Délmagyarország, 2001. június (91. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-15 / 138. szám

PÉNTEK, 200E JÜNTÜS 15. * CSALADI KOR 11 6232> Pontyparadicsom Márlélyon Tegnap még szinte néptelen volt a Mártélyi-holtág partja, ma már bízvást tele van horgásszal. Ma, júni­us 15-én oldották föl ugyanis a ponty és a harcsa ti­lalmi idejét, s az itteni horgászok mindenekelőtt e két halfaj specialistái. A csodálatos környezetben lévő Mártélyi-holtágat horgászati szempontból a hódmezővásárhelyi Dobó Fe­renc Horgászegyesület kezeli. Vigyáz is rá a Pikali Sán­dor elnök és Bokor János titkár vezette egyesület, évről évre hallal telepítve a vizet. Az idén tavasszal ponty-, csuka-, süllő-, balinivadékot egyaránt nagy mennyiségben helyeztek ki, s compót is raktak az e hal­faj igényeinek kitűnően megfelelő holtágba. Az ősszel két-háromnyaras nyurgapontyok kerülnek a vízbe. Nemcsak telepítéssel gondoskodnak a halbőségről az itteni horgászok, de gondozzák is a környezetet - lásd a minapi, mártélyi környezetvédelmi nap tapasztala­tait. Mindennek eredményeként Mártély halgazdag víz. Ez annyit jelent, hogy aki délelőtt tízkor megy ki a part­ra, az legföljebb napszúrást kap, de nem fog semmit - aki viszont fölkel hajnali háromkor, átevez a túlpart­ra, lekaróz a bedőlt fáknál, reggel nyolcra teli szákkal evezhet vissza. - Tizenötödikén „szabadul" a tilalom alól a ponty, a harcsa, általában erre mennek a hely­béli horgászok - mondja Répás János halőr, aki napi­, heti-, éves jeggyel is el tudja látni az érvényes hor­gászengedéllyel érkezőt. Hozzáteszi: éjjel szép süllők foghatók halszelettel, csónakból. Aki a sűrűbb kapás híve, jól elszórakozhat a dévérekkel, egyéb keszegek­kel - aki pedig a még sűrűbb kapásé, az a törpehar­csákkal. Egyébként a törpe, ha tüskés úszóit ollóval le­daraboljuk, veszélytelenül tisztítható, s aki evett már törpepaprikást tejföllel, karikára vágott zöldpapriká­val - erről az ételről kizárólag legfelsőbb felsőfokok­ban tud és hajlandó beszélni. F. Cs. A nyár színei a lakásban: narancs, törtfehér Pamutvászon, organzával A lakás nyáron (is) tex­tiliákkal, s azok dekorá­ciójával újítható meg leg­inkább. A textildivatot pe­dig jó ideje a frankfurti bemutatón diktálják. Idén a szakma a puha, termé­szetes szöveteket és a taft­szerű anyagokat favori­zálja, abszolút újdonság­ként organzabetétes füg­gönyöket kínál, s jönnek a fehérek mellé az erősebb szinek is, példá­ul a narancsból vörösbe átmenetesek. Frankfutban a Heimtextil­en ott volt Vízhányóné Kiss Edit, az enteriőrök közismert szegedi szakértője is, aki kész­séggel osztja meg tapasztala­tait olvasóinkkal. A textilki­állítás idénre nem diktált új trendet, uralkodó színt. A be­mutatótérben ugyanúgy teret kaptak a klasszikus textilek kiállításai, mint a mediterrán, a camping, a loft és más stílu­sok jellemző összeállításai. Tovább erősödött a természe­tes anyagok népszerűsége, a puha szövetek a bútorkárpi­tozásból téljesen kiszorították a plüsst. A fiataloknak ajánl­va elsősorban színüket változ­tató, üveges fényű, taft-szerű anyagok jelentek meg, amik­Üditő enteriőr - természetes árnyalatban nek igen jó a tartása. Abszolút újdonságként pedig itt az or­ganza és a voilé keveréke, meg az organzabetétes függönyök széles választéka. Modem la­kásokba első függönynek ge­Levendula Mártélyon nem kell sokáig tanulni a horgászatot. (Fotó: Tésik Attila) Most van a levendula ideje. A jó illatú, szerénykék virág ezekben a napokban nyílik, s többszörösen jól jár vele, aki szed vagy vásárol magának belőle. A kedvelt levendulából elég egy-egy kis csokor, hogy megszárítva, tüllzacskóba köt­ve, s a ruhás szekrénybe téve el­riassza a molylepkéket, illatával közömbösítsen más szagokat. Illóolaja kellemessé teszi a le­vegőt, a levendulás szobában könnyebben megy a relaxáció. Egészségerősítő, nyugtató, fris­sítő hatása közismert. Már a ró­maiak fürdőiben is éltek vele. Dédanyáink a virágot vízben Magyar variációk nadrágtémára: A férfi viseli, a nő vasalja A többszemélyes ha­zai háztartások több mint 60 százalékának van háztartásfője, míg a megkérdezettek 37 szá­zaléka nem tudott meg­nevezi senkit, akit e cim egyértelműen megillet­ne. E tény mögött nem morális lazulás sejthető, egyszerűen annyi tör­tént, hogy gazdasági, társadalmi változások miatt némiképp meg­gyengült a „férfiuralom" intézménye. A századfordulón még nem, ötven évvel később már talán, míg napjainkban magá­tól értetődően fel lehet tenni a kérdést, kit tekintenek a ha­zai családok háztartásfőjük­nek? A Társadalomkutató In­tézet (Tárki) februárban vég­zett országos vizsgálata során a kutatók arra voltak kíván­csiak, létezik-e ma családfői státus, s ha igen, mit takar .pontosan e megnevezés. A megkérdezettek közel két­harmada úgy érzi, családjuk­ban van felelős gazdája a háztartásnak, míg a maradék egyharmad szerint náluk sen­kire nem illik e megnevezés. Ez utóbbi csoport tagjainak nagy része azzal indokolta a családfő hiányát, hogy csa­ládjukban közösen döntenek minden kérdésben, ezért nincs szükség háztartásfőre. A kérdezettek társadalmi-de­mográfíai jellemzői szerint a 25-36 évesek, a legalább érettségivel rendelkezők és az élettársi kapcsolatban élők az átlagosnál magasabb arányban válaszolták: náluk nincs klasszikus értelemben vett háztartásfői státusz. A kutatás rávilágított arra is: a „családfős" otthonok túlnyomó többségében, mint­egy 82 százalékában férfi, míg 18 százalékukban nő töl­ti be a háztartásfő szerepét. hagyományosan tehát az dönt, aki nadrágot viseli. Ezt támasztják alá a „miért ő a családfő?" kérdésre adott vá­laszok is, melyek eredmé­nyét a grafikon jól tükrözi. A férfiak pozícióját a legtöbb esetben azzal indokolták a megkérdezettek, hogy ez egyszerűen így szokás, a má­sodik leggyakoribb indok­ként az szerepelt, hogy a fér­fi keresi a legtöbbet a csa­ládtagok közül, míg harma­dik helyen pedig a nagyobb, komolyabb családi ügyekben A háztartásfői pozíció betöltésének indokai a háztartásfő neme szerint (százalékban) így szokás Ő keresi a legtöbbet Ödönt a nagy dolgokban |T " Ő foglalkozik legtöbbet a háztartás ügyeivel Egyéb Ö kezeli a kasszát É i i i i i 60 Forrás: Tárki Férfi a háztartásfő Nő a háztartásfő ometrikus- vagy indamintás organzákat kínálnak a tervezők és a gyártók. Dekomak pedig organzabetétes pamutvászo­nakat, amikből egy-egy szín kiemelhető az első függöny­ben. A világos tónusok mellett a high-tech lakásokhoz illő, markánsabb, fémes textilek módija is maradt. Nincs uralkodó szín. Erősen tartják magukat a törtfehér ár­nyalatai, modem otthonokban a padlizsán, de jönnek az erősebb színek, például a na­rancsból vörösbe átmenete­sek, az üdébb bordók és arany­sárgák kombinációi, „feledik" viszont a sötétkéket és sötét­zöldet. Divatosak a sárga-bor­dó ötvözetek. A drapériák csa­ládjában különleges újdonsá­gok a vászon alapanyagon vi­rágbetétesek. A függönyöknél elsőnek is színeset ajánlanak, általában voilét, és a söté­títővel azonos mintásat. A lakberendező szerint a sötétítő függönyök egy-egy motívumát a kanapéra, fotel­re tett textileken „visszakö­szöntetve" egyszerűen újjá le­het varázsolni a lakást. A ta­karó vásznak nyáron nagyon praktikusak is, hogy ne izzad­junk bele az ülőalkalmatossá­gokba. A nyár színei a kony­hákban. ebédlőkben dominál­hatnak asztalterítőkön, alátéte­ken. székpámákon. A szobai függönyöket, teraszra kive­zető ajtók drapériáit szépen megújíthatja egy-egy meg­kötő, zsinór, akasztó, paszo­mány. Frissítő lehet, üde lát­ványt nyújt az elkötőbe apli­kált virágdíszítés, zöld levél­folyandár. Szabó Magdolna KULIN ARI A áztatták, hogy aztán azzal öblö­gessék le mosás után a hajukat, megelőzendő annak hullását (a módszer ma is eredményes!). A levendulavirágos vagy illó­olajos víz hatékonyan nyugtat­ja a napozáskor leégett bőrt. A strandokon megfertőződött lá­bakról segít eltüntetni a gombá­kat. Sikerrel alkalmazható szú­nyog- és méhcsípések esetén. Érdemes lehajolni a vadon termő levenduláért vagy meg­venni gyógynövényboltban. Kertészkedők meghonosíthat­ják a virágágyak szélén - deko­ratív és nagyon hasznos növény. Sz. M. Népek konyhája: Olaszország való döntés meghozatala állt. A válaszadók egészen mással indokolták, ha nő a családfő. Az ezekben a háztartásokban élők szerint náluk azért a hölgy a család feje, mert ő törődik legtöbbet a háztartás ügyeivel, s közel ennyien vé­lik úgy, hogy a gyengébbik nem tud erősebb döntéseket hozni. A grafikonon az is lát­ható, hogy a női háztartásfők esetében is az első három szempont között szerepel a magas kereset. O. K. K. Az olasz ételek elsősorban a jóllakatásra törekszenek, mert az olaszok nagyon komo­lyan veszik az evés és a létfenntartás közöt­ti kapcsolatot. Azért esznek, mert élvezik az életet. Ételeik egyszerűek, laktatóak és a szemnek is megnyerők, színes látványt nyúj­tanak. Az olasz konyha nem használ bonyo­lult eljárásokkal, nem művészkedik, és csöp­pet sem szigorú. Arra törekszik, hogy a ren­delkezésre álló anyagokból hozza ki a le­hető legjobbat. Ez az egyszerűség azonban csalóka, mert bár az olasz ételek paraszti eredetűek, mégis századok hagyományai és behatások ezrei alakították. Már az ókoriak szakácsművészete is igen magas fokú volt, egyes elemei (például a polenta) a középkort is túlélték. Erős volt az arab hatás is, majd az Amerikából honosított élelmiszerek. Az igazi olasz ételekhez ma is a szegénye­sebb éttermekben (trattoria) juthatunk, míg az elegánsabbak (ristorante) külföldivel trak­tálják az embert. Az olaszok háromszor esz­nek naponta: a reggeli könnyű, az ebéd fon­tos, a vacsora pedig a nagy étkezés. A hagyo­mányos, négy fogásból álló menü a követ­kező: előétel, leves vagy kifőtt tészta, főétel, végül sajtok és édességek. Külön érdemes szólni a tésztákról és a ri­zottóról. A cannelloni hatalmas csőtészta vagy felgöngyölt gyúrt tészta, különféle töl­telékekkel. A fettuccine lapos, hosszú, tojá­sos metélt tészta. A lasagne lapos csuszatész­ta, valamilyen töltelékkel rétegesen lerak­va, sütőben sütik. A malaroóni és a spaget­ti gyárilag készült csőtészta. A ravioli kicsi, négyzet alakú töltött derelye, a tortellini pe­dig kisméretű, töltött tészta. A pizza Dél­Olaszországból származik, és akkor tökéle­tes, ha durum búza lisztjéből készül. A po­lenta egy puliszkaféle, amelyet őrölt kuko­ricából készítenek: vízben addig forralják, amíg sűrű lesz és összeáll. Ha kihűlt, fel­szeletelik és köretként, vag'y önmagában fo­gyasztják. Az olaszok a távol-keleti népektől eltérően készítik el a rizst, melynek eredmé­nyeképp a rizotto kívül rendkívül puha, de be­lül kemény lesz. A magyar főzelékek hal­mazállapotára hasonlít. A kávé az olasz hétköznapok fénypontja. Az espresso erős, rövid, gépi feketekávé, a caffelatte tejeskávé, a cappuccino erős, ha­bos eszpresszótejjel, a móka mokkakávé, a latte macchiato tej egy cseppnyi kávéval. A Magyarországon legismertebb olasz desszer­tet, a tirami süt csak az 1960-as években ta­lálták fel. A neve azt jelenti: kapj fel. Baba­piskóta, kávé, mascrapone sajt és csokoládé­tartalmú édesség. K. G. Cibereleves (olvasóink ké­résére) Egy liter búzakorpát forráz­zunk le két liter vízzel, azután sózzuk meg, tegyünk bele egy darab kenyeret. Állítsuk napra, vagy meleg helyre, ahol pár nap alatt megsavanyodik. Ha ez megtörtént, szűrjük le, forral­juk fel. Közben egy vagy két to­jássárgáját keverjünk el két de­ci tejföllel, és habarjuk be vele a forró levest. Puliszka Hozzávalók: 20 deka szitált kukoricaliszt, 5 deka vaj, 1 csa­pott'kávéskanálnyi só. Vastag falú lábasban 4 deci vizet forralunk, beletesszük a sót, majd a megszitált kukori­calisztet. Közben habverővel Oldalborda vagy fakanállal állandóan ke­vergetjük. A forrástól számít­va négy-öt percig lassú tűzön forraljuk, ezalatt jól besűrűsö­dik. Ekkor olvasztott vajba mártott kanállal kivajazott tep­sibe vagy cserépedénybe ga­luskákat szaggatunk a kész pu­liszkából. A maradék vajjal meglocsoljuk, és a sütőben szép pirosra sütjük. Készíthetjük úgy is, hogy a kanállal kiszagga­tott galuskákat juhtúróval réte­gezzük, és tálaláskor tejföllel kínáljuk. Szaftos húsokhoz na­gyon finom köret, de mártá­sokkal önálló fogásként is kí­nálhatjuk. A nagyanyám édes, meleg tejjel öntötte le a friss pu­liszkát, és illatos baracklekvárt adott hozzá. Epres kockák Hozzávalók: fél kiló eper, 30 deka cukor, 1 citrom, 1 csomag sütőpor, 2 deci tej, 25 deka liszt, 15 deka vaj, 3 tojás. A tojássárgákat a cukorral, a citromlével, a sütőporral, a tej­jel, a liszttel és a vajjal összedol­gozzuk. A tojásfehérjékből ke­ményhabot verünk, és óvato­san beleforgatjuk a tésztába. Vajjal kikent, kilisztezett tepsi­be öntjük, megtisztított eper­szemekkel megszórjuk, és előmelegített sütőben aranysár­gára sütjük. Ha kihűlt, megszór­juk porcukorral, vagy tejszín­habbal díszítjük. Réz Mária

Next

/
Thumbnails
Contents