Délmagyarország, 2001. június (91. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-18 / 140. szám

Gyászol a rali Munkatársunktól Ismét gyászol a magyar ra­li. Dr. Tandari János után egy újabb legendás versenyzőt veszített el a sportág: hosszan tartó, súlyos betegség után, 44 éves korában elhunyt Ran­ga László. A hatszoros abszo­lút bajnoki címet szerző piló­ta a pécsi Büki Ernő navigá­torral aratott sikereket itthon és külföldön egyaránt. Mindig precízen, a legki­sebb erőfeszítés nélkül, könnyedén vezetett - a szé­dítő sebesség dacára. Negy­venéves koráig száguldott a pályákon, tudását, tehetségét a legnagyobb vetélytársak is elismerték. Négy esztendővel ezelőtt azonban annyira el­uralkodott rajta a gyilkos kór, hogy elveszítette az egyik lá­bát. Emiatt végleg megvált attól, amit szinte mindennél jobban szeretett - az autótól, a versenyzéstől, az autóver­senyzéstől. De továbbra is küzdött - egy másik pályán amíg bírta, bár való­színűleg sejtette, nem győz­het... Karsai László ezüstje TEKE Munkatársunktól Az egykor Szegeden is játszott Jerkovics emlékére a jugoszláviai Zomboron meghívásos nemzetközi te­ketornát rendeztek. Az ese­ményen a házigazdák mel­lett olyan magyar, szlovén, horvát és macedón sporto­lók vettek részt, akikkel Jerkovics korábban egy klubban szerepelt. A Funk típusú pályán hatvanan indultak, amely­ből a döntőbe a négy ki­emelt mellé tizenhatan ju­tottak be. A Snowfox Sze­ged együtteséből Fehér László 1049 fával az első, Karsai László 1008 fával a második, Fekete László 976 fával a hetedik, Bódi Tibor pedig 972 fával a nyolca­dik helyen került a húsz kö­zé. A fináléban közel sem teljesítettek ilyen jól a Ti­sza-partiak, a legjobban Fe­kete gurított, és végül 988 fával a negyedik lett. Kar­sai (969) a nyolcadik, Fehér (902) pedig a 18. helyen zárta a döntőt. Az összetettben a szege­diek az élcsoportban végez­tek. A Snowfox tekéseinek eredményei: ...2. Karsai 1977, ...4. Fekete 1964, ...6. Fehér 1951 fával. Kaszás Zoltán edző az évzáró viadal után így érté­kelt: - Nagyszerű pályán versenyeztünk, éppen ezért az Európa-kupa előtti fel­készülés alatt többször is átruccanunk majd Zombor­ra. A jugoszláv szervezők mindent elkövetnek, hogy a rendezvény 2002-től a kon­tinens legnagyobb, pénzdí­jas, meghívásos eseménye legyen. A fiúk idei szereplése alapján jövőre természete­sen mi is részt veszünk a Jerkovics-emléktornán. ÖKÖLVÍVÁS Hallerók vk-sikere! Munkatársunktól Óriási sikert aratott a sevil­lai világkupán a Haller Ákos, Pető Tibor (Démász-Szeged VE, Vác) könnyűsúlyú két­párevezős egység: a sportág históriájában először győzött! Nem meglepő, hogy ez a duó aratta a történelmi diadalt, hi­szen már tavaly közel jártak az elsőség megszerzéséhez, de akkor még nem sikerült. Az idei első vk-versenyen anyagi okok miatt nem indul­tak, azt ugyanis a tengerentúli Princetownban rendezték. A spanyol város azonban köze­lebb volt, s a regattán már a nyitónaptól kezdve rendkívül kedvezően alakultak Hailerék számára az események. Az elődöntőt megnyerve, egyenes ágon jutott a közép­döntőbe a szegedi-váci páros, s ezt a „szokásukat" megtart­va, innen is az első helyről kerültek be a fináléba. A döntőben a táv feléig a Vol­kert, Roehnert német egység vezetett, a mienk ott eveztek szorosan a nyomukban. 1500 méternél már az olaszok, Rai- • neri és Sartori álltak az élre, de az utolsó métereken Haller és Pető óriási hajrát nyitott, s ennek eredményeképpen több mint 3 másodperccel győzött. A diadalmas duó bizakodva várhatja a további vk-futamo­kat (Bécs, München) és az au­gusztusi, luzerni vb-t is. Eredmény. Könnyűsúlyú kétpárevezős, 1. futam: 1. Volkert, Roehnert (Németor­szág) 6:14.16, 2. Raineri, Sar­tori (Olaszország) 6:17.38, 3. Martinez, Hernandez (Kuba) 6:20.02; 2. futam: 1. Haller Ákos, Pető Tibor (Magyaror­szág) 6:15.62, 2. Vonarburg, Stofer (Svájc) 6:19.42, 3. Gardner, Lawson (Nagy-Bri­tannia) 6:21.51. A-döntő, az 1-6. helyért: 1. Haller, Pető 6:31.33, 2. Raineri, Sartori 6:34.63, 3. Martinez, Hernan­dez 6:39.44, 4. Vonarburg, Stofer 6:42.69, 5. Gardner, Lawson 6:44.02, 6. Volkert, Roehnert 6:44.03. Vereségek Zágrábban RÖPLABDA Munkatársunktól Az esélyes csapatok vere­ségével kezdődött Zágrábban az a négyes torna, amelyen a magyar férfi röplabda-válo­gatott is szerepel. A mieink az A osztályba frissen felju­tott románoktól, a szintén Európa-bajnoki döntős szlo­vénok pedig a házigazda hor­vát válogatottól kaptak ki. Pedig az első szettet még magabiztosan nyerték Nyári Sándor szövetségi kapitány tanítványai, a másodikban és a harmadikban kialakult adok-kapokból azonban a ro­mánok jöttek ki jobban. A negyedik játékrészben a ruti­nos és okosan röplabdázó magyar válogatott még egyenlített, de az ötödik szettben a jól sáncoló ellenfél javára dőlt el a mérkőzés. A szegedi Mészáros Péter cse­reként kapott játéklehetősé­get. Románia-Magyarország 3:2 (-20, 21,18, -21,11) Zágráb, 200 néző. Vezette: Minovics (horvát), Koncnik (szlovén). Magyarország: Koch, MÉSZÁROS D., Gelencsér, PAMPUCH, KÁNTOR, To­manóczy. Csere: Bugyi (libe­ró), Mészáros P. Szövetségi kapitány: Nyári Sándor. Edző: Demeter György. A másik n^érkőzésen: Szlovénia-Magyarország 3:1 (17,-23, 20, 14). A két vereséggel a ma­gyar válogatott a negyedik, utolsó helyen végzett. VÍZILABDA j ÉS A DÉLVILÁG SPORTMELLÉKLETE MBBODK ••• M JA n I JA Feltörhetetlen Kemény-dió Kokó: elmaradt a címvédés A 25. vízilabda Euró­pa-bajnokságnak a Margitsziget ad otthont, s a közönség nem csak a festői környezetre, de a kedvencek eredmé­nyire sem panaszkod­hat. A férfiak eddig mindhárom meccsüket megnyerték - legutóbb az olaszokat verték meg -, a lányok pedig egy siker után ikszeltek a hollandokkal. Dr. Kemény Dénes szö­vetségi kapitány olimpiai bajnok, kétszeres Európa­bajnok és Világkupa­győztes együttesére a romá­nok 12-5-ös legyőzése után nehezebb feladat várt. A spanyolok nem adták olcsón a bőrüket - erről 3-1-es ve­zetésük, és egy kisebb ököl­párbaj is ékesen árulkodott -, de végül a háromgólos Kásás vezérletével sikerült fordítani és nyerni. A mie­ink többsége vérző arccal szállt ki a medencéből - ez­zel a dekorációval már nyu­godtan beülhettek Kovács „Kokó" István világbajnok ökölvívónk címvédő mér­kőzésére. Sajnos, ott nem ünnepelhettek. Másnap az átalakított olasz gárda nem Kemény Dénes eddig nyerő tanácsokkal látta el tanítványait. (MTI Telefotó/lllyés Tibor) bizonyult rágós falatnak. Bár a vezető gólt az azzurik szerezték, viszont Biros és Fodor révén gyorsan érke­zett a válasz. A második ne­gyedet is az olaszok kezd­ték jobban, de Biros ismét mattolta Attolicót. A harma­dik játékrész magyar vízi­labdashowt hozott: Kiss G., Molnár, Biros, Benedek és Kásás szebbnél szebb, álta­lában hálószaggató gólokat lőttek, 8-3! Ezzel eldőlt a találkozó sorsa (a 10-5-ös végeredményt Benedek állí­totta be), s amint az vár­ható volt, Magyarország „Kemény-diónak" volt a Campagna-legénységnek... A lányok, dr. Faragó Ta­más együttese először a his­pán hölgyekkel találták szemben magukat, s könnyed játékkal 14-4-re győztek. Vasárnap már vér­beli rangadó várt Szremkó­ékra, vagyis a holland válo­gatott. A felek mintha csak abban versengtek volna, hogy ki tud nagyobb gólt lőni. Nyolc-tíz méterről bombáztak sikeresen a játé­kosok, de a pálmát való­színűleg Sipos Edit vitte el, aki nem sokat pepecselt az úszással, majdnem a félpá­lyáról vette be a tulipános kaput. A hajrá kezdetekor már három góllal is vezettek a mieink, de a hollandok re­mekül hajrázva, megmentet­ték az egyik pontot. Stieber még büntetőt is hibázott... Válogatottjaink (a férfiak százszázalékos produkció­val, a nők pedig jobb gólkü­lönbséggel) a csoport éléről várhatják a mai folytatást. A mieink eddigi eredmé­nyei, férfiak: Magyaror­szág-Románia 12-5, -Spa­nyolország 7-5, -Olaszor­szág 10-5; nők: Magyaror­szág-Spanyolország 14—4, -Hollandia 12-12. A mai magyar program, 16.15: Magyarország-Fran­ciaország (női meccs, m2); 20.15: Magyarország-Jugo­szlávia (férfimeccs, ml). I. P. Erre senki sem számí­tott. Kovács István, azaz Kokó, hazánk legnép­szerűbb és legismertebb sportolója Budapesten, a Kisstadionban, a profi világbajnoki címmér­kőzésen kiütéses veresé­get szenvedett az argen­tin Chacóntól. Telt ház és őrjöngő kö­zönség várta a szorítóba szombat éjszaka, féltizen­kettőkor lépő Kovács Istvánt és kihívóját, az argentin Pablo Chacónt. Azonban ne rohanjunk ennyire előre, hi­szen előtte több említésre méltó esemény is történt. Er­dei Zsolt nem okozott csaló­dást a publikumnak, a félne­hézsúlyú „Madár" pontozá­sos győzelmet aratott az uk­rán Alekszandr Gerasenko ellen, így az ötödik profi ökölvívó-mérkőzésén is megőrizte a veretlenségét. Artúr Grigorjan hatalmas csatát vívott az argentin Aldo Rios ellen, azonban ponto­zással az előbbi diadalmas­kodott, ezzel megvédte a könnyűsúlyú világbajnoki (WBO) címét. Jött a nagy meccs. Cha­cón dél-amerikai zenére vo­nult be - hatalmas füttykon­cert közepette míg Kovács István bevonuló indulójának első taktusai után felállva tombolt a nézősereg. A be­mutatást követően hosszú másodperceken keresztül farkasszemet nézett a két ök­löző. Szó szerint ölni tudtak volna, úgy szikrázott a két szempár. Az első menet azt bizonyította, hogy Kokénak sikerült jobban a szemmel Kovács „Kokó" István a padlón... (MTI Telefotó: Koszticsák Szilárd) verés, mert hatalmas lendü­lettel kezdte a mérkőzést. Chacón fejére záporoztak az ütések, az argentin nem iga­zán tudott mit kezdeni az ag­resszívan támadó világbaj­nokkal szemben. A második és a harmadik menet sem hozott nagyobb változást, Kovács táncolt, ez pedig azt jelentette, hogy Chacón nem tudta eltalálni, míg a magyar öklöző jó néhányszor „be­mosott" a dél-amerikainak. Három menet, sima Kokó­vezetés. így lehetett volna összefoglalni az eltelt kilenc percet. A negyedik menetben már történt néhány dolog, amit figyelmeztetésnek is vehetett volna hazánk legna­gyobb kedvence. Chacón egyre többször talált, egyre bátrabbá vált, míg Kovács könnyelműen védekezett. Nagy baj még ekkor nem történt, hiszen ennek elle­nére a menetben Kokó aka­rata érvényesült. Az ötödik eleje is jól alakult, hármas, sőt ötös sorozatok landoltak Chacón fején. Aztán a hajrá­ban bekövetkezett az, amire senki sem számított. A kihí­vó egy hatalmas bal ütéssel padlóra küldte Kovács Ist­vánt. Hirtelen néma csend lett a Kisstadionban. A rá­számolás után, néhány má­sodperc múlva újból a pad­lóra került Kokó, ekkor a menetet befejező dudaszó mentette meg a magyar sportolót. A szünetben Sdu­nek mester hiába próbálta meg „feléleszteni" tanítvá­nyát, ez nem sikerült. Cha­cón, mint egy őrjöngő tigris, úgy vetette magát Kokóra, s a 6. menet 15. másodpercé­ben újból padlóra küldte. A mérkőzésvezető véget vetett a küzdelemnek, technikai K. O.-val nyert Chacón. Hosszú perceken keresztül döbbent nézősereg állt, illetve magá­ba roskadva ült a lelátón. Kovács István nem várt ve­reséget szenvedett, s ezzel elvesztette a pehelysúlyú vi­lágbajnoki címet. Chacón csókolgatta az övet, míg Ko­kó hatalmas lelkierőről tett tanúbizonyságot; a közön­séghez szólt. A kiváló sport­ember csak magát okolta a vereségért és elnézést kért a rajongóitól, hiszen számukra csalódást okozott. Kokó huszonegyedik meccsén először hagyta el vesztesen a szorítót. A druk­kerek a fiaskó ellenére is bíznak benne, reményked­nek, hogy folytatja a pálya­futását és visszaszerzi a vi­lágbajnoki övet. Süli Róbert ••SS-S'fMS

Next

/
Thumbnails
Contents