Délmagyarország, 2001. június (91. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-21 / 143. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. JÚNIUS 21. HELYI TÜKÖR 9 Sxférif aktét Pamela lelke A Columbia Tristar50. évfordulójára rendezett ünnep­ségen egy rajongó arról faggatta Pamela Andersont, hogy boldogabb-e most a VIP-sorozat sztárjaként, mint amikor a Bay watch-ban szerepelt. A szőke bombázó el­mondta: kifejezetten jól érzi magát a bőrében, és jó ba­rátságot is kötött a sorozat egyik főszereplőjével, Nata­lie Rattanóval, aki a filmben egy Nicki Franco nevű pszichopata fegyverszakértőt játszik. Arra a kérdésre, hogy milyen volt egykoron Dávid Hasselhoffal együtt for­gatni, Pamela csak annyit mondott: „Dávid kedves em­ber". Sandra Bullock és a férfiak Sandra Bullock nem az a típusú nő, aki fél a magány­tól. A 36 éves színésznő a házasságról is - legalábbis holly­woodi mértékkel mérve - szokatlanul régimódi elveket vall. - Annak, hogy egyedül élek csak egy hátránya van - mondja -, mindenki engem igyekszik férjhez adni, nemcsak a rokonaim, hanem a kollégáim is. Csak egyszer szeretnék férjhez menni, de akkor alaposan - nyilatkoz­ta nemrég, amikor a róla és Benjámin Brattről szárnyra kelő pletykákról kérdezték. - Nem akarok hatszor elvál­ni, nem akarok hatszor boldogtalan lenni. Keresem az iga­zit, és bárki bármit is mond, nem Bratt az. Jim Carrey megint szerelmes Nem lehet majd amiatt panaszkodni, hogy a The Ma­jestic című romantikus vígjátékban a két főszereplő kö­zött fagyos lenne a levegő. Jim Carrey ugyanis megint­csak beleszeretett abba a színésznőbe, aki a történet sze­rint imádata táigya. A kedvezményezett ezúttal Laurie Hol­dén, aki még hasonlít is Lauren Hollyra, a Dumbés Dum­ber hősnőjére - Carrey vele annyira összejött, hogy há­zasság lett a dologból (ha nem is tartott túl sokáig). Nyári színek, kelmék Az idei nyár igencsak furcsa a színek szempontjából. Mindent vegyünk fel, ami nem összeillő - hangozhatna a jelszó 2001­ben. A szokatlan, teljesen újszerű szín­összeállítások a divatdiktátorok szerint egymás erejét emelik ki. A nyár megha­tározó színvilága négy színcsoport: a kék­zöld-sárga, a fehér, a pasztell és a na­rancs-vörös. A kék-zöld­sárga műszálas anyag is, amelyek­ben - a fejlett technológiának köszönhetően - nem izzad meg viselője. Erre a trendre jellemző a mille-fleur, a kis léptékű virágminta és a sok csipke, illetve a hímzett felü­letek. A kockás kelmék pedig egyre erőteljesebben hódíta­nak, kis és nagy méretű min­tákkal, főként pepita és Eszter­házy-változatban. A vörös­narancs Az élénk, meleg, ragyogó árnyalatokat magába foglaló vörös-narancs színcsoport rendkívül kedvelt. A nagy di­vattervezők kollekcióiban a tüzes, izzó tónusok - a mély­bordótól a paradicsompiro­son, a mandarin- és terrakot­taszínen át egészen a napsár­gáig - terjednek. A klasszikus ízlés szerint harmonikusnak tartott színösszeállítást az in­tenzív pinkek és fuksziaár­nyalatok vadítják meg, és nem ritka a szokatlan, feltűnő na­rancssárga-pink páros sem. A vörös-narancs színcsoportot különleges alapanyagok jel­lemzik. Például rugalmas lycraszállal kevert len, vala­mint poliamidok, poliészte­rek, különféle kötött anyagok és tisztaselyem. Ehhez a szín­világhoz romantikus virág­minták, etno jellegű motívu­mok, illetve hímzett és csip­kés díszítőelemek kapcsolód­nak. •p' i Qlvmsélémpa Pető Andrea: Rajk Júlia Rajk Júlia élete a XX. századi magyar történelem különös és tragikus sorsfordulóit példázza. Rajk Lászlóné néven 1945 és 1949 között fontos politikai pozíciókat töltött be, ám 1949-ben, féije letartóztatásakor a bíróság ötévi börtönbüntetésre ítélte, gyermekét idegen néven állami gondozásba vették. Szabadulása után nevét a beleegyezése nélkül megváltoztatták. Éveken át küzdött saját maga és férje rehabilitásáért, férje méltó eltemettetéséért és emlékének megőrzéséért, valamint „saját nevéért". A,Júlia-féle szabadságakciók" az első, valóban civil szervezet megalakításától a bebörtönzött ellenzékiek védelmén át az abortuszjogszabályok szigorítása ellen indított aláírásgyűjtő akció megszervezéséig terjedtek. Ennek a harcnak az állomásai, a börtönévek, a romániai fogság a Nagy Imre-csoport tagjaként, majd a hazatérés utáni győzelmek és vereségek, vagyis Rajk Júlia élete mutatja, miként valósítható meg a mindennapok apró harcain keresztül az utópia: az autonóm, a férfivilágtól független női-emberi lét. (Megjelent a könyvhétre a Balassi Kiadó Kft. gondozásában.) Príma donnák „álnéven'' ...volt egyszer a messzi északon egy Greta Gustafsson nevű áruházi eladónő, aki bekerült a stockholmi Királyi Drámai Színház színiisko­lájába. Hűvös szépségére előbb a svéd film­rendezők, majd a berliniek is felfigyeltek, s még 20 éves sem volt, amikor Hollywood fősze­reppel kínálta meg. Cserébe csupán azt kíván­ták: változtassa meg a nevét, valami könnyeb­ben megtanulhatóra. így született meg a filmművészet új csillaga: Greta Garho. ...volt egyszer az Egyesült Államokban egy Norma Baker nevű lány, aki filmszínésznő akart lenni. A cél érdekében Marilyn fakó barna haját platinaszőké­Monroe, re festette, dekoltázsát jó pár született centivel lejjebb eresztette, már Norma csak a nevével volt baj. A lány Baker nevet változtatott, ő lett a ff férfiak bálványa: Marylin Monroe. ...volt egyszer Budapesten egy tehetséges balettnöven­dék: Hügel Hajnalka. Mind­össze 19 éves volt, amikor le­szerződött a Népoperához. In­nen a Vígszínházba, majd Po­zsonyba, végül Debrecenbe ­operettprimadonnának. Aztán jött a vágyott végállomás: a főváros. Csak a nevét - mond­ták neki - változtassa meg. És megszületett a 20. század leg­nagyobb magyar „príma don­nája": Honthy Hanna. ...volt egyszer egy erdélyi kisfaluban, Magyarlónán egy madárcsontú kislány, Kónya Zsuzsanna. Tizenöt évesen már színészi mesterséget ta­nul egy magániskolában. Egy év múlva Miskolcra szerződik, onnan Szegedre. Huszonegy esztendősen Pestre hívják, hogy a Belvárosi Színházban játssza el a Fruska címszere­pét. A lány igazi kis fruska, a siker óriási, csak hát a neve ­mondják. Válasszon valami mást. Kiss Margit jó lesz? ­kérdezi. Jó, egy időre. Aztán „átkeresztelkedik". És meg­születik a magyar színművé­szet sokoldalú állócsillaga: Kiss Manyi. A Gucci-divatház története (3.) Már csak a név a régi Rodolfo halálát kö­vetően családi háború tör ki a Guccik között, melynek során a válla­lat egy nemzetközi pénzügyi befektető ke­zébe kerül. Tom Ford tervező, kreatív igazga­tó újrateremti a Gucci­stílust, mely fiatalos, de­kadens és érzéki. A cég üzleti tranzakciók egész sorát valósítja meg, melynek révén ma már évi 138 millió dolláros forgalmat bonyolít le. Ennek gyümölcsét azon­ban a család egyetlen tagja sem élvezheti. A világsajtó a Gucci-ház botrányaival volt tele. Viták, veszekedések, rossz szakmai és gazdasági döntések, csődközeli pénzügyi helyzet, adótartozás, perek jellemez­ték az egykor fényűző divat­házat. Az áldatlan állapotok közepette 1987-89 között egy arab székhelyű nemzet­közi befektetési cég, az In­vestcorp szerezte meg a vál­lalat tulajdonjogát. Előbb Al­do és fiai adták el 50 százalé­kos részesedésüket, majd 1993-ban Maurizio is így döntött. A családnak Mauri­zio meggyilkolása jelentette a véget: Guccio utolsó fiú­örökösét Milánó központjá­ban exfelesége lövette le. 1994-ben Tom Fordot ne­vezték ki a cég kreatív igaz­gatójának, 1995-ben pedig Domenico De Sole lett a cég elnöke. A Ford-Sole páros neve fémjelzi a Gucci-cég kilencvenes évekbeli gazda­sági virágzását: 1995-ben a vállalat részvényeit beve­zették az amerikai tőzsdére. 1997-ben szálltak be a világ legnagyobb óragyártó és ­forgalmazó vállalatába, a Severin Montres-ba. 1998­ban az Európai Gazdasági Sajtó Szövetség négyezer vállalkozás közül a Guccit nyilvánította az év európai vállalatává. 1999-ben a részvényesek megszavazták a társulást a Pinault-Prin­temps-Redout-tal, ugyaneb­ben az évben érdekeltséget szereztek egy neves kozme­tikai cégben, az Yves Saint Laurent Couture and Sanofi Beauté-ban, majd a Sergio Rossi nevű olasz luxus­cipőgyárban. A terjeszkedés következő állomása 2000­ben a Boucheron nevű fran­cia ékszer-, óra- és illatszer­vállalat volt. A cég ma évi 138 millió dolláros forgal­mat bonyolít, és ebből 18 milliós hasznot termel. En­nek gyümölcsét azonban ma már a család egyetlen tagja sem élvezheti. (Vége.) Koczer Gabriella Fáradékony? Száraz a bőre? Hajlamos a ráncosodásra? Gyakrabban enne, mint ahogy szeretné? Mindezekre kitű­nően hat naponta kilencszer kilenc korty tiszta víz. Egy amerikai kutatócsoport felmé­rése szerint szervezetünknek legalább napi 9x9 korty folya­Víz, víz dékra van szüksége. Ez a mennyiség elegendő ahhoz, hogy folyamatosan kimossa a szervezetből a lerakodni ké­szülő szennyező anyagokat, valamint segíti a kötőszövet molekuláit, hogy feszesebbé váljanak. Étkezések előtt kor­tyolgatva csökkenti az étvá­gyat, így közvetve a súlycsök­kenéshez is hozzájárul. A na­ponta átlagosan elfogyasztott két liter tiszta, vagy buborék­mentes ásványvíz garantálja a bőr feszességét, bársonyos­ságát, a friss közérzetet. Az idei nyár kék-zöld-sár­ga színcsoportja a tengerek és tengerpartok élővilágát eleve­níti meg. A tenger türkiz tónu­sai és az égbolt kéklő árnyala­tai mellett ide tartoznak a gyü­mölcsszínek, például banán­és kivizöld, citrusárnyalatok, pisztáciaszín. A meghatározó alapanyagok a dzsörzék, a sztreccsanyagok, a nyomott mintás sifon, a különböző át­tetsző muszlinok és organzák, valamint a len és a számos tó­nusban megjelenő farmer­anyag. A fehér A nyári hónapokban állan­dó szereplő a fehér szín, azon­ban most a fehér árnyalatok önálló trendet alkotnak. Míg korábban főként más élénk színekkel vagy feketével tár­sítva ajánlották a divatter­vezők, az idei irányzat szerint akár tetőtől talpig is fehérbe öl­tözhetünk. A színskálán szere­pelnek úgynevezett hideg, il­letve meleg fehérek is: a jeges hófehér, a halványkékbe, szür­kébe vagy lilába hajló fehér mellett divatos a tojáshéjszín, a törtfehér, a beige, a vaj- és a pezsgőszín is. Az alapanya­gok lehetnek természetesek (például lenvászon, pamut, viszkóz), illetve múszálasak. Gyakoriak a jacquard kelmék, a rücskös felületű és a gyúrt anyagok. Itt is hódítanak a csipkék, az áttört hímzés, a madeira és az áttetsző, időnként több rétegű anyagok. A fazonok közt egyaránt sze­repelnek nőies kosztümök és sportos, lezser összeállítások. A pasztell A pasztell színcsoport iga­zán soha nem megy ki a divat­A kék-zöld­sárga szincsoport a tenger­partok világát, a fehér az eleganciát, a pasztell a finomságot, a vörös­narancs pedig a tüzes vibrálást jeleníti meg az idei nyári divat­szinekben ból, hiszen a finom, visszafo­gott, világos tónusok gyö­nyörűek a napbarnított bőrön, és életkortól függetlenül jól állnak a nőknek. Idén az ele­gáns, városi viseletre ajánlott kosztümök, az '50-es éveket idéző, romantikus nyári ruhák és a fiatalos, sportos együtte­sek is gyakran pasztellszínúek. A világoskék, vízzöld, vanília­szín és barackvirág árnyalat mellett rendkívül kedveltek a rózsaszínes és lilás tónusok. Ehhez a színvilághoz legin­kább a természetes szálból ké­szült kelmék illenek. Jellemző a len, a viszkóz, a tisztaselyem és a pamut, illetve az ún. nyá­ri gyapjú, azaz a cool-wool. De persze sok a kellemes ta­pintású, vékony, elasztikus

Next

/
Thumbnails
Contents