Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-02 / 152. szám

A DÉLMAGYARORSZÁG ÉS A DÉLVILÁG SPORTMELLÉKLETE RTJA Meghosszabbította NB l/B-s tagságát a Csongrád! Kanizsai taps a győztesnek Telitalálat volt Szarvas (3) szerepeltetése. A csongrádi támadát képtelenek voltak tartani a kanizsai védők. (Fotó: Varga György) Sándor-tánc Zamárdiban Arra a pillanatra vártak. Azért küszködtek, dolgoztak, szenvedtek a múlt év novemberétől. Kassai játékvezető a 93. perc végén befejezettnek nyilvánította az osztályozó visszavágóját, s abban a pillanatban kezdetét vette a hajnalig tartó örömujjongás, ünneplés, bulizás - mindegy minek nevezzük - csongrádi kivitelben. Kezdődött Sándor edző és Bényei gyúró sírásba torkolló összeölelkezésével, folytatódott Pap elnök pacsizásával Keller pályaedzővel. Közben a szurkolók által felszolgált nedűvel pezsgőfürdőt rendeztek a játékosok. Kurjongattak, énekeltek, ünnepeltették magukat. Megérdemelték. így gondolták ezt a kanizsai (!) drukkerek is, akik vastapssal engedték az öltözőbe a csongrádiakat. Sportszerűségből jelest érdemeltek. A hazáig vezető út időben egy „kicsit" hosszabbra sikeredett. A Zamárdiban üzemelő Paprika csárda vendégköre, személyzete biztosan sokáig emlegeti majd azt a bizonyos szombat éjszakát. A csapat is, elvégre nem mindennap láthatja majdnem breaktáncolni a mestert, Sándor Istvánt... November óta vártak erre a pillanatra. LABDARÚGÁS NagykanizsaCsongrádi FC 1-3 (0-1) Osztályozó az NB l/Bben maradásért, visszavágó. Nagykanizsa, 600 néző. Vezette: Kassai (dr. Répássy, Erős). Nagykanizsa: Gelencsér (Kovács Z., a 24.) Agics, Pálfi, Zahorecz, Mikler (Papp, a 77.) - Farkas J-, Szabó B., Popovics, Pongrócz - Bognár, Gordian (Lukács, az 56.). Edző: Bőzsöny János. Csongrád: Nogy Zs. Márics, Major, Kocsis M., Vidakovics - Farkas K. (Kecskeméti, a 71.), Makszimics, Deli, Farkas l (Babé, a 83.) - Hleba (Boros, a 90.), Szarvas. Szakmai igazgató: Sándor István. Gólszerzők: Hleba az 5., Pongrócz a 48., Szarvas a 60., Kecskeméti a 87. percben. Sárga lap: Major a 23., Zahorecz a 28., Farkas J. az 59., Pongrócz a 80., Szabó B. a 84. percben. Szögletarány: 12:2 (6:2). Jó ötlet volt, hogy a Csongrád már a mérkőzést megelőző napon úrnak indult. Majoréknak egy szavuk nem lehetett, szálláshelyükön, Balatonberényben ideális körülmények között éjszakázhattak. A reggeli ébresztést követően a magyar tenger partján vezényelte az ilyenkor elmaradhatatlan átmozgatást Sándor István. - Képesnek tartom a társaságot, hogy meghosszabbítsa az NB I/B-s tagságát - magyarázta a szakmai igazgató. — Felkészültnek érzem a fiúkat a hőn áhított cél megvalósítására, látom a szemükben a tüzet. Ez jó jel... Az alakulatból legidegesebbnek messze Keller Mihály tűnt: „Istenem, mit nem adnék a győzelemért, vagy a szerzett góllal elért döntetlenért. De szeretnék már néhány órával idősebb lenni..." - ábrándozott a pályaedző. A hazaiak mestere, Bőzsöny János igencsak elcsodálkozott, amikor megtudta, a vendégeknél pályára lép Szarvas is. - Zsoltot kaposvári korszakomból jól ismerem, remek futballistának tartom. Nem örülök, hogy ezen a sorsdöntő meccsen ő is csatasorba áll. Aztán amiatt is fó a fejem, hogy a villámgyors Kocsis Istvánt három sárga lapja miatt nem szerepeltethetem. Mindemellett hazai környezetben kötelező legyőznünk, s ezáltal meghosszabbítanunk a másodosztályú tagságunkat. A vendéglátók nagyon okosan kitalálták, hogy erre a sorsdöntő találkozóra nem szednek belépőt. Az ötlet jónak ígérkezett, csakhogy a drukkereket ez sem hozta lázba: mindössze hatszázan „szorongtak" a lelátón. A rekkenő, 33 fokos hőségben a Kanizsa kezdett erőteljesebben. Már a 3. percben gólt szerezhettek volna, de Agics csúsztatását Vidakovics a gólvonal előtt egy lépéssel mentette. Az 5. percben váratlanul megszerezte a vezetést a CSFC. Szarvas hozta játékba Farkas K.-t, 6 tovább tolta a labdát Hléhához, aki 18 mről, középről ballal megcélozta a kaput. A nem túl erős labda a dermedten álló Gelencsér mellett a kapu bal alsó sarkában kötött ki, 0-1. A találatot követően nagy erővel rohamozni kezdett a Kanizsa. A vendégek keveset birtokolták a labdát, szinte állandóan a térfelükön folyt a játék. A 16. percben Deli hibájából Pongrócz került lövőhelyzetbe, lőtt is, a labda már túljutott Nagy Zs.-n, de szerencsére a jókor jó helyen álló Kocsisban elakadt a bomba. Teljesen beszorult a Tisza-parti gárda, a 26. percben mégis növelhette volna az előnyét. Makszimics dobta támadásba a rendkívül agilis Szarvast, aki elhúzta a Gelencsér helyére beállt Kovács Z. mellett a labdát, majd kissé kisodródva, nehéz szögből az oldalhálóba gurított. Néhány centin múlott csak, hogy nem dőlt el már akkor a bentmaradás. A 34. percben Farkas T. balról jól kanyarított középre, a legmagasabbra Szarvas ugrott, fejéről a bal alsó sarok felé tartott a labda, de Kovács Z. nagyot vetődve szögletre mentett. Három perc múlva az égiek is a csongrádiakkal voltak. Egy hosszan előre vágott labdára Major is, Vidakovics is startolt, a nagy akarásnak nyögés lett a vége, összefutottak, a labda Bognárhoz pattant, akinek a beadását Gordian 3 m-ről a jobb sarok mellé helyezte... A korábban sem unatkozó Nagy Zs.-nek egyre több dolga akadt, szinte nem volt olyan perc, amikor nem kellett közbeavatkoznia. A játékrész utolsó pillanatában viszont nem neki, hanem Kovács Z.-nek akadt dolga: Szarvas 10 m-es lövését reflexmozdulattal védte. Mindent egy lapra feltéve kezdte a második félidőt a Nagykanizsa. A 47. percben még szerencséje volt a vendégeknek Mikler 25 m-es lövésénél, amely a felső lécen csattant. Ezt megúszta a Csongrád, de egy perc múlva már a kapujában táncolt a labda. Bognár kevergetett a jobb oldalon, beadott, Pongrácz megszelídítette a labdát, majd azt a jobb alsó sarokba küldte, l-l. Teljesen beszorultak a piros-feketék, a levegőben lógott az újabb kanizsai találat. Ehhez legközelebb az 57. percben jártak, amikor Mikler 23 m-es szabadrúgása a bal oldali kapufán landolt. Aztán a 60. percben újra a Csongrádnál volt az előny! Hleba tanári módon emelt Szarvashoz, ő levette a labdát, aztán egy pimasz csellel elhúzta azt Kovács Z. mellett, majd higgadtan a kapu közepébe gurított, 1-2. Nem tehetett mást a Nagykanizsa, mindent egy lapra feltéve rohamozott. A 65. percben Nagy Zs. beledobta magát Mikler közeli lövésébe, a labda felperdült a levegőbe, vészesen közeledett a kapu felé, de a hátrafutó Kocsis M. a gólvonalról ollózó mozdulattal mentett. Ahogy telt-múlt az idő, egyre inkább megnyugodtak a vendégek, többször is eldugták a labdát a reményt vesztve futballozó hazaiak elől, akiknek már csak egyetlen gólszerzési lehetőségük adódott: a 83. percben Farkas J. beadását Lukács kapásból a bal sarok felé küldte, de Nagy Zs. ismét a helyzet magaslatán állt, gyors vetődéssel szögletre mentett. Ezen még bosszankodtak a vendéglátók, a 87. percben történteken már azt sem. Deli a jobb oldalon, a vonal mellett álldogáló Kecskeméti elé bólintotta a labdát, ó nem sokat teketóriázott, 25 m-ról kapura szúrta a labdát, s a jól eltalált lövés a beadásra számító Kovács Z. mellett a bal sarokban kötött ki, 1-3. Az ősszel még az élvonalban szereplő Nagykanizsa legyőzésével, az NB I/B-ből történő kiejtésével fantasztikus bravúrt hajtott végre a Csongrád. Az alig húszezres lélekszámú kisváros méltán lehet büszke azokra, akik bármivel is hozzájárultak ehhez a nem lebecsülendő sikerhez. Bőzsöny János: -A helyzetek alapján gólokkal kellett volna nyernünk... Gratulálok a Csongrádnak! Sándor István: - Úgy érzem, a két mérkőzés alapján megérdemelten maradt a csapat az NB l/B-ben. Csodák nincsenek, de amit ezek a játékosok az ismert nehézségek ellenére produkáltak, azt mégis kisebb csodának nevezném. Jók: Mikler, Pongrácz, Szabó B., Bognár, ill. az egész csongrádi csapat. Az osztályozó első mérkőzése 0-0-ra végződött, így 3-1 es összesítéssel a Csongrád maradt az NB l/B-ben. Szélpál László Deszki éremosztó Deszken sporttörténeimet írtak. A háromezer lelket számláló településen ilyen eredményesen még sohasem szerepeltek a helyi csapatok. A női kézilabdacsapat a megyei I. osztályú bajnokságban az első helyet szerezte meg, az újonc, szintén megyei első osztályú labdarúgócsapat pedig a dobogó harmadik fokára állhatott. Pénteken este Deszk polgármestere, Simicz József és a csapatokat támogatók ünnepélyes keretek között adták át az érmeket. A község elsó számú embere beszédében kiemelte, hogy mindkét gárda nagyszerű sikert ért el, s eredményeikkel Deszk hírnevét öregbítették. Évekkel ezelőtt az önkormányzat karolta fel a helyi sportot, hiszen ebben az időszakban kevesen sportoltak a községben. Azóta nagyot változott a helyzet, egyre többen választják kikapcsolódásnak a mozgást. A falu lakói vasárnaponként már programként iktatják be a labdarúgó-mérkőzéseket, nem ritka az olyan találkozó, amelyen közel négyszáz szurkoló állja körbe a pályát. Scholtz Ottó, a női kézilabdacsapat edzője kiemelte, hogy a hölgyek az idényben hatvan mérkőzést játszottak. így hatalmas terhelésnek voltak kitéve. A bajnoki cím mellett még négy kupagyőzelmet is arattak, az egyiket éppen egy héttel ezelőtt, amikor Németországban bizonyultak a legjobbnak. Csák Zoltán, a Marosdömper-Deszk labdarúgócsapatának játékos-edzője a beszédében elmondta, hogy a gárda a bajnokságban végig kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott, amelynek az eredménye lett a bronzérem. Voltak hullámvölgyei is az együttesnek, de a remek csapatszellem miatt ebből mindig gyorsan sikerült kikerülni. Néhány hetes pihenő után hamarosan kezdődik a következő szezonra való felkészülés. A vezetők, a szurkolók és a támogatók továbbra is várják az eredményes szereplést, így a cél nem lehet más, mint az 1-3. hely megszerzése. István András, az utánpótláscsapatok edzője elfogadhatónak tartotta az ifigárda hatodik helyét, hiszen a harmadik helyen végzett serdülő együttesből többen a nagyok között is pályára léptek, így a fiatalabbakTiz idősebbek között is remekeltek. Augusztusban edzőtáborjelleggel tréningeznek majd a tinik, akik közül évek múlva már többen is játszhatnak ta felnőtt együttesben. Süli Róbert Az ünnepelt deszki sportolók. A női kézilabda- arany-, míg a férfi labdarúgó. csapat bronzérmet szerzett a megyei I. osztályban. (Fotó: Gyenes Kálmán)