Délmagyarország, 2001. június (91. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-09 / 133. szám

A Délmagyarország és a Délvilág egészségügyi melléklete Szerkeszti: Kalocsai Katalin A szégyellt Az irritábilis bélszindróma (IBS) egy misztikusnak nevezhető népbetegség, amelyről nem szívesen beszélünk. Európában és Magyarországon is milliók szenvednek az IBS tünetegyüttesétől, azaz rendszeres hasi fájdalmaktól, visszatérő székletproblémákról és az ezekhez kapcsolódó puffadástól. Az IBS egy idült bélműködési rendellenesség, amely funkcionális problémát jelent, nevezetesen a rendellenes bélfunkció hátterében nincs kimutatható szervi eltérés vagy anyagcsere-zavar. Különböző emésztőszervi panaszok jellegzetes kombinációjáról van szó, amelyek hosszú időn keresztül, rendszeresen visszatérnek. Az IBS legjellemzőbb tünetei a görcsös hasi fájdalom és az ehhez társuló székletzavarok: a székrekedés vagy a hasmenés. Ezek jelentkezhetnek váltakozva, de önállóan is. Gyakori tünet még a puffadás, a kellemetlen teltségérzés, a gyomorégés. Az IBS rendkívül gyakori probléma, becslések szerint a magyar lakosság mintegy 1820%-át érinti, körülbelül 2 millió embert. Ugyanez az arány figyelhető meg Európa más fejlett országaiban is. A tünetegyüttes leginkább a 20 és 50 év közötti aktív, dolgozó korosztályt érinti. Úgy tűnik, az IBS a nők között gyakoribb (Magyarországon az orvoshoz forduló betegek 75%-a nő). Az IBS kiváltó okai között elsősorban az állandó stressz. a túlfeszített életmód említhető. A tünetek sokszor az étkezéseket követően, illetve bizonyos ételek hatására jelennek meg, és a dohányzás, az alkohol is rásegítő tényező leEmésztőszervi panaszok jellegzetes kombinációja, ami rendszeresen visszatér szakellátást, de súlyosabb tünetek esetén is csak minden harmadik-negyedik beteg fordul orvoshoz. Ez többnyire azért van így, mert a betegek szégyenlik problémájukat, nern szívesen beszélnek panaszaikról, inkább megpróbálnak maguk úrrá lenni az IBS okozta kellemetlenségeken. Mindezek ellenére feltétlenül orvoshoz kell fordulni, ha idősebb korban (4550 év körül) jelentkeznek a tünetek, ha a panaszok hirtelen lépnek fel, ha véres székletet vagy ismeretlen eredetű fogyást tapasztalunk. Ha valaki felismeri magán az IBS tüneteit, célszerű rostdús ételeket fogyasztania, zsírszegényen táplálkoznia, és ajánlatos a fizikai aktivitást növelni, többet moAz IBS közel 2 millió embert érint hazánkban het. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a betegség kialakulását sem veszik elég komolyan, nemhogy megelőzését. Tény, hogy az esetek egy része nem igényel orvosi zogni. Gyermekek - betegségek Ketyeg a koleszterinbomba Közismert tény, hogy a magas szérumkoleszterin-szint megnöveli az érelmeszesedés, a sziv- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának esélyét. A gyermekkori szérumkoleszterin-szint felnőttkori fennmaradásáról az elmúlt 20 évben számos szakember beszámolt. Azoknak a gyermekeknek, akiknek esetében egy vagy több kockázati tényező fennáll - mint például az elhízás, a magas vérnyomás, vagy az emelkedett szérumkoleszterin -, hatszor nagyobb az esélyük arra, hogy felnőtt korukban a veszélyeztetettek körébe tartozzanak. A gyermekek szérumkoleszterin-szintje a korral változik, tinédzser korra éri el a felnőttekre jellemző értékeket. Tizenéves korban bővül a kockázati tényezők köre, „belép" az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a fogamzásgátló szerek használata, ezért több szakember úgy véli, hogy a 16— 18 évesek vizsgálata adhatja a legtöbb információt a szérumkoleszterin-szintről. Több mint 20 éve kimutatták, hogy azoknak az iskolás gyermekeknek, akik zsírdúsan étkeztek, magasabb volt a szérumkoleszterin-szintjük. Az Amerikai Kardiológiai Társaság már két évtizede az étrend zsír- és koleszterintartalmának csökkentését javasolja valamennyi, 2 évesnél idősebb gyermek esetében. A táplálkozástudományi szakemberek 2 éves kor előtt soha nem javasolják a zsírbevitel megszorítását, de 5 éves kor után már mindenképpen szükségesnek tartják. Finn gyermekek vizsgálata A gyermekek szérumkoleszterinszintje a korral változik, tinédzser korra éri el a felnőttekre [elit emzo értékeket kapcsán bizonyították, hogy a szociális, a gazdasági különbségekből adódóan a szív- és érrendszeri kockázati tényezők már a gyermekkorban gyakoribbak az alacsony életszínvonalon élők között. A rossz szociális-gazdasági helyzetben levő gyermekek veszélyeztetettebbek, mert étrendMór gyermekkorban érdemes egészségesen táplálkozni jükben energiaszükségletük nagyobb százalékát fedezik zsírral, több az állati eredetű úgynevezett telített zsírbevitel, a koleszterinbevitel. Remény a gyógyításra Autisták Születéskor lehetetlen azonnal felmérni, hogy a gyerek miként lesz képes kommunikálni környezetével. Ezzel meg kell vámi legalább a kétéves kort, amikorra kiderül: a gyerekkel e téren is minden rendben van-e? Ha autista, akkor is csak ebben az életkorban vehetik észre a szakemberek. Amerikai kutatók az Annals of Neurology című szakkiadványban közzétett tanulmányukkal megcsillantották a reményt, hogy már a születéskor lehetségessé válhat e súlyos, világszerte minden ötszázadik gyereknél jelentkező betegség felismerése. A kutatók feltételezése szerint a vér egyik alkotóeleme megbízhatóan jelzi, hogy az újszülöttek közül kik hajlamosak az autizmusra, vagy a szellemi visszamaradottságra.Újszülöttek vérmintáinak sokaságát vizsgálták meg, s azt tapasztalták, hogy egyes mintákban bizonyos fehérjék aránya a normális szint háromszorosát is elérte. Márpedig ezek a fehérjék növekedési hormonként szolgálnak, az embriókorszakban pedig a központi idegrendszer kialakulását segítik. Feltételezések szerint, ha a fehérjék ilyen nagy arányban vannak jelen egyes csecsemők vérében, megzavarja az agy idegsejtjeinek szaporodását, illetve az agy belső struktúráját. Azoknál a gyerekeknél van a legnagyobb esély az autizmusra, akiknél ez a probléma jelentkezik. A szakemberek szerint a felfedezés megnyitja az utat olyan gyógyszer kifejlesztése előtt is, amellyel kezelni lehet az autizmust, sőt esetleg meg is lehet előzni. S. T. L. ^ervneszet Csalán - a köszvény csodaszere A csalán kellemetlen csípését mindenki ismeri, így aztán sokan meglepődnek, ha mégis gyógynövényként említjük. A csalán a több mint ötszáz utrica-faj egyike, s a növénycsalád nevét a latin uro, égni szóból kapta. Erős, mint a vászon A csalánt az ember már azelőtt felhasználta, mielőtt gyógynövényként megismerte volna. Dániai ásatások során bronzkori sírokból csalánból szőtt halotti leplek kerültek elő. Hippokratész görög kortársai a csalánlevet külsőleg kígyóharapások és skorpiócsípések kezelésére, belsőleg pedig növényi mérgezésekre alkalmazták. A római katonák hideg éghajlatú területeken csalánlevelekkel ostorozták magukat, mert a csaláncsípések felmelegítették a bőrüket. Ebből az urtikációnak nevezett eljárásból fejlődött ki az ízületi fájdalmakat, bántalmakat, valamint a köszvényt csalánnal kezelő gyógymód. Testerősítő A korai európai herbalisták a köhögést és a tuberkulózist csalánteával gyógyították. A csalánt a skorbut és a vérzések — elsősorban orrvérzések csillapítására használták. A csalánfőzet hajnövesztő szerként is ismertté vált. Az indián asszonyok úgy vélték, a terhesség alatt fogyasztott csalántea erősíti a magzatot, megkönnyíti a szülést, s emellett a szülés utáni méhtáji vérzések csillapítására is elterjedten alkalmazták. A 19. században a csalánt elsősorban vizelethajtóként, valamint a húgyhólyag és a vese megbetegedéseire alkalmazták. Kiváló vérzésgátló szerként említették, valamint a csecsemőkori hasmenések, az aranyér és az ekcéma gyógyítására javallták. Kortárs herbalisták a csalánt „az egész test erősítésére" szolgáló frissítőként ajánlják. Vizelethajtó is lehet A csalán egyes, nagy múltra visszatekintő használati módjait ma már tudományos érvekkel is alátámasztották. Német vizsgálatok kimutatták, hogy a csalánlé és a csalántea enyhíti a köszvényes fájdalmakat. A csalán bizonyos mértékű vizelethajtó tulajdonságokkal is rendelkezik. Németországban, ahol gyógynövényként jóval elterjedtebben alkalmazzák, mint az Egyesült Államokban, az orvosok magas vérnyomás kezelésére is javasolják. Egy Portlandben elvégzett kutatás szerint fagyasztott-szárított csalán 300 milligrammos kapszulákban alkalmazva jól megfigyelhető gyógy hatást mutatott a szénanáthával szemben. Forrázatok A köszvény és esetenként a prosztatanagyobbodás fájdalomcsillapítására alkalmazzák a friss csalánnövény kipréselt nedvét. A magas vérnyomás, a szívelégtelenség és a szénanátha esetleges kezelésére, kellemes melegségérzetet keltő ital készítéséhez 1-2 teáskanál szárított csalánt áztassanak egy csésze forró vízbe 10 percig. A forrázatból naponta legfeljebb két csészével igyanak. Amire vigyázni kell! A csalántea nagy mennyiségben gyomorpanaszokat, bőrégést és vizeletpangást eredményezhet. Csalánt csak akkor alkalmazzanak vizelethajtóként, ha ezzel a kezelőorvos is egyetért és a kezelést folyamatosan figyelemmel kíséri. Rendszeres csalánfogyasztás mellett káliumdús ételeket kell fogyasztani, például sok banánt és friss zöldséget. Kétéves kor alatti gyermekek ne kapjanak csalánforrázatot! Terhes nők csalánt semmilyen formában ne fogyasszanak, mert a növény méhösszehúzódást okozhat. Húsfordulat Csirke az első helyen A marhahúst sokkal kevesebben kedvelik, és fele olyan gyakran fogyasztják hazánkban, mint két évvel ezelőtt. A sertés- és különösen a baromfihús megítélése viszont javult. Többek között ezt állapítja meg a GfK Piackutató Intézet közelmúltban elkészült tanulmánya. A sertéshús hosszú évek után mára ismét közkedvelt étel lett. A felnőtt lakosság 81 százaléka sorolja kedvenc táplálékai közé. A baromfihúst a lakosság 95 százaléka szereti. Leggyakrabban fogyasztott húsétel a baromfi, amit egy magyar felnőtt átlagosan háromnaponként eszik. Ezt követi a sertéshús, ami kéthetenként átlag háromszor kerül az asztalra. A marhahús fogyasztásának gyakorisága az egy főre jutó heti átlagos 0,6 napról 0,3 napra csökkent.