Délmagyarország, 2001. május (91. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-21 / 117. szám

6 MOZAIK HÉTFŐ, 2001. MÁJUS 21. Kitanultuk a szakmát szólalt meg valaki a nézőtéren, amikor legördült a függöny. És valóban. Molnár Ferenc - egyebek mellett - az aprólékos megfigyelések mestere. A divatáruüzletben, ahol Úri divat című darabja jórészt játszódik, típusos figurák fordulnak meg, mint vásárlók. Az alapos, aki pár zsebkendőért képes órákat áldozni az életéből és persze elvenni a másokéból, mert nem szimplán ésszerűen és célszerűen válogat, nem a zsebkendővásárlás céljából cselekszik, hanem magáért a válogatásért. Ez a perverzitása. Bognár Gyöngyvér adja, Fülöppel, azaz Jakab Tamással jóízű kamarajeleneteket produkálnak. Amúgy is Jakab Tamás emelkedik ki leginkább a népes szereplőgárdából. Különösre, kiszámítható egyediségében is némileg titokzatosra formált kereskedőfigurája sajátos színfolt a divatüzletvilág elementáris szürkéjében. De vissza még a kuncsaft típusokhoz - ezek a legérdekesebbek. Ott az elégedetlen (Farkas Andrea), akinek a csillagot is hiába hoznák le az égről, van aztán az ideges, aki pillanatok alatt vibráló légkört képes maga körül teremteni - Galkó Bence kompakt tálalásában. Czirják Csilla türelmese inkább egy jól formált balektípus. Jó Főző Ditta villanásnyi szerénye, Balogh Cecília méltóságosa. Sarádi fiatal, Sinka öreg vásárló. És ez csak az egyik, a kuncsaftismereti oldala a kereskedőtudománynak, amelyet Molnár Ferenc és az előadás ránk zúdít. Jön még rá maga a divatáruismeret. Az ugyancsak több típusba sorolható kereskedők tudniillik véget nem érően sorolják a kelmék, gatyák, kalapok, kesztyűk, fuszeklik fajtáit. Márkát, minőséget, árat. A darab szövegvilágának nagy részét ez a kereskedőnyelv teszi ki, ami persze 2001-ben már bőven nem létezik, vagyis a múlt századeleji szakmát taMolnár Ferenc-bemutató Úri divat Jelenet a második felvonásból: Gosztola Adél és Rácz Tibor. (Fotó: Miskolczi Róbert) nuljuk ki. Nem mondom én, hogy mindenki fölöslegesen. Vannak típusok, akik soha semmit nem dobnak ki, és amikor a „valamire majd jó lesz" tárgyak már-már kiszorítják őket a saját lakásukból, akkor nekiállnak rendezkedni - és mindent úgy hagynak, ahogyan volt. Ezúttal ilyen rendező típusnak tűnik föl az Úri divat színpadra állítója, Korognai Károly. Ezt a dramaturgiai nézőpontból bajos Molnár-darabot választotta - pedig vannak jobbak. Hiába fürkésszük, miért, nem lehet rájönni. A történet arról szól, hogy a jóságos divatárust mindenéből kifosztja kevéssé jóságos környezete, ám a harmadik felvonásban teljességgel meglepő módon mégis újra birtokon belülre kerül: lesz üzlete, felesége, ingegatyája. Hogy miért - rejtély. Hiszen a figura ugyanolyan, mint volt. Jóságát egy eleven szimbólummal, hófehér, a színpadi asztalon nyugodtan elüldögélő galambbal bizonygatja a rendezés, de mi csak azt látjuk, hogy a Szalma Tamás formálta ember egyszerűen - hülye. Elképesztően egysíkúan, tehát fárasztóan együgyű. Már az is abszurdum, hogy egyáltalán életben marad a darab végéig! Hagyján, de csak úgy hullik rá a siker! Na, errefelé, az abszurd felé esetleg el lehetett volna vinni az előadást, és azt lehetett volna mondani, aki hülye, nemhogy meghal, de boldog, sikeres életben leend része. Föltételezem, akadtak volna a nézőtéren, akik a ráismerés örömével tekintettek volna emez abszurd színpadi valóságra. Sajna, nem ez történik, hanem hűség van a molnári, ezúttal sikerületlen darabszerkesztéshez, de nagyon. Alig elviselhető unalom a következmény. Szegény színészek megfeszülnek, akkor se tudnak kitömi a szürkeség tengeréből. Janik László például bohózati elemeket dob be, az előadás egészétől idegen marad a modor. Rácz Tibor kabarébetétekkel kísérletezik a második felvonásban, dettó úgy jár, mint Janik. Az általában karakteres Müller Júlia ezúttal belesimul az általános színtelenségbe, akárcsak Gosztola Adél m. v. Tordai Hajnal szép női kosztümöket tervezett. Mira János szép úri boltot. Mi meg úgy voltunk ott, mint a türelmes vásárló. Csak ültünk és néztünk, három végtelennek tetsző felvonáson át kitartóan várva, hátha észreveszik egyszer ebben az üzletben, hogy mi is ott vagyunk. Sulyok Erzsébet Az APV Rt. és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. korlátolt felelősségű társaságot hoz létre a mezőgazdasági szövetkezetek külső üzletrészeinek kifizetésére. Csongrád megyében 18 ezren várnak a járandóságukra, több mint 3 milliárd forintra. Az Alkotmánybíróság (AB) április 11-én alkotmányellenesnek minősítette a szövetkezeti külső üzletrészekről szóló törvényt és annak végrehajtási utasítását. Azóta azonban csak ígéretek hangzottak el arról, hogy az Külső üzletrészek: a megyében 18 ezer kérelem Megnyitja a kasszát az állam állam ennek ellenére kifizeti a „külsősöket", ám egyéb konkrétumokról nem érkeztek hírek. A helyi FVM-hivatalokban pedig ugyanúgy folytatták a munkát, dolgozták fel továbbra is a beérkezett a kérelmeket, mintha mi sem történt volna. Csongrád megyében mint ahogy azt Szakáll Sándortól, az FVM-hivatal megbízott vezetőjétől megtudtuk - 18 ezer kérelmet nyújtottak be a külső üzletrészek tulajdonosai. A kifizetésre váró összeg meghaladhatja a 3 milliárd forintot. A minap - hosszú kivárás után - Borókai Gábor kormányszóvivő bejelentette, az ÁPV Rt. és a Magyar Fejlesztési Bank Rt. korlátolt felelősségű társaságot hoz létre a mezőgazdasági szövetkezetek külső üzletrészeinek kifizetésére. A majdani kft.-t június 30-ig kell megalakítani, többségi tulajdonosa az MFB lesz. A cég 1992-es névértéken veszi meg a kívülállók üzletrészeit, a kormány pedig június 30-i határidővel vizsgálja meg a nyugdíjas szövetkezeti tagok üzletrészei megvásárlásának lehetőségét is. Mivel a szövetkezetekben magának a társas vállalkozásnak, s a tagoknak is elővásárlási joguk van, nagy valószínűséggel először nekik kell felajánlani a megvételt. Mint emlékezetes, az ABdöntés után közvetlenül az is fölmerült, vagy az ÁPV Rt. vagy az MFB vállalja magára a szövetkezeti külső üzletrészek „megváltását". Mindkét szerv az állam képviseletében lépett volna be tagként a szövetkezetekbe. Mivel az új. mellesleg szintén állami tulajdonú kft. csak a jogi kereteket biztosítja, máig nem tisztázott. milyen forrásból finanszírozzák a vételt. Egyelőre ugyanis mindössze az a közel 13 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyet korábban éppen az MFB-től vontak el üzletrész-vásárlási célokra. Ezt az összeget a rendelkezésre álló források szerint az új társaság visszakaphatja. F. K. Magyar-izraeli baráti társaságok Szövetségbe tömörültek Szegeden alakult meg a hét végén a Magyar-izraeli Baráti Társaságok Országos Szövetsége, melynek vezetőségébe három szegedit is beválasztottak. A frissen létrehozott szervezet egyik alelnöki posztját Lednitzky András, a Szegedi Magyar-izraeli Baráti Társaság (SZMIBT) titkára tölti be. A tizenöt tagú elnökség tagja lett Kovács László és Baráth Lajos, az SZMIBT elnöke, illetve alelnöke. Az országos szövetség elnökének a debreceni Kovács Lászlót választották meg. Az elnökség állásfoglalásában egyebek mellett közzétette, hogy a baráti társaságok fellépnek mindennemű rasszista és antiszemita nézet, illetve megnyilvánulás ellen. (Fotó: Miskolczi Róbert) fordfocus ajándék klímával már 2 790 OOO forinttól A képen látható modellen az alufelni és a ködlámpa gyári extra. 6728 Szeged 6800 Hódmezővásárhely 6900 Makó, Dorozsmai út 48. Szántó Kovács J. u. 178. Aradi u. 62. tel./fax: 62 463-333 tel.: 62 249-751 tel.: 62 510-510 e-mail: e-mail: e-mail: ford@baunok.hu fordhmvhely@tiszanet.hu ford.mako@deltav.hu INTERFRUCT Ittf C0sh&Carry « éoArvc altér. RAMA KOCKA 250 G VÉMJSZ ÉTOLAJ IL 2799-] THEODORA QUELLE BRÍZS SZÉNSAVAS ÉS CSENDES MERIDOMOCCA ŐRÖLT/ SZEMES 1 KG EGRI BIKAVER 0,751, HEY-HO ZWAC K VILMOS KORTK ALMA/SZÓLÓ OJ L ZWACK UNKTJM SIÓÖSZ1BARAC.K NEKTÁR BORSOM SÖR 2L » 044