Délmagyarország, 2001. május (91. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-23 / 119. szám

I SZERDA, 2001. MÁJUS 23. CSONGRÁD MEGYE 3 Ecjy év alatt harmadára esett az árfolyam llj Pick-részvények a tőzsdén Ma vezeti be a kereskedés­be a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) a Pick Szeged Rt. 440 ezer darab, egyenként ezer fo­rint névértékű, névre szóló törzsrészvényét. Az alaptőke­emelés során kibocsátott ér­tékpapírok azonos jogokat tes­tesítenek meg, mint a koráb­ban a bevezetett törzsrészvé­nyek. A tőzsde közleménye sze­rint a Pick május 14-én kérel­mezte az alaptőke-emelésből származó részvények tőzsdei bevezetését, ezt május 17-én kiegészítette a módosított alapszabállyal és a cégbíró­sági bejegyzésről szóló vég­zéssel. A kiegészítésben nyi­latkoztak arról is, hogy a nyomdai úton előállított rész­vényeket átadták a KELER Rt.-nek. Mint lapunkban is írtuk, a Pick Rt. tavaly nyári köz­gyűlésén kapott az igazgató­ság felhatalmazást arra, hogy egyszeri alaptőke emelést hajt­son végre a társaság alaptőké­jének maximum 20 százaléká­ig. Az igazgatóság idei, janu­ár 16-i ülésén döntött a tár­saság alaptőkéjének 14 szá­zalékos emeléséről. Ennek nyomán a cég alaptőkéje 3 milliárd 89 millió forintról 3 milliárd 529 millió forintra emelkedett, s ezt zártkörű részvénykibocsátással valósí­tották meg. A társaság 2001. januári közlése szerint az alaptőke emelése a vállalati terjeszkedést szolgálja. A cég­bíróság március 13-án jegyez­te be a Pick Szeged Rt. 440 millió forintos alaptőke-eme­lését. Bihari Vilmos vezérigaz­gató a Pick legutóbbi, áprili­Dicső múlt. Évtizedekig a Maros utcai üzem jelentette a Picket. (Fotó: Miskolczi Róbert) si közgyűlésén elmondta: a társaság még nem találta meg azt céget, amely hosszú távra szólóan megfelelne az elkép­zeléseknek, és reális áron megvásárolható lenne. Az is tény, a húsipar európai és ha­zai helyzete, a piac kiszámít­hatatlansága most nem ked­vez az akvizícióknak. A Pick részvényei a BÉT A kategóriájában forognak, mos­tanában jellemzően 3400­3500 forintos árfolyamon. Az utóbbi 52 hétben a részvények ára folyamatosan csökkent, legmagasabb kötésára 10 ezer 750 forint, a legalacsonyabb 3365 forint volt, tegnap en­nél alig valamivel zárt magas­abban a papír. A Pick jelenle­gi piaci értéke mindössze 12 milliárd forint, a legnagyobb tulajdoni hányaddal jelentkező Arago beszállása óta a részvé­nyárfolyam gyakorlatilag a harmadára esett. K. A. Több határőr kell\ és nyomozó vámosok Egyetértő képviselők Nagylakon A nagylaki átkelőhely sok tekintetben már most is az unió kapujaként működik. (Fotó: Karnok Csaba) A kábítószer-szállítmányok felderítése érdekében bővíteni kell a vám- és pénzügyőrség nyomozóhatósági jogkörét ­hangzott el tegnap Nagylakon, ahol két parlamenti albizottság tartott kihelyezett ülést. Az országgyűlés önkor­mányzati és rendészeti bizottsá­gának rendészeti, illetve uniós csatlakozással foglalkozó albi­zottsága azt vizsgálta, hogyan készül a határőrség, illetve a vám- és pénzügyőrség az unión belüli munkára. Hiszen attól kezdve az Európai Unió külső határát kell őrizniük. Az ülést követő tájékoztatón Pozsgai Ba­lázs, a rendészeti albizottság el­nöke azt mondta, tapasztalatuk szerint mindkét testület megfe­lelően készül a növekvő felada­tokra. Veszelovszky Zoltán, az uniós csatlakozással foglalkozó grémium vezetője pedig úgy vélte, az albizottság képviselői pártszínektől függetlenül egye­tértenek abban, hogy legyen ha­tásköre a VPOP-nak a bűncse­lekmények nyomozására is, így hatékonyabb lehet a kábítószer­szállítmányokat felderítő mun­ka. -A találkozón szóba került, hogy a hivatal által elkobzott élelmiszer és ruhanemű a tör­vény értelmében most is eljut azokhoz, akik rászorultak. Ugyanakkor indokolt lenne ­vélte dr. Bencze József pénz­ügyőr dandártábornok -, hogy a nyugati gyakorlatnak megfe­lelően a vámhivataloknak pél­dául legyen joguk arra, hogy értékesítsék az elkobzás során a kincstár tulajdonába került au­tókat, vagy beilleszthessék in­formatikai rendszerükbe az egyébként kompatibilis, elkob­zott számítógépeket. Kérdésünkre válaszolva Dá­vid Károly dandártábornok, az orosházi határőr igazgatóság igazgatója elmondta, hogy az uniós szakemberekkel folyta­tott tavalyi megbeszélések nyo­mán meghatározták, milyen lét­számra van szükség a keleti ha­táron. Kiderült: az orosházi igazgatóság területén bővítik a legnagyobb arányban a létszá­mot. Az idén már meg is kezd­ték a felvételt; 215 új munkatárs veszi föl az egyenruhát, egy ré­szük már tanul, a többiek au­gusztusban lépnek be és vesz­nek részt az alapképzésen. Jövőre is toborozni fog a ha­tárőrség, és várhatóan 2003 -2004-re fogja elérni azt a lét­számot, mely lehetővé teszi az unió külső határának őrzését. A tízezer fős magyar határőrség 2003-ig 14 ezer főre duzzad. Az is elhangzott azonban, hogy a fegyveres testületeknél dol­gozók kíváncsian várják, a köz­tisztviselők jogállásáról szóló törvénymódosítás hogyan fog­ja rendezni jövedelmüket. So­kan ettől teszik függővé, hogy kitartanak-e az egyenruhánál. A módosításról a jövó héten szavaz a parlament. Bakos András Gyermeknap a levegőben Munkatársunktól Egy AN-2-es típusú orosz és egy C-172-es amerikai mo­toros repülőgéppel is a le­vegőbe emelkedhetnek gyer­mekek és szüleik, ha kilátogat­nak szombaton és vasárnap a bajai úti repülőtérre. A hét vé­gén ugyanis hosszú gyermek­napot rendeznek a gyeppel bo­rított kifutón, ahonnan az Ae­rotriga Malév-team elnevezésű, repülős berkekben igen nagy népszerűségnek örvendő műre­pülő hármas kötelék is felszáll. Szombaton és a vasárnap gya­korló repüléseket hajtanak vég­re, 14 és 16 órakor - mindkét napon - bemutatják a komplett, füstölős bemutatóprogramju­kat is. A legbátrabbak akár ejtőernyős tandemugrást is végrehajthatnak, de sárkány­és vitorlázórepülővel is tehet­nek egy kört. Ugye, kedves állampolgár... ? A tálalás beszédesebb volt, mint a hír. Az Országos Választási Bizottság jóváhagyta a szocialisták négypontos népszavazási aláírásgyűjtési ívét, és a másnapi lapokban e téma a vezető beszámoló és a mínuszos hír között járta be a skálát. A közlés csalhatatlanul jelzi, hogy a sajtó besorolta a kezdeményezést oda, ahová való: a kampány közeledtével kibontakozó politikai játszmák közé. A népszavazások értelme, hogy információval szolgáljanak a népakaratról a politika számára. A népszavazás nem a közvetlen marketing eszköze, komolyságát az biztosítja, hogy eldöntendő kérdésekre ad választ, amelyek megosztják a társadalmat, és nem tudni rájuk előre a választ. Az MSZP esetében azonban nincs szükség éleslátásra, főleg a kampány előtti pozíciószerzés időszakában, hogy az ember borítékolja a végeredményt. Az emberek, leszámítva azt a haloványra vékonyodott réteget, amely még hajlandó a politikusok logikája szerint gondolkodni, és meggyőződéses választ adni meggyőződéstelen politikai kérdésekre, szóval az emberek a kevesebb kötöttséggel és több előnnyel járó választ adják majd. Miért is ne tennék? Képzeljék bele magukat abba az országba, amelyben a szocialisták népszavazása nyomán derül ki, hogy az emberek heti kétszeri szabadnap helyett egyszer akarnak pihenni, és lehetőleg nem vasárnap. Kikérik maguknak, hogy nyugdíjemeléskor a kedvezőbb inflációs számítást végezzék el. A nyelvvizsgáért tolongva fizetnék be a díjat az Európa-szerte elismert Rigó utcai diplomára. A sorkatonai szolgálatra pedig tömegével mondanak igent, noha a haza és a függetlenség fogalmát, amivel egykor indokolható volt a besorozás, viszonylagossá tette az integráció. Éppen az, amelynek máris élvezzük biztonságpolitikai előnyeit. A szavazással járó felhajtás fontosabb, mint a népakarat. A dolog egyetlen értelme, hogy beszélnek róla, és „ugye, kedves állampolgár... ?" jellegű kérdéseivel a néppárti bőkezűség látszatát kelti kezdeményezőiről. Igaz, nem az MSZP az egyetlen, amely a közpénz felhasználásával lesz szociálisan érzékeny a választások előtt. Sőt, az MSZP még takarékoskodhat is az ország számára, hiszen az aláírásgyűjtés elegendő alkalom a kampányra, a népszavazás pedig a választások után - így vagy úgy - szükségtelenné válik. JCLluJL fandj^ / fi Sürgős" pályázat A sürgősségi betegellátás hazai rendszerének bővítése még az ex-egészségügyi mi­niszter, Gógl Árpád prog­ramjában szerepelt és ennek okán a szegedi sürgősségi betegellátó osztály létesítésé­nek ötlete joggal számítha­tott az egészségügyi tárca volt vezetőjének támogatásá­ra, ami a kezdetek kezdetén még meg is volt. Az építés­hez a város sikerrel pályázott a központi támogatásra, és ­az önrésszel együtt - 95 millió forintért felépült a kórház új szárnya. A 720 négyzetméteres épület ez év januári műszaki átadását nem követte a megnyitás, mert a város a gép-műszer pályázaton - ami egyidőbe esett Gógl távozásával - nem nyert pénzt. Miután az ön­kormányzat hiába kért segít­séget az Egészségügyi Mi­nisztériumtól, a kétéves költ­ségvetésbe - céltartalékként - beterveztek 121 millió fo­rintot, amennyi a minimum­feltételek megteremtéséhez elegendő. A minimum összeghez még plusz 190 millió forintra lenne szükség, mert az eredeti orvostechno­lógiai tervek csak ennyiből valósíthatóak meg. Az ügy­ben új fejlemény, hogy a hi­vatalban levő egészségügyi miniszter értesítette a szege­di önkormányzatot, hogy az idén júniusban ismét pályá­zatot hirdet műszerbeszer­zésre. A szegedi alpolgár­mester, Ványai Éva ezzel kapcsolatban elmondta, hogy természetesen pályáznak. K. K. Tűt felejtettek a megműtött csecsemő szívében Műhibaper a bíróságon Munkatársunktól Műtétje után meghalt egy háromhetes csecsemő a szegedi klinikán, ugyanis a kis­fiú szívburkában bent maradt egy tű az ope­rációt követően. A városi bíróság első fo­kon felmentette a foglalkozás körében elkö­vetett gondatlan veszélyeztetés vádja alól a műtétet végző orvost, dr. Sz. J.-t. A Csong­rád Megyei Bíróság viszont hatályon kívül helyezte a határozatot, új eljárás lefolytatá­sára kötelezte a városi bíróságot, ahol egy másik tanács tárgyalja az ügyet. Az operációra, melyre három évvel ezelőtt került sor, azért volt szükség, mert a kisfiú szívfejlődési rendellenességgel szüle­tett. A vád szerint a műtétet végző szakor­vos a tőle elvárható körültekintést elmu­lasztva, a bal pitvar hátsó részénél egy 3 centiméteres fonállal egybekötött, úgyneve­zett atraumatikus tűt a szívburokban ha­gyott. A foglalkozási szabályszegéssel ron­totta a gyermek életben maradási esélyeit. A csecsemő az operáció után rosszul lett, később hiába próbálkoztak az újraélesztés­sel, a belső szívmasszázs sem vezetett ered­ményre, a kisfiú meghalt. Az igazságügyi orvos szakértői vélemények szerint a gyer­mek halála természetes úton, úgynevezett pulmonális hipertóniás krízis miatt követke­zett be, az ilyen jellegű korrekciós szívműtéteknél ez előfordulhat. A tű bent hagyása és a halál között nem állapítható meg okozati összefüggés - vélekedtek az szakértők. Az ügyben június közepén várható íté­let.

Next

/
Thumbnails
Contents