Délmagyarország, 2001. június (91. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-21 / 143. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. JÚNIUS 21. HELYI TÜKÖR 3 Ha katasztrófa, ha költözés... Hajlék, szükség esetére Szükséglakások Szegeden, a Kemes utcai panelházban. (Fotó: Karnok Csaba) S€hengenen innen és túl A kisebbségi lét ember alatti lét, mondta néhány éve egy barátom, a nevére most ne legyünk kíváncsiak ahhoz túlontúl ismert e név: és Kárpát-medencei magyar közszereplő nem engedhet meg magának ilyen, a többségek érzékenységét sértő kijelentést. Azonban bizonyára tudta, mit beszél, mert már az apja is kisebbségi sorsban született, s együtt ketten jó néhány jogfosztást átéltek. Természetesen a legnagyobb jogfosztást is megélték, mi több, magyar mód túlélték: mégpedig azt, hogy soha nem élhettek a mindig meghirdetett önrendelkezési jogukkal, mert ez a jog mindenkor papíron maradt. Vagyis, ha a határon túli magyarok bármilyen státusáról, vagy „státustalanságáról" mondunk tárgyilagos vagy nagyképű, tájékozott vagy tájékozatlan, okos vagy buta véleményt, egy dolgot ne felejtsünk el: őket soha senki meg nem kérdezte, hol óhajtanának élni. A történelem igazságai azonban rögtön érdektelenné válnak, mihelyt átlépünk a politika mezejére. A státuszörvény pedig politikai ügy. Amikor mintegy évtizeddel ezelőtt a Szovjetunió darabjaira hullott, és hatalmas orosz tömbök kerültek kisebbségi helyzetbe Ukrajnában, a Baltikumban, Kazahsztánban, és másutt, a hazai stratégák örömükben földhöz verték a feneküket, mondván: de jó lesz, hogy most már az orosz a környékben a legnagyobb nemzetiség! Mert a kisebbségi jogokért folyó harcba ezentúl Moszkva is beszáll. Nem szállt be. Meg se mukkan. Vagy ha néha mégis, akkor - szokásához híven - nem az előnyünkre, hanem a hátrányunkra. Itt van viszont az áj big brother, Washington District of Columbia. Nem valószínű, hogy az ő rábólintásuk nélkül a státustörvény ilyen viszonylag simán végigment volna. Ennek a fáklyás menetnek a fényénél jól látszik, hogy önrendelkezési jog helyett, emberijogok, egyetemalapítási jogok helyett mi az, amit a határon túli magyaroknak, és velük nekünk lehet: egy kicsit jöhetnek ide dolgozni, és ha nekünk igen, akkor nekik is ingyenes lesz majd a fogászaton a gyökértömés. Hiszen közeledik Schengen, és akkor úgyis elölről kell kezdeni a kívülről beutazók vízumproblémáit. Régi-új vezető az FVM-hivatal élén Kinevezték Tasnádi Gábort Munkatársainktól A szükséglakásoknak alapvetően az a rendeltetésük, hogy katasztrófahelyzetben ezekben lehessen elhelyezni a rászorultakat. Mivel szerencsére viszonylag kevés a rendkívüli helyzet, a szükséglakás Szegeden váltólakásként funkcionál. Alábbi körképünkből kiderül, hogy a másik megyei jogú városban, Hódmezővásárhelyen egyáltalán nincsenek szükséglakások, Szentesen mindössze egyre bukkantunk, Makón és Csongrádon viszont szociális bérlakásokat minősítenek át szükséglakássá, indokolt esetben. Csongrádon szükséglakásba se könnyű költözni, mert mindössze három van belőle, a Csengeri utcában. Ezek is kis alapterületűek és komfort nélküliek. Jelenleg mindhárom lakott. Ha valakinek a háza belvíz vagy más egyéb ok miatt hirtelen összedőlne, akkor a rászorulók csak magasabb rezsijű, szociális bérlakásba költözhetnének. Az elmúlt években a Tisza magas vízállása és a belvíz sok házat tett tönkre, ezért a csongrádi önkormányzat hat lakást vásárolt, azokat szociális bérlakásokká nyilvánította és oda költöztette a rászorulókat. A városban egyébként 202 az önkormányzati bérlakások száma, a három szükséglakással együtt. Csongrádon hajléktalant mégsem lehet látni, mert aki nehéz helyzetbe kerül, azt a rokonok vagy az ismerősök átmenetileg befogadják. Jogos az az Vásárhelyen jelenleg komfort nélküli lakásokban helyezi el a szociálisan rászorultakat az önkormányzat. A várakozási idő azonban hosszú, s így a város komplett lakótelep építését tervezi a nehéz anyagi helyzetben lévőknek. Hódmezővásárhely önkormányzatának nincsenek szükséglakás kategóriába sorolható helyiségei. Van viszont százharminchat komfort néligény, hogy a szerény jövedelmű családoknak mielőbb építsenek egy tucatnyi komfort nélküli lakást. A Maros-parti városban jelenleg két olyan hajlék áll üresen, amelyet szükséglakásnak neveznek. Ezek egy helyiségből állnak, s nagyon rossz műszaki állapotban lévő épületekben vannak tudtuk meg az önkormányzat vagyoncsoportjától. Ám ezek mellett van még öt üres, alacsony komfortfokoküli, többségében egyszobás lakása, melyeket négyzetméterenként 15 forintért vehetnek igénybe a bérlők - tudtuk meg Kókay Istvántól, az önkormányzat lakás- és helyiséggazdálkodási csoportvezetőjétől. Az említett lakások harmincegy ingatlanban találhatók, közülük tizenhat teljesen önkormányzati tulajzatú lakás is az önkormányzat tulajdonában, s a hét együtt elegendőnek tűnik; legalábbis a képviselő-testület ülésén még nem vetődött föl, hogy bővíteni kellene a kört. A vagyoncsoport munkatársa elmondta, Makó-Rákoson azért vett egy házat az önkormányzat, hogy ott két ilyen, alacsony komfortfokozatú lakást alakíttasson ki. Azt is kérte azonban, hogy ne írjuk le egyik ilyen lakás címét sem, és lehetőleg fotó donban lévő épület, a többi vegyes tulajdonú. Azok juthatnak elhelyezéshez ilyen jellegű önkormányzati lakásba, akik a megfelelő formában lakáskérelmet nyújtanak be az önkormányzathoz, és a szaktanácsadó testület javasolja elhelyezésüket. Ugyanakkor azonban a várakozási idő általában több év, se készüljön róluk, mert előfordulhat, hogy valaki önkényesen beköltözik valamelyikbe. Ilyesmire korábban már volt példa Makón. A szentesi önkormányzat tulajdonában 1110 lakás volt 1994-ben. A bérlők többsége azóta megvásárolta a várostól az ingatlant, így jelenleg közel 400 bérlakás van. Ezek közül mindössze egy a szükséglakás, amely a Somogyi Béla u. 2. szám alatt található. éppen ezért a város elindította szociálisbérlakás-építési programját. 1999 végén tizennyolc félkomfortos, a mai kor követelményeinek megfelelő lakást adott át az önkormányzat, s továbbiak építését tervezi, a Dobó Katalin utcai lakótelep folytatásaként. „Több. mint száz lakás épül föl majd, a SzéchenyiSzegeden Kétszáz sok volt, hatvan megtelt Munkatársunktól Az utóbbi három évben mindössze három alkalommal kellett katasztrófa miatt szükséglakást biztosítani szegedi családoknak. Szöllősi Béla, az IKV Rt. műszaki igazgatója, az önkormányzat lakásügyi bizottságának elnöke úgy emlékszik, kétszer tűzeset, egy alkalommal pedig a magas belvíz okozta károk miatt kényszerültek a sajátjukból szükséglakásba emberek. Ezért is döntöttek úgy 1998-ban, hogy a korábbi kétszáz helyett mindössze hatvan lakást tartanak fönn abból a célból, hogy árvíz, belvíz, tűz pusztítása, vagy más katasztrófa esetén ezekben lehessen elhelyezni a rászorulókat. A hatvan panellakás a Kemes utcában van. A kevés kivétellel szerencsére nem katasztrófa sújtotta emberek - de mindegyikben laknak. A bizottsági elnök elmondta, hogy úgynevezett váltólakásokként használják a Kemes utcai paneleket. Például: ha valaki építkezik, korábbi lakását már eladta, de az új még nem készült el, kérheti az önkormányzattól, hogy ideiglenesen, meghatározott időre lakást biztosítsanak számára. A váltólakásért szerződésben meghatározott bérleti összeget fizet a használója, aki meghatározott időre veheti igénybe a bérleményt. terv segítségével, ha a kormányzat jóváhagyja a tervet. Komplett lakótelepet szeretnénk fölépíteni azok számára, akik anyagi helyzete a szociális lakás igénybevételét tenné szükségessé", mondja Kókay István. Hozzátéve ugyanakkor: az önkormányzat jelenleg is ötszázöt lakáskérelmezőt tart nyilván, s ha a lehető legjobban sikerül is a lakásépítési akció, akkor sem tudna minden igénylőt elhelyezni. F. Cs. Június 25-étől, hétfőtől régi-új vezetője lesz a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) megyei hivatalának Tasnádi Gábor személyében. Az erről szóló megbízást az agrárszakember kedden délután vette át a minisztériumban Kovács Zoltán közigazgatási államtitkártól. Tasnádi Gábor 1976-tól egészen 1999-ig dolgozott a hivatalban, az utolsó években annak vezetőjeként. Utódja az az Antal József lett, akitől 2000. december I5-én visszavonták a megbízást. Tasnádit éppen ugyanazon a napon választották meg a Csongrád Megyei Agrárkamara elnökének. A hivatalvezetői posztot az FVM megpályáztatta, s hat jelölt közül - három hónapos mérlegelés után - Tasnádi Gábort találták alkalmasnak a feladat ellátására. F. K. Lakótelep Vásárhelyen, rászorulóknak Hosszú a várakozási idő Szegedi-turkui gyógyszerfejlesztés Külön adomány A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerkémiai Intézete három éve egy új készítmény kifejlesztésén dolgozik a finn Bio Tie nevű gyógyszerkutató részvénytársasággal, amely 25 ezer dollár (jelenlegi árfolyamon 7 millió 225 ezer forint) támogatást nyújt a szegedi intézetnek. Ezt az összeget az együttműködési szerződésekben a kutatás finanszírozására megállapított pénzügyi támogatáson felül adja a turkui társaság. A pénzt műszeres fejlesztésre és a doktori (PhD) képzésre szánják az adományozók. A 25 ezer dollárról kiállított csekket Markku Jalkanen professzor, a finn gyógyszerkutató társaság elnöke adta át tegnap a szegedi gyógyszerészkaron, dr. Falkay György dékán, dr. Benedek György tudományos rektorhelyettes és a Gyógyszerkémiai Intézetet vezető dr. Fülöp Ferenc jelenlétében. A találkozón részt vett még dr. Bernáth Gábor professzor és dr. Lázár László egyetemi docens, akik munkatársaikkal együtt végzik a közös kutatási programon belül a Gyógyszerkémiai Intézetre bízott feladatokat. A kutatás célja egy új gyulladásgátló szer kifejlesztése. Ez a készítmény a szakemberek reményei szerint olyan krónikus betegségekre is alkalmazható lesz, amelyek kezelésére ma még nincs gyógyszer. Az év végén, vagy a következő esztendő elején lehetőség lesz a készítmény emberi kipróbálására is. A kutatók úgy vélik, nem zárható ki, hogy a szer gyógyító hatással lehet az Alzheimer-kórra, illetve a sclerosis multiplexre is. A Gyógyszerkémiai Intézet vezetője, Fülöp Ferenc elmondta, hogy egy-egy új gyógyszer kifejlesztése körülbelül nyolc évig tart, ezért a gyulladásgátló készítmény piacra dobásáig még több esztendőt várni kell, de - mint fogalmazott - a kutatások nagyon ígéretesek. H*g*düs Szabolcs Nagylaknál egyre ritkábban sápadnak el az autósok Ha lejárt a zöldkártya Jó, ha Makó előtt, a kiszombori átkelőhelyet jelző tábláról jut eszébe a Romániába indulóknak, hogy megnézzék, érvényes-e a zöldkártya. (Fotó: Miskolczi Róbert) Csakis saját magát okolhatja, aki a határon döbben rá arra, hogy lejárt az útlevele. Ezt próbálta tudatosítani néhány héttel ezelőtt, a nyári idegenforgalmi szezon kezdetén a Belügyminisztérium reklámja. Ám nem csak az útlevélre kell figyelnie annak, aki valamelyik szomszédos országba indul pihenni. Lapunk munkatársainak nemrégen egy kiszombori férfi mesélte el, hogy a határról visszafordulva egészen Szegedig kellett mennie, hogy érvényesíttesse lejárt zöldkártyáját, mivel annak a társaságnak, amelynél az autó kötelező biztosítását kötötte, Makón épp nem működött képviselete. S bár azóta ismét nyitva tart az a bizonyos képviselet, úgy véltük, nem árt tudni, meddig kell visszajönnie annak az autósnak, aki a nagylaki átkelőhelyen sápad el, az okmányba pillantva. Az Állami Biztosításfelügyeltnél elmondták, tudomásuk szerint összesen nyolc társaság foglalkozik Magyarországon kötelező biztosítással, közöttük a piacvezető a Hungária, a maga ötvenszázalékos részesedésével, a Generáli-Providenciánál az autósok húsz százaléka kötött ilyen biztosítást, a többiek hat-nyolc százalékos, illetve ennél kisebb részesedéssel bírnak. A Hungária Biztosító makói irodájában munkaidőben állítják ki a zöldkártyát ügyfeleiknek, ám annak sem kell nagyon aggódnia, aki későn érkezik, mert a biztosító egyik munkatársa emiatt munkaidőn túl is kinyitja az üzletet. A Generali-Providenciának is van irodája Makón, s van az ÁBAegonnak is. A zöldkártyát mindkét helyen el tudják intézni az autósok. Az OTPGarancia Biztosítónak pedig Makó mellett Nagylakon is van képviselője. A többi társaság legközelebb Szegeden tart fönn irodát. Az Orosházi Határőr Igazgatóság nagylaki határforgalmi kirendeltségének munkatársa érdeklődésünkre azt válaszolta, mostanában egyre ritkábban fordul elő a zöldkártyával ilyen malőr. Az okmányt mindenesetre a magyar határőrök is meg szokták nézni, s ha gond van, ők javasolják, forduljon vissza az autós. Hiszen sokkal kellemetlenebb, ha a román kollégák tanácsolják ugyanezt néhány perccel később, immár a két határvonal között. B. A.