Délmagyarország, 2001. május (91. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-31 / 126. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. MÁJUS 31. MEGYEI TÜKÖR 7 Harc a bölcsőhalál ellen Száz új "készülék a babáknak Közel száz Apnoe Alarm, a bölcsőhalál me­gelőzését szolgáló készü­lék gyűlt össze Csongrád megyében - az Inkubátor a Koraszülött Gyermeke­kért Alapítvány felhívásá­ra -, az itteni támogatók segítségével. A légzésfi­gyelő készülékeket ha­marosan a szegedi védő­női hálózat veheti át, s ők tartják majd a kapcsola­tot a megye többi városá­val is. A készülékek meg­vásárlását a Délmagyar­ország Kft. Lapkiadó Vál­lalat is támogatta. A Apnoe Alarm nevezetű jelzőszerkezetet a koraszülött babák szülei vihetik haza. s térí­tésmentesen használhatják egé­szen egy évig. A párna alakú készülék azonnal - figyelemfel­keltő hangokkal és piros fénnyel - jelez, ha a baba tizen­két másodpercig nem lélegzik. - Csongrád megyében kü­lönösen adakozóak az embe­rek, hiszen az, hogy itt száz készülék gyűlt össze, eddig szinte egyedülálló az ország­ban - tájékoztatott Zemmel Andrea, az Inkubátor a Kora­szülött Gyermekekért Alapít­vány sajtóreferense a tegnap délután Vásárhelyen tartott sajtótájékoztatón. - Az alapít­vány története 1994 novembe­rére nyúlik vissza, mikor egy magyar házaspárnak koraszü­lött babája meghalt. Elhatá­rozták, hogy a jövőben min­dent elkövetnek a hasonló ese­tek elkerüléséért. Az Inkubá­tor Koraszülött Gyermekekért Alapítvány 1995 óta létezik, s 1998 óta tudhatnak maguk mögött jelentős támogatókat. Az elmúlt években közel nyolcszázmillió forint érték­ben adtak át életmentő orvosi műszereket kórházaknak. 1999 novembere óta az alapít­vány programjába tartozik a bölcsőhalált megelőző műsze­rek vásárlása is. Sajnos, a kórházak felszereltsége nagy hiányosságokat mutat, így az alapítványok feladata segíteni az újszülött babákat. Eddig minden légzésmegfigyelő ké­szülékért Budapestre kellett utazniuk a szülőknek - hang­súlyozta Zemmel Andrea. ­Ezentúl azonban minden me­gyére kiterjedő hálózatot ala­kítunk ki, így a Csongrád me­gyeiek a jövőben Szegeden juthatnak hozzá a készülék­hez, védőnői ajánlással ­mondta. Az alapítvány az orvosi műszereken kívül egyéb esz­közökkel, szolgáltatásokkal, élelmiszerekkel igyekszik tá­mogatni az arra rászoruló kór­házakat. Előfordult, hogy képzőművészek ajánlottak fel képeket, faliszőnyegeket, a kórház vidámabb hangulata érdekében. így szívesen vesz­nek minden segítő szándékot, mely lehetővé teszi a koraszü­lött babák, az újszülöttek mi­nél jobb ellátását. Az Inkubá­tor a Koraszülött Gyermeke­kért Alapítvány számlaszáma: ABN-AMRO, Bank: 10200902 -32712195; További informá­ció: Tel.: 456-3800; Címük: 1092 Budapest, IX. Ráday u. 9. Tábori Szilvia Egy tehén, nem tehén, a jégakku pedig nem hűt Mórahalmon Zárva maradnak a tejcsarnokok Május 15-én mindkét csarnok bezárt Móra­halmon. Minőségi kifo­gások miatt azóta nem veszi át a gazdáktól a tejet a Gala Hungária Rt. Napi 3-400 liter vész el, a zömmel egy-két te­henet tartó termelők pe­dig nem tudják, mihez fogjanak. Nógrádi Zol­tán polgármester támo­gatná egy szövetkezet alapítását, ám a Gala Rt. ezt sem tartja megol­dásnak. Képviselője szerint az „összeöntött" tej nem felel meg a minőségi követelmé­nyeknek. Immáron két hete, hogy a mórahalmi gazdák nem képe­sek megszabadulni a fe­lesleges tejtől, többen a mala­coknak adják, a takarmányba keverik. Mivel napi 3-400 li­ter megy veszendőbe, megol­dást kell keresni a problémára. Megoldás azonban nincs ­legalábbis ez derült ki a teg­nap délutáni mórahalmi fó­rumon. Az indulatok a közösségi házban csaptak össze. A tej­ügyben összeverbuvált ér­dekegyeztető fórumot Nóg­rádi Zoltán polgármester szervezte, meghívást kapott közel negyven termelő és a Gala Hungária Rt. tejfelvá­sárlási igazgatója, Falucskai Ferenc. - Vevők vagyunk a tejre - hangsúlyozta Falucskai Ferenc amennyiben az a minőségi előírásoknak meg­Berkó Antalné belépne a tejszövetkezetbe. (Fotó: Schmidt Andrea) felel. Ám szinte lehetetlen­nek tartom, hogy a tejgyűjtő állomásokon a sok gazda ál­tal „összeöntött" tej meg tud felelni az elvárásoknak. Az átvétel felmondásának nem az az oka, hogy keveselltük a napi 3-400 litert, hanem az, hogy minőségi kifogá­sok merültek fel. Hozzátette: a jövő nem az egy-két tehenes gazdáké. Azokkal a termelőkkel vi­szont bármikor szívesen szerződnek, akik 20-30 te­hén tartására építve tejhűtőt, fejőgépet vásárolnak, vagyis megteremtik az alapjait az állandó minőségnek. Falucskai minden mon­datával azt érzékeltette, az áhított EU-csatlakozásnak többek között ez az ára. A termelők közül önkén­telenül is az ő igazát erősí­tette Orosz Kornél, aki több mint 30 tehenet tart, saját hűtője és fejőgépe van. - Nem várhattam a csodá­ra, rá kellett költenem a gaz­daságra - mondta. O nem úgy hűti a tejet, mint a mellette ülő idős pa­rasztember, aki ugyan rös­tellkedve, de bevallotta: ma­dzaggal jégakkut lógat bele a tejeskannába. - Előfordult, hogy csak 40-42 forintot fizetett a tejért az átvevő, ebből pedig nem lehet megélni - mondta Ber­kó Antalné. akinek két tehe­ne van. (Falucskai válasz­ként megjegyezte: negyven­valahány forintból nem is le­het megélni, és űjra kifejtet­te, csak azon a tevékenysé­gen van haszon, amit nagy­ban csinálnak.) - Nem kellett volna fel­számolni a téeszt - tette hoz­zá Fábián Lajos gazda -, ott volt hűtőkamra elég. Most itt vagyunk szétszórva... Többen felvetették, hogy a kialakult helyzetért az ön­kormányzat felelős is, mert nem csinált valamilyen szö­vetkezetet. Nógrádi Zoltán ugyan elmondta: ez nem a város feladata, de fölvette a kesztyűt és arra vállalkozott, ha a berendezésekre és az üzemeltetésre két és fél mil­lió forintot összedobnak a gazdák, 6 is támogatja a szö­vetkezet létrejöttét. Majd várta a jelent­kezőket, de mindössze né­gyen tartották föl a kezüket és írták alá a szándéknyilat­kozatot. Nem hallgattak Fa­lucskai Ferencre, aki egyre csak azt hajtogatta: a tejszö­vetkezet is összeönti a tejet, vagyis a minőséget megint csak nem lehet garantálni. A mórahalmiak végül úgy ' mentek haza, hogy gondolko­dási időt kaptak, belépnek-e a leendő szövetkezetbe vagy sem. Nem tudni, hányan vet­ték észre a gazdák közül, hogy meglegyintette őket az EU-csatlakozás szele. Fekete Klára Lezárul a csongrádi Országzászló-szoborcsoport kálváriája Rontaná a városképet? A csongrádi önkor­mányzati képviselő-testü­let szeptember 22-i ülé­sén támogatta a MIÉP kezdeményezését, s en­gedélyezte az 1944 tava­szán felállított, majd 1955-ben elbontott Or­szágzászló-szoborcsoport közterületi visszaállítását. A döntést a legutóbbi ülé­sen a testület megváltoz­tatta, mondván, az alko­tás „művészi és szakmai színvonala nem felel meg a kor követelményei­nek". A Magyar Igazság és Élet Pártja csongrádi alapszerveze­tének az Országzászló-szo­borcsoport közterületi elhe­lyezése érdekében tett lépéseit a legutóbbi ülésen megkö­szönték a képviselő-testület tagjai, ám az alkotás visszaál­lítására vonatkozó korábbi en­gedélyt visszavonták. A döntéshozók a szeptem­ber 22-i tanácskozáson még támogatták a párt kezdemé­nyezését, s bár anyagilag nem kívántak hozzájárulni a szo­bor visszaállításához, a mér­nöki irodát mégis utasították, hogy a szoborcsoport Dózsa György téri felállítása érdeké­ben gondoskodjanak a nyilvá­nos vécé áthelyezéséről. Időközben a polgármesteri hi­vatal humánpolitikai irodája szakvéleményt kért a Magyar Képző- és Iparművészeti Lek­torátus területi megbízottjától. Tóth Attila művészettörté­nész úgy vélte: ilyen jellegű alkotásokat csak központi he­lyen szabad elhelyezni, ahol városi és állami, nemzeti ün­nepek során az országzászló körül zajlanak azon rendezvé­nyek, melyek keretében fel­vonják a nemzeti zászlót is. E célnak szerinte a szoborkom­pozíció nem felel meg, ugyanis alakjait a legalap­vetőbb anatómiai ismeretek hiányában faragták, s készítői nem figyeltek a szobrász, Borhás István kifogásaira sem. A művészettörténész ki­fejtette: a kompozíció köztéri felállítását minden bizonnyal a lektorátus zsűrije is kifogá­solná, nemcsak a színvonala, hanem irredenta jellege miatt is. (A testületi ülésen a szak­véleményből törölték az irre­denta jelzőt.) Tóth Attila java­solta, hogy az önkormányzat az alkotás megőrzésével bízza meg az egyik helyi közintéz­ményt. A csongrádi központi par­kok felújítási tervét készítő Pirk Ambrus kertépítő mér­nök sem javasolta a szobor­csoport Dózsa György téri felállítását. Sőt, szerinte az al­kotás egyáltalán nem illene a városképbe - derült ki az előterjesztésből. A testület a szoborcsoport köztéri felállítását elutasító határozatában felkérte Molnár József polgármestert, hogy in­tézkedjen a kompozíció meg­óvásáról, s legkésőbb szep­tember végéig gondoskodjon az ezért felelős intézmény ki­jelöléséről. A képviselők re­ményüket fejezték ki, hogy a MIÉP nem politikai indíttatá­súnak tartja majd e döntést, amely így nem hat majd ki negatívan a párt és az önkor­mányzat kapcsolatára. M. Sz. J. Bodnárnéval emlékezik Németh Lászlóra a város Vásárhely, kétféle időben Kétféle időben létezik a Petőfi Sándor Műve­lődési Központ mosta­nában, mióta meg­kezdődtek Németh László Bodnárné cimü kétrészes családdrámá­jának próbái. Kívül is Vásárhely - és, a vásár­helyi szerző darabja révén - bévül, a színpa­don is Vásárhely. Pró­báról próbára csiszoló­dik az előadás, naponta reggeltől késő éjszakáig dolgoznak a színészek, dolgozik a rendező. Premier: holnap, pénte­ken, este 7-től. A színpadon végig ott látható, baljóslatűan, az akácfa tuskóba vágott fejsze - ha egy falon puska lóg, annak el kell sülnie; ha szín­padon fejsze van, előbb­utóbb mindenképp lecsap Bodnárék vakítófehérre me­szelt háza kiáltóan puritán. Lakói is azok és e puritán­dolgos hétköznapokat boly­dítja föl a fővárosi felső­középosztály - ahová Bod­nárné plántálni kívánja csa­ládját, legalább egyik fia ré­vén - szelleme. Bodnárné („Paraszti sor­sa ellenére igazi magyar nagyasszony" — mondja róla alakítója, Antal Anetta) két fia közül Péterből (Hegedűs Miklós) urat nevel, hogy egy másik világban folyta­tódhasson a számtalan gene­ráció óta kilátástalanul ro­botoló Bodnár család törté­nete - másik fiát, Jánost (a Jászai-díjas Bregyán Péter alakítja) hagyja megmarad­ni a földművesnek. Mi több, erőnek erejével ott is tartja ­igaz, Jánosnak messze­menőkig nincs érzéke az „emelkedéshez", az ő mun­kája az ára annak, hogy Pé­ter a fővárosi felső-közép­osztály tagjává legyen. Já­nost ez sérti, és mikor Péter menyasszonyával, a min­denkivel cicázó Cicával („Nem szándékosan játszik mindenkivel, inkább túlon­túl naiv" - mondja Bakonyi Csilla, Cica megjelenítője) együtt jelenik meg, egy könnyednek szánt vakáció erejéig a szülői házban, ezt nem bírja elviselni, s a fel­vonásról felvonásra fokozó­dó feszültségben tényleg működésbe lép a fejsze. És bár az anya, a kétségbeesés hideg megfontolásával, ez­után már azért küzd, hogy legalább gyilkossá lett fia Napok óta zajlanak Németh László Bodnárné cimü drámájának próbái a vásárhelyi PMK színpadán. (Fotó: Schmidt Andrea) megmaradjon számára, ez nem sikerülhet - épp a fiú leplezi le magát, s a darab legvégén ismét megjelenik, most már bizonyítékként, gyilkos szerszám. Ez tehát a darab cselek­ménye, amit leírni könnyű ­eljátszani bizonyára annál nehezebb. Viszont: brilián­sán megoldható - derült ki számomra a tegnapi próbán, a Pécsi Ildikó (érdemes, ki­váló művész, számtalan dí­jai közül a Jászai Mari-díj, SZOT-díj, MSZOSZ-díj említhető meg többek kö­zött) rendezte darabról. Az is igaz, rengeteg munkát igényel. Aki nem ül be pró­bát nézni a sötét nézőtérre, el sem hinné, hogy akár öt­perces jelenetrészt is lehet háromnegyed óráig próbál­ni. Márpedig itt ilyenek bőven vannak. Ha azt a jele­netet, amelyben Bodnárné két fia végzetesen összevész a Cica-szerenád kapcsán. Pécsi Ildikó nem játszatta űjra csak az egyik, tegnapi próbán tizenötször a - dol­gát ugyancsak kitűnően értő - Bregyán Péterrel és He­gedűs Miklóssal, akkor egy­szer sem. És újrajátszásról újrajátszásra formálódott­csiszolódott a jelenet, ahogy a rendező közölte instrukci­óit a színészekkel, ők ezt „áteresztették" személyisé­gükön, s így tovább. Csoda-é, hogy hétfő óta minden nap reggeltől késő éjszakáig tar­tanak a próbák? Nehéz testi és szellemi munka Németh László­darabot játszani Vásárhe­lyen, vásárhelyi közönség előtt. De máris tudható: sikere lesz. Farkas Csaba Dohányzás­ellenes világnap Munkatársunktól Az évente elszívott cigaret­tamennyiség alapján mi, ma­gyarok a világranglista har­madik helyén állunk. Az 1960­as években még csak a 13. he­lyen álltunk. Az adatok szerint a hazai népességfogyásért is döntő részben a cigaretta a fe­lelős. A dohányzás következ­tében kialakuló betegségek­ben szenvedők száma kiugró­an magas. Magyarországon egy évben átlagosan 140 ezer ember hal meg, közülük 40 ezer a dohányzással összefüg­gésbe hozható betegségben. Valamennyien körülbelül 20 évvel élhetnének tovább, ha nem dohányoznának. A ciga­retta okozta halálozás elsősor­ban a középkorú - 40-50 éves kor közötti - embereket fe­nyegeti. A dohányosok per­sze tisztában vannak ezzel, de a függőségük, a szenvedélyük annyira erős, hogy a többség nem képes letenni a cigarettát. Ma már vannak módszerek és szerek, amelyek segítenek eb­ben a nehéz küzdelemben. Azok, akik próbálkoznak a do­hányzás abbahagyásával, se­gítséget kaphatnak holnap Szegeden, a Széchenyi téren. A dohányzásellenes, illetve a környezetvédelmi világnap alkalmából az ÁNTSZ Csong­rád megyei intézetének mun­katársai várják a város polgá­rait délelőtt fél tíztől délután 4 óráig. Az egészségügyi szűrővizsgálatok keretében megmérik a tüdő vitáikapaci­tását, dohányosoknál a kilég­zett levegő szén-monoxid-tar­talmát. A dohányzás abbaha­gyását megkönnyítő tanácso­kat adnak, s ötleteket a környe­zetszennyezés elkerüléséhez, a tiszta és egészséges lakókör­nyezet kialakításához.

Next

/
Thumbnails
Contents