Délmagyarország, 2001. június (91. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-09 / 133. szám

SZOMBAT, 2001. JÚNIUS 9. NAPOS OLDAL IV. Könyvheti újdonságok Munkatársainktól Az idei könyvhétre is rendkívül gazdag kínálattal jelentkeztek a kiadók. A választást megkönnyítendő ajánlunk olvasóink figyelmébe néhány érdekes kötetet. Az Ulpius-ház kiadó különlegessége a Nobel-díjas dél-afrikai írónő Önvédelmi fegyver című regénye, amely egy bűneset kapcsán beszél az ezredforduló fájó problémáiról: szülő-gyermek viszonyról, a faji előítéletekről, a másság jelenségeiről és a társadalmi egyenlőtlenségekről. Magyar, cseh, francia, katalán, lengyel, olasz, amerikai, chilei szerző munkájával gazdagítja az Európa Könyvkiadó az írók és az olvasók hagyományos nyári találkozóját. Az Év kiadója címmel kitüntetett könyvműhely gondozásában megjelent Pünkösd Árpád, Rákosi Mátyásról szóló sorozatának befejező kötete, a „Rákosi bukása, száműzetése és halála 1953-1971" című könyv. íróként mutatkozik be Darvas Iván színművész. Önéletírásának a Lábjegyzetek címet adta. Kötetének fejezetcímei: Az Aranyváros, Háború és béke, Költészet és valóság, A Kreml toronyórája. Bűn és bűnhődés, Az emberélet útjának felén..., Színházi Élet, Végjáték. A kötet borítóján. Darvas Iván festményről néz az olvasókra. Az alkotást Gyémánt László készítette. Az ajánlatok között szerepel John Updike új kötete, a Nyúlfark és más történetek. A Nyúlcipő, a Nyúlketrec, a Nyúlháj, a Nyúlszív című műveket követően, a szokásos tíz év elteltével jelent meg az újabb, John Updike tollából. Ez a negyedik kötetben sírba küldött Nyúlról, azaz Harry Angstomról szól, akinek emlékét ezúttal törvénytelen leánya támasztja fel. A Franciaországban élő világhírű cseh írónak, Milán Kunderának a Nemtudás című kötetét gondozta a kiadó. Milán Kundéra legújabb regénye a Halhatatlansággal kezdett, majd a Lassúsággal és az Azonossággal folytatott esszéregény-folyam negyedik darabja. Kundéra ezúttal a tudónak-tudósnak tartott XX. század egyik legveszedelmesebbjelenségét, az általános, tömeges nem tudást ** h » * r- % m műhelyének. Regényének címe: Triptichon. Tizenegy kötettel, köztük a hagyományos Körkép és Szép versek antológiával lépett a Magvető Könyvkiadó az olvasók elé az ünnepi könyvhéten. Irodalomtörténeti szenzációnak ígérkezik a Szerb Antal naplóit közreadó Naplójegyzetek című kötet. A szerző valószínűleg nem kívánta nyilvánosságra hozni az írásokat, mert azokban nincsenek utólagos javítások, ugyanakkor a füzeteket nem semmisítette meg. Az aprólékosan írásba foglalt kamaszkori bejegyzések arról tanúskodnak, hogy szerzőjük miként küzd a világ megértésével, saját helyének megtalálásával, majd hogyan készül a szépirodalmi szerepre az utókor által a XX. század egyik legnagyobb hatású írójaként, irodalomtörténészeként számon tartott Szerb Antal. Hollóidő a címe Szilágyi István, kolozsvári alkotó legújabb regényének. A nagy sikerű Kő hull apadó kútba Kossuth-díjas szerzőjének történelmi regénye a török hódoltságba került dél-magyar Duna-tájon, a három részre szakadt Magyarországon játszódik. Bartis Attila szintén regénnyel jelentkezik, címe A nyugalom. A történet az 1960-as években kezdődik, főszereplői az anya, az egykor ünnepelt színésznő, aki 15 éve lábát sem teszi ki a lakásból, valamint a vele egy háztartásban élő fia. Az anya szorongva gyűjtögeti disszidált leánya leveleit, aggódva figyeli íróvá lett fia minden mozdulatát, miközben a lakás falain kívül összeroskad egy politikai rendszer. A Márai-életmúsorozatban jelent meg az Eszter hagyatéka és három kisregény című kötet, amely ezekben a hónapokban a német könyvpiacon is sikert aratott. elemzi és „regényesíti" meg. Az Európa Könyvkiadó az idei könyvhéten indítja el azt a hat kötetesre tervezett sorozatot, amelyben Slawomir Mrozek elbeszéléseit mutatja be. A füzér első darabjának címe: A zsiráf és más történetek. Fehér Béla kilenc kötet írója - szintén új szerzője az Európa Kiadó Az Osiris Kiadó 28 újdonsággal jelentkezik. Az Osiris zsebkönyvtár sorozatban látott napvilágot Romsics Ignác A trianoni békeszerződés című kötete. A szerző bemutatja az Osztrák-Magyar Monarchiában élő népek közötti ellentéteket, az I. világháborús hadicélokat, az 1918-I919-es magyarországi forradalmak „válságmenedzselési" kísérletét, a békekonferencia szempontjait és döntéseit, végül a békeszerződést és annak végrehajtását. A kötetet 24 térkép egészíti ki. Szintén e sorozat darabja A revíziós gondolat című könyv. Zeidler Miklós munkájában röviden ismerteti Magyarország felbomlását és a trianoni béke megalkotását, rendelkezéseit, majd azt vizsgálja, hogy mit jelentett és miben nyilvánult meg a két világháború közötti revizionizmus a közgondolkodásban és a külpolitika területén. A neves egyiptológus, Kákosy László Az alexandriai időisten című kötetébe négy évtizedes munkásságából válogatott tanulmányokat. A szakcikkek és tudományos ismeretterjesztő tanulmányok csokorba gyűjtésénél a szerző két fő szempontot érvényesített: a tudományos mondanivaló ma is megállja helyét, illetve az írások áttekintést adjanak arról, hogy mely témák foglalkoztatták pályája indulásától. Király a homokjárón Mária úgy kaszál, mint egy legény. Mária 41 éves, alighanem ő a legifjabb kisteleki nagymama. Nagyfiával, kisfiával, öt hónapos, csepp onokájával. Kismariskaként kezdte, mivel az anyja Mariska, a nagyanyja meg Maris néni volt a mezei Máriák sorában. Mária lehetne Maris, Marcsa, Maca, Mári és még ki tudja, milyen becézéssel illetett, de írásos nevén özvegy Szabó Flórián Istvánné. Azt mondta 17 évesen a pusztaszeri papnak, aki semmiképp se akarta megkeresztelni elsőszülött Mária gyermekét: „Drága, tisztelendő úr, csak ezt az egyet! Többet nem hozok ide." Gyerek azért lett még. Ahogy Mária mondja: aszszonylányom, nagyfiam, kisfiam és a csepp onokám. Idevennénk a fiatalabb Mária két gyönyörű fiát, de ők az Ede utcában, Tóthként, külön házban élnek. A nagymama Mária most szakácsnak tanul a szegedi iskolában. Előtte öt évet a tejeseknél, ötöt pedig a faluvárosi kábelgyárban töltött melósként. Ameddig nem tesz vizsgát, nem vehetik föl állandóra a vendéglőbe, ahol most konyhai segítő. Reggelente ötéves fiával indul a munkába. - Kisszerelmcmnek hívom, reggel viszem, este hozom. Az útban leteszem, ismerős vigyáz rá. Ha elalszik, mire érte érek a Kapástanyára, éjszakára is ott maradunk. Alszunk Anya és fia nem csak fényképről ismeri egymást. (Fotók: Gyenes Kálmán) egyet és reggel megyünk haza. Adná el különben tanyáját, meg a pálmonostori messziföldbeni erdejét Sisak Mária (asszonynevén: özvegy Szabó Flórián Istvánné), adná a közeli szántóját is, adná, csak nincs rá vevő. A tanya a kisteleki Rácz-soron van, s ezt Mária a harmadik asszonysága idején vette. Flóri nagyfiával és Zsolti aprófiával él itt. Flóri az élettársával és kisfiával, a csepp Flórival, Mária harmadik unokájával a szépszobában, ők meg Zsolttal a középsőben. A kisszerelmemnek szólított Tóth Zsolt János balástyai apától született; Szabó Flórián István és az asszonylány (fiatalabb Mária) pálmonostoritól. Mária első férje katonakorában kiesett a vonatból, és ezzel fiatalon özveggyé tette őt. A hamar gyermeket gyümölcsöző szerelem miatt kellett elhagynia a pusztaszeri szülői házat. Mária nagyfia, Flóri, a most huszonéves apa, válófélben gyermeke anyjától Mónikától. Okleveles favágó, de alkalmi munkákból kénytelen fönntartania életét, mert állandóra sehová se akarják. Főnökei szerint sok lenne utána a fizetnivaló. Édesanyja adott nekik helyet a tanyán, legyen hol meghúzódniuk. Úgyhogy Mária, Flóri, Mónika, Zsolt és a csöpp Flórián István, ha valami érdekes műsor megy a tévében, elvanBaromfietetéssel indul a nap nak a Rácz-sori tanyán, mint a befőtt. Ha nincs, ami lekösse figyelmüket, a pici bömböl és betojik; a nagyobb motororral, bicajyal szilajkodik; az apafiú a kocsmába megy idegcsillapítóért. Máriára viszont marad a jószágok etetése, a kert locsolása, és a sitty-sutty főzés, mert a vendéglői ételek egésznapi szortírozása után bárhogyan is terít otthon, annak gyorsnak kell lennie. És - rámarad a kaszálás is. A tanyát most felújítják. Mária második férjének a testvére a segítség. Sándorral, második emberével, szétváltak ugyan útjaik, és egyáltalán nem azért, mert Sándor elvesztette mindkét szemére a látását, hanem közös akarattal. A volt sógor, Zoltán, a tanyabepucoláshoz jobban ért, mint Mária, és vállalta is a munkát. Öreg, százévesnél idősebb a ház. A pusztai építkezés remeke. Sokáig a tanyasomak nevet adó Ráczok lakták, Mária a téeszparcellázás után vette. Akkora föld jutott mellé, amekkorát a kerítése most ölelhet. Alig valamekkorát. A kicsi Zsolt imádja a mini homokjáró házijárgányt Az eladásra kínált kisteleki tanya már félig megreparálva. Nem ázik be, verébdeszkái hiányoznak, de jöhet a vevő. Mária már kinézte maguknak a helyet, közel Kistelekhez, ahonnét Zsoltot majd iskolába írathatja. A kis vasgyúró ezt se akarja, akárcsak a kisvárosi óvodát. Lovakat szeretne, mint a dédapja, aki forgatta a ménest meg a nyájat a perczeli gyepen. Mire Zsolt megszületett, a dédapa már az igazi juhászok álmára szenderedett. Élő tatáit se nagyon ismerheti, mert Zsoltot nem vállalja az apja Zsolt édesanyját pedig - édesapja nem vállalja. Mária anyja is régóta külön él apjától, Sisák Györgytől. Beszélni mind beszél egymással. Csak hát bíróságra kéne beadni a papírt, hogy végül is kihez ki tartozik, de Máriának nincs mindenre ideje. Meghát.... Itt az onoka esete. Húsvétkor Máriának kellett rohanni vele az orvoshoz. A kicsi majdnem kiszáradt. Bent is fogták Szegeden. Édesanyja, Mónika, ki korábban is Flórira hagyta gyermekét, a szüleihez költözött Kistelekre. Az ifjabb Szabó Flórián Istvánt, a kisunokát Máriának nem adják a gyámosok, Flórinak nem adja Mónika, Mónika pedig Mária szerint - mintha félne a gyerekétől. így a csepp onoka pillanatnyilag intézetben van. Mária tenni szeretne valamit: - Három gyereket neveltem. Megvan mind. Papírok kellenének hozzá, meg ügyvéd, akkor az onokámat is ide adnák. Kértem rá segélyt, amit huszonöt év alatt egyszer sem tettem, de elhajtottak! Az özvegyi nyugdíj nagy erő. Mária abból tartotta gyermekeit. A tanyai kertnek nem nagyon veheti hasznát a jószágok miatt. Hat kilométerről biciklizni félmázsa takarmánnyal, nem leányálom. Ha hetek óta nincs eső, a bicikli se gurul rendesen. Mintha lisztben menne, úgy muszáj tolnia, pedig könnyű hajtású a gép, a betonon siklik, mint vízen a hajó. A száraz homok, mint a só, odaragasztja a kerekeket a földhöz. Máriának megkettőzött erővel kell hajtania. A kicsi Zsolt imádja a homokjáró házi járgányt. Úgy utazik azon, mint a király. Viccelődnek, végignevetgélik az utat. Sírni ma már csak a győzteseknek szabad. Majoros Tibor