Délmagyarország, 2001. május (91. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-02 / 101. szám

Magyarország Még tízmillió felett Mind országos, mind megyei szinten kevesebben vagyunk, mint tíz évvel ezelőtt - többek között ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból, melyeket a népszámlálás során összegyűjtött információk alapján számítottak ki. Az év elején zajlott népszámlálásnak már megvannak az első előzetes adatai, ám fontos hangsúlyozni, hogy ezek a napokban publikált eredmények más a forrásokra épülnek, mint a majdani, végleges adatok. A hivatal közleménye szerint az eredmények a számlálóbiztosok által végzett külön, kézi módszeres kigyűjtésből álltak össze, a végleges adatok pedig a mindenkiről külön-külön kitöltött, részletes kérdőíven szereplő, számítógépes feldolgozás alapján készülnek majd el. Egy kis módszertan után a legfrissebb számok is érdekes képet mutatnak az országot jellemző év eleji állapotokról. A 2001. évi népszámlálás első, előzetes adatai azt mutatják, hogy az ország népessége 178 ezerrel csökkent az előző - 1990. január elején végzett összeírás óta, viszont 192 ezerrel több, mint amit a szakemberek tíz esztendeje a mai állapotokra vonatkozóan prognosztizáltak. Az első előzetes, kerekített adatok szerint az ország lakónépességét 10 millió 197 ezer honpolgár alkotja, ebből Csongrád megye lakossága 434 ezer főnyi. Régiónk adatait tekintve az összes lakónépességből 206 ezren az erősebb nemhez tartoznak, míg a megyében 227 ezer nő él. Az ország más területeihez viszonyítva a Csongrád megyei férfiaknak van a legjobb dolguk, itt ugyanis 1000 férfira 1100 nő jut (ilyen magas arány csak a fővárost jellemzi). A népszámlálás első adatsorai a lakásállomány nagyságára is kitérnek. Eszerint az országban 4 millió 310 ezer otthont tartanak nyilván, ebből 187 ezer Csongrád megyében található. A helyi lakásállomány részletes számai azt mutatják, hogy a legtöbb, mintegy 84 ezer otthon kétszobás, ezt követi 56 ezer háromszobás lakás, és a négy, illetve egyszobás lakások száma egyformán 23 ezer. A lakásállomány ilyen megoszlása nem tér el az országos átlagtól. O. K. K. Mérleghiány, fogyasztás Munkatársunktól A külkereskedelmi mérleg hiánya februárban 140 millió dollárral nőtt, és 730 millió dollárt, 780 millió eurót tett ki - teszi közzé a KSH legfrissebb összefoglalója. A folyó fizetési mérleg hiánya - az MNB adatai szerint - januárfebruárban 291 millió euró volt. A deficit alakulásában szerepet játszottak a reálgazdasági mérleg romló, továbbá a jövedelem- és transzfermérleg javuló egyenlegei. A fizetési mérleg egyensúlyát leginkább az árudeviza-forgalom kéthavi kiugróan magas, 447 millió eurós behozatali többlete befolyásolta. Február végén a nemzetgazdaság bruttó külföldi adósságállománya, beleértve a tulajdonosi hiteleket is, 33,8 milliárd euró volt, 3,5 milliárddal több, mint egy évvel korábban. A fogyasztói árak az első negyedévben 10,3 százalékkal növekedtek az egy évvel korábbihoz képest. Magyarországon az I. negyedév mindhárom hónapjában az élelmiszerek éves áremelkedése volt a legnagyobb. Az elszalasztott lehetőségek megyéje Ipar: tehetetlen aggastyán Kép a közelmúltból: újabb üzem zárt be, a makói kolbászgyár. (Fotó: Kamok Csaba) Amikor Csongrád megye iparáról beszélünk, tudni kell: a jelenlegi állapot halvány árnyéka annak, ami 20-30 éve, vagy akár fél évszázada jellemezte e térséget. Klonkai László, a Központi Statisztikai Hivatal Csongrád megyei igazgatója nemrégiben egy előadás keretében néhány szemelvényt mutatott be abból a kutatásból, mely felvázolja, hogyan öregedett tehetetlen aggastyánná a helyi ipar. Azok, akik hosszú ideje itt élnek, gyakran a saját bőrükön érezhették az iparszerkezet elmúlt évtizedben zajló változásait, akik pedig ezt személyesen nem élték át, minden bizonnyal a statisztikai adatokat hívják segítségül a tisztánlátás érdekében. Az ötvenes évek elején, a háború és az államosítások után számos ipari nagyüzem alakult nem csak itt, hanem az országban mindenütt mondja Klonkai László. Más nagyüzemek mellett óriások emelkedtek ki a földből, 1949-ben a textilművek monstruma épült fel, majd 1950-ben megalakult a ruhagyár. Az 1950-től induló évtizedben a könnyűipar dominált, ez adta a termelés mintegy 49 százalékát, a 31 százalékos eredményt hozó élelmiszeripar hozta á századforduló óta megszokott formáját, s világossá vált, hogy a gépipar a nyolcszázalékos eredményével később sem lesz kiugrási lehetőség. Tíz év alatt az ipari termelés hatvan százalékkal nőtt, a létszám megduplázódott. A hatvanas évek elején elkezdődött a szocialista ipartelepítés korszaka. Jó példa erre a Szegedi Kábelgyár is, melynek helyét 1959-ben jelölték ki az akkori döntéshozók. A számok 1961-70 között szép teljesítményről árulkodnak: 149(!) százalékos termelésnövekedést és 58 százalékos munkaerőbővülést rögzítettek. Ebben az évtizedben már jelentős szerep jutott az új csodának, a kőolajnak, s a következő években nem a búzamezők, hanem az olajmezők adtak sok munkát a helyieknek. 1970-re a könnyűipar 30, a gépipar 10, az élelmiszeripar 46 százalékkal részesedett a termelésből. A 70-es évek új korszakot jelentett a térség számára mondja Klonkai László. Ekkor már nem lehetett új munkaerőt bevonni, így elkezdődtek az állóeszköz-fejlesztések, gyakorlatilag húsz év után először. Tíz év alatt az ipar 64 százalékkal többet produkált, ám a létszámbővülés veszített üteméből. Ekkoriban csapódtak le a telepítések hatásai is: az iparban dolgozók 64 százaléka olyan cégnél dolgozott, amely fővárosi irányítással működött. Ez önmagában nem baj, de azt eredményezte, hogy minden, gazdaságilag komoly döntés a megye határain kívül született, önálló fejlesztési politika nem volt. A megyében nem kezdődött olyan beruházás, amely a fejlesztést, a valódi korszerűsítést szolgálta volna, s hiányzott minden előrelátás. Gyengélkedve indultak a 80-as évek. A több száz, vagy több ezer embert foglalkoztató üzemeknél felszínre kerültek a modernizációs problémák, érezhetővé vált a keleti piacvesztés, s a megye jobban szenvedett az átalakulástól, mint más térségek, hiszen itt már szinte csak az olajágazatban történtek beruházások, a régen dédelgetett könnyűipar magára maradt. Ekkoriban kerültek az első cégek válságos helyzetbe, ekkor derült ki, hogy az alacsony képzettségű munkaerő alacsony jövedelmi viszonyaitól nem lehet magas életszínvonalat remélni. Minderre, mind iparszerkezet alakulásában, mind a családok életében a 90-es évek elején induló gazdasági rendszerváltás tette föl a koronát. A megye ipara elvérzett, Klonkai megfogalmazásában az „összeomlásos szerkezetátalakulás" az ipari termelés végét jelentette. Kcrtkó Krisztina Előhívtuk az igazit: Transporter. Már nettó 3.280.000 Ft-tól. Ahány vállalkozás, annyi Transporter. Most az Ön igényeinek tökéletesen megfelelő Volkswagen Transportert választhat kedvezményes felszereltségi csomaggal: • Transporter Basic már nettó 3 280 000 Ft-tól, változatlanul további 100 000 Ft árelőnnyel •további Transporter modellekre most jelentős árelőny Hívja elő Ön is az igazit márkakereskedésünkben! Árelőny modelltől függően. Az akció a készlet erejéig tart. A képen extrafelszereltsógü autó látható. www.vwh.hu Porsche Szeged 6724 Szeged, Sórosi u. 11. Tel.: 62/486-911 Fax: 62/493-368 E-mail: posta@porscheszeged.hu Wí VOLKSWAGEN Haszonjárművek PO: nem TESZ, nem dán A „közöst" támogatják Az elmúlt években az EU-s szabályozás figyelembe vételével Magyarországon is elkezdődött az európai típusú PO-k (Produzer Organisation) szervezése. Erre azért van szükség, mert Magyarorszag va Halta, hogy a csatlakozás időpontjáig fölépiti a hasonló szervezeteket. A PO-kat nem szabad összetéveszteni az úgynevezett dán tipusú szövetkezetekkel. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács tájékoztatása szerint a PO-k az Európai Unióban az alapanyagtermelőket, a gazdákat fogják össze egy-egy regionális csoportba és az a feladatuk, hogy a külön-külön termelők áruit e szervezeten keresztül értékesítsék. A szerveződés előnye: nagyobb árualap képződik, a multikkal szemben pedig egységesen tudnak föllépni a termelők. Az EU a különböző intervenciós támogatásokat kizárólag ezeken a szervezeteken keresztül juttatja el a termelőkhöz. A zöldség-gyümölcs szervezetek különböznek az úgynevezett termékpályás, vagy dán típusú szövetkezetektől, bár egy funkció, az áru közös értékesítése náluk is megtalálható. Magyarországon 1997-ben került nyilvánosságra az EU új piacszabályozási rendelete és az első fordítások - jobb híján - TÉSZnek (Termelői Értékesítő Szövetkezetnek) fordították az uniós PO-kat (termelői szerveződéseket). Ez a fordítás azért is adott félreértésekre okot, mert nagyon hasonlított a korábbi tsz szóra, amelytől ma is idegenkednek a gazdák. Másrészt azt is sugalmazta a mozaikszó, hogy ezt a szerveződést csak szövetkezeti formában lehet megvalósítani. Egyik állítás sem igaz. Miután a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek az önálló gazdák közös értékesítési szervezetei, nem termeinek együtt. Másrészt az európai szabályozásnak megfelelően a szerveződésnek már társas formája, például kft., rt. is lehet. Az elmúlt években további félreértésekre adott okot, hogy elkezdődött az új, dán típusú termékpályás szövetkezetek szerveződése Magyarországon, amelyeket rendre összetévesztettek a gazdák, vagyis a zöldséggyümölcs termelői szerveződéseket is ezek közé sorolták. Hogy akkor mi is a különbség? Noha mind a kettő a szervezetek tagjainak áruját - közösen - értékesíti, addig a termékpályás, vagyis a dán az alapanyag termelésétől a feldolgozásáig, vagyis az értékesítéséig fogja össze a gazdákat, a PO-k csak a friss becsomagolt árut kínálják közösen. F. K. Áprilisi eső: aranyat ért Kizöldült a határ Esőzések utáni pillanatkép: újra dolgozhattak a gépek. (Fotó: Gyenes Kálmán) Szokatlanul enyhe, csaknem nyárias márciusunkat a szó szoros értelmében szeszélyes április követte: esős, szeles nappalokban, fagypontközeli éjszakákban volt részünk. A Földmüvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) jelentése szerint azonban a szélsőségek eddig nem hátráltatták a növények, főleg a gabonafélék fejlődését. A március első felére jellemző csapadékmentes időjárást április közepén kiadós esőzések váltották föl: a lehullott csapadék mennyisége 50-80 milliméter között mozgott. Ezért átmenetileg szüneteltek az időszerű tavaszi munkák. A „nagy hajtás" különben a felmérések szerint március utolsó napjaiban kezdődött - tudtuk meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól. A tavaszi árpa, búza és a zab vetéséhez március első napjaiban fogtak hozzá a gazdálkodók, a munkálatok április közepére fejeződtek be. Csongrád megyében mint ahogy arról lapunkat Cserjési Lajos, az FVM helyi hivatalának osztályvezetője tájékoztatta - a gazdálkodók 52 hektáron vetettek tavaszi búzát, közel 7 ezer hektáron tavaszi árpát és 5 ezer hektáron zabot. A szokatlanul enyhe időjárás kedvezett az őszi kalászosok fejlődésének, a márciusban lehullott csapadék hatására a gabonafélék erőteljes „bokrosodásnak", fejlődésnek indultak. A fejtrágyázásnak is jól jöttek az esők: a tápanyagot ugyanis az esők bemosták a talajba, így a növények élénk, haragoszöld színűvé változtak. A kertészetek is kihasználták a korán jött jó időt: a gazdák mindenütt elvetették a gyökérzöldségeket, kiültették a káposztaféléket, kiszedték a retket, a salátát, a burgonya gumója pedig a fólia alatt és a szabadban egyaránt a földbe került. Sőt a csongrádi térségben, hamarosan már a spárgasípok szedése is megkezdődik. Egyedül a kukorica vetése csúszott. Az április 20. körül leesett 30-40 milliméternyi csapadék miatt ugyanis nem tudtak rámenni a gépek a felázott talajra. Mivel a szakemberek szerint a tengeri ideális vetésideje április 10. és 20. közé esik, időben jelentős az elmaradás. F. K.