Délmagyarország, 2001. június (91. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-15 / 138. szám

PENTEK. 2001. JUNIUS 15. XT AKTUALIS 5 Átalakul a környezetgazdálkodási kht. Közgyűlés dönt a tanári álláshelyek számáról Válik a „hulladék" Elbocsátások az iskolákban és a „közterület" Ma tárgyal a városi közgyűlés a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. átszervezéséről. A tervek szerint különválik a közterület-fenntartás és a hulladékgazdálko­dás, s az utóbbi feladat ellátására, külső befek­tető bevonásával, rész­vénytársaságot hoznak létre. Igen jelentős változás előtt áll a Szegedi Környe­zetgazdálkodási Kht. A vá­rosi közgyűlés januárban tárgyalt a kht. és a társaság tevékenységét ellenőrző vá­rosgondnokság átalakításá­ról. A közgyűlés mai ülé­sén, a tervezett napirend szerint már dönthetnek is az átszervezésről. A változás lényege: a kht.-n belül külön gazdasá­gi egységgé alakul a közte­rület-fenntartás és a hulla­dékgazdálkodás. A közterü­let-fenntartási feladatkörbe többek között a város zöld­területeinek fenntartása és gondozása, a parképítés, er­dőgazdálkodás, a díszvilá­gítás működtetése, a köztéri szobrok felügyelete, a vá­rosdíszítés, játszótérépítés, a közterületek takarítása, a rágcsáló-, légy-, szúnyogir­tás tartozik. A környezetgazdálkodási kht. hulladékgazdálkodási egysége a települési szilárd hulladék gyűjtését és meg­felelő elhelyezését, a Sán­dorfalvi úti hulladéklerakó, valamint a hulladékudvarok fenntartását és üzemelteté­sét végezné. A hulladékgazdálkodást érintő másik terv az, hogy külső befektető bevonásá­val részvénytársaságot ala­pítanak a feladat ellátására. Az rt.-alapítás és tőkebevo­nás indoka, hogy a kht. re­gionális hulladékgazdálko­dási programjának végre­hajtásához 332 millió 746 ezer forintos városi „önerő­re" lenne szükség. A 3,3 milliárd forintos összberu­házás költségeinek 65 szá­zalékát az Európai Unió IS­PA fejlesztési alapjából, 25 százalékát pedig állami tá­mogatásból fedeznék. Az „önerő" előteremtését tőke­bevonással látja biztosított­nak az önkormányzat. A városüzemeltetést érintő előterjesztések között szerepel a városgondnokság megszüntetéséről szóló ja­vaslat is. A terv szerint a városgondnokság munka­társait és feladatkörének megmaradó részét a kör­nyezetgazdálkodási kht. venné át. A Szegedi Környezet­gazdálkodási Kht. egy cég marad, gazdasági egységeit önállóan irányítanák a kine­vezett ügyvezető igazgatók. A hulladékgazdálkodási ág­azat vezetője a javaslat sze­rint Szabó Ferenc, a közte­rület-fenntartási üzemrész irányítójának személyére csak a mai közgyűlésen tesznek javaslatot. • Mezey Róbert városi jegy­ző szerint a Szegedi Környe­zetgazdálkodási Kht. és a vá­rosgondnokság átalakítását (illetve: megszüntetését) szak­mai és szervezésbeli okok in­dokolják. A városüzemeltetés beolvasztásával megszűnnek a korábbi párhuzamosságok, ezenfelül kiküszöbölik a ko­rábban előforduló „együttmű­ködési nehézségeket" is. A kht. feladatköreinek szétválasztása a városlakók érdekeit szolgálja - vallja a jegyző. A környezetgazdálko­dási kht.-nak túlságosan szé­les feladatkörrel kellett meg­birkóznia - a jövőben mind­két igazgatási egység eredmé­nyesebben végezheti saját munkáját. A leendő részvénytársaság megalakítása és a „külső be­fektető" bevonása a hulladék­gazdálkodási egység feladata lesz. Föl kell deríteniük a számba vehető szakmai be­fektető köröket, amelyek se­gítségével előteremthető az ISPA-program végrehajtásá­hoz szükséges pénz. „Önkormányzati tulajdon nem kerülhet át a későbbiek­ben létrehozandó részvénytár­saságba, amint a beruházások nyomán keletkező vagyon is a kht.-nál marad!" - szögezte le Mezey Róbert. A közös tár­saság a hosszú távú üzemelte­tési jogot kapja meg. Ny. P. HÍREK GESZTENYEFAKAT PERMETEZNEK. Június 14—17-éig aknázómoly ellen permetezik a szegedi gesz­tenyefákat. A felhasznált vegyszerek megfelelnek a közegészségügyi előírások­nak. A permetanyag az em­beri szervezetnek nem árt, viszont a méhekre mérsékel­ten, a halakra pedig fokozot­tan veszélyes. ÖREGCSERKÉSZEK BÉLYEGE. Alkalmi bélyeg kiadásával köszönti a Ma­gyar Posta Rt. az öregcserké­szek negyedik Európa-konfe­renciáját, amelynek - a ta­lálkozók történetében először — Magyarország ad otthont. Az ifjúság nevelését szolgá­ló cserkészmozgalmat 1907­ben, az öregcserkészek vi­lágszövetségét 1953-ban, a svájci Luzemben alapították. A június 20-24-éig tartó kon­ferenciára megjelenő posta­bélyegen árvalányhajjal dí­szített cserkészkalapok és az öregcserkészek emblémájá­nak rajza látható. ISMÉT OPERETTFA­LU LESZ KÜBEKHÁZA. Immáron harmadik alkalom­mal várja Kübekháza az ope­rett kedvelőit. A község júli­us 28-án egy napra újra ope­rettfalu lesz. A Molnár Ró­bert országgyűlési képviselő szervezte gálán tavaly nyolc­ezer ember láthatta, hallhat­ta az ország neves énekese­it. A Délmagyarország Kft. által is támogatott rendezvé­nyen az idén többek között föllép Illényi Katica, Kalmár Magda, Kállay Bori, Máthé Ottília, Berkes János, Börön­di Tamás és Solymos Tóni. Könyvhéti programok Munkatársunktól Az idei könyvhét programjai június 15-én, pénteken zárul­nak a Pro Musica Alapfokú Művészeti Iskola évzáró hangver­senyével, amely 17 órakor kezdődik a Bálint Sándor Művelő­dési Házban. A Könyvheti Közéleti Kávéház a Royal Szálló különtermében 18 órai kezdettel Arcok a szegedi közművelő­désből címmel rendezi Tarnai László költő születésnapi estjét. Közreműködik: Dálnoky Zsóka színművésznő. A tanulóknak kevesebb szakkört, felzárkóztató foglalkozást tarthatnak a következő tanévben. (Fotó: Schmidt Andrea) Új könyvesbolt Munkatársunktól Selmeczi Tibor humoris­ta és Magyarország első skót dudása, Kéri György dedikálta könyvét Szeged új könyvesboltjának meg­nyitóján. A kockás szok­nyába bújt író meg is szó­laltatta a skótok népi hang­szerét. A Libri közel 3 ezer kötetének a Centrum és Skála Áruház földszintje ad otthont. Az országos bolt­hálózat érdekessége, hogy ingyenes telefonszámon le­het érdeklődni a könyvek­ről, megjelenésükről. A Libri számítógépes rend­szerében húszezer kötet szerepel, amelyeket a meg­rendeléstől számított két­három nap múlva a boltban már kézbe is vehet a szege­di olvasó. Tanárok elbocsátásá­ra kell számítani a követ­kező tanévtől, elsősor­ban azért, mert az állam jelentősen csökkentette a kötelező tanórákon kí­vüli foglalkozások, pél­dául a szakkörök óra­számát. Emiatt a szege­di önkormányzatnak is dönteni kell arról, hány pedagógusi álláshely szűnjön meg a város is­koláiban. A végleges számokról majd csak ok­tóberben határoznak. A szegedi önkormányzat képviselő-testülete mai ülé­sén tárgyalja azt az előter­jesztést, amelynek alapján majd meghatározzák a város általános és középiskoláiban engedélyezett tanári álláshe­lyek számát. A javaslat egyik változata szerint összesen hatvan, a másik szerint har­mincnyolc álláshellyel len­ne kevesebb a következő tan­évtől. - Ez azonban nem je­lenti azt, hogy ennyi peda­gógust el is bocsátanak az intézményekből. Az előírt és a nem kötelező tanórai fog­lalkozások, a beiratkozott gyerekek létszáma, a túlórá­ra számított álláshelyek összefüggésében bonyolult számítás alapján dől el, hogy végül hány tanártól kénytele­nek megválni az igazgatók ­mondja Kardos János, az ön­kormányzat oktatási irodájá­nak helyettes vezetője. Az azonban biztos, hogy lesz­nek elbocsátások. Erre a lépésre elsősorban jogszabályi változások miatt kényszerül az iskolákat fenn­tartó önkormányzat. A tavaly elfogadott költségvetési tör­vény a következő két tanév­re megszüntette azt az állami garanciát, hogy az önkor­mányzatok az adott évben oktatásra fordítható állami támogatásként megkapják annak az összegnek a kilenc­ven százalékát, amelyet két évvel korábban összesen ­az állami és helyi forrásokat is beleértve - költöttek az is­kolákra. Egyes vélemények szerint a kötelezettség alól feltehetőleg azért bújt ki az állam, hogy könnyebben elő­teremthesse a pedagógusok­nak szeptemberre ígért húsz­százalékos béremelést. Az álláshelyek csökkené­sének alapvető oka mégis az a költségvetési törvényben olvasható rendelkezés, amely a következő két tanévben je­lentősen, általános iskolák: ban húsz, középiskolákban tíz százalékkal csökkenti a kötelező tanórákon kívüli foglalkozások - például a szakkörök - óraszámát. Ke­vesebb álláshelyet eredmé­nyez az is, hogy a szegedi általános iskolákban várható­an öttel kevesebb osztály in­dul, mint tavaly. A középfo­kú oktatási intézményekben feltehetően nem csökken az osztályok száma, viszont az előbb említett óraszám kor­látozás, illetve a kerettanter­vek bevezetése eredményez­het elbocsátásokat. Az óra­számcsökkenésjelentős szín­vonal-visszaesést eredmé­nyezhet a több tagozattal ren­delkező. magas osztálylét­számú általános iskolák mű­ködésében. Az intézmények jelezték az önkormányzat­nak, hogy a pedagógiai prog­ramokban vállalt emelt szin­tű oktatási formák sérülhet­nek ezzel az intézkedéssel. Ha az önkormányzat ma elfogadja a tanári álláshelyek kiszámításának alapjául szol­gáló javaslatot, az intézmé­nyek igazgatóin a sor, hogy mérlegeljenek, kiktől lesz­nek kénytelenek megválni. Egyelőre azonban még nem lehet tudni, honnan hány ta­nárt bocsátanak el. A végle­ges számokról - a beiskolá­zási adatok tükrében - októ­berben határoz a közgyűlés. A Weöres Sándor Általá­nos Iskolából várhatóan négy-öt tanárt kell elbocsáta­ni az álláshelyek csökkenté­se miatt. Szabó Lászlóné igazgató szerint a kevesebb óraszám azzal is együtt jár, hogy nem tudnak majd annyi szakkört és felzárkóztató fog­lalkozást tartani, mint eddig. Az iskola további gondja, hogy jövőre egy osztállyal kevesebb lesz, mivel a há­rom végzős csoport helyett csak két első évfolyam in­dul, ami legalább egy tanári állást tesz feleslegessé. A Deák Ferenc Gimnázi­umban elsősorban a hatosz­tályos képzés megszűnése okoz óraszámcsökkenést. Révész Mihály igazgató to­vábbi okként említette azt, hogy az önkormányzat csak a kerettantervekben előírt minimális óraszámot hajlan­dó finanszírozni, aminek kö­vetkezményeként a speciá­lis képzési programok indí­tása kerül veszélybe. Az ál­láshelyek csökkentése miatt a gimnáziumból óraadó és mellékállásban foglalkozta­tott tanárokat bocsátanak el, illetve a túlórákat fogják vissza. Hagadüs Szabolcs Háromszáz orvos nevében tiltakozik a kamara Zárt ülésen az egészségügy privatizációjáról NYOMDAI SZOLGÁLTATÁS:' 62/466-847 „A beteg ember gyógyí­tásáért a felelősség az or­vosé. Az orvosok kötelesek orvosi esküjük értelmében a betegeket az orvostudo­mány mindenkori állása szerint ellátni, kötelesek betegeik és leendő betege­ik érdekeit képviselni és azok érvényesítését előse­gíteni. E felelősség miatt írja elő az orvosi kamarai tör­vény (1994. XXVIII. tör­vény) az orvosi kamara kö­telességét az egészségügyi ellátás tervezett lényeges szerkezeti és szervezeti átalakítása esetén az összes információ birtokában a megfontolt véleményalko­tásra. A Fuziomed Kft. 194 ol­dalas ajánlatát, amely Sze­ged és környéke egészség­ügyi ellátásának alapvető átalakítását írja le, a szege­di önkormányzat üzleti ti­tokként kezeli, és a szegedi orvosi kamarának a tör­vényben előírt véleményal­kotásra nem adta át. A jú­nius 15-i közgyűlési vitát szintén az üzleti titokra hi­vatkozva, a nyilvánosság kizárásával tervezik lefoly­tatni. Mivel a betegek, orvo­sok és a többi egészségügyi dolgozó érdekeinek képvi­selete súlyosan sérül, a Csongrád Megyei Orvosi Kamara Járóbeteg Szakel­látási Csoportja visszauta­sítja Bartha László polgár­mesternek és az önkor­mányzatnak Szeged egész­ségügyi ellátása tervezett átalakításával kapcsolatos eljárást." Cáfol a cég A Fuziomed Kft. lapunkhoz eljuttatott közlemé­nyében cáfolja a szocialista frakció két napja, sajtótá­jékoztatón elhangzott állításait. A cég vezetője vissza­utasítja, hogy a privatizáció növelné a betegek vára­kozási idejét, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy maxi­málisan figyelembe vették az orvosok privatizációs el­képzeléseit. Tévesnek ítélik a VIP-ellátásról elhang­zottakat, mert ez nem az elsőrendű feladatok között szerepel, s ezáltal egyébként nem sérülnek más bete­gek érdekei. Ténybeli tévedésnek nevezik a menedzs­ment 3-400 milliós fizetéséről és az elbukott 300 milli­ós áfáról szóló szocialista állításokat is. K. K. A fenti közleményt teg­nap délután juttatta el szer­kesztőségünkbe a Csong­rád Megyei Orvosi Kamara Járóbeteg Szakellátási Cso­portjának elnöksége, az ügy fontossága miatt vál­toztatás nélkül közöljük. • A közgyűlés a napirend szerint ma tárgyal az egészségügy privatizáció­járól. Az utóbbi napokban az önkormányzat, a Fuzio­med Kft., az MSZP- és a Fidesz-MPP-frakció is el­mondta véleményét, tegnap a szocialisták ismét meg­szólaltak, és a szabad de­mokraták is tartottak ez ügyben sajtótájékoztatót. A Fuziomed Kft. csütörtökön közleményt jelentetett meg. A Fuziomed ajánlata szerint az önkormányzati tulajdonú ingóságokat a cég ingyen használná, az újak közös tulajdonba ke­rülnének. A lejárat végére így gyakorlatilag minden közös tulajdon lenne, az önkormányzat tehát úgy privatizálná az egészség­ügyi intézményeket, hogy azokért egy fillért sem kap­na - fogalmazott Nagy Sán­dor, az SZDSZ önkormány­zati képviselője a tervezett funkcionális privatizáció kapcsán. Az eredetei pályázati ki­írás szerint a beérkezett ajánlatok a város tulajdoná­ba kerültek volna Újhelyi István szocialista képviselő szerint. A városatya nem érti, miért nyilvánították titkossá a Fuziomed ajánla­tát azzal az indokkal, hogy az a cég tulajdona, és így üzleti titok. A szocialisták több törvénytelenséget és személyi összefonódást véltek felfedezni a pályáz­tatás során, és amennyiben a közgyűlés ma a Fuziome­det hirdeti ki győztesnek, jogi útra tereljk az ügyet ­jelentette ki Újhelyi, tegna­pi sajtótájékoztatóján. K. B. I

Next

/
Thumbnails
Contents