Délmagyarország, 2001. június (91. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-15 / 138. szám

PÉNTEK, 2001. JÚNIUS 15. MEGYEI TŰKOR 3 NYOMDAI SZOLGÁLTATÁSOK: 62/466-847 uuX Magyar fejlesztés, magyar gyártás Terméknagydí j az Ablaknak Hogy privatizálnak a szomszédok? Megkezdődött az őszibarackszezon Hűtőház épül 127 millióból Munkatársunktól Az idén negyven százalékkal kevesebb őszibarack terem régiónkban. Hektáronként mindössze hattonnás átlagtermésre számítanak a gazdák. A Dél-alföldi Őszibarack Termesztők Szövetségének elnöke. Szél István szerint a visszaesés oka a belvíz, az aszály és a tavaszi fagy. Emiatt az ültetvények egynegyede kipusztult. A szatymazi homokon már elkezdődött a korai fajták szüretelése. A gazdák másfél éve megalakították azt az értékesítési szövetkezetet, amely a megye kilenc településéből több mint hatvan tagot számlál. Hogy a gyümölcs hosszú ideig megőrizze jó minőségét, hűtőházat építenek Szeged határában. A beruházás költsége 127 millió forint. Az összeget három helyről „szedték össze". Pályázattal 43 millió forintot nyertek az agrártárcától a kötelező 25 százalékot meghaladó önrész mellé. Ehhez jött még a Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanácstól 30 millió. Az építkezést már elkezdték és a tervek szerint már az idén el is készül az ötkamrás, szabályozott légterű hűtőház. Demszky Sose volt igazán elfogadott személyiség a szabad demokraták közi Demszky Gábor, annak ellenére sem, hogy a párt ősalapítóinak egyike. A budapesti főpolgármester nem váll be mint választási csodafegyver: a pártjának semmi olyat nem tudott mondani, ami az eróziót megállította volna, és a népet sem tudta semmi olyasmivel kecsegtetni, ami a köz rokonszenvét az SZDSZ felé fordította volna. E két „nem" bizonyosan összefügg, de a kudarc okait hiba volna kizárólag Demszkyben keresni. Nagy kapufa lett abból, hogy vele akarlak gólt lövetni, holott a mai SZDSZ-ben őaz egyetlen sikeres ember. I míg társai csak púrtromokat tudnak felmulatni, addig Demszky egy egész Budapestet tarthat a magasba. Azt már nem mondanám, hogy őt is egy egész Budapest emeli magasra, mert hát nézziik meg, hogy milyen a főváros, hogy liová vezet a „mindent szabad" politikája. Nézzük meg milyen Budapest közbiztonsága, közlekedése, mennyi a szeméi a (világ)város utcáin... Ahogy ez a Budapest kinéz, az Demszky Gábor főpolgármester sikere. Ez a „siker" pontos mutatója az öt százalékon tengődő, a parlamentből való kibukás rémével küzdő mai SZDSZ állapotának. De Ital az SZDSZ nincs egyedül. Ugyanezzel a rémmel küzd a másik rendszerváltó párt, az MDF is. Többek közölt azért, mert mindkét párt klubszerűén alakult meg. Egyiknek a vezetői sem ismerték fel időben, hogy váltaniuk, változtatniuk kellene, a történelem pedig nem hagyott nekik időt arra, hogy hosszú, de szervesfejlődés álján váljanak igazi párttá. A többi? A többi mese. Mármint pártsemleges rémmese privatizációról, mohóságról, hatalom- és pénzéhségről, az önkorlátozás képességének teljes hiányáról. A régi bűnök számláit most kell kiegyenlíteni. Munkatársunktól A Szeged Expó terméknagydíját a szegedi székhelyű Ablak Kft. kapta egy műanyag nyílászáró szerkezet kifejlesztéséért és gyártásáért. Mint ahogy azt Gáspár Ferenc ügyvezető igazgatótól megtudtuk, a Dél-Alföldön 1986-ban a műanyag nyílászárók piacára elsőként kilépett cég az ablak műfajában is tud minden évben valami újat produkálni. Megkönnyíti a helyzetet, hogy a korábban Délép által alapított kft. többségi tulajdonosa ma a Borsodchem Rt., amely a szálelemeket gyártja. Szegeden ezekből a „Legoszerű" elemekből állítják össze a végterméket. Az immáron nagydíjas Panoráma Penta műanyag nyílászáró szerkezet tehát magyar találmánynak, magyar fejlesztésnek. vagyis magyar terméknek minősül. Március óta gyártják, először idén mutatták be a Construmán. a Szeged Expón pedig már díjat is kapott. Kitekintés a világba, panorámaablakon keresztül, vásári nagydíjjal. (Fotó: Gyenes Kálmán) Hármas határról a hármas határon A Szeged Expá kísérőrendezvényeként a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK), az ITD Hungary (ITDH), valamint a Corvinus Rt. Hármas határ címmel június 13-14-én gazdasági fórumot és üzleti találkozót rendezett a Novotelben. A konferencia fő témája a két szomszédos országban, Romániában és Jugoszláviában zajló privatizáció volt. A hármas határ gazdasági konferencia szekcióüléseinek szünetében a résztvevők sajtótájékoztatón számoltak be arról, milyen befektetési lehetőségek előtt állnak a magyar vállalkozók a szomszédos országokban, s hogy milyen jövő elé nézhet a Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégióban élő. mintegy 6 millió ember és 200 ezer vállalkozás. Szeri István, a CSMKIK elnöke elmondta, szakemberek elemzései szerint a „mi eurorégiónk" húsz éven belül Európa hatodik legfejlettebb térsége lehet. Ma azonban még a kedvezőnek ígérkező folyamat legelején tartunk. A gazdaság fejlődésének előfeltétele a térség erőforrásainak kihasználása, s a határok nélküli együttműködés. Lassan már jugoszláv oldalról is elhárulnak az akadályok a kapcsolatok kiépítése elől - erről Andreja Popov, a Szerb Köztársaság privatizációs miniszterének tanácsadója beszélt, aki elmondta: előreláthatóan két hét múlva fogadja el a parlament a privatizációs törvényt. Ezt követően a jelenleg úgynevezett közösségi tulajdonban lévő vállalatok 70 százalékát vásárolhatják meg befektetők (remélhetően magyarok is), 30 százalékot pedig dolgozói tulajdonba szeretnének adni. Szecsei Mihály közgazdász hozzátette: Jugoszláviában valódi tulajdonosokat keresnek immár, „eladásos" privatizációval. Romániában már 1999-ben megszületett a privatizációs törvény - tájékoztatta a jelenlévőket Marcu Nicolae, egy temesvári tanácsadó cég képviselője, aki elmondta: azóta gőzerővel folyik a magánosítás. A mezőgazdasági privatizációról szóló törvény viszont csak ebben a hónapban jelent meg. A befektetéseknek kedvez, hogy az állami bürokrácia - szintén egy törvénynek köszönhetően - leegyszerűsödött, egy cég bejegyzése például mindössze 20 napig tart. és az ügy elindításához elegendő egy kamarához benyújtott kérvény. Márkus András, a vám- és pénzügyőrség regionális parancsnokságának helyettes vezetője hozzátette: azon dolgoznak, hogy ne legyenek torlódások a határokon. Kiszomboron és Tiszaszigeten 2002-ben az utasforgalmat, Hercegszántón pedig az áruforgalmat bővítik és korszerűsítik. F. K. Inkubátorcsarnok Mórahalmon Segítség kisvállalkozóknak Nigel J. Thorpe: a britek a bővítés bajnokai! Újra szavaznak az írek Nigel J. Thorpe, Nagy-Britannia budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete tegnap Szegeden járt, s Bartha László polgármesterrel együtt megnyitotta a Road show elnevezésű kétnapos rendezvénysorozatot. A brit nagykövet az ünnepélyes megnyitót követően exkluzív interjút adott lapunknak. - Nagykövet úr, hogyan értékeli a délszláv térség mostani katonapolitikai helyzetét, különös tekintettel a koszovói és a macedóniai fejleményekre? - Nagyon összetett a helyzet. Mindkét helyen az albán kérdés megoldása a legsürgősebb. Nagyon sok NATO-katona tartózkodik Koszovóban, így ott nincs különösebb veszély. Lassan rendeződik a helyzet, a közigazgatási folyamatokat kellene felgyorsítani. Macedóniában már más a helyzet. Veszélyesebb. A kormány motivációja, eddigi lépései ugyan a konfliktusok elkerülését igazolják, s reméljük, hogy nem kerül sor nagyobb összetűzésekre. - Ön EU-csatlakozásunk kapcsán kormánya támogatásáról biztosított bennünket. Az elmúlt héten azonban Nigel J. Thorpe: Magyarországot kiemelten támogatjuk az EU-csatlakozás kérdésében. (Fotó: Schmidt Andrea) „valahol északon", Írországban, a népszavazáson vetették el az EUbővítést... - Érdekes dolog. Beszéltem az ír nagykövettel és az EU-csatlakozási felelőssel is. Mindketten azon a véleményen vannak, hogy belső okok miatt lett ilyen a végeredmény. Az EUkülügyminiszterek múlt heti megbeszélésén már egybehangzóan azt vallották, hogy a bővítést nem lehet megállítani. Az ír kormány már most jelezte, hogy új népszavazás lesz. Komoly, határozott kampánnyal - a csatlakozás mellett. Én optimista vagyok. - Köszöntőjében kiválónak nevezte a magyarbrit kapcsolatokat. Milyen területen lehetne még bővíteni az együttműködést? - A két kormány megtesz mindent annak érdekében, hogy a gazdasági kapcsolatok bővüljenek. Itt ugyanis még vannak kihasználatlan lehetőségek. A jogi keret adott, a gazdaság teljesítőképessége határozza meg, hogy mikor jön létre ujabb kapcsolat. Érdeklődés van a brit befektetők részéről, s szívesen is jönnek^Magyarországra, amit egyébként az eddigi statisztikai mutatók egyértelműen alátámasztanak: idén, az első negyedévben 20 százalékkal növekedett a két ország árucsere-forgalma. Ez egyértelműen egészséges helyzetet jelent a két ország kapcsolatában. Mi egyébként támogatjuk Magyarország csatlakozását, azt is mondhatnám: a bővítés bajnokai vagyunk, annyit fáradozunk a csatlakozási feladatok végzésén. - Kiilön hangsúlyozta, hogy harmadszor jár Szegeden. Szeret ide jönni? - Örömmel jövök a Tisza-partra, hiszen egy szép város mindig felvidítja az embert. Szeged minden szempontból fontos város. A régió egyik meghatározó gazdasági és szellemi központja. Egyébiránt nekem az architektúrája tetszik, a szecesszió, amelyet mindig megcsodálok. Minden alkalommal sétálok a város utcáin, hogy magamba szívjam azt a kellemes hangulatot. amelyet Szeged áraszt magából - mondotta lapunknak adott exkluzív interjújában Nigel J. Thorpe, Nagy-Britannia budapesti nagykövete. Kisimre Ferenc A 80 négyzetméteres egységeket bruttó 400 ezer forintért bérelhetik az ipari parkba települők. (Fotó: Gyenes Kálmán) Június végére elkészül a mórahalmi ipari park inkubátor-üzemcsarnoka. Az épület tiz egységében 80 négyzetméteres műhelyeket bérelhetnek az „induló" kisvállalkozók. Újabb kiszolgálóépülettel bővül a mórahalmi ipari park. Június végén adják át a 900 négyzetméteres inkubátorüzemcsarnokot, amelyben kisvállalkozók bérelhetnek műhelyeket. A tíz egységből álló, egyenként 80 négyzetméteres traktusokat évi bruttó 400 ezer forintért vehetik igénybe az „induló", s fejlesztéseket tervező vállalkozók. Minderről Nógrádi Zoltán mórahalmi polgármester tájékoztatta lapunkat. Mint mondta, az új telephely-engedélyezési eljárás szigorúan megszabja a termelő- és más vállalkozások működési feltételeit. E normákat csak igen nehezen, vagy egyáltalán nem képesek teljesíteni a kellő tőkével nem rendelkezők, akik megfelelő körülmények között dolgozhatnak az új üzemcsarnokban. Az ipari parkba települőket nem csupán a viszonylag jutányos bérleti díjjal, de a „beköltözőknek" járó adókedvezménnyel, valamint a szomszédos inkubátor-irodaház nyújtotta lehetőségekkel is csábítja a mórahalmi önkormányzat. Az inkubátorház informatikai és irodatechnikai fölszerelése, befektetési és jogi tanácsadó szolgálata ugyancsak segítik a működésük első éveiben nehezebben boldoguló vállalkozókat. A polgármester elmondta még, hogy a most fölépített üzemcsarnok és az irodaház ősszel inkubátorcentrummá egészül ki, amely központi szolgáltatásaival (vagyonvédelem, üzemorvos, bank stb.) szintén az ipari parkba települők működését segíti. Nógrádi Zoltán kiemelte: az önkormányzat nem titkolt célja, hogy fejlett technológiával rendelkező, s a helyieket foglalkoztató üzemeket hozzon Mórahalomra. Olyanokat, amelyek - megerősödve, s kinőve az inkubátorcsarnok kereteit - az ipari parkban gyökeret verve hosszabb távon erősítik a település gazdaságát. Az üzemcsarnok közel 90 millió forintos költségének jelentős részét az 1996-os PHARE-program támogatásából fedezték: ezen- felül a beruházás megvalósításához a kormány és a mórahalmi önkormányzat is hozzájárult. Ny. P.