Délmagyarország, 2001. május (91. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-31 / 126. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. MÁJUS 31. CSONGRÁD MEGYE 3 Magyarországon nem megengedett az abortuszgyógyszer Praktizál-e még a nőgyógyász? Munkatársunktól A napokban rendőrségi nyomozás indult egy szegedi nőgyógyász ellen, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés és magzatelhajtás alapos gyanúja miatt. Az ügyben szereplő orvos nevét az utóbbi években többször hozták összefüggésbe orvosi műhibákkal. Az elmúlt napokban többször foglalkoztunk újabb esetével. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogyan történik a meddővé tétel szabályos körülmények között, és hazánkban végezhető-e művi terhesség-megszakitás gyógyszerrel? Egy szegedi nőgyógyász napokban kirobbant esete kapcsán a szegedi kórház szülészeti osztályának vezetőjétől, dr. Herczeg János professzortól azt kérdeztük: milyen szabályok szerint végezhető ma Magyarországon művi meddővé tétel? A professzor elmondta, hogy Magyarországon a művi meddővé tétel szabályait törvény rögzíti. Ebben többek között előírják, hogy mennyi idős korban, hány gyermek után, milyen egészségi okok miatt kérheti egy nő a meddővé tételét. A kérelmezőnek írásbeli kérelme beadását követően 3 hónap múlva ismét nyilatkoznia kell arról, hogy fenntartja-e továbbra is a kérését. A művi meddővé tétel eléréséhez a petevezeték átjárhatóságának megszüntetése szükséges, ezt a beavatkozást műtőben, altatásban végzik. Magyarországon ez az egyetlen alkalmazható módszer a meddővé tételre. A gyógyszerrel történő terhesség-megszakításhoz például Franciaországban, Angliában és az USA-ban alkalmazott gyógyszer hazánkban nincs törzskönyvezve. Az a szer, amit ezekben az országokban adnak a pácienseknek, rendkívül erős és veszélyes. Emiatt szigorú orvosi ellenőrzés mellett, kizárólag kórházban alkalmazzák. A szegedi nőgyógyász Ugye kapcsán egyebek mellett arra is kíváncsiak voltunk, hogy kik és hogyan ellenőrzik a magánrendelőket? A magánrendelők személyi, tárgyi és higiénés feltételeinek meglétét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Intézet munkatársai vizsgálják. Az ÁNTSZ abban az estben ad engedélyt magánrendelő megnyitására és működtetésére, ha ott az előírásoknak minden megfelel. A nőgyógyászati magánrendelők szakmai ellenőrzése a megyénként kijelölt megyei szülész-nőgyógyász szakfőorvosok feladata. Hatáskörük arra terjed ki, hogy ellenőrizzék, a magánrendelő orvosa rendelkezik-e szakvizsgával, megfelelő műszerrel a méhszáj vizsgálatára, vesz-e citológiai kenetet a méhrákszűréshez. Az ügyben szereplő nőgyógyász nem csupán magánrendelőjében praktizál, hanem a MÁV-rendelőintézetben is. Az intézmény igazgatója, dr. Kallai Árpád addig nem kíván nyilatkozni, ameddig az eljárás folyamatban van. így arra kérdésünkre sem válaszolt, hogy jelenleg praktizál-e dr. Z. S. a MÁV-rendelőintézetben? Az első fecskék Erről van szó. Legyen itt biogáz. Bioenergia. Mivel megvan hozzá a bioalapanyag és a szükséges szellemi energiák. A kutatói kapacitás. Csak a pénz hiányzott. Ha most a Széchenyi-tervből nyert pénzen megvalósulnak Szegeden a bioerőművek, már nem volt hiába ez a terv. Ha a búzakonzorcium, amely szintén a Széchenyi-terv pénzéből nyert, és amely a Szegedi Biológiai Központ vezetésével szintén több más itteni kutatóhely szellemi erejét is hozzáteszi az ugyancsak zöldnek nevezhető programhoz, amelynek célja a hazai nemesítés versenyben tartása, szóval ha a búzakonzorcium is eredményesen dolgozik, és miért ne - már nem volt hiába a Széchenyi-terv. Amely nem szorul persze efféle bizonygatásra. Inkább vegyük elő azt a helyi „tanulságot", amelyet Valastyán Pál most úgy fogalmaz: előny is származhat abból, ami eddig a hátrányunk volt. Sokan, mások ugyanezt mondogatják már évek óta. Hogy tudniillik használni kéne a létező szellemi erőket az anyagi gyarapodásra - mert nincs más utunk. De ezen a téren nem szabad lebecsülni Szeged esélyeit. Miért? Mert éppen azokban a tudományágakban erősek a város intézményei, egyeteme, kutatóhelyei, amelyek a modernizációs folyamatban éppen világszerte kiemelkedő szerepet kapnak. A molekuláris biológiában, a biotechnológiában, az anyagtudományban, az informatikában és az úgynevezett humánerőforrással, vagyis az emberrel, az egészségével, az életminőségével kapcsolatos kutatásokban. Ha valamikor, akkor most van sanszunk - összekapcsolni a tudomány hagyományos világát, a kutatást és a rátelepíthető, anyagi haszonnal kecsegtető ipart. Biotechnológiai, orvosi-diagnosztikai fejlesztő cégekkel álmodnak itt kutatók jó pár éve már - pénz és racionális összefogás hiányzott hozzá. Ami most elindult, beszéljünk akár a búzakonzorciumról, akár a környezetet nem szennyező energia előállítására létrehozott konzorciumról, az példaszerű. Lehet követni. tUcb Eldördült a startpisztoly, indul a „zöldprogram" Energia a semmiből? Önkormányzati döntésre várnak a dorozsmaiak Méretes kocsiser a nagybaninál Szerves hulladékbál biogázt és bioáramot fejlesztenek majd egy olyan program keretében, amelyre az egyetem 310 millió forintot nyert a Széchenyi-terv egyik pályázatán. Az önerővel együtt immáron 500 millió forint áll rendelkezésre ahhoz, hogy a Dél-Alföldön öt év alatt több kisebb erőmű épüljön a szerves hulladék hasznosítására. A témáról Valastyán Pállal, a Szegedi Tudományegyetem innovációs igazgatójával beszélgettünk. Az egész régiót átfogó program indulhat el annak köszönhetően, hogy a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Kooperációs Kutatási Központja (KKK) két héttel ezelőtt 310 millió forintot nyert a Széchenyi-terv egyik programján. A megvalósításra konzorciumot hoztak létre, amelyhez az egyetem mellett olyan nagyvállalatok is csatlakoztak, mint a Démász, a Dégáz, a Medikémia, a Tisza Volán, a Heavytex, a MÉH és a Pick Rt. - Félmilliárd forint gyűlt össze a közös kasszában arra, hogy elinduljon a „zöldprogram", elkezdődjön a zöldáram és zöldgáz termelése. Hogyan tovább, melyek lesznek az első lépések? - Először is támogatási szerződést kötünk az Oktatási Minisztériummal, majd a kutatócsoportokkal írunk alá megállapodásokat. Ezt követően kidolgozzuk a technológiát, de hogy az első erőműValastyán Pál: Fordul a kocka, előny is származhat abból, ami eddig a térség hátrányára vált. (Fotó: Karnok Csaba) vet hol helyezzük el, az ökológiai kutatások eredményének függvénye. Vannak természetesen olyan kínálkozó lehetőségek, mint a Pick tápéi sertéstelepe, ahol folyamatosan hatalmas mennyiségű hígtrágya képződik, valamint ott a referenciaüzemnek szánt Medikémia melletti régi biogáztelep, a volt konzervgyári szeméttelep helyén, amelynek újraélesztése is szerepel a terveinkben. - Ki volt az ötlet szülőatyja? - A két kezemen se tudnám megszámolni, hány forrásból származik az az ötlet, amely egy hosszú folyamat után jutott el idáig, az eredményes pályázatig. Voltak egyetemi kutatási kísérleti eredmények, amelyeket átvett a projekt, de rendelkezésre álltak ipari megfigyelések is: a Medikémiánál például azt észlelték, ha rothadt gyümölcsöt hoznak" a konzervgyárból, több biogázt termel az üzem. Ekkor mi azt mondtuk a tudósoknak, vizsgáljátok meg, mi az összefüggés a biomassza cukortartalma és a biogáztermelés megugrása között. - A bioiparról, a bioenergiáról eddig jobbára csak beszéltünk. Ezzel a fejlesztéssel azonban elérhető közelségbe kerültek a nagy lehetőségek. Még az is elképzelhető, hogy a Dél-Alföld kitörési pontját találta meg a konzorcium? - Az alternatív energiák hasznosítása az EU-ban preferált ügy, az unió ugyanis azt várja el. hogy új energiaforrások után nézzenek a tagállamok. A Dél-Alföld energiaipar nélküli hátrányos helyzetű agrártérség, számára nagy falat lenne az EUcsatlakozás által kikényszerített új energiaforrások megkeresése. A projekt célja ezért egy olyan, biogáz alapú kiserőmű-hálózat létesítése, amely képes a mostani szükségből erényt, a hátrányból előnyt kovácsolni: egyszerre kínál megoldást a mezőgazdasági szerkezetváltásra, a hulladékkezelésre, valamint a megújuló energiaforrások problematikájára. Fekete Klára Lakossági kérésre még tavaly áthelyezték a dorozsmai nagybani piac bejáratát a majsai útról a Kettőshatár útra. Ezen a szűk utcán azóta méretes kocsisor vesztegel a padkán, akadályozva a szomszédos telepekre a kiés beállást, illetve zavarva az ott lakók nyugalmát. Az érintettek egyelőre semmit sem tehetnek, csak várják, hogy az önkormányzat intézkedjen. Hosszú kocsisor miatti dugó, dudálás, kiabálás fogadja azokat, akik a dorozsmai Kettőshatár út felé tévednek autóikkal. A nagybani piac nemrég áthelyezett bejáratánál torlódnak fel ennyire a járművek, leginkább szerdán és csütörtökön. - A takarmányt szállító kamionjaink néha fél órákat is várakoznak, mire ki tudnának állni a telepről - panaszolta a piaccal szomszédos Déli-Farm Kft. menedzsere. Ifj. Palotás Sándor szerint a hét közepén néha az E75-ÖS útig áll a sor, így mind az áruszállítás, mind a lakók és az átmenő forgalom közlekedése szinte lehetetlen. A Kettőshatár út egy igen szűk mellékút. A megállást tábla tiltja, ezzel szemben áruval megrakott kisbuszok, utánfutós személyautók várakoznak, Teherautó kiskocsi hátán. Szokásos hétközbeni állapot a nagybaninál. (Fotó: Miskolczi Róbert) hogy bejussanak a piacra. A nagybani bejáratának tavalyi áthelyezésekor a káefté telepe mögötti önkormányzati területen kialakítottak egy ideiglenes parkolót. Ennek az lenne a szerepe, hogy itt állnának a piacra igyekvő kocsik. Ezzel szemben ezt a placcot csak megfordulásra használják, aztán irány a sor. - Szinte semmit sem tudunk kezdeni a dugóval mondta Szilasi László, a piac vezetője. A rendészek a közúton nem intézkedhetnek, csak a bejáratnál és a hátsó parkolóban teszik a dolgukat. A forgalmasabb napokon rendőrre lenne szükség, aki irányítaná a járműveket. A rendezési tervben szerepel ugyan, hogy a DéliFarm Kft. telepe mögött lenne a piac legújabb bejárata kijelölve. - Az elkészítésnél senki sem szólt nekünk, pedig a mi területünkből is jócskán elvennének - mondta Pesti Ferenc, a cég gazdasági ügyvezetője. Ok szívesen leülnének tárgyalni az önkormányzattal, de eddig nem keresték meg őket. A több mint két éve megszületett terv kivitelezésével megszűnne végre ez az áldatlan állapot a nagybani környékén. Erre azonban nem sok reményt látnak az érintettek. Addig nem marad más, mint a zsúfoltság, illetve az egyéni próbálkozások. Mint ahogy a szomszédos Balabás utcában tették. Betontömbökkel záratták le az utca végét, így -nem előttük fordulnak meg, tolatgatnak a teherautók. K. T.