Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-10 / 159. szám

KEDD, 2001. JÚLIUS 10. EGY SZÁZALÉK 3 Miért nem fogadták el az ápusztaszeri káltvány szövegét? Nyolc megye nemet mondott „A választási törvény olyképpen inodosillussék, hogy a kistérségi érdekek jóval hatuioiottabbon ér­vényesülhessenek. Ennek érdekében közvetlen vá­lasztással, egyéni körze­tekből is juthassanak a képviselők a megyei köz­gyűlésbe. Legyen alapkö­vetelmény a közgyűlés el­nökének megválasztása közvetlen modon." A 19 magyar megye közgyűlé­sének több mint 40 száza­léka ezen sorok miatt nem a megyék III. országos gyűlésének nyilatkozatát. A dokumentum ugyanok­kor több olyan kitételt is tartalmaz, amely a me­gyék feladat- és hatáskö­rének növelését szeretné elérni. Kitölteni azt a ha­talmi vákuumot, amely okot adott a közigazgatá­si középszint szerepéről szólá vitára. A dokumentumtervezet két változatát a Csongrád me­gyeiek állították össze. A Me­gyei Önkormányzatok Orszá­gos Szövetsége (MÖOSZ) még áprilisban megvitatta a javaslatokat, tudtuk meg Ko­vács Zoltántól, a országos szö­vetség titkárától. Az „A" va­riációt még egy négytagú bi­zottság is felülvizsgálta. A nyi­latkozat szövegét az általuk javasolt módosításokkal kap­ták meg a megyei közgyűlési elnökök, akik annak tartalmi részét különbözőképpen érté­kelték. A MÖOSZ titkára sze­rint az elnökök és a közgyűlé­sek állásfoglalását értékelve természetesen nem zárható ki bizonyos politikai szempon­tok érvényre juttatása sem. Ezt igazolja, hogy az ország 19 megyéje közül csupán 11 írta alá feltétel nélkül a nyilatko­zatot. Bács-Kiskun, Békés és Veszprém megye csupán a vá­lasztási törvény módosítását kifogásolta. Öt megye teljesen elvetet­te a dokumentumban foglalta­kat. E megyék vezetői f<8cént azzal érveltek, hogy korai és előkészítetlen a fent említett követelmények megfogalma­zása. így vélekedett Győr-Mo­son-Sopron megye közgyűlé­Az ország 19 megyéje közül csak 11 fogadta el fettétel nélkül az ápusztaszeri kiáltvány szövegét. (Fotó: Gyenes Kálmán) Hol a középszint? Pénz, politika, hatalom, mondják a szakértők. Valójában ezzel az egymástól elválaszthatatlan hármas jelszóval lehet legjobban jellemezni azt az évek óta dú­ló harcot, amely a régiók, illetve a megyék szerepéről szól. A kérdés tisztázására azonban senki sem törekszik igazán. Nem véletlenül. Hiszen a közigazgatási közép­szint bármelyik formájának erősítése me­gingatná a központosításra törekvő ál­lamhatalom mai bástyáit. Ezért a me­gyék lába alól már régen kihúzták a szőnyeget. Amikor pedig a régió kérdése kerül terítékre, arról csak uniós követel­ményként esik szó. Az ezzel együtt járó elvről, hogy a döntések lehetőleg ott szü­lethessenek, ahol azokat végre is hajtják, nem. Ezért is vetődött fel még 1996-ban, hogy a millennium alkalmából Őpuszta­szeren megtartandó megyék III. orszá­gos gyűlésén minderre egy nyilatkozatban kellene felhívni a döntéshozók figyelmét se is. A testület elnöke, Ivanics Ferenc szerint szükség van a középszintű önkormányzatok­ra. Azok formája azonban vi­tatott. Közgyűlésük egyébként nem politikai okokból, hanem párthovatartozástól függetle­nül vélte úgy, hogy a megyei közgyűlés elnökeként ne íija alá a nyilatkozatot. Tolna me­gye közgyűlésének elnöke, Koltai János be sem vitte a testületi ülésre a javaslatot. Kérdésünkre ugyanakkor le­szögezte: egyetért a megye­rendszer fenntartásával. De az EU-csatlakozás küszöbén, a döntés várható következmé­nyeinek tükrében kellene arról részletesebben tárgyalni. Ko­márom-Esztergom megyéből Rudlof Tibor főjegyző arról tájékoztatta lapunkat, hogy ná­luk a közgyűlés tagjai először csak a választójogi törvény módosítására tett indítványt kifogásolták, majd végleg el­vetették a javaslatot. Odor Ferenc, Borsod-Aba­új-Zemplén megye közgyűlé­sének elnöke szerint az EU közigazgatási elvei elfogad­hatóak. Az önkormányzati vá­lasztási rendszer módosításá­ra, illetve a megyék és a köz­ponti kormányzat viszonyára vonatkozó elképzeléseket azonban nem lehetett fe­lelősséggel felvállalni. A kellő politikai, szakmai előkészítést hiányolta T. Mészáros András, a Pest Megyei Közgyűlés el­nöke is. A közigazgatási kö­zépszintet érintő változtatási javaslatok zöme kétharmados törvények módosítását igé­nyelné. Azok parlamenti el­fogadása pedig sok időt igé­nyel. T. Mészáros Tamás vé­leménye szerint jobb, ha a tes­tületi tagok választják meg a megyei közgyűlési elnököket, így olyan személyek tölthetik be ezt a posztot, akikkel a közgyűlés tagjai együtt tud­nak dolgozni. N. Rácz Judit Kezdődik a nyári egyetem Munkatársunktól A Koch Sándor Csongrád Megyei Tudományos Ismeret­terjesztő Társulat harmincnyol­cadik alkalommal rendezi meg a szegedi pedagógiai nyári egyetemet. Ma délelőtt 9 óra­kor, az MTA Szegedi Bioló­giai Központjában nyitják meg a nyolcnapos előadás-sorozatot. Elsőként Vizi E. Szilveszter, az Akadémia alelnöke, a TIT el­nöke a tudásközpontú társada­lomról beszél az érdeklődők­nek, majd 11 órától a Comeni­us 2000 Közoktatási, Minőség­fejlesztési Program eredmé­nyeit és tapasztalatait foglalja össze MennerAkos, a Pedagó­gus Továbbképzési Központ szakmai igazgatója. Az előadá­sokat kulturális program is ki­egészíti: Basch István fotó- és Izrael Edit üvegművész kiállí­tását 18 órakor nyitják meg a Bartók Béla Művelődési Köz­pontban. A nyári egyetem program­ja szerdán 9 órakor folytató­dik. Először Setényi János, az Expanzió Humán Tanácsadó Kft ügyvezetője beszél az is­kola minőségfilozófiájáról, majd Baráth Tibor egyetemi adjunktus „Az iskolavezetés a minőségbiztosításért" címmel tart előadást. Augusztus végén kezdődhet a tanév Suli, három szünettel Az általános és középis­kolákban augusztus 29-én, szerdán kezdődik a követ­kező tanév, amelynek utolsó napja 2002. június 14-ére, péntekre esik. Ez derül ki az oktatási miniszter idén má­jus 25-én kelt 15-ös számú rendeletéből. A jogszabály lehetőséget ad az iskolafenn­tartóknak arra, hogy — az is­kolaszékkel és a nevelőtestü­lettel egyetértésben - a tanév kezdőnapját szeptember 3­ára helyezzék át, s ez eset­ben június 19-én lenne vége a tanításnak. A 185 tanítási napból álló 2001/2002-es tanévet három szünet szakítja meg. A mi­niszteri rendelet szerint ősszel október 29. és 31. kö­zött pihenhetnek a gyerekek, mindenszentek napja, és a munkanaptok átcsoportosítá­sa miatt (november 27-én, szombaton tanítás lesz) azonban csak november 5-én kell ismét iskolába menniük. A téli szünet hivatalosan de­cember 27-én kezdődik, de természetesen 24-én, 25-én és 26-án is otthon lehetnek a tanulók. A következő évben január 3-án lesz az első taní­tási nap. Tavaszi szünetet március 27. és április 2. kö­zött tartanak. H. Sx. Tanszékvezetői kinevezések A Szegedi Tudomány­egyetem (SZTE) tanácsának nemrég tartott ülésén több személyi ügyet tárgyaltak a testület tagjai. A bölcsészet­tudományi kar néprajzi, ókortudományi, orientalisz­tikai és régészeti intézet ve­zetésével dr. Fodor István egyetemi docenst bízták meg, míg a természettudo­mányi karon működő infor­matikai tanszékcsoportot dr. Csirik János egyetemi tanár irányíthatja. Több tanszék élére vá­lasztottak vezetőt. Az állam­és jogtudományi karon dr. Kaltenbach Jenő egyetemi docenst nevezték ki a köz­igazgatási jogi és pénzügyi jogi, dr. Szabó Imre egyete­mi docenst pedig a polgári jogi és polgári eljárásjogi tanszék vezetőjévé. Az álta­lános orvostudományi karon dr. Fazekas András egyetemi tanár vezetheti a fogászati és szájsebészeti klinikát. A bölcsészettudományi karon tanszékvezetői megbí­zást kap>ott dr. Büky László egyetemi docens (magyar nyelvészeti tanszék), dr. Tar Ibolya egyetemi docens (klasszika-filológia tanszék), dr. Bellon Tibor egyetemi docens (néprajzi tanszék), dr. Máté-Tóth András főiskolai tanár (vallástudományi tan­szék), dr. Penke Olga egye­temi docens (francia nyelvi és irodalmi tanszék), dr. Ko­csis Mihály egyetemi docens (szláv filológiai tanszék). A Juhász Gyula Tanár­képző Főiskolai Karon tan­székvezetővé nevezték ki dr. Nánai László főiskolai tanárt (fizika tanszék), dr. Rigó Já­zon főiskolai tanárt (közmű­velődési tanszék), dr. Varga István főiskolai tanárt (neve­léstudományi tanszék), dr. Petrusán György főiskolai tanárt (román nyelv és iroda­lom tanszék), Maruzsné dr. Sebő Katalin főiskolai do­censt (szlovák nyelv és iro­dalom tanszék) és dr. Gyet­vai György főiskolai tanárt (testnevelés tanszék). A természettudományi karon tanszékvezetői meg­bízást kapott dr. Hatvani László akadémikus, egyete­mi tanár (analízis tanszék), dr. Csörgő Sándor akadémi­kus, egyetemi tanár (analízis alkalmazásai tanszék), dr. Totik Vilmos akadémikus, egyetemi tanár (halmazel­méleti és matematikai logi­kai tanszék), dr. Kuba Attila egyetemi docens (alkalma­zott informatikai tanszék) és dr. Gulya Károly egyetemi tanár (állattani és sejtbioló­giai tanszék). H. Sx. Méregfog A képviselők románul és szerbül beszéltek, ráadásul egyszerre. A jegyzőkönyvvezetőt azonban ez nem zavarta. Figyelt, fordított és folya­matosan rótta a sorokat - magyarul. A Magyarcsanád történetéről szóló könyvben arról is olvashatunk: a múlt század elején nem volt szokat­lan, hogy a magyar gazda fiának lakodalmára a szerb és a román gazdálkodók is kölcsönadtak ezt­azt. Az eredetileg szerb határőr-településen sokáig egy templomot használtak az őslakosok és a betele­pülő románok. Később, hogy a románok lélekszáma nőtt, és már kicsinek bizonyult az épület, a szerbek új templomot építettek, mégpedig a románok anyagi segítségével. A falu négy, egymáshoz közel álló temploma azok számára, akik átautóznak a falun Nagylak felé, elsősorban a békés egymás mellett élés szimbóluma. A helybelieket azonban elsősor­ban a múlt század első évtizedéig tartó jólétre, a fo­lyamatos gyarapodásra emlékezteti. Mindez arról a tervről jutott eszembe, amelyet a német konzervatív ellenzék, a CDU és a CSU kül­ügyi szakértői készítettek. A megjelent híradások szerint a két német párt egy délkelet-európai unió létrehozásával szeretné „kihúzni a nacionalizmus méregfogát". Egy problémacsomagba kerül ebben a tervben a volt Jugoszlávia, Románia, Macedónia és Albánia, valamint Bulgária, Görögország és Ma­gyarország. Látszik, hogy a német konzervatívokat nem a segítségnyújtás, hanem a problémáktól való megszabadulás szándéka vezeti. Ebből a szempont­ból a macedón-albán konfliktus egy kategóriába tartozik a magyar státustörvény által okozott bonyo­dalmakkal. Miközben mi, a Balkánon, és a Balkán közelében élők egy dologban talán tényleg hasonlí­tunk: azt reméljük, a jólét, amit az Európai Unió közelségétől, s a tagságtól várunk, tompítani fogja a nemzetiségi ellentéteket is. Végül: azért is tanulságos ez a nyilvánvalóan ko­molytalan terv, mert ugyanaz a pártszövetség készí­tette, amellyel a jelenlegi magyar miniszterelnök ba­rátkozik. Tíz éve, hogy az egyik konzervatív német napilap főszerkesztője azt nyilatkozta, azért nem tartanak állandó tudósítót Budapesten, mert olvasóikat nem érdeklik a Balkánról szóló hírek. Nyilvánvalóan a német választók többségének felfogásához, vélemé­nyéhez igazodtak az ellenzéki pártok, amelyek vissza akarnak kerülni a hatalomba. Ez a vélemény pedig, a jelek szerint, hosszú ideje változatlan. Persze, barátkozni azért lehet. Lottó-Szám-Mágia „Nyerő nyári napok" címmel háromnapos nyereményjáték lesz ezen a héten. Szerdán, csütörtökön és pénteken óránként egy-egy gépkocsi talál majd gazdára. Ön is részt vehet a sor­solásokon, ha szerdán a skandináv lottón, csütörtökön a hato­son, illetve pénteken (13-án) az ötös lottón 8 és 18 óra között egy szelvényen legalább négy mezővel játszik. Induljon nya­ralni a nyereményautókkal! Két nyerőszámot is adott a szelvény második sora (25, 27) és két 7-re végződő! (27, 77) is kisorsoltak szombaton az ötös lottón. 9-re végződő viszont továbbra sem került a nyerő ötös fogat­ba. Az e heti 90 milliós telitalálathoz négy hét szünet után előke­rülhet közülük akár kettő is. [ Múlt héten az egyjegyű és a 4-re | végződő számokat ajánlottuk figyelmük­be. Nem csalatkozott, aki megfogadta ajánlatunkat, hiszen a 4­es, 9-es és a 24-es több mint 185 milliót hozott egy szerencsés nyertesnek (persze ehhez a másik három számot is el kellett ta­lálni). Most az l-re és 6-ra végződök „lustaságára" hívjuk fel a figyelmet. Az utolsó öt hét harminc nyerőszáma közé csak egy-egy tudott bekerülni. Vasárnap javulhat az arányuk. 7]Nem volt telitalálatos a JOKER-en, újra indult tehát a lw*1* halmozódás (a heti várható főnyeremény 17 millió fo­rint). A páratlan/páros statisztika nagyon érdekesen alakult. Az első negyedévben 9 páratlan és 4 páros, a másodikban pont for­dítva, 4 páratlan és 9 páros JOKER-szám volt. Lehet, hogy most újra a páratlanok negyedéve következik? Nem volt telitalálatos a skandináv lottón sem, így az egyedüli hetes már 70 millió­val gazdagíthatja tulajdonosát. Ezen a héten a négyzetszámok (1,4,9,16,25) előfordulását követjük nyomon. Az év első 14 hetének 28 sorsolásából tizenötször legalább kettő közülük ke­rült ki. Azóta azonban (13 hét, 26 húzás) egynél több egyszer sem fordult elő. Talán szerdán újra lendületbe jönnek, i Szerencsejáték Rt. Szegedi Területi Igazgatóság cipró bkUbfJML D*AMtd®rJármuapró fotózás szerdán is tS óra í'özöH DÉLMAGYARORSZÁG °J£SSQ b*n hirdetési levelezőlap árusításé

Next

/
Thumbnails
Contents