Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-10 / 159. szám

KEDD, 2001. JÚLIUS 10. EGY SZÁZALÉK 9 Fürdőzés fényben, vízben Pezsditö, friss érzet Az általános jó köz­érzethez és egészség­hez elengedhetetlen a fürdőzés fényben, le­vegőn, vizben. Igy edződik a szervezet és kevésbé válhat a be­tegségek áldozatává. A testedzéskor különösen fontos szerephez jut a hideg víz, élénkíti a szívműködést, a vérkeringést és a bőr vérel­látását. Néhány szabályt azonban tanácsos betartani. A test legyen meleg, mielőtt a hideg víz éri. Legjobb, ha a meleg ágyból kiszállva ál­lunk a hideg vizes zuhany alá. Este sétával vagy megfe­lelő tornagyakorlattal mele­gítsük fel magunkat. A fürdőszoba mindig kellő hőmérsékletű legyen. A hi­deg vizes lemosás után a test­nek hamar fel kell meleged­nie. A legcélszerűbb, ha zu­hanyozás után visszabújunk a meleg ágyba. Az edzést sem szabad túlzásba vinni, mert akkor a test könnyen hozzá­szokik az ingerekhez, s ezek­re nem reagál kellőképpen. Reggel hideg lemosással kezdjük a napot, este megis­mételjük a hideg lemosást, így edzzük a testünket. Meg­hűlés, időjárás-érzékenység, influenza ellen jobban védve leszünk, mint azok, akik ódz­kodnak a hideg víztől. A lemosáshoz okvetlenül használjunk mosdókesztyűt. Kezdjük a jobb lábfejnél, majd a lábszáron haladjunk felfelé, mindig jobbról bal­ra, jobb láb után bal láb, majd sorban a hason, a ka­rokon a háton, majd pedig a szívtájon folytatva. Végül egy száraz dörzstörül­közővel végigsúroljuk tag­jainkat, hogy a pompás me­leg átjárja az egész testet, így lesz mindig meleg a ke­zünk, a lábunk, így alakul ki a helyes belső egyensúly. Különösen jó altató az esti hideg lemosás. Karfürdő alkalmazásakor mindkét karunkat belemerít­jük a hideg vízzel telt mosdó­tálba. A víz a vállunkig érhet. Számoljunk 20-tól 30-ig, majd emelkedjünk ki a vízből, de ne töröljük száraz­ra karjainkat, hanem addig mozgassuk, ameddig meg nem száradnak. Ekkor hamar bújjunk az ágyba. A pezsdítő friss érzet kihat a szívre is, amit a hideg víz nyugtat. így nem csupán testedzést végez­tünk, hanem mély, nyugodt álmunk lesz. nem „felejt", a fényhatások az évek során összeadódnak. Fektessünk hangsúlyt a nap­védelemre és a bór hidratálására. A nyári napsütésben a bőr a szokottnál többet veszít nedvesség és zsírtartalmá­ból, s ha nem vigyázunk mi magunk segítjük elő bőrünk korai öregedését. A bőr öregedése részben öröklött sajátosság, a geneti­kai adottság felel a öregedés jeleinek 10-20 százalékáért, amelyek a ruhával fedett te­rületeken is megjelennek. A károsodások túlnyomozó ré­szét viszont a fény okozza, s mivel a bőr nem „felejt", a fényhatások az évek során összeadódnak. A nyári bőr­ápolásban ezért nagy hang­súlyt kell fektetni a fényvé­delemre, valamint a bőr hid­ratálására, a vízpótlásra. A szem környéke, az orr, az ajak különösen érzékeny, könnyen szenved el napégést és veszít víztartalmából. Ha­sonlóan reagál az intenzív napozásra, a gyakori úszásra a nyak és a kéz, valamint a lábfej bőre. Fontos a napvédő készít­mény vízállósága, ami bizto­sítja hogy a védőkrém az úszás után is legalább 50 százalékban a bőrön marad­jon. Tanácsos az úszást kö­vetően a só, illetve a klór maradványait lemosni bő­rünkről és megszárítkozni, majd újra bekrémezni a bőrt a fényvédővel. Ha hosszabb vakációt terveznek, ne csak egyféle fényvédőt vigyenek magukkal, hanem a megfe­lelő, a napozás kezdetekor használt magasabb SPF ér­tékű készítmény mellett ala­csonyabb faktorszámú ter­mék is legyen készletükben, amire néhány nap eltelte után a megszerzett barnaság­tól függően térjenek át! Nagyon fontos a bőr meg­felelő hidratálása. A napozás után egész testüket kenjék be hidratáló ápoló tejjel vagy krémmel! Fokozott fi­gyelmet fordítsanak az arc bőrére, hiszen ez a terület könnyebben és nagyobb mennyiségű vizet veszít, ami a szárazság miatt számtalan apró ránc kialakulásához ve­zet. Nyári mindennapos használtra lehetőség szerint fényvédőt is tartalmazó nap­pali arckrémet válasszanak! Ha intenzívebb hidratálást szeretnének, illetve a ható­anyagokat mélyebb bőrréte­gekbe akarják bevinni, alkal­mazzanak ampullás kezelé­seket, tisztító, nyugtató hatá­sú és a bőrt feszessé tevő maszkpakolásokat. Földes Márta bőrgyógyász-kozmetológus Gyümölcskoktél, vitamintál Praktikák a Nyári A bőr korai ráncok ellen bőrápolás Nincs mindig szükség drá­ga gyógyszerekre, maga a természet orvosolhatja szá­mos panaszunkat. A friss gyümölcsök és zöldségek fo­gyasztása betegségek me­gelőzését is szolgálja. A zöldségek és gyümöl­csök nem csak azért haszno­sak, mert nem hizlalnak és vitaminokban gazdagok, ha­nem mert óvják egészségün­ket. Az eper B-, E-, C-vitamin­és vastartalma csillapítja a fájdalmat, csökkenti a lázat és gyorsítja a sebek gyógyu­lását. A feketeribiszke A-, B-, D-vitaminja, kálium-, kalci­um-, mangán-, nátrium- és vastartalma kiváló szer a vér­szegénység és a magas vér­nyomás ellen. Jó hatással van gyomorbántalmakra, az epe­és májbetegségekre, megóvja a sejteket a rákos betegségtől. A piros ribizliből már 5 deka is elegendő a szervezet napi C-vitamin szükségletének ki­elégítésére. Jótékony hatású a bélbántalmakra, segít a meg­fázás megelőzésében. A sárgabarack A-, B-, E­vitamin tartalma erősíti a lá­A déli gyümölcsök nemcsak vitaminban gazdagok, hanem üdítőek a nyári melegben tóidegeket, magnéziumtartal­ma nélkülözhetetlen az izom­működéshez, csökkenti a csontritkulás veszélyét. A zöldségek közül a para­dicsom A-, B-, C-vitaminja kálium, magnézium és vas­tartalma együttesen csökkenti a vérnyomást, vízhajtó hatá­sú, ellenállóbbá teszi a szer­vezetet a rák veszélyével szemben. A sárgarépa négy­féle vitaminnal, ásványi anyagokkal, nyomelemekkel és karotinnal segíti a kolesz­terin és a vércukorszint csök­kentését, erősíti az immun­rendszert és különösen a bél­rák megelőzésére javallott. A spenót vitaminjai, vala­mint vas- és magnéziumtar­talma ugyancsak hatékony a szívbetegségek és a magas vérnyomás megelőzésében. A zeller a vitaminjaival, ásványi anyagaival a kime­rültség és a depresszió kiváló ellenszere. A gyógyító, nyugtató méz A méz kevésbé édesít ugyan, mint a gyárilag előállított cukor és a mestersé­ges édesítőszerek, de jóval egészsége­sebb, mert természetesen édes, s mert többféle cukorból áll. Számtalan hasz­nos anyag van benne, mint például a szerves savak, vitaminok, enzimek, illó­olajok, ásványi anyagok. A méz jó táplálék, mert egyszerű cuk­rai könnyen, gyorsan felszívódnak, szer­ves savai fokozzák az étvágyat, javít­ják az emésztést. A méz gyógyít, segíti az elalvást, a nyugodt pihenést. A méz támogatja a gyenge szívet és védi a májat. A méz fertőtlenítő hatását használhatjuk ki torokgyulladásra, felületes sérülések gyógyítására. A méz enyhe hashajtó, jó a vas­hiányból származó vérszegénység ke­zelésére. Akácméz: harmonikus ízű, édes, lágy, kevésbé savas. Akácvirág illatú. Jelentős gyümölcscukor tartalma miatt sokáig folyékony. Jó fertőtlenítő. Köhögés el­len ajánlott. Napraforgóméz: krémmézzé alakít­va kellemes csemege, sütésre kiválóan al­kalmas. Repceméz: sárga színű míg folyékony, de gyorsan kristályosodik és akkor majdnem fehér. Kevéssé savas, sőt gyó­gyíthatja a gyomorsavtúltengést. Hársméz: a színe a gyűjtés idejétől függ. Kellemes íz jellemzi, fűszerezi az ételeket, italokat. Hörghurutra kiváló. Alkalmas lázas betegségek enyhítésére és görcsoldásra is. Gesztenyeméz: magas ásványi anyag tartalmú, kesernyés utóízű. Rendsze­res fogyasztása akadályozza a trombó­zisok kialakulásáL Visszértágulat mér­séklésére is alkalmas. Selyemkóróméz: igen erős, jellegzete­sen fűszeres ízű, illatos. Nyers ételek különleges ízesítője. Pohánkaméz: barna színű, sajátos ízű és illatú, könnyen megkedvelhető. Jó erősítőszer. Elősegíti a bőrképződést, csökkenti a gyerekek növekedési fáj­dalmát. Érszűkület: megálljt parancsol Depresszió - abortusz után A legtöbb nőnek nem okoz pszichológiai problémákat a terhes­ségmegszakítás, illetve döntését sem bánja meg két évvel az abor­tusz után. Néhányan azonban depresszióssá válnak, vagy megbán­ják korábbi döntésü­ket, de körükben a depresszió gyakori a terhesség előtt is. Egy az USA-ban végzett vizsgálatsorozatban össze­sen 442, a nem kívánt ter­hességet az első harmad­ban megszakíttató nő abor­tuszra adott érzelmi reakci­óit figyelték két évig. A vizsgálatban résztvevők a beavatkozás előtt (kb. egy órával) kérdőívet töltöttek ki, majd az abortusz után (kb. egy órával) egy mási­kat. A tanulmányban sze­replő nők egy hónappal, il­letve két évvel később is­mét jelentkeztek az intéz­ményekben, további vizs­gálatokra. A kiértékelt kérdőívek alapján az abortuszt kö­vető első órában a nők főleg megkönnyebbülést éreztek, ahelyett, hogy ne­gatív érzelmeik lettek vol­na. Két évvel a terhesség­megszakítás után egyre inkább belenyugodtak helyzetükbe. A nők 72%-a volt elégedett döntésével, 69%-uk nyilatkozott úgy, hogy másodszorra is az abortuszt választaná, 19%-uk pedig való­színűleg másképp dönte­ne. A nők 72%-a vélte úgy, hogy a terhesség megszakításából több előnye származott, mint hátránya, 80%-uk pedig nem lett depressziós. A 442 terhességmeg­szakításon átesett nő kö­zül hatnál (1%) alakult ki traumát követő stressz­szindróma. Az idő előrehaladtával azonban a megkönnyeb­bülés érzése és a pozitív érzelmek csökkentek, előtérbe kerültek a negatív érzések. A nők 26%-ának volt már a terhessége előtt egy-egy klinikailag iga­zolt depressziós epizódja, míg az abortuszt követő első két évben 20%-uk élt át hasonlót. Azok a nők, akik már a terhesség előtt is depresz­sziósak voltak, nagyobb eséllyel váltak ismét dep­resszióssá az abortuszt kö­vető első két évben, illetve gyakrabban volt rosszabb az önértékelésük. A nők 17%-ánál lépett fel orvosi szövődmény, például kis­medence-gyulladás, rend­ellenes vérzés, de már a terhesség előtt is a dep­ressziós nők között volt több az abortusszal kap­csolatos negatív kö­vetkezmény. A fiatalabb korú nők sokkal negatívabbnak ér­tékelték a terhességmeg­szakítást, mint azok az idősebbek, akiknek már több gyermeke volt az abortusz idején. Java Az érszűkület vagy arteri­oszklerózis a verőerek beteg­sége. Gyakorisága miatt nép­betegségnek számít. A kór­kép lényege, hogy az alsó vég­tag vérellátását biztosító verőerek, más szóval artériák falán belül lerakódó kolesz­terinkristályok fokozatosan beszűkítik a véráram útját. Ezáltal egyre kevesebb oxi­géndús vér jut a szövetekhez. Ez eleinte általában nem okoz panaszt, mivel a beteg min­dennapi élete során nem terhe­li annyira a lábait, hogy a verőér teljes vérszállító kapa­citására szüksége lenne a szö­vetek oxigénigényének kielé­gítéséhez. A betegség előrehaladtá­val egyre kisebb fizikai terhe­lés hatására is megjelennek a panaszok. Jellemzője a séta közben, bizonyos táv megté­tele után jelentkező lábikra­görcs vagy az izomlázhoz ha­sonló combfájdalom, ami né­hány perc pihenés után elmú­lik. A séta folytatásakor - ha­sonló távolság után - a fájda­lom ismét jelentkezik, s ez újabb megállásra készteti a beteget.

Next

/
Thumbnails
Contents