Délmagyarország, 2001. május (91. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-22 / 118. szám

KEDD, 2001. MÁJUS 22. EGY SZÁZALÉK 9 Munkahelyenként egymillió forint A Széchenyi-terv pályázatain megszerezhető összegekkel elsősorban a kis- és középvállalkozásokat, valamint az önkormányzatokat szeretné támogatni a kormány - mondta nemrégiben Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium (GM) politikai államtitkára Szegeden, az élelmiszeripari főiskolai kar jubileumi konferenciáján. Glattfelder Béla a múlt héten arról tartott előadást Szegeden, miként válhat a Széchenyi-terv a vállalkozások fejlődésének motorjává. A Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára ez alkalommal adott interjút az Egy százaléknak. - Csongrád megye, sajnos, nem tartozik az ország fejlettebb régiói közé. Ön szerint milyen kitörési pontokat találhat magának Szeged és a megye a Széchenyi-tervben? - Szeged két hónappal ezelőtt csaknem egymilliárd forintot nyert a Széchenyiterv egyik pályázatán a kongresszusi központ felépítésére. Ez óriási lehetőség, hiszen a város részben Jugoszláviához való közelsége, részben pedig gyógyvizei, az itt működő egyetemek miatt alkalmas arra, hogy célpontja legyen a konferenciaturizmusnak. Nemrégiben pedig Kisteleken leendő bérlakások alapkövét helyezték el, ugyancsak a Széchenyi-terven keresztül elérhető összegek segítségével. Ez a két példa önmagáért beszél. - Szegeden a szó szoros értelmében vett ipar elsorvadt az utolsó évtizedben, az embereknek ugyanakkor munkát kellene adni. A megyében a munkanélküliségi ráta is magasabb, mint az országos átlag. Mi a megoldás? - Az ipar fejlesztése a kis- és középvállalkozások fejlesztésén keresztül valósulhat meg. Többlettámogatást adunk például annak a pályázónak, amelyik a beruházásával új munkahelyeket is teremt. Minden egyes újonnan létrehozott munkaGlattfelder Béla. (Fotó: Karnok Csaba) hely után akár egymillió forintnyi állami támogatás is kapható, azzal a feltétellel, hogy azokat legalább öt évig fenntartják a vállalkozók, gazdasági társaságok. - A gazdasági fejlődés fokmérője az is, mekkora összegű külföldi tőke áramlik egy térségbe. Csongrád megye mennyire lehet büszke az eddigi eredményekre? - Közel 70 millió dollárnyi külföldi működőtőke áramlott a megyébe, alapvetően nyugat-európai országokból, amivel egyáltalán nem kell szégyenkezni. Arra számítok, hogy a kongresszusi központ felépítésének köszönhetően a turizmus ugrásszerű fejlődésnek indul. amelyből a lakosság rengeteget nyerhet és így a saját bőrén érezheti majd a kedvező változásokat. - A nyári hónapokra prognosztizálja a kormány azt, hogy az infláció újra egy számjegyűvé válik. Mi áll a kedvező kilátások hátterében? - Tavaly egyszer már sikerült az inflációt 10 százalék alá szorítani. A nemzetközi olajárak azonban minden kedvező előrejelzést megcsúfolva - lényegesen magasabbak a vártnál. A nyári hónapokra azért várunk mégiscsak inflációcsökkenést, mivel az élelmiszerárak alacsonyabbak lesznek - ez eddig mindig így volt a harmadik negyedévben -, másrészt a nemzetközi előrejelzések is kisebb korrekciót jósolnak az energiapiacokon. De meg kell jegyezni: tavaly minden európai államban nőtt a pénzromlás mértéke, egyedül Magyarországon tapasztalhattunk csökkenést. Fekete Klára <r MAGYAR NEMZETI BANK Devizaárfolyamok Devizanem árfolyam I egységre, forintban Angol font 423,98 Ausztrál dollár .155,86 Cseh korona 7,53 Dán korona 34,66 Euró 258,50 Belga frank 100 Luxemburgi franki 100) 640,80 Einn márka 43,48 Erancia frank 39,41 Görög drachma (100) 75,86 Holland forint 117,30 ír font 328,23 Német márka 132,17 Olasz líra (1000) 133,50 Osztrák schilling 18,79 Portugál escudo (100) 128,94 Spanyol peseta (100) 155,36 Japán yen (100) 239,66 Kanadai dollár 192,42 Lengyel zloty 74,20 Norvég korona 32,51 Svájci frank 168,79 Svéd korona 28,79 Szlovák korona 5,97 USA dollár 295,19 A majolikagyár korongosaként tanulta a mesterséget Csúcsi minták a tengeren Sosem gondolta volna gyermekkorában a vásárhelyi Szénási János, hogy egykor cserépedények készítésével fogja keresni kenyerét; mint mondja: „véletlenül" lett fazekas. Ehhez képest ma népi iparművész, aki korábban olyan termékeket készített, amilyeneket a piac elvárt, ma pedig olyat vár el a piac, amilyeneket ő készít. Termékei Németországba, Japánba, Ausztráliába is eljutottak. Hogyan lehet valakiből fazekas - véletlenül? „Az általános iskola befejezésekor osztálykirándulni mentünk Miskolc környékére. Mint sok kortársam, én is szerszámlakatos akartam lenni a vásárhelyi mérleggyárban, de a kirándulás miatt lekéstem a jelentkezést. Otthon édesanyámmal összeültünk: most akkor mi legyen. A majolikagyárról tudtuk, hogy tanulókat vesz föl, kéthetes próbaidővel. Sikeres volt a próbaidő. Mintegy huszonötén jelentkeztünk, és nyolcunkat szerződtették; ennek zöme később maszek fazekas lett, ez jó évfolyam volt. Úgy tudom, mi voltunk az utolsó eresztés, akik fazekasként kaptuk meg a szakmunkás-bizonyítványt. Utána volt, hogy csak számmal jelölték a szakmát, volt, hogy a kerámiaformázó elnevezést alkalmazták, s így tovább - emlékszik vissza Szénási János. Tíz évig a majolikagyárban maradt, korongosként dolgozott, aztán átment az akkor nagy jövővel kecsegtető porcelángyárba, s időközben elkezdte az építőipari technikumot, levelezőn. Csoportvezető lett, később művezető, még később otthagyta a céget, amint mondja, „mert visszahúzott az agyag". Műhelyt építettek, fölszerelték milliós Szénási János vásárhelyi fazekastermékeit Japánban és Ausztráliában is ismerik. (Fotó: Tésik Attila) kemencékkel, egyéb berendezésekkel, és fazekas kisiparosként dolgozott. Kezdetben a piac diktált, olyan termékeket készített, amilyet a kereskedők igényeltek - aztán egyre inkább olyan termékeket kezdtek igényelni a kereskedők, amilyeneket ő készített. E folyamat megfordulása persze nem ment máról holnapra, „sokat tanultam Nagy Vera néprajzkutatótól, aki mindent megismertetett velem, amit a vásárhelyi fazekasságról tudni kell", mondja. Szénási János és felesége - aki pedig hódikötösből lett fazekas, mellette tanulta ki a mesterséget - a csúcsi fazekasok hagyományait őrzi. (Vásárhelyen három városrészben telepedtek meg fazekasok anno: Csúcson, Újvároson és Tabánban. A csúcsi kerámiákat fehér alapon kék mintázatról lehet fölismerni, a fehér miatt „porcelányosoknak" hívták őket egykor; az újvárosiak sárga-zöld-barna-feketét alkalmaztak; a tabániak voltak a számtalan színnel dolgozó „tarkások".) A színvilág tehát régi - és a formavilág? A hagyományos termékek - ét-, boroskészletek, kancsók-korsókköcsögök mellett például műzliskészleteket is előállít Szénási János és felesége, akik - túl azon, hogy egy család - két cég. Nagyot néztek volna egykor a csúcsi fazekasok, nem tudván mire vélni a műzliskészlet rendeltetését de a mai piac nagyon is tudja. Nem csak a piac, de a szakma is elismeri Szénásiékat: egyik országos kiállításról aranyplakettel, másikról alkotói díjjal, harmadikról első helyezéssel tértek haza, s így tovább. Csaknem kétszáz zsűrizett termékük van. Gulyástányérjukat Németországba is kivitték, és akik kivitték, levelet írtak vissza: jobb evés esik belőlük, mint a meisseni porcelánból. Egy Magyarországra érkező Suzuki-delegációnak névre szóló kalamárisokat készítettek, megrendelés alapján (a japán írásjelekkel rótt neveket a névjegykártyákról másolták le, ez nem semmi volt, tekintettel arra, hogy a távol-keleti írásjeleknél a legkisebb változtatás is módosítja a szó jelentését..., de sikerült - kopogja le Szénási János), és az ausztrál Nagy Korallzátony táján is lavírozik egy jacht, fedélzetén kék-fehér csúcsi mintákkal díszített, Szénási-féle étkészlettel. Mintha nehezebben lötyögne ki belőle, mint a műanyag tányérból, a tengerihal-leves, vihar idején. Farkas Csaba Véget ért a gabona exportstopja Újra rakodnak a kikötőben Szegedi uszályok: tengerről álmodnak. [Fotó: Gyenes Kálmán) AZ 1%-OT SZERKESZTETTE: KOVÁCS ANDRÁS E-mail: egyszaz@delmagyar.szeged.hu A tavaly tavasszal sem a medencésnél, sem a boszorkány-szigeti kikötőnél nem vert nagy hullámokat a víz, ugyanis jelentős, szállításra váró tételek nem hagyták el a szegedi partokat. Ez a kényszerű nyugalom most véget ért, s egyesztendőnyi pangás után újra rakománnyal teli hajók indulnak dél felé. A kikötőkben tavaly év elején napi harminc-negyven, gabonát szállító kamion is megfordult, a magyar termény - uszályokba rakodva - innen indult el lefelé a Tiszán, majd a Dunán, úton a vevő felé. Az elmúlt egy évben gyakorlatilag szünetelt a szállítás, nagyobb tételek nem kerültek a hajókra, itt „inkább csak az állami tartalékkészlet egy részét őrizték a tárolókban. A kényszerpihenő oka Földművelésügyi Minisztérium gabonaexportstopja volt, ám miután a rendeletet nemrégiben feloldották, s kvótánként adnak engedélyt a magyar termények kivitelére, e hónapban - úgy tűnik - véget ér a Csipkerózsika-álom, s új rakományok indulnak, főként jugoszláv területekre. Mint azt Orosz Tibortól, az Admiralitás Hajózási és Kereskedelmi Kft. ügyvezetőjétől megtudtuk, a kikötői sürgés-forgás nem látszólagos, e hónapban tízezer tonnányi forgalomra számítanak, s az év során komoly mennyiségeket szállítnak el Szegedről. A tervek szerint július második felétől - az aratást követően - idén összesen mintegy 100200 ezer tonna búza hagyhatja el vízi úton az országot. A szállítmányozásban, külkereskedelemben érdekelt cégek reménykednek abban, hogy a jelenlegi, kedvező helyzeten nem sokat változtat majd, hogy június elsejével Jugoszláviában vámmódosítások lépnek érvénybe. A külföldre irányuló forgalom mellett Szeged fogad is szállítmányokat: jelenleg brazil szóját hoz a Tisza. Katká Krisztina Csongrád megyeiek az Industrián llzlelet köt az ipar Május 22-én, azaz ma nyitja meg kapuit, az Industria 2001 Nemzetközi Ipari Szakkiállítás. A Budapesti Vásárközpontban rendezett, péntek estig tartó eseményen tizenhat Csongrád megyei cég is képviselteti magát. A több éve népszerű, elsősorban szakembereknek szóló seregszemlén az idén közel 750 cég szerepel, mintegy 22 ezer négyzetméternyi kiállítói területen bemutatva mindazt, amit az ipar újdonságairól tudni érdemes. A rendezvény az elektrontechnika, az energetika, a beszállítói ágazat, a kohászat, a bányászat, a fluidtechnika, a logisztika és a könnyűipari gépek területén dolgozó szakembereknek kínál üzleti lehetőséget, nemzetközi áttekintést és egyéb kísérőprogramokat. A szakkiállítás elsődleges célja most is az, hogy a hazai és a külföldi beruházásokhoz szükséges kínálatot koncentráltan jelenítse meg a közönség előtt. Az Industrián Csongrád megyei cégek is szerepelnek, köztük nyolc Szegedról, nyolc pedig a megye más nagyvárosaiból érkezett Kőbányára. Többek között rutinos kiállítóként szerepel a szegedi Főszer-Elektroprofil, a szentesi Kontavill, míg Hódmezővásárhelyről a mérleggyártásban elismert Metripond és Metrisoft van jelen. Az idén tudatosabb az ipari parkok részvétele, a megyéből a szentesi, a makói és a mórahalmi-homokháti térség ipari tömörülései reprezentálják szűkebb régiónkat. O. K. K. Lakás és munkahely Budapest (MTI) Évente 40 ezer új lakás megépítése egy százalékkal növelheti a GDP-t és 50 ezer új munkahelyet teremt - foglalta össze a kormány célkitűzésének várható eredményeit Glattfelder Béla, a GM államtitkára a Lakáspolitika a XXI. században című nemzetközi konferencián. Az államtitkár reális célkitűzésnek tartotta a 4 milliós hazai lakásállomány évenkénti 1 százalékos bővítését. - Ehhez a tavaly kiadott több mint 44 ezer lakásépítési engedély és a lakáshitelek állományának 2000ben bekövetkezett 60 százalékos bővülése biztosít jó alapot - tette hozzá. A nagy érdeklődésre számot tartó bérlakáspiacon is határozott fejlődés indult meg Glattfelder Béla szerint az elmúlt évben.