értelmiségnek az alkotáshoz szükséges teljes szabadságot. Persze, tudjuk, hogy minden új tudományos felfedezés első pillanatban megoldhatatlannak látszó erkölcsi kérdéseket vet fel. Ezekre a kérdésekre a jogalkotóknak kell választ adniuk, s megakadályozniuk, hogy a tudományos eredményeket rosszra használják. — Magyarország hagyományosan gazdag szürkeállományban. De vajon ki tudjuk-e használni ezt az adottságot? — A tudomány kevés támogatásban részesült az elmúlt időszakban, és a rendszerváltásból is vesztesen jött ki. A Széchenyi-terv Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programja azonban azt sugallja, hogy a kormányzat felismerte: nem mindegy, hogy lemaradunk az Európai Unió tagállamaitól, vagy szürkeállományban gazdag, jól felkészült országként lépünk be a közösségbe. S szerintem e nemzet egyetlen kitörési pontja a szellemi tőke újratermelése, vagyis az oktatás, a újabb tudósnemzedékek megalapozása. - Az sem mindegy azonban. hogy a kormány tudomány iránti elismerése mellett mekkora a tudósok társadalmi elfogadottsága. - Azt hiszem, a Magyar Tudományos Akadémia presztízse változatlanul nagy a lakosság körében. Jó jel, hogy kiemelkedő tudósainkra - közvélemény-kutatási eredmények szerint - büszkék a magyar polgárok. - Egy interjúban viszont azt mondta, hogy a brókert, vagy a sikeres vállalkozót ma sokkal inkább példaképnek tekintik a fiatalok, mint a tudóst. - Sajnos a mérhetetlen fogyasztásszemlélet, a pénz mágiájának előtérbe kerülése, és a gyors meggazdagodásra törekvés káros hatással van a közfelfogásra. Ez a körülmény az értékrendben rejlő olyan alapvető változást jelez, ami erkölcsi válsághoz vezet. Ezért is van fontos szerepe az erkölcsi nevelésnek. Hegedűs Szabolcs