Délmagyarország, 2001. június (91. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-02 / 128. szám

II. STEFÁNIA SZOMBAT, 2001. JÚNIUS 2. Életműdíj Angyal Máriának Örökké hálás maradok" ## Angyal Mária a múlt szombati Dömötör-gálán. (Fotó: Karnok Csaba) Ebben az esztendőben Angyal Mária kapta meg az életműért járó Dömötör-díjat. A közönség és a kollégái körében is népszerű rendező annak idején angol szakos bölcsészdiplomával a zsebében jelentkezett a színművészeti főiskolára, ahol 1961-ben szerzett rendezői és dramaturgi oklevelet. „A Nemzeti Színház akkori igazgatójának, Marton Endrének az osztályába jártam, de tanított bennünket Nádasdy Kálmán, Gáti József, Gyárfás Miklós és a legendás Hegedűs Géza bácsi is." Pályáját a Győri Kisfaludy Színházban kezdte. „A Nyugatról hazajött Bozóky Istvánt akkor nevezték ki főrendezőnek, aki első feladatként a Koldusoperát osztotta rám, amiben ő játszotta a főszerepet. 1964-ben egy nyári napon váratlanul táviratot kaptam Bozókytól: jön értem, és lemegyünk Szegedre körülnézni, mert főrendezői állást kínáltak neki. Miután szétnéztünk a színházban és átmulattuk az éjszakát a Hungária bárjában, Bozóky megkérdezte: Kell nekünk Szeged? Győrben egy ócska, régi moziban játszottunk, itt viszont egy csodálatos színház várt ránk, amibe rögtön beleszerettem. Persze, hogy ezt választottuk! A szegediek, Kátay Bandi, Kovács Jancsi és a többiek eleinte Győri ETOnak csúfoltak bennünket, mert Bozókyékkal, Sándor Jancsival és a többiekkel együtt épp tizenegyen jöttünk a Tisza partjára. Én kaptam meg a nyitóelőadást: az Egy szerelem három éjszakáját, amivel nagy sikert arattunk." Színházi munkáit látva, Angyal Máriát Vaszy Viktor kérte fel élete első operarendezésére: Vántus István A három vándor című darabját ősbemutatóként vitte színre. „Amikor megszeppenve azt mondtam Vaszynak, hogy én nem tudok operát rendezni, azt felelte: sebaj, Vántus sem tud még operát írni." Angyal Mária ezután sorra kapta a szebbnél-szebb operai feladatokat. Ma is sokan emlékeznek az általa színre vitt Parasztbecsületre, Bajazzókra, a Faustra, a modern Lammermoori Luciára és a nagyszerű Rózsalovagra. 1973-ban a Kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött, majd 1978-ban visszatért a Szegedi Nemzeti Színházhoz, hogy újabb operai sikerszériát csináljon. Megrendezte a Pillangókisasszonyt, a Toscát, a Manón Lescaut-t, a Bánk bánt, a Cosi fan tutte-t, a Don Pasquale-t és az Aidát. Több produkcióját három-négy alkalommal is felújította a színház. A kilencvenes években Csajkovszkij Anyeginjével és a nevezetes musicallel, a Kabaréval nyerte el a közönség és a kollégái elismerését. Ebben az évadban egyik legjobb előadását, a Lammermoori Luciát újította fel. A színészek, énekesek, karmesterek nagyon szeretnek vele dolgozni. Az ő előadásaiban nincs jellegtelen színpadkép, mint ahogy csúnya ruhákat sem tűr a színpadon. Míg a prózában a legszélsőségesebb elképzeléseket is megvalósíthatónak tartja, azt vallja, hogy az operában a zene határt szab a rendező szabadságának. „Imádom Szegedet! Számomra Európa egyik legszebb városa. Mindig jó viszonyban voltam a nagyszerű szegedi közönséggel, a társulat tagjait pedig barátaimnak tekintettem. Nemet mondtam, amikor Budapestre hívtak, pedig a családom ott élt, és könnyebb lett volna az életem. Itt viszont nagyszerű lehetőségeket kaptam, mindent rendezhettem, és szép sikereim voltak. Örökké hálás maradok ezért a városnak, a színidirektoroknak, a társulatnak és a publikumnak." Hallási Zsolt A Hyppolit Terkája emlékezik ,,Köszönöm, hogy imádott..." Ugye ismerős ez az örökzöld filmsláger? Jubilál a Hyppolit: éppen hetven esztendeje, 1931-ben mulatták be a pesti mozikban ezt az azóta is többször felújított nagyszerű filmet. Nemrég új feldolgozásban, kissé modernizálva került filmvászonra a lakáj története. Ám bármennyire is sikeres volt az új bemutató, a vélemény egyöntetű: a régi Hyppolit trónját nem ingatta meg. Az volt az igazi, Csortossal, Kabossal, Jávorral. A hajdani ti lm színészei majdnem valamennyien eltávoztak már közülünk, csupán a női főszereplő van még velünk: a híres slágert éneklő, Terkát alakító Fenyvessy Éva. Vagy ahogy a szakmabeliek nevezik: Fincike. Az egykori szépséges, aranyszőke hajú, bűbájos színésznő hamarosan kilencvenedik születésnapját ünnepli. Az aprócska néniről senki sem gondolná, hogy valamikor nem tudott úgy végigmeni az utcán, hogy össze ne súgjanak mögötte az emberek, hogy ne ostromolják az autogramvadászok. A Hyppoliton kívül a „Barátságos arcot kérek", a „Családi pótlék" és az „Erzsébet királynő" című filmeknek is a főszereplője volt. Turay Ida tanácsára jelentkezett színésznőnek és végezte el Rákosi Szidi színiiskoláját. Bársony Rózsival, Komlós Jucival, Feleki Kamillal, Ajtay Andorral járt egy osztályba. Játszott többek között Debrecenben, a Fővárosi Operettben, Erdélyi Mihály ligeti teátrumában, a Belvárosi Színházban, a Moulin Rouge-ban. 1929-ben megtudta, hogy a Hunnia Filmgyár próbafelvételt hirdet egy új filmhez. Több kitűnő színésznő közül Fenyvessy Évát választották ki a Hyppolit női főszerepére. A Fórum moziban (ma Puskin) ült össze a zsűri, hogy kiválassza Jávor Pál partnernőjét. „Alig tudtam visszafojtani az örömkiáltásomat, amikor többen is kijelentették, hogy erre a szerepre én vagyok a legalkalmasabb." A film történetéhez tartozik, hogy német megrendelésre készült, ott azonban óriásit bukott. Nem véletlenül, hiszen a pesti humorra épült, csak a magyar közönség értette igazán. Hyppolit Terkája 1940-ben filmezett utoljára. Színpadi színésznőként folytatta. Legszívesebben az Operettszínház-beli éveire emlékszik vissza. „Nagyszerű partnerekkel játszhattam, Honthy Hannával, Feleki Kamillal, a két Latabárral." 1974-ben akarata ellenére nyugdíjba küldték. Jobb híján egy vállalatnál helyezkedett el, nyolcvanéves koráig adminisztrátorként dolgozott. Az újabban bemutatott Hyppolitot nem nézte meg. „Minden elismerésem a mai fiatal színészeké, de számomra a mi Hyppolitunk volt az igazi." K. Gy. TOSHIBA & SYLVANIA Nóvák István főépítész albuma A testvérmúzsák vonzásában Nóvák István szegedi főépítész pályafutásának 40 éves jubileumára Térérzések, életterek címmel reprezentatív, színes album jelent meg nemrégiben a Bába és Társai Könyvkiadó gondozásában. „Építészete a kapcsolódási pontok keresésének művészete, ezzel együtt a komplexitásról szól. Ahogyan a vele együtt alkotó társakat, azok gondolatait, műveit tiszteli és beépíti terveibe, úgy a táj, a szomszédos épületek és a városkép felé is alázattal fordul" - jellemzi Nóvák István munkásságát szubjektív hangú bevezető tanulmányában Pacsika Emília újságíró, textilművész, aki Szögi Lackó remek fotóinak segítségével jó érzékkel szemezgetve mutatja be a kiváló építész jellegzetes épületeit: aulás iskoláit, postapalotáit, középületeit, lakóházait, átszellemültségről árulkodó, csodaszép ajnácskői templomát. Testvérmúzsák című tanulmányában a társművészetek jelenlétét elemzi Novak István munkásságában Tóth Attila művészeti író: „A mérték az ember... Nóvák István szellemi, építészi hitvallása szemlátomást kötődik Leonardo emblematikus emberfigurájához, melyet nem véletlenül helyezett el a kilencvenes évek elején építészirodájának Tímár utcai homlokzatán. Az embléma jelképi értelmét azóta tovább bővítette az idő, ma már úgy is értelmezhetjük, mint Nóvák emberi-építészi etikusságára, építészetének képzőművészeti, kollegiális beágyazottságára jellemző motívumot." „Boldog álmaimban ma már Szeged fölött repülök, látom a csodálatos várost, élőket és holtakat, kik részesei voltak életemnek" - írja a főépítész, aki szentesi gyermekkoráról, egyetemi éveiről, pályafutásáról és családjáról tesz őszinte vallomást a kötet harmadik fejezetében. Nagy erénye a tartalmas albumnak, hogy jeles kortársak, kollégák, alkotótársak és barátok is megszólalnak benne. Érdemes idézni néhány jellemző erejű gondolatot. „Az elmúlt néhány év jó irányú változásai máris látványosan tanúsítják: van főépítésze a városnak. Olyan, aki nyugodt lelkiösmerettel idézheti Pálfy Budinszky Endre egykori városi főmérnök emlékét." (Borvendég Béla építész) TERERZESEK, ÉLETTEREK * 11 NOVAK ISTVÁN ÉPÍTÉSZETI MUNKÁSSÁGA „Olyan táj, olyan országrész építésére, fejlesztésére, gondozására tette fel egész életét - a DÉL-ALFÖLDRE -, amely tipikusan és tragikusan magyar és tipikusantragikusan szegény is, amely messze esik a „nagy országos lendületű utaktól", a történések sűrűsödésétől, a pénz áramlásától és indukcióitól. Neve mégis ismert lett fiatalon, országszerte, s tehetsége, cselekedeteinek minősége által bátran kimozdulhatott volna ezen önmaga vállalta röghözkötöttségből. Nem tette - s de jó, hogy így döntött! Látszólagos perifériás akcióterében közlekedve valójában sohasem futott a partvonalon." (Finta József építész) „Nóvák István életműve gazdag és egységes. Komplex. Ahogy az épített környezetnek összhangban kell lennie a természettel. Aki a vidéki alkotó sorsát választja, jól tudja, hogy a helyi értékrenden túlnövő, jogos ambícióira nem mindig válaszolnak pozitívan, nincs meg olykor-olykor a segítő szándék, a fogadókészség. Kevés ünnep, sok küzdelmes hétköznap. Ennek tükrében még inkább elismerésre méltó Nóvák István munkáinak sora. A modern funkcionális építészet veszélye a túlzott célszerűség és az érezhető ideiglenesség. István elkerülte ezt a csapdát, mert .jóban van" a természettel, társművészetekkel. Meg a művészekkel." (Kliegl Sándor szobrászművész) „Pista azon kevés építészek közé tartozik, akik számára a képzőművészet adekvát része az építészetnek. Ő az, aki a lehető legtermészetesebb módon vonja be a képzőművészeket az alkotás folyamatába, de nem akar helyettük szobrot készíteni vagy képet festeni, viszont biztos ítélőképességgel javasolja vagy fogadja el a legjobb megoldást." (Lapis András szobrászművész) „Pista olyan rajzait láttam, amelyek víziók voltak. Sok ezer fekete vonal, térhálós pókfonál a fehér papír terét beszőtte, dimenzionálta, mozgásban volt az egész. Láttam: milyen fegyelmezetten, mégis hallatlan gyorsasággal szerkeszt. Láthattam az évek során: micsoda izzó szenvedéllyel alkotja újra a magyar építészetet, láthattam mosolyogva álmodni." (Pataki Ferenc festőművész) „Azok közé az építészek közé tartozik, akik egy életpályát áldoztak arra, hogy Trianon után „Budapest-vízfejű" országgá változott hazában Kaposvárott, Zalaegerszegen, Nyíregyházán, Szegeden és másutt is legyen építészeti minőség és ember számára elfogadható építészeti közélet. Nemcsak a Szeged környéki világban, nemcsak Pusztaszeren hagyta ott európai emberként megalkotott műveit, hanem világossá tette mindenki számára azt, hogy ahol élünk, ott a világ közepe, ott érdemes élni." (Makovecz Imre építész) H. Zs. CHRYSLER NEON 2,0 PREMIER EDITION - 4 944 000 Itt a lehetőség, hogy ne csak álmodozzon Amerikáról, de meg is szerezze! Az új Chrysler Neon luxusfelszereltsége és nagy teljesítménye tökéletesen amerikai, sót most ára is rendkívüli! 2,0 literes 132 LE-s motor, automata váltó, légkondicionáló, blokkolásgátló elektronikus fékeróelosztóval, kipörgésgátló, valódi bórkárpitozású ülőfelületek. Ezt már csak a 3 évre vagy 60 000 km-re érvényes garancia tudja tökéletesebbé tenni! A Chrysler Neon 2,0 Premier Edition akciós gépkocsik 2000-es modellévüek. korlátozott számban kaphatóak Az akció részleteiről érdeklődjön az Ön Chrysler márkakeres-kedójétől A változtatás jogát fenntartjuk! Chrysler Jeep Wéhli, Szeged, Textilgyári út 3. Tel.: 62/458-763