Délmagyarország, 2001. május (91. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-08 / 106. szám
I KEDD, 2001. MÁJUS 8. CSONGRÁD MEGYE 3 Schüssel indokoltnak tartja a korlátozásokat Felhőtlen a magyar-osztrák viszony A Fidesz hétvégi kongresszusára érkezett Szegedre Wolfgang Schüssel, Ausztria kancellárja, az Osztrák Néppárt elnöke. Miután elmondta üdvözlő beszédét a fiatal demokraták sportcsarnokbeli összejövetelén, a szegedi polgármesteri hivatal vendégházában rövid megbeszélést folytatott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Az osztrák kancellár ezt követően nyilatkozott lapunknak. - Kancellár úr, hogyan értékeli a jelenlegi osztrák -magyar szomszédi viszonyt'? - Olyan felhőtlen a két ország kapcsolata, mint a felettünk ragyogó kék ég! - válaszolta mosolyogva Schüssel, akivel a vendégház kertjében beszélgettünk, s azon a délelőttön a verőfényes napsütést valóban nem zavarta egyetlen apró felhő sem. - Ezt egyébként Orbán Viktor miniszterelnök úrral is megállapítottuk idefelé jövet... Azt sem szabad elfelejteni, hogy közös történelmi tapasztalataink vannak, ezek pedig nagyban segítik jószomszédi viszonyunk stabilitását. Ausztria s a mostani osztrák kormányzat soha nem felejti el a magyar kormánynak, hogy a két évvel ezelőtti választások után, amikor nagyon nehéz helyzetben voltunk, kitartott mellettünk. Ezért igyekszünk mi is minden segítséget megadni a magyaroknak a mindennapi munkához, a fejlődéshez. - Az önök találkozóin a gazdasági együttműködésről esik legtöbb szó. Megfelelő a mostani kereskedelmiforgalom volumene? - Mindig többre törekszünk, s ez így van mindkét oldalon. Szeretném azonban megjegyezni, hogy csodálatos az, ahogyan Magyarország, a szocializmus irtózatos romboló utóhatásait leküzdve, rövid idő alatt gazdasági és politikai sikertörténetet írt! Ez kétség kívül a magyarok mentalitásáWolfgang Schüssel (balról a második) úgy érkezett Magyarországra, mint amely az első helyen áll az uniós csatlakozásra váró országok között. (Fotó: Schmidt Andrea) A kancellár életútja Wolfgang Shüssel 1945. június 7-én született Bécsben. Nős, két gyermek édesapja. A Bécsi Egyetem Jogtudományi Karán szerzett oklevelet 1968-basn. Politikai pályafutását is ebben az évben kezdte, ekkor lett az ÖVP (Osztrák Néppárt) parlamenti titkára. 1975-89 között az Osztrák Gazdasági Szövetség főtitkára, 1979-től parlamenti képviselő, 1989-95 között gazdasági miniszter, 1995-től az ÖVP elnöke, alkancellár, külügyminiszter. Tavaly február óta Ausztria kancellárja. Hobbija a foci, a zongorázás és a csokornyakkendők gyűjtése. nak és képességeinek köszönhető. Igen figyelemreméltóak a magyar makrogazdasági mutatószámok, érzékeltetik, hogy Magyarország milyen jelentős előrehaladást ért el ebben a szférában. Csakúgy, mint az élet más területein is. A kétoldalú gazdasági kapcsolatokról pedig mindössze annyit, hogy látványosan fejlődnek, elégedettek vagyunk velük. - Magyarország gazdasági eredményeit önök, mint az Európai Unió tagországa, nyilván árgus szemekkel figyelik. Mennyire érett a magyar gazdaság az uniós csatlakozásra? - A kongresszust köszöntő beszédemben is hangsúlyoztam, hogy a csatlakozásra váró tagjelölt országok közül Magyarország gazdasági mutatószámai a legjobbak és a legerőteljesebbek. Az inflációt és a munkanélküliséget sikerült elfogadható keretek közé szorítani, és az utóbbi években csökkenteni is, a munkahelyteremtésben is jelentős előrehaladás történt. Az itteni nyugati beruházások volumene, a gazdaság szerkezetének átalakulása egyaránt azt jelzik, hogy jó úton halad a magyar gazdaság. - A munkaerő-áramlást korlátozó hétéves moratóriumot önök is támogatták. Ez bizonyos feszültséget okozott a felvételre váró országokban. Ön hogyan látja ezt a kérdést? - Megítélésem szerint ezekre az intézkedésekre szükségük van a csatlakozásra számító államoknak és a mostani tagországoknak is. Vannak ugyanis olyan területek - elsősorban a környezetvédelem, a termőföldvásárlás s az említett munkaerő-áramIás -, amelyek érzékenyen reagálnak az új viszonyokra. Ezért kell bevezetni ilyen intézkedéseket, ezeket bizonyos idő elteltével alaposan megvizsgálni, s ha kell, akkor újraértékelni. Meggyőződésem, hogy ezt a kérdést is, csakúgy, mint a többieket, kellő hozzáértéssel meg tudjuk, és meg is fogjuk oldani. - Kancellár úr, napjainkban se szeri, se száma azoknak a tippeknek, amelyek hazánk EUcsatlakozására vonatkoznak. Ön melyik időpontot jelölné meg Magyarország uniós csatlakozásának dátumául? - Ezzel kapcsolatosan el kell mondanom: önöknek van egy tehetséges miniszterelnökük, aki fiatalon vitte be az országot a NATO-ba. Orbán Viktor még mindig fiatal - mosolyodik el a kancellár, majd így folytatja: Most már tapasztaltabb, még jobban átlátja a politikai mozgásokat. így én szinte biztos vagyok abban, hogy ő lesz az ország miniszterelnöke 2004-ben is, amikor Magyarországot felveszik az Európai Unióba. Kisimre Ferenc A számla egy részét a kórházak és a klinikák állják Nő a vér ára - bajban az intézmények Egy-egy súlyos sérültnek több liter vérre van szüksége, de a rászorulók ellátása nem kerülhet veszélybe a véráremelés miatt - nyilatkozta lapunknak a szegedi traumatológiai klinika helyettes vezetője, Süveges Gábor, a vérkészítmények árának várható emelésére utalva. A szegedi kórház gazdasági igazgatójával, Baráth Lajossal hasonlóan fogalmaztak, amikor az egészségügy gazdasági helyzetéről beszéltek, azt mondták, a terület fő problémája az alulfinanszírozottság. Július elsejétől átlagosan 12 százalékkal emelik a vérkészítmények árát, ami érzékenyen érinti a kórházakat, különösen a nagy vérfelhasználó területeket. A vérkészítmények 70 százalékát a sebészeti intézmények használják. A szegedi kórház gazdaA vérkészítmények ára még így sem fogja fedezni az önköltséget. (Fotó: Miskolczi Róbert) sági igazgatója, Baráth Lajos tőlünk értesült a tervezett véráremelésről. Gyors számításai szerint a kórház éves, 2930 millió forintos gyógyszerés vérkiadásait körülbelül 3 millió 600 ezer forinttal növeli a vérkészítmények drágulása. A gazdasági szakember azonban ennél nagyobb problémának látja a fekvőbeteg-ellátás finanszírozásának csökkenését. Az egyik legnagyobb szegedi vérfelhasználó, a szegedi egyetem traumatológiai klinikájának intézetvezető helyettese, Süveges Gábor adjunktus szintén az egészségügyi intézmények alulfinanszírozottságát tartja a legnagyobb bajnak, amit, mint mondta, csak tetéz a vérkészítmények árának emelése. Egy-egy súlyos sérültnek több liter vérre van szüksége, ellátásuk azonban nem kerülhet veszélybe a véráremelés miatt - nyilatkozta az adjunktus, a többletkiadást máshonnan, például a kötszerekre vagy az implantátumokra szánt pénzből kell majd fedezni - jósolta Süveges doktor. A vérkészítmények előállítási költsége a világon mindenütt magas, még a 12 százalékos áremelés sem fedezi a készítmények önköltségét - mondta Gál György professzor, a szegedi véradó vezetője. Gál hozzátette azt is, hogy az Országos Vérellátó Szolgálat éves költségvetése 12 milliárd 500 millió forint. Ennek egy részét a költségvetés finanszírozza, 3 milliárd 400 millió forintot, a többit azonban az intézményeknek kell megfizetniük. K. K. fehér tolt, vakfolt A térképen fehér folttal jelölték azokat a területeket, amelyeket nem ismert az ember. Ma fehér folttal azt a területet jelöli néhány napilap, elsősorban a Magyar Hírlap, amely azt az ismeretlen területet jelenti, ahová nem engedték be tudósítójukat. E területet a Fidesz-MPP XIII. kongresszusának nevezik. A Hírlap előfizetői nyilván arra gyanakodhattak első ránézésre - de a napilappal szolidáris, más lapok olvasói is -, hogy látásuknak nem kedvez a demokrácia mai állása, az arról alkotott kép kizárólag a szemgolyó vakfoltjára esik, amelyen hiába képződik kép, nincsenek rajta látóidegek. így tehát a Fidesz-MPP XIII. kongresszusa az önmagáról kialakított képet nem jó helyre vetítette a választópolgárok egy részénél. Ennek a „sajnálatos esetnek", olybá tűnik, mégis értelmezésbeli hírértéke van. Túl azon, hogy a Hírlapot - örvendetesen - a napi szenzáció kategóriájába illesztették, s ezzel a demokráciában még hitelét nem vesztett polgárok „szemében" remek lapreklámot kreáltak, másfelől és hiszen: a Fidesz-MPP alkotmányt sértett. Az alaptörvény 61. paragrafusa így szól: „Mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adutokat megismerje, illetőleg terjessze. A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát." ,4 Magyar Köztársaság lehet, hogy elismeri, de a Magyar Köztársaság többségi kormánypártja, a Fidesz-MPP nem ismeri el. Ezt tessék most jól megjegyezni: nem ismeri el a sajtószabadságot. Vagyis: retorikailag elismeri, ám a gyakorlatban fittyet hány rá. Magyarul: a Fidesz-MPP fent vázolt cselekedetével azt állítja, hogy nem mindenkinek van joga a szabad véleménynyilvánításra, nem mindenki ismerhet meg és terjeszthet közérdekű adatokat, és nem védi és nem ismeri el a sajtó szabadságát. Én, jelentem, odavagyok, már csak azért is, mert ma ga az egész magyar sajtó alkotmányba iktatott szabadságjoga mellett nem állt ki egyként, csak részben, s ezzel aláírta a Fidesz-MPP sajtószabadság-ellenességét, és ennek fényében: demokráciaellenességét. lU^e-tU Hat új szegedi akadémikus Bővítettéle a tudés testületet A Magyar Tudományos Akadémia tegnapi, 168. közgyűlésén új tagokat választottak a tudós testületbe. Mivel a hetven éven aluli akadémikusok létszámát az akadémiai törvény 200 főben korlátozza, most 49 új tag megválasztására volt lehetőség. - Az Akadémia köztestületének igen fontos szerep jut abban, hogy a tudásalapú társadalom kiegyenlítő szerepet töltsön be az ország elszegényedő és gazdagodó rétegei között - hangsúlyozta az MTA tegnapi közgyűlésén Glatz Ferenc, a testület elnöke. Hozzátette: különösen fontos ez napjainkban, amikor a magyar társadalom szociálisan és kulturálisan is kettészakad. Az ülésen részt vevő Pálinkás József akadémikus, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára a kormány képviseletében kijelentette: a tudomány fejlesztését a kormány a legfontosabb feladatai közé sorolta, és hozzálátott azok megvalósításához. - A Széchenyi-terv pályázatainak keretében sor kerülhetett a felsőoktatási és a kutatóintézmények fejlesztésére, illetve a kormány megtette az első lépéseket egy vonzó oktatói-kutatói életpálya felépítésére mondta az államtitkár. A délutáni, zárt ülésen a szegedi tudósok közül az MTA rendes tagjává választották Totik Vilmos matematikust, az Akadémia levelező tagját, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Halmazelméleti és Matematikai Logikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárát. Az Akadémia levelező tagjai lettek a következő szegedi tudósok: Csörgő Sándor matematikus, az SZTE TTK Analízis Alkalmazásai Tanszékének egyetemi tanára. Dékány Imre kémikus, az SZTE TTK Kolloidkémiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA-SZTE nanostrukturált diszperz rendszerek kutatócsoportjának vezetője. Hetényi Magdolna geológus, az SZTE TTK Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Mészáros Rezső geográfus, az SZTE TTK Gazdasági- és Társadalomföldrajzi Tanszékének egyetemi tanára, az egyetem rektora. Penke Botond kémikus, az SZTE Orvosi Vegytani Intézetének egyetemi tanára. Vécsei László orvos, az SZTE Neurológiai Klinikájának tanszékvezető egyetemi tanára. Az MTA közgyűlésén tizennyolcan részesültek akadémiai díjban, köztük Szabó Gábor, az SZTE Élelmiszeripari Főiskolai Karának tanszékvezető egyetemi tanára, rektorhelyettes. Megosztva kapták az elismerést Berkó András, a kémiai tudomány kandidátusa, az MTA-SZTE reakciókinetikai kutatócsoport tudományos főmunkatársa, Kiss János, az MTA doktora, a kutatócsoport tudományos tanácsadója és Erdőhelyi András, az MTA doktora, az SZTE TTK Szilárdtest és Radiokémiai Tanszékének egyetemi tanára. HegedOs Szabolcs