Délmagyarország, 2001. június (91. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-20 / 142. szám

SZERDA, 2001. JÚNIUS 20. TISZA-PARTY 3 Tanyagazdákat képeznek Nagyfán Farmer lehet az elítéltből Ha nagyon hivatalosan akarunk fogalmazni, így is írhatjuk: „Integrált tanyagaz­da összehangolt képzési pro­jekt - halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma fiatalok társadalmi beillesz­kedésnek támogatása". Hét­köznapi nyelvünkre lefordít­va pedig mindez így hang­zik: mezőgazdasági ismere­teket oktatnak immár Sze­ged határában, a nagyfai büntetés-végrehajtási inté­zetben. - Börtönünk körzetében kiválóan megművelhető föl­dek terülnek el, az állattar­tásnak is nagy hagyományai vannak. Ezért döntöttünk úgy, hogy pályázatot nyúj­tunk be Phare-támogatásra, amelyből megkezdhetnénk a náluk élő fogvatartottak egy részének képzését - be­szélt az országosan is egye­dülálló kezdeményezésről tegnap Csépai József bv. ez­redes, a nagyfai börtön pa­rancsnoka. A foglalkoztatá­si programot megnyitó ün­nepséget követően megtud­tuk azt is: egyelőre 60 elítélt sajátíthatja el a mezőgazda­ság tudomány alapismerete­it. Nem nagyüzemi gazdálko­dásra okítják őket, hanem azt tanítják meg az elsősorban roma származású fiatal férfi­akkal, miként kell megszer­vezni, irányítani egy magán­gazdaságot. De természete­sen a 14 hónapos tanfolyam elvégzése után mások birto­kán is tudnak munkát vállal­Börtönparancsnok a karámnál. Csépai József ezredes is nagy sikernek értékeli, hogy tanyagazdákat képeznek Nagyfán. (Fotó: Karnok Csaba) ni azok, akik sikeres vizsgát tesznek a kurzus végén. A tanagyagban szerepel szántóföld művelése, fóliás gazdálkodás, gyümölcster­mesztés, s elleshetik a fogva­tartottak a pulyka-, a sertés­és a juhtenyésztés, a lóápolás fortélyait. A képzéshez szük­séges pénzre egyébként a Bé­késcsabai Regionális Munka­erőfejlesztő és Képző Köz­pont és a nagyfai bv. intézet nyújtotta be pályázatát, az el­nyert összeg pedig nem keve­sebb, mint 112 ezer euro. - Rendkívül nagy jelentő­ségű a Nagyfán induló prog­ram. Az elítéltek ugyanis érté­ket termelnek, hasznosítható ismeretekhez jutnak, szabadu­lásuk után nagyobb esélyük lesz beilleszkedni a társada­lomba - minősítette a kezde­ményezést Csóti András dan­dártábornok, a büntetés-végre­hajtás országos parancsnoká­nak helyettese, aki tegnap részt vett a börtönbéli „tanévnyi­tón". Itt egyébként elhangzott az is: az oktatási programban résztvevők nagyon remélik: a szabaduló tanyagazdászok minden segítséget, (például parlagon lévő földeket, mun­kahelyet) megkapnak az ön­kormányzatoktól és a vállalko­zóktól ahhoz, hogy bizonyít­hassák tudásukat. B. Z. Országimázs Kutya legyek, ha értem! Mármint a cé­cót, ami a biztosok körül keveredett a tegnapi választás előtt. Föl tudom persze fogni, hogy mi történt, de értelmetlennek találom. A végeredmény pedig szomorú. Gönczöl Katalin az emberi jogok or­szággyűlési biztosa, Majtényi László adat­védelmi biztos és Kaltenbach Jenő a nem­zeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa (és ko­rábban Gönczöl helyettese, a jelenlegi legfőbb ügyész Polt Péter) közmegbecsülésnek örvendett. Elsősorban azért, mert munkájukkal bebizonyították az állampolgároknak, hogy az új jogintézmény valóban értük van. Hogy az om­budsmanok az őjogaikat-érdekeiket védik. A gyengéket, a kiszolgáltatottakat - a mindenkori erő és hatalom vissza­éléseitől. Az állampolgár érteni véli ugyan, hogy az új demokrá­cia új jogintézménye alkalmanként kellemetlen lehet az ak­tuális hatalom számára. De olyannak tudja a demokrati­kus pártokat, amelyek hatalomra kerülve képesek lenyel­ni esetenként a békát, s folyvást jó képet vágva, legalább annak a látszatára adnak, hogy tiszteletben tartják a biz­tosok ténykedését és személyét. Nos, az ombudsmanválasz­tás előtti politikai hajcihő nem vetett jó fényt az amúgy is megtépázott tekintélyű pártokra. Először azt nem lehetett érteni, miért kell lecserélni az egyébként elismerten jó munkát végzett biztosokat, ha megengedi a törvény az újraválasztásukat. Aztán furcsáll­hattuk, miért jelöl a kormánykoalíció olyanokat, akiknek a jelölését nem engedi meg a törvény - volt alkotmánybí­rót,fegyveres testület tagját... Legvégül a legjobban azt fur­csállhattuk, hogy az ombudsmanjelölteket nemhogy ne­künk, állampolgároknak, hanem a megválasztásukra (két­harmados szavazással) jogosult pártoknak sem állt mód­jukban megismerni. De: aki nem szavazza meg a köztár­sasági elnök jelöltjeit, részint az elnöki tekintélyt teszi koc­kára, másrészt magának a jogintézménynek a létét. Ám ha komolyan veszi az intézményt, nem szavazhat olyan jelölt­re, akinek nincs meggyőződve az alkalmasságáról. Rendes csapda. Úgy néz ki, a pártok egymásnak állították. De az állampolgárokat lökdösték bele. Nekünk nem lett adatvédelmi biztosunk. Algyői rendőrök segítségével lopták a gazolint Megcsapolták az olajvezetéket A bűncselekmény három évvel ezelőtt történt, a tár­gyalás viszont most kezdődött el a szegedi városi bíró­ságon. A kilenc vádlott számláján lopás, vesztegetés és orgazdaság szerepel. A történetnek szereplője három rendőr is, aki figyelőként segítkezett a bűncselekmény elkövetésében. Az algyői Cz. Lajos, Cz. Attila, L. Zoltán és a sze­gedi M. László 1998 májusában gazolin szállításához, tárolásához, vezetékrendszer kiépítéséhez szükséges eszközöket vásárolt. Vettek raklapot, tömlőket, szi­vattyút, teherautót. Amikor a technika már készen állt, hozzá láttak a terv megvalósításához. A négy férfi úgynevezett papucsos módszerrel megfúrta és megcsapolta Algyő határában a község és Szánk között húzódó, gazolint szállító táv­vezetéket. Gyeptéglával álcázták a leágaztatást, nehogy szemet szúrjon a frissen nyitott „üzem". A leszívott anyagot tárolni is kellett valahol, így került a képbe P. László, akinek sándorfalvi tanyáját nézték ki a gazolin tárolásának helyéül. Az ugyancsak algyői férfi maga is közreműködött az anyag lefejtésében - derült ki az ügyészség vádiratából. A társasága két algyői rendőrt, körzeti megbízottat is bevonta az akciókba. K. Péter és K. Kálmán figyelőként segítette a gazolinlopást. Alkalmanként 25-30 ezer fo­rint ütötte a zsaruk markát. Ok bevonták a játékba Sz. Orsolya próbaidős rendőrt is, aki összesen 15 ezer fo­rintért lett részese a sajátos fejtésnek. Az ügyészség adatai szerint összesen 28 alkalommal csapolták meg a vezetéket, mintegy 8 millió 300 ezer forint értékű gazolint loptak el a Móltól. Az ügy kilen­ced rendű vádlottja az orgoványi G. Zoltán, aki az ér­tékesítésre szánt gazolint próbálta elfuvarozni a sándor­falvi tanyáról. A tárgyalás megkezdődött, ám ítélet csak ősszel vár­ható. V. Fekete Sándor Pedagógusokat jutalmaztak Munkatársunktól A rendőrség munkájához nyújtott segítség elismerésé­ül jutalmazott pedagógusokat Lukács János, a Csongrád Me­gyei Rendőr-főkapitányság ve­zetője. Ocsovszkiné Joó Ju­dit, a makói Juhász Gyula Szakközépiskola, és Fehér Jó­zsef a csongrádi Batsányi Já­nos Gimnázium és Szalai Pé­ter a szegedi Csonka János Szakközépiskola tanára az is­kolájában működő közbizton­sági fakultációs osztály osz­tályfőnökeként végzett ki­emelkedő munkát. Eladott praxis Munkatársunktól Értékesítette orvosi praxis­jogát Dézsi Csaba mórahalmi háziorvos, aki harmincöt éven át gyógyított a homokháti te­lepülésen. A doktor - akit munkásságáért 1999-ben ki­tüntetett a kisváros vezetése ­egészségi állapotának meg­romlásával indokolta dönté­sét, s egyben nyugdíjazását is kérte. A helyi önkormányzat hozzájárult a változáshoz. A távozó háziorvos betegeit a továbbiakban dr. Vági Richárd látja el. Az új orvos nem isme­retlen a mórahalmiak előtt, hi­szen dr. Vági Richárd két éve rendszeresen, s közmegelége­désre teljesít központi ügyele­ti szolgálatot. Örüljünk a mínusz négyszáznak Fogyó lélekszám Munkatársunktól Az idei év első három hónapjában Csongrád me­gyében 989 csecsemő szü­letett és 1391 lakos halt meg. Bármilyen hihetetlen, a helyzet így is javuló, hi­szen az előző év azonos időszakához képest a szüle­tések száma két százalékkal emelkedett, a halálozásoké pedig húsz százalékkal csökkent. E kedvező válto­zás ellenére folytatódott a megye népességének csök­kenése, hiszen a születések és a halálozások különbsé­ge négyszázzal tovább akasztotta a lélekszámot. Ám ez a fogyás csupán fele akkora, mint az elmúlt esz­tendő első negyedévében. A természetes fogyás 3,9 ezrelékes értéke - ami a születési ráta 9,5 és a halá­lozási ráta 13,4 ezrelékes egyenlegéből adódik - to­vábbra is meghaladja az or­szágos 3,4 ezrelékes átla­got. Száztizenhétezer ember kapcsolatáról tanácskoztak Makón Hagymatermesztés - a Maroson tél? A makói és a nagy­szentmiklósi kistérség közös terveinek igenis földre ér a lába - hang­zott el Makón a határ menti partnerségi bizott­ság ülésén. A trianoni ha­tárhúzás előtt a Maros két oldalán lévő települé­sek lakói szoros gazda­sági kapcsolatban álltak egymással. Ilyen kapcso­latok most is köttetnek. A tegnapi ülésen szakmai bizottságokat választot­tak; ezek román és ma­gyar tagjai a tervek sze­rint gyakran fognak ta­lálkozni. Az a cél, hogy mire Ro­mánia is uniós tagország lesz, visszaálljon az a termé­szetes állapot ezen a vidéken, ami a Maros két oldalán lévő települések kapcsolatát jelle­mezte a múlt század elején ­hangzott el a határ menti partnerségi bizottság ülésén, a makói Hagymaházban. Makó kistérségében tizen­hét településen ötvenkétezer ember él, míg a román olda­lon Nagyszentmiklóssal együtt hét településen hatva­nötezren laknak. A trianoni határhúzás előtt ez a terület gazdaságilag összetartozott. Erre az elmúlt évszázad vé­gén csupán a Maros két egy­kori hídjának pillérei emlé­keztettek Magyarcsanádnál. A múlt század elején a nagy­szentmiklósi asszonyok a makói piacra jártak, s jó né­hány makói gazdának volt földje a Maros túlsó oldalán. A határ menti együttműkö­dés nyomán az önkormány­zatok kezdeményezték az új­bóli kapcsolatfelvételt, ami nehézkes folyamat, mégis vannak eredményei. A Du­na-Körös-Maros-Tisza eu­rorégiós együttműködésen belül Csongrád és Temes megye is barátkozik. Makó és Nagyszentmiklós kistérsé­gének önkormányzati veze­tői pedig a makói Európa-na­pon aláírtak egy együttmű­ködési megállapodást, mely arról szólt, az önkormányza­tok segítik a gazdasági kap­csolatok fejlesztését. Ezután jött létre a határ menti part­nerségi bizottság, három-há­rom román, illetve magyar önkormányzati vezetővel, s három-három cégképviselő­vel innen is, onnan is. E bi­zottság a mostani pénteki ülésen szakmai munkacso­portokat választott; ezek ma­gyar és román tagokból áll­nak, s gyakrabban fognak ülést tartani. Valójában ezek­ben a csoportokban találkoz­nak a hasonló területen dol­gozó magyar és román cé­gek, vállalkozások vezetői. - Ennek az együttműkö­désnek igenis van értelme és már eredménye is - mondta a bizottság ügyvezető elnöke, Búzás Péter makói polgár­mester. - Hiszen például be­kerül az egyik csoportba egy fiatal makói agrármérnök is, akinek családi vállalkozása már együtt dolgozik egy ro­mán partnerrel, s román-ma­gyar vegyes vállalat alapítá­sán gondolkodnak. Szóba ke­rült az is, hogyan lehetne az ottani, hagymatermesztésre nem használt, így kevésbé fertőzött földeken növényt termeltetni. B. A. Megyei rendezvénysorozat, kiadványokkal Idén is lesz Hunniális Az államalapítás évfordulójára min­den eddiginél változatosabb és nagy je­lentőségű programokkal készül Csong­rád megye. Az idei ópusztaszeri Hunniá­lis rendezvényének keretében június 30­án avatják majd fel a nemzeti történeti emlékparkban a millenniumi szoborpar­kot. Ezen a napon rendezik meg a me­gyék III. országos gyűlését és a 19 me­gye kulturális műsorai színesítik az ün­nepet. Még 1996-ban döntött úgy a megyék II. or­szágos gyűlése, hogy a millenniumi évforduló kapcsán Opusztaszeren újból találkozik a 19 megye delegációja. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark kezdeményezésére pedig valamennyi megye vállalta, hogy egy-egy je­lentős magyar történelmi személyiség emlékére szobrot állít az emlékparkban. Az együvétarto­zás ezen megnyilvánulását tükröző szoborpar­kot Mádl Ferenc köztársasági elnök avatja fel. A megyék országos gyűlésén pedig „Megyék a III. évezred küszöbén" címmel Stumf István miniszter és Endre Sánclor, a Magyar Önkor­mányzatok Országos Szövetségének elnöke tart előadást. A parkba látogatók szórakoztatá­sáról látványos rendezvényekkel gondoskod­nak, tudtuk meg tegnap, a megyeházán tartott sajtótájékoztatón. A megyei önkormányzat emellett új idegenforgalmi kiadvánnyal is elő akarta segíteni a térség turistaforgalmának fel­lendítését. A „Csongrád megye, ahol a nap is otthon van" című, igényes és tartalmas kiad­vány magyar, német és angol nyelven hívja fel a figyelmet a megye látnivalóira. A júniusi ren­dezvények sorából nem maradhat ki a III. köz­művelődési nyári egyetem programja sem. A június 26. és 28-a között Szegeden megrende­zendő találkozón nem csak szakmai kérdések kerülnek terítékre. Szó lesz többek között a közművelődés és az idegenforgalom, valamint a turizmus kapcsolatáról is. N. R. J. Harmadszor kísérelt meg öngyilkosságot Szegedi áldozat Munkatársunktól Korábban már kétszer kísé­relt meg öngyilkosságot az a szegedi férfi, aki hétfőn, dél­után háromnegyed ötkor Sze­ged és Szatymaz között, a zsombói elágazásnál a vonat elé vetette magát - tájékoztat­ta lapunkat a Csongrád Me­gyei Rendőr-főkapitányság. Az öngyilkos a bokrok között várta a közeledő gyorsvonatot. Eléugrott, és a helyszínen az életét veszítette. A 45 éves fér­fi eltűnését tegnap jelentette be hozzátartozója a rendőrsé­gen, majd a személyleírás és a fényképek alapján felismerte rokonát.

Next

/
Thumbnails
Contents