Délmagyarország, 2001. június (91. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-11 / 134. szám

HÉTFŐ, 2001. JÚNIUS 11. AKTUÁLIS 3 „Tájsebészeket" keres az országos szervezet Gyógyítsuk környezetünket! f Az illegális szemétlera­kók fölszámolására biz­tatja a lakóközösségeket a Hulladék Munkaszövet­ség (Humusz). A civil kez­deményezés dél-alföldi szervezője a Kiss Ferenc Csongrád Megyei Termé­szetvédelmi Egyesület (Csemete). „Magyarország kiábrándító képet mutat, amerre nézünk, mindenhol illegális szemétle­rakókat látunk. Szégyenletes, hogy milyen mostohán bá­nunk természetes környeze­tünkkel. az erdőkkel, az élővi­zekkel!" Ezekkel a kemény szavakkal kezdődik a Hulla­dék Munkaszövetség (Hu­musz) fölhívása, amely „min­den jóérzésű emberhez" szól. A kiáltványt a közelmúltban megrendezett környezetvédel­mi világnapon tették közzé. Az országos szervezetként működő Humusz tizenhét tag­csoportjának egyike a Kiss Ferenc Csongrád Megyei Ter­mészetvédelmi Egyesület (Csemete), amely megyénken kívül Bács-Kiskunban is szer­vezi munkaszövetség kampá­nyát. A Humusz fölhívásáról Bojtos Ferenc, a Csemete sze­gedi irodavezetője tájékoztatta lapunkat. „Tájsebészet" - ezt az első olvasásra furcsa címet viseli a megmozdulás, amely (a szer­vezők szándéka szerint) a he­lyi társadalmi szervezetek mellett a lakosságot is minél nagyobb számban állítaná a környezet védelméért tenni is Szemétdomb Szeged szélén: vadlerakó az Izabella híd alatt. (Fotó: Schmidt Andrea) akarók táborába. Egyszerűb­ben szólva: arra hívnak föl mindenkit, hogy méijék föl, s lehetőség szerint tüntessék el az utcákat, tereket, parkokat, városszéli kiserdőket elcsúfító és méigező, kisebb-nagyobb, illegális szemétdombokat. Többről van tehát szó, mint fölemelni a telefont, és beje­lenteni, hol láttunk vadlerakót. A Csemete szívesen segít a szemét összegyűjtésének és elszállításának megszervezé­sében. tanácsokat ad az érdek­lődőknek - a munkát azonban a helyi közösségeknek kell vállalniuk. Jó példát máris említhetünk - mesélte Bojtos Ferenc. Egy teherfuvarozó fölajánlotta a falubelieknek: ha akad, aki fölpakolja a kocsijára a sze­metet, ő elviszi a hulladékud­varba. Akadt, elvitte. Egy számítás szerint mint­egy 600 milliárd forintba ke­rülne Magyarország összes vadlerakójának fölszámolása. Kevesebb lehetne a szó szerint szemétdombra dobott pénz, ha minél többen tennénk rendbe legszűkebb lakókörnyezetün­ket. Igy lehetünk mi is „tájse­bészek", akik - amint annak idején a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című zenés darabban énekelték - a Föld sebeit begyógyítjuk. A Humusz nyár végén ver­senyt is hirdet a mozgalom résztvevői számára. A leg­eredményesebben dolgozó táj­sebészek a közösség javát szolgáló ajándékokat kapnak majd: játszóteret, padokat stb. A Csemete munkatársai a Szegedi Környezetgazdálko­dási Kht. Zöld Pont irodájában (Stefánia 6„ 424-392) várják az érdeklődők jelentkezését. y„a„ — lipilH W UICI Csodavándor Ha mára (2001. június II.) még nem is látottá el száját a magyar gazdasági csoda láttán a egész világ, már nem kell sokáig várnunk. Még néhány év és nem rés, ha­nem erős bástya leszünk a kapitalizmus falán. A döbbenetes iramú fejlődésnek per­sze receptje is vagyon. Erről pedig Orbán Viktor azt nyilatkozta az elmúlt héten: az elkövetkező öt esztendőben Magyarországnak a gazdasági növekedés fenntartása érdekében több millió külföldit kell befogadnia a környező országokból. Hogy miért vitatkozunk akkor mi státusztörvényről? Olyan, külhonban élő magyarokat segítő jogszabályról, mely éppen azt célozza - az erdélyi, a vajdasági, a felvidé­ki vagy a kárpátaljai magyar úgy kapjon lámogatást anya­országától, hogy eszébe se jusson elhagyni ősei földjét? Hát nem mindegy? A miniszterelnöki kinyilatkoztatás milliók be­fogadásáról szól, ezért azok a milliók érkeznek is. S mivel a magyar gazdasági növekedéshez nagy szükség van mun­kájukra, alighanem azonnal álláshoz is jutnak, megtanul­ják, hogyan kell megélni minimálbérből, megértik, miért is jó, hogy ebből a minimálból még adózhatnak is. Vesznek la­kást, mert hát mi más is lapulna egy székely tarisznyájában, mint hatmillió forint magyar panelre, és betonkuckójuk három négyzetméteres konyhájában már csak azon tanakod­nak, mennyit is küldjenek haza az otthon maradottaknak. Az élet szép lesz hát, országunk meg kívánatos. Ezt a nya­kunkba szakadó Kánaánt várva pedig eszünkbe ne jussanak buta kérdések. Mondjuk azt firtatva: vajon miért is kapkod­nának honi vállalkozásaink a határon túli munkaerőért? Amikor a mindszenti kocsma előtt éppúgy a munkahely hi­ánya miatt szomorodik a szó, mint a Felső-Tiszánál, ahol nem egy faluban a felnőttek kilencven százaléka munkanél­küli segélyből, jövedelempótló támogatásbólfoltozgatja a nyo­morát. No, de kár is lenne e problémán túl sokat agyalnunk, hiszen Orbán Viktor - szintén elmúlt hetünkön - már azt is kimondta: jaj, dehogy csalogatunk ide milliós bevándorló­sereget, mindössze néhány tízezer vendégmunkás segítségé­re számítunk. Most már csak azt lenne jó tudni, hogy ezek a tízezrek (mil­liók?) a makói kolbászgyár, a szegedi konzervgyár, a kábel­gyár, a textilművek vagy valamely másik, régen bezárt üzem előtt álldogálnak-e majd? Vagy Nyugat-Magyarországon kérdezgetik: és a határon belüli keletmagyarok miért is nem érzik, hogy olyan nagy a gazdasági növekedés? Alig másfél hánap alatt három taxistámadás Szegeden Késsel, dákéval fenyegették Komákat pártfogó szervezet alakult Mindszenten Szoba-konyhás zsúfoltság A szociális problémák megoldására sze­retné helyezni a hangsúlyt a Mindszenti Roma Kisebbséget Pártfogó Szervezet, mely része az Országos Lungo Drom Ci­gány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség­nek. A településen mintegy 200 cigány él, s több család zsúfoltságban: nyolcan, sőt tí­zen laknak egy szoba-konyhás, közmúvesí­tetlen, kicsi házban - magyarázta Kolom­pár Sándor, a szerveződés elnöke. Az áldat­lan körülmények orvoslására legalább még 12 új házat kellene építeni. Ezt a tervet egyrészt pályázati, másrészt helyi önkor­mányzati segítséggel szeretnék megvalósí­tani. de a Lungo Drom országos szerveze­tének támogatására is számítanak. A mindszenti romák többsége a munka­nélküliség problémájával küzd. Iskolai végzettség hiányában nem sok lehetőség nyílik számukra dolgozni. A cigány kezde­ményezés ezen is változtatni kíván, a ter­vek szerint esti iskolát szervezve, tanfolya­mon lehetne elsajátítani a hegesztő-, a kő­múves- és az ácsszakma fortélyait. A pártfogó szervezet alelnökei: Rostás Gusztáv, Simondán Zoltán, vezetőségi tag­jai: Boldizsár László, Boldizsár Sándor, Balogh József és Rostás Gizella. Gyovai Tíborné, a város polgármestere mindenképpen előrelépésnek, s pozitívum­nak tekinti, hogy a helyi romák szervezett formában szeretnék képviselni érdekeiket. A város vezetése egyelőre minimális segít­séget tud nyújtani a kezdeményezésnek. Ha azonban sikerül a helyi önkormányzatba képviselettel bekerülniük, akkor a pályázati lehetőségekkel új távlatok nyílnak meg a pártfogó szervezet előtt. A polgármester asszony elismerte: nehéz körülmények kö­zött élnek a romák. Az önkormányzat a le­hetőségeihez mérten igyekszik támogatás biztosítani számukra. T. A. Könyv o mérnökökről A rendőrök a taxisok segítségével még a helyszínen elfogták az egyik támadót. Társát nagy erőkkel keresik. (Fotó: Karnok Csaba) Munkatársunktól „Szeged város főmérnö­keinek és Mérnöki Hivatalá­nak krónikája" címmel írt könyvet Ozsváthné Csegezi Mónika és Ozsváth Gábor Megbontja szerződését a Kinizsi Rt.-vei a fábiánse­bestyéni önkormányzat. A község úgy határozott, hogy augusztus elsejétől az iskolások, óvodások és idő­sek részére a maga konyhá­jában. a maga költségén fő­zi meg a fábiániak ebédjét. Kovács János, a Kinizsi Rt. üzemi konyhájának vezető­je elmondta, a részvénytár­saságot érzékenyen érinti a döntés: valószínűleg be kell zárni a konyhát. Kós György polgármes­ter szerint az önkormányza­Dániel. A Bába és Társai Kiadó gondozásában meg­jelent mű bemutatóját júni­us 14-én (csütörtökön), dél­után 3 órától tartják a szege­di Technika Házában ti konyha kedvezőbb a köz­ség számára, hiszen kisebb lesz a pénzügyi teher. A megrendelés visszavonása nem jár különösebb kocká­zattal. hiszen a konyha épü­lete adott, de most kihasz­nálatlan. Eddig a nyers­anyagnormán felült rész ki­fizetését vállalta az önkor­mányzat. Az új helyzetben a közétkeztetés kifizető­dőbb lesz. A változás miatt a menza díja nem változik. A Kinizsi üzemi konyhá­jában naponta 120-150 főre főztek, egy ebéd négyszáz (MTESZ-székház. Kíevó u. 4.). A szerzőkkel Kiss Lajos területi főépítész beszélget, a rendezvény házigazdája Kiss Ernő népművelő. forintba került. A szülők természetesen ennél keve­sebbet fizettek gyermekük ellátásáért, a különbözetet az önkormányzat állta. A megrendelés visszavonásá­nak az a következménye, hogy a részvénytársaság konyháján napi 20-30 ada­got kellene csak a dolgozók elé tenni. Ezzel Kovács János sze­rint oly mértékben veszte­ségessé válik az üzemi ét­keztetés, hogy az meg is szűnik. Biliárddákót szorítot­tak a tarkára, és kés nyomtak annak a taxis­nak az oldalához, akit vasárnap reggel táma­dott meg két fiatalember Szegeden. Az elkövetés módja kísértetiesen ha­sonlított egy május ele­jén történt esethez, ami­kor is seprűnyéllel fojto­gattak egy sofőrt. Alig másfél hánap alatt ez volt a harmadik taxistá­madás a városban. „Az a szerencsém, hogy készültem a támadásra" ­idézi fel a Tele-4 taxitársa­ság nevének elhallgatását kérő, középkorú sofőrje ­aki hosszabb kihagyás után fél éve tért vissza a taxizás­hoz — a vasárnap hajnalban történteket. „Hívásra men­tem az Olajos utcába, és egyből gyanússá vált. hogy a két fiú hátraült. A támadás előtt sutyorogtak, és ebből tudtam, pontosabban érez­tem, hogy terveznek valamit, így azután nem ért készület­lenül az akció, bár semmifé­le önvédelmi eszközt nem tudtam használni. Azonnal leblokkoltam a kerekeket, félrelöktem a dákót, és még arra is volt időm, hogy rádi­ón riasszam a kollégáimat. Azután kiugrottam a Göndör sor és a Május I. utca sar­kán, és elkezdtem üvöltözni, mert nagyon mérges voltam. A srácok megijedtek és el­szaladtak" - mesélte a sofőr, aki szerencsére csak könnyebb sérülést szenve­dett. További munkájától sem riasztja el az eset, amint lehet, dolgozni fog. A taxis időközben riasz­tott kollégái meglátták egy közeli utcában az egyik el­követőt, a 17 éves M. V.-t, és ott, a helyszínre érkező rend­őrök segítségével elfogták. Társát jelenleg is nagy erők­kel keresik. „Azonnal felhívtam a rendőrök figyelmét: az elkö­vetés módja kísértetiesen ha­sonlít az április végi taxistá­madásra" - adott hangot fel­tevésének Szekeres István, a Tele-4 taxitársaság vezetője arra utalva: alig másfél hó­napja elfűrészelt söprúnyél­lel fojtogatták a Rádió taxi sofőrjét a Vedres utcában, és amikor elájult, elvették az ötvenéves férfitól az autós­táskáját. Az elkövetőt azóta sem találják. Az a 28 éves, jugoszláv férfi viszont, aki május 23-án, a Röszkei úton egy szegedi taxist pisztollyal támadott meg, már rács mö­gött van. A taxitársaság ve­zetője szerint csak a törvé­nyek szigorításával lehet megvédeni a sofőröket, a biztonsági berendezések, ön­védelmi fegyverek szerinte ilyen esetekben használha­tatlanok. Kéri Barnabás Teknősök a barackszállítmányban Háromszázhatvan darab szárazföldi ékszerteknőst akart Magyarországra csempészni a röszkei határátkelőhelynél egy macedón kamionos. A sofőr pénte­ken éjjel jelentkezett belépésre, útiok­mányaiból -az derült ki, hogy őszibarac­kot szállít, amelyet Görögországból kel­lett Lengyelországba eljuttatnia. A ka­miont átvizsgáló vámos azonban a teher­autó alatt három felfüggesztett, levegőnyí­lásokkal ellátott ládát talált, amelyekből, átvizsgálásuk után a teknősök is előkerül­tek. Az ötmillió-négyszázezer forint ér­tékű ékszerteknős-szállítmányról a sofőr a vámvizsgálat kezdetekor nem tett beje­lentést. A macedón sofőr ellen védett ál­latok csempészete miatt kezdeményezett eljárást a vámhivatal, míg a teknősöket le­foglalták, és a Kiskunsági Nemzeti Park­ba szállították. K. B. A saját konyha olcsóbb Fábián maga főz

Next

/
Thumbnails
Contents