Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)
2001-07-10 / 159. szám
KEDD, 2001. JÚLIUS 10. EGY SZÁZALÉK 3 Miért nem fogadták el az ápusztaszeri káltvány szövegét? Nyolc megye nemet mondott „A választási törvény olyképpen inodosillussék, hogy a kistérségi érdekek jóval hatuioiottabbon érvényesülhessenek. Ennek érdekében közvetlen választással, egyéni körzetekből is juthassanak a képviselők a megyei közgyűlésbe. Legyen alapkövetelmény a közgyűlés elnökének megválasztása közvetlen modon." A 19 magyar megye közgyűlésének több mint 40 százaléka ezen sorok miatt nem a megyék III. országos gyűlésének nyilatkozatát. A dokumentum ugyanokkor több olyan kitételt is tartalmaz, amely a megyék feladat- és hatáskörének növelését szeretné elérni. Kitölteni azt a hatalmi vákuumot, amely okot adott a közigazgatási középszint szerepéről szólá vitára. A dokumentumtervezet két változatát a Csongrád megyeiek állították össze. A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ) még áprilisban megvitatta a javaslatokat, tudtuk meg Kovács Zoltántól, a országos szövetség titkárától. Az „A" variációt még egy négytagú bizottság is felülvizsgálta. A nyilatkozat szövegét az általuk javasolt módosításokkal kapták meg a megyei közgyűlési elnökök, akik annak tartalmi részét különbözőképpen értékelték. A MÖOSZ titkára szerint az elnökök és a közgyűlések állásfoglalását értékelve természetesen nem zárható ki bizonyos politikai szempontok érvényre juttatása sem. Ezt igazolja, hogy az ország 19 megyéje közül csupán 11 írta alá feltétel nélkül a nyilatkozatot. Bács-Kiskun, Békés és Veszprém megye csupán a választási törvény módosítását kifogásolta. Öt megye teljesen elvetette a dokumentumban foglaltakat. E megyék vezetői f<8cént azzal érveltek, hogy korai és előkészítetlen a fent említett követelmények megfogalmazása. így vélekedett Győr-Moson-Sopron megye közgyűléAz ország 19 megyéje közül csak 11 fogadta el fettétel nélkül az ápusztaszeri kiáltvány szövegét. (Fotó: Gyenes Kálmán) Hol a középszint? Pénz, politika, hatalom, mondják a szakértők. Valójában ezzel az egymástól elválaszthatatlan hármas jelszóval lehet legjobban jellemezni azt az évek óta dúló harcot, amely a régiók, illetve a megyék szerepéről szól. A kérdés tisztázására azonban senki sem törekszik igazán. Nem véletlenül. Hiszen a közigazgatási középszint bármelyik formájának erősítése megingatná a központosításra törekvő államhatalom mai bástyáit. Ezért a megyék lába alól már régen kihúzták a szőnyeget. Amikor pedig a régió kérdése kerül terítékre, arról csak uniós követelményként esik szó. Az ezzel együtt járó elvről, hogy a döntések lehetőleg ott születhessenek, ahol azokat végre is hajtják, nem. Ezért is vetődött fel még 1996-ban, hogy a millennium alkalmából Őpusztaszeren megtartandó megyék III. országos gyűlésén minderre egy nyilatkozatban kellene felhívni a döntéshozók figyelmét se is. A testület elnöke, Ivanics Ferenc szerint szükség van a középszintű önkormányzatokra. Azok formája azonban vitatott. Közgyűlésük egyébként nem politikai okokból, hanem párthovatartozástól függetlenül vélte úgy, hogy a megyei közgyűlés elnökeként ne íija alá a nyilatkozatot. Tolna megye közgyűlésének elnöke, Koltai János be sem vitte a testületi ülésre a javaslatot. Kérdésünkre ugyanakkor leszögezte: egyetért a megyerendszer fenntartásával. De az EU-csatlakozás küszöbén, a döntés várható következményeinek tükrében kellene arról részletesebben tárgyalni. Komárom-Esztergom megyéből Rudlof Tibor főjegyző arról tájékoztatta lapunkat, hogy náluk a közgyűlés tagjai először csak a választójogi törvény módosítására tett indítványt kifogásolták, majd végleg elvetették a javaslatot. Odor Ferenc, Borsod-Abaúj-Zemplén megye közgyűlésének elnöke szerint az EU közigazgatási elvei elfogadhatóak. Az önkormányzati választási rendszer módosítására, illetve a megyék és a központi kormányzat viszonyára vonatkozó elképzeléseket azonban nem lehetett felelősséggel felvállalni. A kellő politikai, szakmai előkészítést hiányolta T. Mészáros András, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke is. A közigazgatási középszintet érintő változtatási javaslatok zöme kétharmados törvények módosítását igényelné. Azok parlamenti elfogadása pedig sok időt igényel. T. Mészáros Tamás véleménye szerint jobb, ha a testületi tagok választják meg a megyei közgyűlési elnököket, így olyan személyek tölthetik be ezt a posztot, akikkel a közgyűlés tagjai együtt tudnak dolgozni. N. Rácz Judit Kezdődik a nyári egyetem Munkatársunktól A Koch Sándor Csongrád Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulat harmincnyolcadik alkalommal rendezi meg a szegedi pedagógiai nyári egyetemet. Ma délelőtt 9 órakor, az MTA Szegedi Biológiai Központjában nyitják meg a nyolcnapos előadás-sorozatot. Elsőként Vizi E. Szilveszter, az Akadémia alelnöke, a TIT elnöke a tudásközpontú társadalomról beszél az érdeklődőknek, majd 11 órától a Comenius 2000 Közoktatási, Minőségfejlesztési Program eredményeit és tapasztalatait foglalja össze MennerAkos, a Pedagógus Továbbképzési Központ szakmai igazgatója. Az előadásokat kulturális program is kiegészíti: Basch István fotó- és Izrael Edit üvegművész kiállítását 18 órakor nyitják meg a Bartók Béla Művelődési Központban. A nyári egyetem programja szerdán 9 órakor folytatódik. Először Setényi János, az Expanzió Humán Tanácsadó Kft ügyvezetője beszél az iskola minőségfilozófiájáról, majd Baráth Tibor egyetemi adjunktus „Az iskolavezetés a minőségbiztosításért" címmel tart előadást. Augusztus végén kezdődhet a tanév Suli, három szünettel Az általános és középiskolákban augusztus 29-én, szerdán kezdődik a következő tanév, amelynek utolsó napja 2002. június 14-ére, péntekre esik. Ez derül ki az oktatási miniszter idén május 25-én kelt 15-ös számú rendeletéből. A jogszabály lehetőséget ad az iskolafenntartóknak arra, hogy — az iskolaszékkel és a nevelőtestülettel egyetértésben - a tanév kezdőnapját szeptember 3ára helyezzék át, s ez esetben június 19-én lenne vége a tanításnak. A 185 tanítási napból álló 2001/2002-es tanévet három szünet szakítja meg. A miniszteri rendelet szerint ősszel október 29. és 31. között pihenhetnek a gyerekek, mindenszentek napja, és a munkanaptok átcsoportosítása miatt (november 27-én, szombaton tanítás lesz) azonban csak november 5-én kell ismét iskolába menniük. A téli szünet hivatalosan december 27-én kezdődik, de természetesen 24-én, 25-én és 26-án is otthon lehetnek a tanulók. A következő évben január 3-án lesz az első tanítási nap. Tavaszi szünetet március 27. és április 2. között tartanak. H. Sx. Tanszékvezetői kinevezések A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) tanácsának nemrég tartott ülésén több személyi ügyet tárgyaltak a testület tagjai. A bölcsészettudományi kar néprajzi, ókortudományi, orientalisztikai és régészeti intézet vezetésével dr. Fodor István egyetemi docenst bízták meg, míg a természettudományi karon működő informatikai tanszékcsoportot dr. Csirik János egyetemi tanár irányíthatja. Több tanszék élére választottak vezetőt. Az államés jogtudományi karon dr. Kaltenbach Jenő egyetemi docenst nevezték ki a közigazgatási jogi és pénzügyi jogi, dr. Szabó Imre egyetemi docenst pedig a polgári jogi és polgári eljárásjogi tanszék vezetőjévé. Az általános orvostudományi karon dr. Fazekas András egyetemi tanár vezetheti a fogászati és szájsebészeti klinikát. A bölcsészettudományi karon tanszékvezetői megbízást kap>ott dr. Büky László egyetemi docens (magyar nyelvészeti tanszék), dr. Tar Ibolya egyetemi docens (klasszika-filológia tanszék), dr. Bellon Tibor egyetemi docens (néprajzi tanszék), dr. Máté-Tóth András főiskolai tanár (vallástudományi tanszék), dr. Penke Olga egyetemi docens (francia nyelvi és irodalmi tanszék), dr. Kocsis Mihály egyetemi docens (szláv filológiai tanszék). A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karon tanszékvezetővé nevezték ki dr. Nánai László főiskolai tanárt (fizika tanszék), dr. Rigó Jázon főiskolai tanárt (közművelődési tanszék), dr. Varga István főiskolai tanárt (neveléstudományi tanszék), dr. Petrusán György főiskolai tanárt (román nyelv és irodalom tanszék), Maruzsné dr. Sebő Katalin főiskolai docenst (szlovák nyelv és irodalom tanszék) és dr. Gyetvai György főiskolai tanárt (testnevelés tanszék). A természettudományi karon tanszékvezetői megbízást kapott dr. Hatvani László akadémikus, egyetemi tanár (analízis tanszék), dr. Csörgő Sándor akadémikus, egyetemi tanár (analízis alkalmazásai tanszék), dr. Totik Vilmos akadémikus, egyetemi tanár (halmazelméleti és matematikai logikai tanszék), dr. Kuba Attila egyetemi docens (alkalmazott informatikai tanszék) és dr. Gulya Károly egyetemi tanár (állattani és sejtbiológiai tanszék). H. Sx. Méregfog A képviselők románul és szerbül beszéltek, ráadásul egyszerre. A jegyzőkönyvvezetőt azonban ez nem zavarta. Figyelt, fordított és folyamatosan rótta a sorokat - magyarul. A Magyarcsanád történetéről szóló könyvben arról is olvashatunk: a múlt század elején nem volt szokatlan, hogy a magyar gazda fiának lakodalmára a szerb és a román gazdálkodók is kölcsönadtak eztazt. Az eredetileg szerb határőr-településen sokáig egy templomot használtak az őslakosok és a betelepülő románok. Később, hogy a románok lélekszáma nőtt, és már kicsinek bizonyult az épület, a szerbek új templomot építettek, mégpedig a románok anyagi segítségével. A falu négy, egymáshoz közel álló temploma azok számára, akik átautóznak a falun Nagylak felé, elsősorban a békés egymás mellett élés szimbóluma. A helybelieket azonban elsősorban a múlt század első évtizedéig tartó jólétre, a folyamatos gyarapodásra emlékezteti. Mindez arról a tervről jutott eszembe, amelyet a német konzervatív ellenzék, a CDU és a CSU külügyi szakértői készítettek. A megjelent híradások szerint a két német párt egy délkelet-európai unió létrehozásával szeretné „kihúzni a nacionalizmus méregfogát". Egy problémacsomagba kerül ebben a tervben a volt Jugoszlávia, Románia, Macedónia és Albánia, valamint Bulgária, Görögország és Magyarország. Látszik, hogy a német konzervatívokat nem a segítségnyújtás, hanem a problémáktól való megszabadulás szándéka vezeti. Ebből a szempontból a macedón-albán konfliktus egy kategóriába tartozik a magyar státustörvény által okozott bonyodalmakkal. Miközben mi, a Balkánon, és a Balkán közelében élők egy dologban talán tényleg hasonlítunk: azt reméljük, a jólét, amit az Európai Unió közelségétől, s a tagságtól várunk, tompítani fogja a nemzetiségi ellentéteket is. Végül: azért is tanulságos ez a nyilvánvalóan komolytalan terv, mert ugyanaz a pártszövetség készítette, amellyel a jelenlegi magyar miniszterelnök barátkozik. Tíz éve, hogy az egyik konzervatív német napilap főszerkesztője azt nyilatkozta, azért nem tartanak állandó tudósítót Budapesten, mert olvasóikat nem érdeklik a Balkánról szóló hírek. Nyilvánvalóan a német választók többségének felfogásához, véleményéhez igazodtak az ellenzéki pártok, amelyek vissza akarnak kerülni a hatalomba. Ez a vélemény pedig, a jelek szerint, hosszú ideje változatlan. Persze, barátkozni azért lehet. Lottó-Szám-Mágia „Nyerő nyári napok" címmel háromnapos nyereményjáték lesz ezen a héten. Szerdán, csütörtökön és pénteken óránként egy-egy gépkocsi talál majd gazdára. Ön is részt vehet a sorsolásokon, ha szerdán a skandináv lottón, csütörtökön a hatoson, illetve pénteken (13-án) az ötös lottón 8 és 18 óra között egy szelvényen legalább négy mezővel játszik. Induljon nyaralni a nyereményautókkal! Két nyerőszámot is adott a szelvény második sora (25, 27) és két 7-re végződő! (27, 77) is kisorsoltak szombaton az ötös lottón. 9-re végződő viszont továbbra sem került a nyerő ötös fogatba. Az e heti 90 milliós telitalálathoz négy hét szünet után előkerülhet közülük akár kettő is. [ Múlt héten az egyjegyű és a 4-re | végződő számokat ajánlottuk figyelmükbe. Nem csalatkozott, aki megfogadta ajánlatunkat, hiszen a 4es, 9-es és a 24-es több mint 185 milliót hozott egy szerencsés nyertesnek (persze ehhez a másik három számot is el kellett találni). Most az l-re és 6-ra végződök „lustaságára" hívjuk fel a figyelmet. Az utolsó öt hét harminc nyerőszáma közé csak egy-egy tudott bekerülni. Vasárnap javulhat az arányuk. 7]Nem volt telitalálatos a JOKER-en, újra indult tehát a lw*1* halmozódás (a heti várható főnyeremény 17 millió forint). A páratlan/páros statisztika nagyon érdekesen alakult. Az első negyedévben 9 páratlan és 4 páros, a másodikban pont fordítva, 4 páratlan és 9 páros JOKER-szám volt. Lehet, hogy most újra a páratlanok negyedéve következik? Nem volt telitalálatos a skandináv lottón sem, így az egyedüli hetes már 70 millióval gazdagíthatja tulajdonosát. Ezen a héten a négyzetszámok (1,4,9,16,25) előfordulását követjük nyomon. Az év első 14 hetének 28 sorsolásából tizenötször legalább kettő közülük került ki. Azóta azonban (13 hét, 26 húzás) egynél több egyszer sem fordult elő. Talán szerdán újra lendületbe jönnek, i Szerencsejáték Rt. Szegedi Területi Igazgatóság cipró bkUbfJML D*AMtd®rJármuapró fotózás szerdán is tS óra í'özöH DÉLMAGYARORSZÁG °J£SSQ b*n hirdetési levelezőlap árusításé