Délmagyarország, 2001. június (91. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-22 / 144. szám

PÉNTEK, 2001. JÚNIUS 22. CSALÁDI KÖR 9 Mikor legyen elsős a gyermek? Iskolaérettség és tankötelezettség Az oktatási törvény értelmében gyermekeink a hetedik életévükben válnak iskolakötelessé. Legalább is azok, akik május 31-ig betöltik a hatodik évüket. Ám - nagyon helyesen - a módosított törvény lehetővé teszi a kivételt, tehát nem minden esetben kell az adott tanévben megkezdeni az általános iskolai tanulmányokat. Ugyanis szép számmal vannak azok a gyerekek, akik ebben a korban az úgynevezett iskolaérettséget még nem bizonyították. Összetett tényezők Voltaképpen inkább alkalmasságról van szó, méghozzá összetett anatómiai-fiziológiai és pszichológiai tényezők együttes meglétéről, vagy egyik-másik hiányáról. Ami a testi fejlődést illeti: öt és fél, hétéves kor között van az úgynevezett „első alakváltozás" időszaka: a testhossz, a váll- és medence szélessége, az alsó végtagok aránya megváltozik, a gyermek nyúlánkabb, nemére már jellemző benyomást kelt. Erre az időszakra tehető a kéz ujjai porcosodásának befejeződése is, aminek az írásnál, rajzolásnál van jelentősége. Az alakváltozás csakúgy, mint az ujjpercek porcosodásának folyamata nem egyidőben következik be mindenkinél. Vannak, akiknél az alakváltozás később figyelhető meg, addig alacsonyak, kis testsúlyúak, erősen fáradékonyak, az átlagnál ingerlékenyebbek. Ezért célszerű, ha a következő évben jóval erősebb fizikummal kerülnek az iskolába. Tud-e figyelni? Pszichológiai szempontból többek között a megismerő tevékenységet kell figyelembe venni, azaz mennyire fejlett a megfigyelés, az emlékezés képessége, a szándékos tevékenység iránti érdeklődés. A lemaradás kapcsolatban van a túlzott játékossággal, de szerepet játszik a figyelem fáradékonysága, vagyis hiányzik még az első osztályosoknál már szükséges, legalább negyedórás összpontosítási képesség. Az iskolaérettséget befolyásoló tényező az alkalmazkodás színvonala is. Kérdés - képes-e a gyermek négy órán keresztül meghatározott szabályok szerint viselkedni, nyugodtan ülni a padban, figyelni a pedagógus szavára, válaszolni a kérdéseire és csak akkor megszólalni, ha erre engedélyt kap. Azt is meg kell szoknia, hogy nem mindig közölheti azonnal, ami éppen eszébe jut, ne azt tegye, amit kedve tart, ha elunja magát, mással foglalkozzék, vagy éppen kimenjen a teremből. Nehézséget okoz a túlzott mozgékonyság, de a félénkség, visszahúzódottság is. Az iskolába járáshoz éretlennek ítélt gyermek normális! Nem szabad összetéveszteni az értelmileg fejletlenebbekkel, csupán arról van szó, hogy fejlődése - bizonyos mutatói tekintetében - lassabb az átlagosnál. Nem véletlen, hogy sok országban a hetedik életév betöltését tekintik a tankötelezettség kezdetének. A család felelőssége Az iskolaérettséget nagy mértékben befolyásolja a családi háttér. A tapasztalatok szerint az óvodába járó gyermekek között kevesebb az „iskolaéretlen", mint az otthon neveltek között. A szülőkhöz való túlzott kötődés is adott esetben gátolja az iskolai életbe való beilleszkedést. A szülők felelőssége igen nagy! Nem mindegy, hogyan fogadják a gyermekük beiskolázásra való alkamatlanságáról szóló döntést. Megesik, hogy hiúságból, presztízs okokból ragaszkodnak ahhoz, hogy az alig hatéves gyermek ősszel iskolába járjon. Helyénvalóbb, ha élve a törvény adta lehetőséggel, s időt adnak a gyermek fejlődésére, beletörődnek, hogy még egy évig óvodába járjon a gyermekük. Takács Ilona Újság, könyv, szórólap, ügyviteli nyomtatvány, meghívó, névjegy, IGÉNYES KIVITELBEN: .. m 62/466-847. A televíziós hipnózis nem veszélytelen Darmstadt (MTI) A televíziós show-műsorokban alkalmazott hipnózis betiltását követeli HansChristian Kossak bochumi pszichiáter. A gyógyításra alkalmazott hipnózis túlságosan komoly és veszélyes ahhoz, hogy szórakoztatás céljából visszaéljenek vele - jelentette ki Darmstadtban a tekintélyes pszichiáter orvos. „A televízió képernyőjén, vagy ünnepi sátrakban látható bemutatókon a kísérleti alanyokat nemcsak képletesen lemeztelenítik és nevetségessé teszik, hanem azok súlyos pszichikai károsodást is szenvedhetnek" -jelentette ki. Az úgynevezett „showhipnózis" a legtöbb esetben nem egyéb trükköknél, például a tűzön át futás esetében. „Alkalmaznak azonban igazi hipnózist is, és akkor már veszélyes a dolog" - mutatott rá Kossak. Akárcsak minden más gyógyászati módszernél, itt is számít a gyógyász képzettsége és tapasztaltsága. Hibás módszerek alkalmazásával komoly pszichikai és fizikai károkat lehet okozni. Ilyen esetekre ismételten fény derül, jóllehet gyakran csak napok elteltével. Ezért Svédországban és Izraelben betiltották a szórakoztatásnak ezt a formáját. A visszaélések következtében rossz hírbe keveredik a hipnózis, mint tudomány. Kossak szerint a legújabb kutatások a hipnózist az öt leghatékonyabb pszichoterápiái gyógymód közé sorolják. Ez egyaránt vonatkozik a kezelés időtartamára és a gyógyulás tartósságára is. Hipnózis segítségével könnyebben és eredményesebben lehet elvégezni számos pszichológiai és gyógyászati kezelést, főleg a pszichoszomatika és a fájdalomcsillapítás területén. A kutatások azt mutatják, hogy akarata ellenére senkit sem lehet hipnotizálni. Az orvosnak nincs hatalma páciense fölött, ő csak alkalmazza a hipnózist, hogy páciensével közösen kiderítse a betegség okait. Ha műsorokban vagy nyilvános rendezvényeken a kísérleti alanyok kiszolgáltatottnak érzik magukat, akkor ez a legtöbb esetben a kollektíva által rájuk gyakorolt nyomásnak, vagy a showhipnotizőr szuggesztív erejének a következménye - idézte a dpa Kossak doktort. Felismerhetők vagyunk-e a beszédünk alapján? A Magyar Tudományos Akadémia Kempelen Farkas Beszédkutatá Laboratóriumában tudósok foglalkoznak e témával. Nincs két egyforma ember a világon, mondjuk gyakran és ez érvényes az emberi beszédre, az emberi hangra is. Dr. Gósy Mária professzorasszonytól, az akadémiai intézet tudományos osztályvezetőjétől kérdezzük: - Meddig jutott a tudomány az emberi hang azonosíthatóságában? - Jó példa erre a következő történet. A legrégebbi hangfelvevő készülékekről kiderült, hogy nem képesek az eredeti hangszínt visszaadni, torzítanak. Mára elértük, hogy visszaállíthatjuk egy bármikori hangfelvételről a beszélő valódi hangját, ami rendkívül érdekes, például a száz évvel ezelőtti énekesek esetében. A beszélő személyének azonosítását is szolgáló kutatások, fejlesztések alapján már többféle rendszert alkalmaznak a világon. Például megoldott már, hogy a beszélő hangját akkor is be lehet azonosítani, ha telefonon jelentkeKi beszél? zik. A rendszerbe táplált eredeti beszéd alapján csupán néhány szó, vagy egy tőmondat elég ahhoz, hogy azonosítsák az illetőt, csaknem 100-99 százalékos biztonsággal. Ennek például a banki alkalmazásoknál, vagy bűnügyek vizsgálata során van nagy jelentősége. - Milyen eszközök, módszerek, eljárások segítségével azonosítható a beszélő? • - Közismert, hogy minél jellegzetesebb valakinek a hangja, beszédmódja, annál könnyebb kilétét felismerni. Ehhez persze az szükséges, hogy előzetesen már többször is halljuk az illetőt. Ám még így is előfordul, hogy zavaró körülmények bizonytalanná teszik a megszólítottat. Mindezt tetézi az, ha például apa és fia, anya és leánya, vagy két azonos nemű testvér hangjának hallatán kell megmondanunk, ki az, aki velünk beszél. Az ő hangjuk ugyanis könnyen összetéveszthető. Számítástechnikai, matematikai mérések és egyéb módszerek azonban segítenek a beszélő biztos azonosításában. - Mi a helyzet, ha bűncselekmény esetén válik szükségessé a beszélő azonosítása? - Nehezebb és bizonytalanabb a felismerés, ha nincs tárolt beszédminta. Ha már van gyanúsított, akkor is nehéz az azonosítás, mivel ezek az emberek igyekszenek eltorzítani a hangjukat, beszédüket. A beszélő azonosítását ilyenkor háromféle eljárással kísérlik meg. Képzett szakemberek hallgatják és elemzik a hallott szöveget, többnyire hangtani elemzésekből készült diagramok alapján. Alkalmazzák továbbá a speciális, számítógépes elemzéseket és végül statisztikai vizsgálatok zárják le a sort. Előfordul az is, amikor a szakembereknek azt kell kizárni, hogy ki az, aki nem lehet a beszélő. - Lehet-e fizikai és egyéb tulajdonságaira is következtetni? - Legjobban a beszélő életkora és neme állapítható meg, de megbecsülhető a testalkata is. Azonban itt a tévedés lehetősége egyéb tényezők miatt igen nagy. Tehát sok a még tisztázatlan kérdés, amelyekre csak a jövő kutatásai adhatnak választ. Maris János Géninjekcióval a vakság ellen Wahington (MTI) Génterápiával adták vissza vak kutyák látását az Egyesült Államokban. A tudósok normális géneket hordozó vírust injekcióztak be a szemükbe. Két éven belül vak embereken is kipróbálják ezt a módszert. A Pennsylvaniai Egyetem Orvostudományi Központjához tartozó szemészeti intézet orvosai három olyan vak, Briard fajtájú kölyöknek adta vissza látását, amelyek a Leber-féle velük született vakság (Leber congenital amaurosis - LCA) nevű embereket is megtámadó betegség egyik fajtájával jöttek a világra. Ez súlyos formája a recehártya elkorcsosulásának, amely megvakítja a csecsemőket. A kísérlet vezetője, dr. Jean Bennett reméli, hogy nagyjából két éven belül csecsemőn is elvégezhetik az első klinikai kísérletet ezzel a módszerrel, s bízik abban, hogy az LCA-val született kisbabák látása is visszaadható génterápiával. Az amerikai kutatók kilenc hónappal ezelőtt egyetlen injekcióval a korrigáló gének ezreit juttatták el a három kölyökkutya jobb szemébe. Bal szemüket nem kezelték a terápia tesztelése érdekében. Az eredmény a kutatókat is meglepte. A kezelt szem ugyanúgy működött, mint a látó kutyáké. A kölykök megtalálták a helyes utat a labirintusban, még félhomályban is. Nem ütköztek bele előttük vagy tőlük jobbra lévő tárgyakba, de a tőlük balra lévőknek nekimentek. A teljesen vak kiskutyák csak ülnek a sarokban, nem mernek elindulni, de azok a kölykök, amelyek kezelést kaptak, nekivágtak, hogy felfedezzék a szobát, megbámulták a dolgokat és ránéztek az emberekre. „Ez a kísérlet valójában az első demonstrációja volt annak, hogy a funkcionális látás helyreállítható állat esetében. Először történt, hogy megszüntettünk recehártya-degenerációt egy nagy termetű állaton, amelynek a szeme anatómiailag hasonló az emberéhez. Ez valóban nagy ugrás előre" — mondta az orvos a Reutersnek. Az LCA ritka, öröklött betegség, amelyet egy - a szem működéséhez fontos gén mutációi okoznak. Az Egyesült Államokban körülbelül 2000 ember szenved ebben a jelenleg gyógyíthatatlan betegségben, amely születéskor vagy röviddel utána vakságot okoz. Rendes körülmények között a recehártyába egy fehérje szállít egy A-vitaminhoz hasonló vegyületet, amely elengedhetetlenül szükséges a látáshoz. Ez a fehérje az állati és emberi LCA bizonyos eseteiben hiányzik, ami vakságot okoz. Kutatók már régebben felfedezték, hogy egy láthatóan ártalmatlan vírust fel lehet használni arra, hogy egészséges RPE65 gént vigyen a recehártya sejtjeibe. Az LCA esetek 15 százalékát az RPE65 gén mutációja okozza, a többi esetekért más mutációk felelősek. A népszerűség hátsó titka Nikolaj Todorov tetoválóművész II. Simeon bolgár excár és a legutóbbi választásokon győztes pártvezér portréját tetoválja Nadezsda Petrova hátára egy várnai szalonban. Ez a népszerűség átka - avagy háton hordott titka... (MTI Telefotó/AP/Petar Petrov) Stonehenge: őskelta hívők gyülekezőhelye A nyári napforduló ünnepe A Nap első sugarai megjelennek Stonehenge prehisztorikus kövei felett. (MTI Telefotó/AP/Tim Ockenden) London (MTI) Több ezer őskelta pap és hívő, New Age-követő és más turista érkezett csütörtökön Angliába, a Salisbury-fennsíkra, hogy a mitikus Stonehenge-kőemlékeknél ünnepelje meg a nyári napfordulót az ősi kelta rítusok szerint. Az angol kulturális örökség részének tekintett kőoszlopokat 1985-től egészen tavalyig lezárták a napforduló idején, hogy a nagy tömeg ne rongálhassa meg az ősi emlékeket. Tavaly azonban feloldották a tilalmat, és nyolcezren ünnepelték a leghosszabb nappal ünnepét. Az idén már a napkelte előtt közel 15 ezren gyűltek össze, köztük a kelta rítust követő druidák, akik énekkel, tánccal, dudaés dobszóval köszöntötték a napfordulót, annak ellenére, hogy a napfényt részben eltakarták a felhők. 1985-ben még ingyenes kulturális fesztivált rendeztek a mai napig ismeretlen eredetű és rendeltetésű. Krisztus előtt 3000-1600-ból származó kőemlékeknél, de a résztvevők és a rendőrség közötti akkori összecsapások miatt másfél évtizedre kitiltották innen a nagyobb tömegeket. A Stonehenge többször szerepelt az elmúlt 40 évben a rockzene történetében és filmen is. 1970-ben a Pink Floyd itt játszotta először, ugyancsak napéjegyenlőség napján, az Atom Heart Mother című szvitjét úgy, hogy pontosan a nap első sugarának felbukkanásakor csendült fel az első hang. A Ten Years After egyik albumának címe - a név némi módosításával - Stonedhenge (a „stoned" a szlengben részeget vagy benarkózottat jelent). Feltűnik a fennsík a Beatles Segítség! című filmjében. Román Polanski Tessében, valamint John Boorman Excaliburjában is.