Délmagyarország, 2001. június (91. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-25 / 146. szám

HETFO, 2001. JUNIUS 25. AKTUALIS 5 Papp Janó a Dóm téri Evita jelmezeit tervezi Lelkesítő kötöttségek A nagyszínházban bemutatott Hókirálynő extravagáns, pompázatos ruháiért a szegedi közönség nemrégiben másodszor is Papp Janónak Ítélte a legjobb jelmeztervezőnek járó Dömötör-dijat. A tehetséges alkotóművészre most újabb nagy kihívás vár: az idei szabadtéri nyitó produkciójának, az Evitának a jelmezeit tervezi. - Mankóval vette át a Dömötör-díjat, és még mindig nem épült fel. Mi történt? - Vicces sztori, ha nem velem esik meg, el sem hiszem. Késő éjszaka érkeztem haza Budapestről, nem akartam felébreszteni a szüleimet, ezért nem kapcsoltam fel a villanyt. Beakadt a lábam az ágy lábába, teljesen kicsavarodott a bokám, elszakadtak az ínszalagok, ráadásul kettétört a felkapocscsontom. Mindez fertőzéssel tetéződött, így még mindig mankóval járok dolgozni. Remélem, az Evita premietjére felépülök. - Hogyan fogadta a másodszor is elnyert díjat? - Nem lehet megszokni a gálával járó izgalmat, örömet és meghatódottságot. Szegediként különösen becsülöm a Dömötör-díjat, mert a város közönségének értékítéletét fejezi ki. Mindig érdekel, hogy mit gondolnak a munkámról azok, akiknek csinálom. Csodálatos érzés volt másodszor is átélni a sikert. Köszönöm mindenkinek, aki rám és a jelmezeire szavazott. A Hókirálynő fontos munka volt számomra, arra törekedtem, hogy szabadjára engedve a fantáziámat szimbolikus, ugyanakkor naiv, gyermeki mesevilágot teremtsek. - Tavaly Az ember tragédiája jelmezeit tervezte a Dóm térre, az idei megbízatása sem kisebb feladat... - Az Evita a szigorú kötöttségek és a hatalmas szereplőgárda miatt különösen nagy kihívás. A történet az 1930-as években kezdődik, és nagyjából másfél évtizedet ölel fel. A ruhák stílusa így nagyjából adott, és a szőke, kontyos Evita-arc is megmásíthatatlan, azaz nem lehet másként ábrázolni Eva Peront. így nehezebb olyan jelmezeket csinálni, amelyeken fel lehet ismerni a saját stílusomat. Mivel a darab Evita életútjáról szól, igyekszem a ruhákkal is karakteresen bemutatni, hogyan válik a nyomorgó vidéki kislány végül elegáns first ladyvé. - Mennyire befolyásolta a Madonna főszereplésével elkészített film? - Természetesen többször is megnéztem, fájt is a szívem, hogy nem én terveztem azokat a csodálatos ruhakölteményeket. A szabadtéri színpadára persze egészen Papp Janó színházi szobájában. másmilyen jelmezeket kell álmodnom, hiszen a nagy távolság miatt a finom részletek elvesznek. Foltokban, nagy volumenekben, tömegekben kell gondolkodnom. Az apró díszítések helyett arra törekszem, hogy a főszereplőknél egy-egy szín árnyalatai domináljanak. Úgy vélem, Evita roppant izgalmas és összetett személyiségű nő volt. Láttam azt az argentin filmet is, amely nem a musicalra épült, hanem hiteles dokumentumok alapján az életét mutatta be. Evita a férjével, Peron elnökkel bonyolult és vitatható politikai rendszert épített fel, amelynek értékelése a szakemberek számára sem egyszerű feladat. - Óriási az érdeklődés a produkció iránt, két héttel a bemutató előtt már alig lehet jegyet kapni. Mire számíthat a közönség? - A szerencsés szereplőválogatás révén két fantasztikus énekes-színésznő játssza majd a címszerepet a Dóm téren. Alkatilag is abszolút alkalmasak a feladatra, szépek, fiatalok és illúziókeltők. Arra azonban szeretném felhívni a figyelmet, hogy a szabadtéri színpadi adaptáció egészen más lesz, mint a Madonna-film. Ezért nekem is úgy kellett kitalálnom a jelmezeket, hogy arra is figyeltem: hirtelen váltások, gyors öltözések várhatók. - A színlap szerint a díszlettervezői triónak is tagja... - Korognai főigazgató úr kért fel erre, de csak tanácsadóként működöm közre. - Milyen feladatok várják az Evita után? - A balesetem miatt több munkáról is le kellett mondanom. Egyelőre csak az biztos, hogy a Szegedi Nemzeti Színház társulata a következő évadban, Szalma Tamás rendezésében Arthur Miller Salemi boszorkányok című darabját mutatja be, amelyhez én tervezem a jelmezeket. A többit majd meglátjuk. Hollési Zsolt Ki lesz a gazda a „hajósgazda" házában? Eladó a műemlék épület A lakóknak menniük kell. A Kis-Tisza utca 12. számú házat nem közpénzből újítják fel. (Fotó: Miskolezi Róbert) Telekáron, hozzávetőleg tízmillió forint körüli összegért értékesíti a város az egyedi védelem alatt álló Kis-Tisza utca 12. számú műemlék épületet. Az úgynevezett hajósgazda házat a vevőnek kell majd felújítania. Becslések szerint a rekonstrukció 100-150 millió forintba kerül. A felsővárosi ingatlanra egyébként már több cég, illetve magánszemély is szemet vetett. Az önkormányzat 1993ban kapta meg az államtól a városképi jelentőségű és védettségű Kis-Tisza utca 12. számú épületet, amely a mellette lévő négy épülettel együtt - Kis-Tisza u. 8., 9., 10. és 11. - műemléki védelem alatt áll. Az egységes arculatú lakóházsor ugyanis az 1879-es árvíz előtti Szegedet idézi. A közel egyenlő párkány- és ereszvonal magasságú épületeket „hajósgazda" házakként emlegetik, mint a Felsőváros egykor kereskedők, vízen járók lakta városrészének típusos épületsorát. Karbantartás hiányában a 12-es számú ház mára teljesen lepusztult. Mátyus Zoltánná, az OMVH Műemlékfelügyeleti Igazgatóság szegedi irodájának építésfelügyeleti előadója szerint ennek a hiánynak „köszönhető", hogy az egykori kereskedőházak közül ez maradt meg a legeredetibb formájában és ez idézi fel leginkább a régmúltat. Az épületben három lakás, egy favázas emeletes hombár, illetve lakatlan térrészek találhatóak. Bár a ház szinte lakhatatlan, egy lakásban még ma is élnek. Vinczéné Hajdú Mária és férje több mint tíz évvel ezelőtt költözött be Opusztaszerről Szegedre, a Kis-Tisza utcába. A feleség hangsúlyozta, hogy az épület már akkor romokban állt. Vinczéné ázt nem tudta megmondani, mi lesz velük, ha el kell hagyniuk a lakást, márpedig előbb-utóbb el kell menniük, hiszen lejárt a bérleti szerződésük Szöllősi Bélától, az IKV Rt. beruházási és műszaki igazgatójától megtudtuk, hogy az ingatlan iránt nagy a kereslet, amin nem kell csodálkozni, hiszen a telek fekvése igen kedvező. A Belvárostól gyalogosan körülbelül 15 perc alatt elérhető, környezetében kiváló a tömegközlekedés, troli- és autóbuszmegálló száz méterre található. Az ide vezető utak szilárd burkolatúak és nagy áteresztő képességűek, az ingatlan - amely előtt parkolni is lehet - gépkocsival és teherjárművel is megközelíthető. Egyszóval ideális kisebb irodaháznak. Szöllősi Béla elmondta: a felsővárosi ingatlan után már több cég, illetve magánszemély is érdeklődött az IKV-nál. így például a KÉSZ Kft. és a Polygon Informatikai Kft. is szívesen megvásárolná a Kis-Tisza utca 12. szám alatti épületet. Az utóbbi cég, bizonyítva azt, hogy komolyak a szándékai, 1996-ban elvi építési tervdokumentációt készíttetett a Koczor György vezette építészirodával. Szöllősi Bélától megtudtuk: az ingatlan felújítása gazdaságtalan az önkormányzat számára, mivel az a becslések szerint körülbelül 100-150 millió forintba kerülne. így aztán a legutóbbi ülésükön úgy döntöttek a városatyák, hogy a közel 600 négyzetméteres KisTisza utcai házat telekáron, 10 millió forint körüli forgalmi értéken, versenytárgyalás útján értékesítik, azzal a kötelezettséggel, hogy azt a vevőnek kell majd felújítania. Sz. C. Sz. Elnökváltás a Szegedért Alapítvány élén A konzervatív szellemű tizenharmadik Az idén 12 esztendős Szegedért Alapítvány soros elnöke 2001. július 1 jétől Dervarics Attila, a Démász Rt. vezérigazgatója. A Magyarországon egyedülálló, a város tudományos, kulturális és társadalmi életéért tevékenykedő alapítványban ez a tisztség körbejár, mindig az elnökség egy tagja tölti be egy esztendőn keresztül a posztot. Dervarics Attila Kiss Piroskától, a CIB Bank szegedi fiókjának igazgatójától veszi át a stafétabotot. - A Démászt ugyan még nem találjuk az 1989-es alapító tagok között, de három-négy évvel később már felbukkant a nemes célok támogatójaként. - Akkoriban a cég vezérigazgatójaként ismerkedtem meg közelebbről az alapítvány munkájával, az ott dolgozó emberekkel, Bódi Gyurival, aki a kezdetek óta titkárként viszi az ügyeket - válaszolta Dervarics Attila. - Nagyon örültem, hogy nem tősgyökeres szegediként - csak 1975 óta élek itt - az elnökségbe, s azoknak a társaságába kerülhettem, akik tenni akarnak a városért. A történet A Szegedért Alapítványt 1989-ben 8 alapító 9 millió 200 ezer forinttal hozta létre. Ma 160 támogatót tartanak számon. Vagyona a 12 év alatt 63 millió forintra emelkedett, miközben összesen 48 díjra és 580 kisebb összegű támogatásra 63 millió forintot osztott szét. Az alapítvány a nyilvánosság előtt, demokratikus szellemben dolgozik: bárki bárkit jelölhet egy díjra. Ezt követően a kuratóriumok ítélik oda az elismeréseket, a fődíjat leszámítva, amelyről az elnökség dönt. Dervarics Attila: Hosszú távú támogatói szerződésekben gondolkodom. (Fotó: Karnok Csaba) - Milyennek ismerte meg az alapítványt? - Tetszenek az alapelvek, és tetszik a működése. A soros elnökség intézményét különösen jó ötletnek tartom, mert ennek segítségével minden évben, ha csak egy kicsit is, de megújulhat az alapítvány. Hiába van ugyanis az elnökség kezében a döntés, az elnökök személyisége annyira más, hogy az megjelenik a működésben, a hangsúlyokban is. Az elnökök ismertsége is eltérő, ami azzal jár, hogy újabb és újabb támogatói köröket érhetnek el. - Mennyire nehéz pártfogókat találni, pénzt szerezni arra, hogy Szeged kiválóságait díjakkal, támogatásokkal elismerjék? - A jó célokért meg lehet mozgatni az embereket. Az elmúlt években a Szegedért Alapítványnak olyan imázsa alakult ki, hogy nehéz ugyan, de nem lehetetlen további pártfogókat megnyerni az ügynek. Szerencsére, ma már az is egyre nyilvánvalóbb, hogy a gazdagabb embernek nagyobb a felelőssége a közösségért, mint egy szegénynek. A tehetősség ugyanis felelőséggel jár. E gondolat jegyében szeretnék idén magánszemélyeket, magánvállalkozásokat megkeresni. Meggyőzni őket arról, hogy mivel ebben a környezetben élünk, gazdasági erőnk innen származik, többet kell tennünk a régió jövőjéért, a tehetséges, ám szegényebb fiatalok esélyegyenlőségének biztosításáért. - A Démász mekkora összeggel támogatja a Szegedért Alapítványt? - Évi kétmillió forinttal, amelyről egy többéves támogatási szerződésben állapodtunk meg az alapítvánnyal. Ez az ötlet is tavaly fogalmazódott meg bennünk, idén pedig folytatni szeretnénk: a stabil támogatókkal olyan megállapodásokat kötnénk, amelyekben 3-4 éves ciklusra köteleznék el magukat. Még azon az áron is, hogy a felajánlott összeg évről évre alacsonyabb lenne. Számunkra az jelentene könnyebbséget, hogy év elején biztosabb háttérrel tervezhetnénk meg a jövőt. - Gondolt-e más változásokra is? - Mivel az alapítvány nemes hagyományokat és értékeket képvisel, úgy érzem, minden soros elnöknek egy kicsit konzervatívnak kell lennie. Vagyis: ami jó, azt ne rontsuk el, ugyanakkor ne tagadjuk meg önmagunkat sem. Fekete Klára A Rotary Club Szeged új elnököt választott Egymillió forint, jótékonykodásra Egymillió forint értékben vásároltak belépőket szegedi polgárok a Rotary Club Szeged szombat este rendezett jótékonysági estjére. A karitatív szervezet a bevételt kétszázötven, nehéz anyagi helyzetben lévő szegedi iskolás étkeztetésére, a vakok otthonának felújítására és sok más jótékony célra használja fel a júliussal kezdődő Rotary-év során. Az ötödik alkalommal megrendezett Rotary-juniálisnak ismét a Forrás Szálló adott otthont. Az ünnepséget Havass Zoltán elnök nyitotta meg, aki ezután átadta a szót Benyik György újonnan megválasztott elnöknek. (Az új elnök hivatalos beiktatására később, két-három héte múlva kerül sor.) Sándor Péter, a Forrás Szálloda korábbi igazgatója nem lett hűtlen a szegedi rotarysokhoz. A két soproni szálloda, a Hotel Fiesta és a Hotel Maroni vezetője változatlanul szószólója és központi figurája a szegedi karitaív rendezvényeknek. A vendégek a szálloda konyhájának különlegességeit svédasztalról kóstolhatták végig, a vacsorát pedig a parketten táncolhatták le a hajnalig tartó mulatság során. A zenét a Netti és Hollánder és Dombóváry László táncdalénekes szolgáltatta. Illyés Szabolcs Zongorista sikere Az elmúlt héten rendezték meg a IX. országos szakközépiskolai zongoraversenyt Békés-Tarhoson. A Szegedi Tudományegyetem Konzervatóriumát a döntőben három diák képviselte. Az első osztályosok rangos mezőnyében a legeredményesebb szegedi Hermann Péter volt, aki 3. helyezést ért el. Felkészítő tanára, Lucz Ilona főiskolai docens tanári különdíjat is kapott. A zenei élet kiemelkedő képviselőiből álló zsűri elnöke Lantos István tanszékvezető egyetemi tanár volt a Zeneakadémiáról, a zsűri munkájában részt vett Kerek Ferenc zongoraművész, az SZTE Konzervatóriumának igazgatója.