Délmagyarország, 2001. május (91. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-31 / 126. szám

10 KAPCSOLATOK CSÜTÖRTÖK, 2001. MÁJUS 31. Egyházi adatok Budapest (MTI) A pápai évkönyv (Annua­rio Pontiticio) ez évi kiadása szerint 6,3 millió katolikus él Magyarországon. Az összefoglalóban az is olvas­ható, hogy a magyarországi plébániák száma 2194, az egyházmegyés papoké pedig 1832. Az adatok alapján ké­szített ábrák szerint a hívek húsz százaléka az Esztergom­Budapesti Főegyházmegyé­hez tartozik. A hívek arányát tekintve ezt követi a váci (11 százalék), az egri (9 száza­lék), a székesfehérvári (8 szá­zalék). majd (7-7 százalék­kal) a szeged-csanádi, a pécsi, a gyóri és a kalocsai egyház­megye. A kördiagram szerint meg­egyező, 5-5 százalékos a hí­vek jelenléte a veszprémi, a kaposvári, a szombathelyi és a debrecen-nyíregyházi egy­házmegyében. míg a hajdú­dorogi görög katolikus püs­pökséget illetően ez az arány 4 százalékos. Az ország területéhez mért arányt tekintve a legnagyobb a Debrecen-Nyíregyházi Egy­házmegye kiterjedése (13 százalék). Ezután következik a szeged-csanádi és az egri (12-12 százalék), a váci (10 százalék), valamint a pécsi és a kalocsai (9-9 százalék). A kaposvári és a veszprémi egyházmegye 8-8 százalék­kal, a gyóri és a székesfehér­vári 6-6 százalékkal, a szom­bathelyi 5 százalékkal, míg a felsorolásban - a területi szempont szerint - a legtöbb hívet számláló Esztergom­Budapesti Fóegyházmegye az utolsó, 2 százalékkal. FELVESSZÜK A RITMUSÁT s CIB BANK 6720 SZEGED, KISS MENYHÉRT U. 1. TELEFON: |62) 425-425 6722 SZEGED. MÉRET U. 6/C. TELEFON: (62) 554-910 6600 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, DEÁK FERENC U. 15. TELEFON: (62) 246-911 ÉIY*1Y«b: 2001 M|ia 14161 BETÉTI KAMATOK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE 1h4l HM 1-2 M IM «M I2M CIB Binku.ml. 5.780 7.250 8 250 0 000 7.750 7,250 2.000 (7.35) 10.30) 10.11) (7.06) (7.35) MAGANSZEUELVEK RÉSZÉRE ÍM 1.500 (0.03) 9.025 9.70) 9750 19.09) 3M 0.250 10.36) 0.375 16.49) 9500 (0.02) 6M 8.250 (0.30) 0.375 15.09) 9500 (962) 1ZM 7.750 (7.00) 7.075 (7.90) 9000 19)1) LRÍM KM MUINMI MM* • Hmtf i —t— * CIO Omm CIB CIlAlk MagAnuAmla CIB XL AtutalOtI MaganuAmU XLCIAMIc 0-100 E FI r 2.500 100 E FT—1 M Ft 3.000 1 M FI Matt 6.000 CIB TaKaréKalámla Imin. 50 E El) (LÍOEFHg S0EF1-1MR 1 M FI laton 2 500 9500 9500 2.5012.50 3.0613.00 0.204.22 2,56 979 10,07 KMCSEM baM NanM maoRBanV)* NazRa |rnfe\ 50 E FI) 1 Mnao 3 hónap 6 hónap !2hónap LAPP XMI naunvau* KINCSEM 2003 kOMny (nwi 10 E FR 9500 5.500 1.500 1.000 6 hónap 12 hónap -AiEiaiham 9750 9500 5.500 9000 WTBÉK Énónyot: 3001. mónhia 19+141 A IN FólyótláMiMMI 20.00 FHV 22.87 2937*I évió. hó «0< umnttlHtóiMI Oatólófió Mai 15.00 THM BMttórió hóMMI. 1951* 1 ówn. 300.000 FMa. 15.50 10.00 BnMOnOlolyóaiOnaaMMról 1931-1973* 1 évre hó vég k«maltuet«u*i THM: 20.62 t évra. nogysdévM kamatfUétéuél Ingatlanfedézét mellett nyúftott - lakáscélú hitel kamata egyáb cáiu hitel kamata THM 20.54-24.61%. t lOéva CIB Otthonteremtő Hitel CIB Uj Otthon hitel CIB Siemélyl kölcsön THM: 27,87-37.76%. 15 évM tutamodőre HUF príma rata 12.60 10.90 6.75 23,00 CIB^0640 242 242 A BANCA COMMtRClALE ITAUANA-CSOPORT TAGJA Ötven éve tűzcsatákban Balástyai lánglovagok Virágh István parancsnok az (álló sorban balról a harmadik) balástyai tűzoltócsapatával. Az idén már tizenkétszer vonultak tűzcsatába. (DM-fotó) Ünnepre készülnek a balástyai lánglovagok. Június elsején lesz ötven éve, hogy megalakult a község önkéntes tűzoltó egyesülete, s ebből az alkalomból június 3-án, vasárnap tűzoltóbálon beszélgetnek majd a fél évszázad legemlékeze­tesebb tűzeseteiről a ba­lástyai tűzoltók. Az ötvenes években még a templomtoronyból figyel­ték, merrefelé támad a tűz. Aztán, ha lobbant a láng, fél­reverték a harangot, s egy lóvontatású, kézi pumpás fecskendővel siettek a lángot locsolni. Később már Garant teherautóra szerelt tartályból folyt a tűzet oltó víz, és szi­réna figyelmeztette a balás­tyaiakat a veszélyre. Mindezt Virágh Istvántól, a balástyai önkéntes tűzoltó­egyesület parancsnokától tudtuk meg, aki csapatával arra készül, hogy méltó mó­don megünnepeljék egyesü­letük alapításának ötvenedik évfordulóját. Virágh úr el­mondta: 1977-től az állami tűzoltóságtól kapott Csepel D 420-as gépjárműfecs­kendő lett feléjük a „vonulá­si szer", míg ma már Magi­rus fecskendővel harcolnak a lángok ellen. Szükség is volt a techni­kai korszerűsítésre, ugyanis a balástyai tűzoltóknak gya­korta akad munkájuk. Ta­valy 42 alkalommal kérték a segítségüket, míg az idén már eddig tizenkétszer vo­nultak a tűzcsatába. Egyesü­letük tűzoltói egyébként a falu határain kívül is szor­goskodnak - számíthattak segítségükre annak idején a szegedi börtöntűznél, dol­goztak Asotthalmon, Üllé­sen, valamint a dóci erdőtűz megfékezésén, s helyt álltak tavaly is, amikor a belvíz tá­madott a Szeged környéki kistelepülésekre. De nem hi­ányoznak a balástyai tűzol­tók a „békebeli" rendezvé­nyektől sem. Évek óta segí­tik például augusztus 20-án, az ópusztaszeri ünnepség zökkenőmentes lebonyolítá­sát, míg a megyei tűzoltó szövetség versenyein több kiváló helyezést ért már el a napjainkban 27 fós balástyai lánglovagcsapat - tudtuk meg Virágh Istvántól. A Vi­rágh famíliában egyébként igazán családi hagyomány­nak számít a tűz elleni hada­kozás. - Édesapám, Virágh László a balástyai tűzoltó­egyesület alapító tagja és el­nöke volt, önkéntes tűzoltó bátyám, ifj. Virágh László is, míg fiam, Virágh András már hivatásos tűzoltóként teljesít.szolgálatot - mondta el a balástyai önkéntes tűzoltók parancsnoka, aki főállásban a Tisza Volán Rt. dolgozója. B. Z. Az Eötvös gimnázium rangja A Délmagyarország május 23-i számában a „Felelőst ke­resnek" című, a felvételi bot­rányokkal foglalkozó cikkük­ben többek között arról is ír­tak, hogy az Eötvös József Gimnázium tizenhárom be­töltetlen helyre pótfelvételit hirdetett. Ezek szerint az Eötvös Jó­zsef Gimnázium nem nép­szerű a továbbtanulni szándé­kozó nyolcadikosok között. Valószínű, hogy a felelős tan­ügyi vezetők vizsgálni fogják az okokat, núért nincs jó híre az iskolának, pedig még né­hány éve - amikor Újsze­gedről átköltöztek, és felvet­ték az Eötvös József nevet ­néni voltak ilyen „nép­szerűtlenségi" és „név­szerűtlenségi" (hírnév­postabontás szerűtlenségi) nehézségeik. A jelenlegi helyzet föltehetőleg összefügg az iskolavezetés­ben mutatkozó gondokkal. Mivel néhány éve figyelem­mel kísérem az iskola munká­ját, néhány adatot szeretnék adni a feltételezett vizsgálat­hoz. Három évvel ezelőtt, az igazgatói megbízás lejártával, a testület leszavazta a régi igazgatót, aki pedig akkor mentette meg a felszámolás­tól a gimnáziumot, épületet szerzett, nevet adott az isko­lájának. Új iskolavezetés jött létre. akik elsó lépésként törvényel­lenesen elküldték a legtapasz­taltabb, szakmailag országo­san is elismert szaktanárukat, aki mellesleg az iskola törté­netében elsőnek juttatott el országos versenyre Eötvös­tanítványt. Státushiányra és óraszámhiányra hivatkoztak, s ragaszkodtak a legjobb szakmai eredményekkel ren­delkező tanáruk távozásához. Másnap már felvettek egy kezdőt a helyére... Másik adalék a „hírnévte­lenséghez": az újonnan kine­vezett igazgató egy évet sem tudott a tisztségében lenni — lemondott. Rossz nyelvek szerint elmenekült az iskolá­tól és a tantestülettől. Az ide­iglenes vezetés pedig ide jut­tatta a gimnáziumot; nincs elég nyolcadikos jelent­kezője! A „Felelőst keresnek" cikkben leírtakhoz ez is hoz­zátartozik. Nem biztos, hogy a számítógépes rendszerben van a hiba. Érdemes lenne megnézni az okokat azért is, mert mint a Délmagyaror­szágban olvasható volt régeb­ben: igazgatót keresnek az Eötvös József Gimnáziumba. Jó lenne, ha valóban megta­lálnák azt az embert, aki ran­got adhatna a gimnáziumnak. Péter M. László tanár, közoktatási szakértő ff Papi eszményképem ff NYOMDAI SZ0LGALTATAS0K: 62/466-847 Ezzel a címmel hirdetett pályázatot a hódmezővásár­helyi Serra Klub a szegedi papnövendékeknek. Négy pályamű érkezett be dr. Kiss Imre rektorhoz. A szeminá­rium elöljárói nézték át és értékelték a dolgozatokat. Május 9-én, a móravárosi plébánia kultúrtermében tar­totta meg havi összejövete­lét a szegedi Serra Klub. Ehhez kapcsolódott a pályá­zatok bemutatása alkalmá­ból rendezett kis ünnepség. Miután a közösség elmond­ta szokásos imáit a papi és szerzetesi hivatásokért, a megjelent kispapok gitárral kísért dalai következtek. Ez­után Török Szilveszter, a szegedi Serra Klub alelnöke ismertette a kispapoknak a Nemzetközi Serra Mozgal­mat, rádiós hangfölvétellel is színesítve előadását. Tóth Lajos hódmezővásárhelyi Serra-káplán pedig egy fiú papi és szerzetesi hivatásá­nak történetét vázolta föl, élményszerű beleéléssel. A pályázatra beküldött munkákat dr. Thorday Attila biblikus professzor értékel­te. Minden pályaműből fe­lolvasott néhány értékes gondolatot. A szegedi Serra Klub nevében Just József, a Serra International magyar­országi körzetének ve­zetőségi tagja, a hód­mezővásárhelyi Serra Klub képviseletében pedig Berkó István, Serra-elnök jutal­mazta meg azokat a kispa­pokat, akik dolgozatuk megírásával hivatásukat is elmélyítették. A versenyben Kasuha Róbert negyedik, Bejan-Topsi Valentin har­madik, Fésűs Tibor máso­dik, Janes Zoltán pedig első helyezést ért el. Végül, a szegedi Serra Klub hölgytagjainak kedves gondoskodása révén, mind­annyian szeretetvendégség­ben részesültünk. T. L. Szeged a jog asztala A zálogjog tárgya J. Z. deszki olvasónk kérdésére válaszolva: Követelésem biztosítására zálogjogot akarok alapítani. Mi lehet a zálogjog tárgya? Zálogjog tárgya dolog, jog vagy követelés lehet. Ezek te­kintetében azonban a törvényben meghatározott korlátozott­ság érvényesül. Zálogjog tárgya ugyanis csak olyan dolog le­het, amely birtokba vehető, továbbá csak olyan jog vagy kö­vetelés, amely átruházható. Zálogjog tárgya tehát általában bármilyen vagyontárgy le­het: ingó és ingatlan egyaránt, ha birtokba vehetők. Ezért nem lehet zálogjog tárgya a forgalomképtelen vagyontárgy. Hason­lóképpen nem lehet zálogjog tárgya az olyan jog vagy követe­lés, amelynek a gyakorlása nem ruházható át. Nincs olyan általános szabály, amely szerint a követelés biztosítására lekötött zálogtárgy értékének arányban kell áll­nia a biztosított követeléssel. Valamilyen dolog egy részén nem lehet zálogjogot alapíta­ni. Ezzel kapcsolatban felmerül a dologkapcsolatok kérdése is. Az említett tilalom kétségtelenül vonatkozik a dolog alko­tórészére. Kérdéses lehet viszont, hogy az elzálogosítás tilal­ma alá esik-e a tartozék. A tulajdonjog ugyanis kétség esetén kiterjed mindarra, ami nem alkotórész ugyan, de a dolog ren­deltetésszerű használatához vagy épségben tartásához rend­szerint szükséges, vagy azt elősegíti. Ha a tartozék a vagyontárgy, mint fődolog rendeltetésszerű használatához szükséges, s e tekintetben nincs kétség, indo­koltnak tűnhet az arra az álláspontra való helyezkedés, hogy ilyen esetben a tartozék mindenképpen a fődolog jogi sorsát osztja, s ezért a vagyontárgyra zálogjog alapítása esetében a zálogjog a tartozékra is kiterjed. Ennek pedig az a következ­ménye, hogy a tartozékon önállóan nem alapítható zálogjog, hanem csak a fódologgal együtt. Ingatlannal kapcsolatban ilyen probléma nem merül fel. A törvény ugyanis kifejezetten úgy rendelkezik, hogy ingatlanra zálogjogot csak az ingatlan-nyilvántartásban önálló egység­ként nyilvántartott egész ingatlanra, illetőleg az egész tulajdo­ni illetőségre lehet létesíteni. Ifj. dr. Könczöl László II Ballag már a... ## Nem merem tovább ír­ni a címben leírt ballagó­dalt, hiszen nem illik az idő haladását jelző szó azokra a diákokra, akik a napokban az általános iskola nyolcadik osztá­lyából ballagva búcsúz­nak az iskolától, tanára­iktól és fiatalabb diáktár­saiktál. Amikor a mi osztályunk ballagott - Istenem, már jövőre lesz fél évszázada -, a hetedikesek feldíszítették a mi osztályunkat is. Jó szüle­ink szépen felöltöztettek ben­nünket, és mentünk ballagni. Tápén akkor egyetlen emeletes épület volt, az álla­mi iskola. Mert hogy volt má­sik elemi is, amely 1949-ig egyházi volt. Mivel az osz­tálytársaim is abba jártak (jó­magam a négy elemit a sze­gedi Miasszonyunkról neve­zett iskolanővérek zárdájában töltöttem), ezért az úgyneve­zett Öregiskolába is átballag­tunk. Osztályfőnökünk volt Bar­tos Magdolna, aki szép sza­vakkal búcsúzott tőlünk. Né­hány mondattal eresztett utunkra az akkori iskolaigaz­gató, majd közülünk egy lány köszönte meg tanítóink mun­káját... Aztán elindultunk, át a hetedikesekhez, akiktől kap­tunk egy-egy piros pettyes, zsinórral vállra vehető balla­gótáskát. Volt benne pár tillér, egy pogácsa, egy nevünk kezdőbetűit őrző fehér kesz­kenő, valamint az osztályunk kézzel írott névsora. A hetedikesek közül egy lányka köszönt el tőlünk, S bár a mi osztályunkban hall­gattuk Bartos tanár néni és az igazgató, Tóth Gyula szavait is, mégis, csak itt, a hetedikes lányka szavai csaltak könnyet szemünkbe. Akkor éreztük meg igazán, hogy mennyire fog majd hiányozni közelsé­gük, hiszen némelyikünknek éppen abban az osztályban volt kis setyeránk (kislány, akit kezdtünk kiszemelni jö­vendőbelinek). Talán a Gond­viselés tette, hogy az én vál­lamra éppen az én szóké, kék szemű setyerám akasztott bal­lagótáskát, amit, mint később tőle megtudtam, maga varrt, s ő készítette el az útravalót. Nem volt akkor szokás, hogy a szülők, nagyszülők, keresztszülők is eljöttek vol­na a ballagásra. Ott voltunk mi és a tanítóink, és szépen lezajlott a várva várt ballagás. Tablónak híre-hamva sem volt. Év vége táján kijött Sze­gedről egy amatőr fotós és ké­szített rólunk az udvarban osztályfényképet, amiből mindnyájunknak jutott: pár forintért egy-egy. Napjainkban más a módi: nagy a készülődés. Nem egy helyen annyi virággal várják a végzős diákot, hogy egyedül nem is tudja hazavinni, hiszen a virágok mellé egy sereg ajándék is kijár ilyenkor. S amíg fél évszázaddal ezelőtt nem készítettek az édesanyák ételkülönlegességeket „tiszte­letünkre", addig egynémely helyen valóságos kis lakodal­mat csapnak, s így van ez jól. Megint elérkezett hát a bal­lagások ideje. Felszöknek a virágárak, itt-ott már rég le­foglalták az éttermek asztala­it, hogy az eseményhez méltó emléket állítsanak a szülők ballagó gyermekeiknek. Azoknak is, akiknek tarso­lyából netán hiányzik még a döntés: merre is visz ezután az út az életben? Elgondolko­dom: vajon melyek manapság az úgynevezett menő szak­mák? Lett-légyen az ipari-kis­mesterségbeli, vagy szellemi tevékenység. Természetesen ma már az elvárás is sokkal több. mint az ötvenes évek­ben. És nem elhanyagolható az sem, hogy választott szak­mák gyakorlásakor ád-e majd kellő megélhetést a most pá­lyakezdőnek? Ötven évvel ezelőtt (Iste­nem, de rég volt!) én ballag­tam, idén, kis társaival egye­temben, legidősebb unokám. Nagyon várom. Hadd idéződjenek bennem a hajdani szép emlékek, s tudom, én is zengem majd a ballagódalt így: „Ballag már a vén diák, tovább, tovább..." Ifj. Lele József

Next

/
Thumbnails
Contents