Délmagyarország, 2001. május (91. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-19 / 116. szám

II. STEFÁNIA SZOMBAT, 2001. MÁJUS 19. Az idei sztárok: Khaled, Run DtAC, Omara Portundo Sziget 2001: nagyobb, jobb Tavaly 324 ezren látogattak el a Szigetre. (Fotó: Miskolczi Róbert) Lukács Ervin és Bálint János a Vaszy-bérlet zárókoncertjén Varázslatos fuvolafutamok Idcn is több százezer láto­gatót várnak az augusztus 1­jén kezdődő Sziget 2(X)I fesz­tiválra. A tavalyi költségvetés kétszeresét, 9<X) milliót fordí­tanak a produkciók megszer­vezésére, és a Hajógyári szi­getre látogatók egyhetes együttlétének kényelmesebbé tételére. A beharangozó sajtótájé­koztatón Müller Péter, a Pcp­sisziget egyik ősszervezője és igazgatója elmondta: idén már nem új látogatók becsá­bítására, hanem a szolgáltatá­sok minőségének javítására törekszenek. Ezért kellett a Sziget térképét is újrarajzol­ni: a nagyszínpad elmozdult, nézőtere megnőtt, így egy­szerre akár 50 ezer főt is ké­pes lesz befogadni. A terüle­tet porfogó, csúszásgátló la­pokkal burkolják be. A kül­földi sztárok közül itt lép fel a trip-hopot és popzenét ját­szó angol Morchecba, a Fun Lovin' Criminals nevű rock­banda, a Placebo, a Faithless, a Bomfunk M'cs, a Freesty­lers, a 16 Horsepower és a Run DMC. A világzenei nagyszínpadon látható majd a Boban Markovié Orkestar, valamint Khaled, az afrikai Baaba Maal. a Buena Vista Social Club dívája: Omara Portundo. A dance műfaj sze­relmesei idén egy gigantikus high-tech sátorban élvezhe­tik neves hazai és külföldi dj­k szettjeit. Új helyszínek a metál hammer színpad (fellé­pők: Ossian, Lord, Beatrice, Mood, Freshfabrik, Stonhen­ge) és a popszínpad, ahol olyan zenekarok lépnek fel, mint a Back II Black, Roy & Ádám vagy a United. A 26 helyszín több száz program­mal - színház, szabadtéri mo­Vinkler Lászlóra, a szege­di tanárképző főiskola egy­kori rajz- és művészettörté­neti tanszékének megszerve­zőjére és vezetőjére egy ki­állítással emlékeznek tanít­ványai az orosházi városi képtárban. Vinkler a Képzőművésze­ti Főiskolán Karlovszky Ber­talan, majd Glatz Oszkár ta­nítványaként végzett. A Ró­mai Akadémia után vissza­tért Szegedre, ahol gyer­mekéveit töltette, a későbbi­ekben kizárólag külföldi út­jai miatt hagyta el a várost. Gazdag és változatos élet­műve az akadémikus kifeje­zésmódtól a figurális szürre­alizmuson át az absztrakt gesztusfestészetig terjedt. Emellett jelentős volt művé­szetfilozófiai tevékenysé­ge, írásain pedagógus- és művésznemzedékek nőttek fel. A szegedi Művészetért, Oktatásért Alapítvány jóvol­tából két, közelmúltban zi, szabadiskola, irodalmi es­tek, képzőművészeti alkotó­tábor, gyerekprogramok, amatőr focikupa - várja majd a látogatókat. A civil szerve­zetek utcájába 148 egylet je­lezte részvételi szándékát. A szervezők több, 2000 négy­zetméter alapterületű, egyen­ként 5000 személyes, hang­megjelent kiadvány emléke­zik Vinklerre: Muladi Bri­gitta könyve a festőt, a má­sik, Vinkler írásait közlő kö­tet pedig a teoretikust mutat­ja be, Szuromi Pál szerkesz­tésében. Szeged városa ápri­lisban fogadással egybekö­tött ünnepséggel emlékezett meg a művészről, a gyulai múzeum pedig a közeljövő­ben szeretné műveit kiállíta­ni. Az orosházi múzeum tár­lata átfogó képet nyújt a fes­tő életművéből, ugyanakkor a kiállított művek egy részét az egykori tanítványok alko­tásai teszik ki. Közülük ket­ten nívódíjban részesültek: Papp György népies hangú zománcképéért, Várkonyi János pedig Vinklert ábrá­zoló alkotásáért érdemelte ki az elismerést. A tanítványok többsége ma is Szegeden vagy a régióban él. Á kiállítás május 27-éig tekinthető meg Orosházán. G. E. és hőszigetelt, szellőző be­rendezésekkel ellátott sátrakat hozattak Németországból. A sátrak alapterületén kívül a zuhanykonténerek száma is nő, azt is ígérik, hogy több meleg víz és WC lesz. Új­donság, hogy a sátortábor fás részre kerül, az erdei utakat pedig kivilágítják. Koltai új filmje Munkatársunktól A márciusi előfoigatás után júniusban indul Koltai Róbert új filmje, a Csocsó, avagy él­jen május 1-je! című produk­ció jeleneteinek felvétele. A film producere, Garami Gá­bor közlése szerint a „motí­vumkeresés" időszakában tar­tanak, így a konkrét költségve­tésről és a forgatási helyszí­nekről még nem tud nyilat­kozni. A Koltai Róbert rendezé­sévei-főszereplésével készü­lő film története egy olyan Svejk-szerű figuráról szól, aki a történelem bármelyik kor­szakán, a személyiségeket ho­vá tenni nem tudó izmusokon is átsétál, aki öntörvényű, és ezért „mindig bajt kanyarít maga köré", de ember formá­jú - mondta a sztoriról a pro­ducer. A forgatókönyvet Nóg­rádi Gábor írta, a zeneszerző Dés László, a képi világot Má­té Tibor operatőr teremti meg. A film büdzséje egy átlag magyar film költségvetése sze­rint alakul, ami körülbelül ti­zedannyi, mint a most készü­lő és jelenleg legdrágábbnak számító magyar filmé. A film finanszírozására pá­lyáztak a Magyar Mozgókép Közalapítványhoz, ezenkívül további támogatásra számíta­nak az egyik kereskedelmi té­vécsatornától, illetve a Nem­zeti Kulturális Örökség Mi­nisztériuma is anyagi segítsé­get ígért. Garami Gábor bízik abban, hogy az év utolsó hó­napjában már láthatja a kö­zönség a Csocsót. Az új Kol­tai-produkcióban 40-45 szí­nész vállal kisebb-nagyobb szerepet. A napokban megtör­tént a gyerekszereplők kivá­lasztása is. Közép-Európa legnagyobb fesztiváljára a napijegy 2500 forintba, az elővételes heti­jegy június 15-ig 10 ezer fo­rintba, utána pedig 12 ezer forintba kerül. Aki a kapuban vásárolja meg, annak 14 ezer forintot kell majd fizetnie. „...egyáltalán nincs helye a poptrutymónak például. Csak A közelmúltban kapta meg „a Város megbe­csülésének jele" kitünte­tést Vásárhely legidő­sebb, ma is aktív cserké­sze, Dezső Sándor, aki 1929-ben tett fogadal­mat a 212. számú vá­sárhelyi csapatban. Ka­tonaként részt vett a fel­vidéki, erdélyi és délvi­déki bevonulásban is, mégsem érte baj. Sanyi bácsi ma is a cserkészek tíz pontba foglalt törvé­nye szerint él. - Amikor 1929-ben foga­dalmat tettem a 212. számú csapatban - emlékezett vissza a régmúlt időkre De­zső Sándor -, még tekinté­lyük is volt a cserkészeknek. Sanyi bácsi azért lett cser­kész, mert így felmentést nyert a leventeoktatás alól. Először a Csergő István ve­zette Hunok csapat tagja volt, majd 1932-ben átlépett az iparos tanonciskolában működő Zsolnaiba. - Annyira megszeretett a parancsnokom, Szőke Béla, hogy bár éltek a szüleim, mégis örökbe akart fogadni, mert neki nem született gye­reke. Olyan nagy volt a ba­rátságunk, hogy az élete vé­gén én és a feleségem vállal­tuk a gondviselését, s ők voltak az egyik lányom ke­resztszülei is. Dezső Sándor jól emlék­szik még arra, hogy a két vi­lágháború között Vásárhe­lyen három fiú, s egy leány­csapat is működött, ez utób­Irigy Hónaljmirigy-paródia szinten." - olvasható Müller Péter a műsor összeállításával kapcsolatos nyilatkozata a www.sziget.hu hivatalos hon­lapon, hasznos információk, s az új térkép pedig a www.pepsisziget.hu címen található meg. Wagner Anikó bi Sipka Sándorné Rózsa pa­rancsnoksága alatt. - Nagyon szép volt a cserkészélet, sokat táboroz­tunk - mesélte Sanyi bácsi ennek a költségeit is ma­gunk teremtettük elő. Télen színelőadásokat szerveztünk az ipartestületnél, s a bevé­telből nyaraltunk. Dezső Sándor 1937-ben vonul be katonának a szege­di utászlaktanyába, melynek egyik ezredese ellenőrizte a vásárhelyi cserkészeket. Se­gítségével az újonc rögtön irodába került. - Amikor kiütött a hábo­rú, továbbszolgáló lettem. A A Szegedi Szimfonikus Zenekar legutóbbi kon­certjén bécsi klasszikus müvekkel búcsúzott el a Vaszy-bérlet közönségé­től a nyári szünetre. A Haydn- és Mozart-mű­vek mellett a karmester, Lukács Ervin és a szólis­ta, Bálint János neve is csalogatóan cseng, ami meg is látszott a hallga­tóság számában. A nyitó darab, Haydn Gyász melléknevű e-moll szimfóniája egy negyvené­ves kori érzelmi elbizony­talanodás korszakában ke­letkezett, amelynek sötét hangulatait erősítette a ko­rabeli irodalmi Sturm und Drang hatása. Tulajdon­képpen a vonóskar „vizs­gája" ez a műsorszám, és zenekar vonósai kiválóan megfeleltek, hisz koncent­ráltan, gondos hangképzés­sel játszottak. Az előadás hiteles alapját a mindenütt felbukkanó sóhajmotívu­mok gesztusos megformá­lása teremtette meg. Tartott eleganciával szólalt meg a kánonban felelgető menü­ett tétel, és Gluck alvilágá­nak egyszólamú ágálását megidéző zárótétel is. Él­ményszerű és kiemelkedő­en magas szintű volt a pro­dukció. Mozart korai fuvolaver­senyét csak néhány év vá­lasztja el az előző darabtól - a moll színezetű lassú té­tel, és a rengeteg köznyelvi elem árulkodik is az időbe­li közelségről. Bálint János szólójával ennek a műnek az előadása az igazán nagy sors úgy hozta, hogy részt vettem a felvidéki, az észak­erdélyi bevonulásban, s a délvidéki hadjáratban is. Észak-Erdélybe például ép­pen úgy fehér lovon vonul­tam be, mint Horthy Miklós. A délvidéki 194l-es had­járat után Vásárhelyre he­lyezték, mégpedig a közér­dekű munkaszolgálatos pót­zászlóalj irodájába. - Szakvizsgákat tettem, hogy irodai munkára ossza­nak be, s lőni soha sem lőt­tem. Kiképzésen sem, hiszen szakszolgálatosként nekem nem járt puska, a pisztoly­táskámban is a fogkefémet zenei élményeink sorát gazdagította. A fuvolahang úgy csordult ki a hangszer­ből, mint a folyékony arany! A leglégiesebb megszólalásának is teste, formája volt, a lehető leg­halkabb gesztusa is betöl­tötte a termet. A művész érzékeny zeneiségét legin­kább a lassú tételben, virtu­ozitását a zárótétel életteli futamaiban csodálhattuk meg. Kár, hogy a zenekar nem állt a szólistához mérhető magaslaton minden pilla­natban! Szokatlan módon, ezúttal a fúvósok részéről tapasztaltunk több hiányos­ságot. Zárószámként Mozart Prágai szimfóniáját hallot­tuk, amely bár a „leg­klasszikusabb" évtizedben keletkezett, mégis kivétele­sen komor, súlyos tartalmat hordoz. Valójában e darab előadása tűnt a legkevésbé kidolgozottnak - nem érez­tem a műhöz illő szélsősé­ges gesztusokat, a mindent feloldó, pezsgő életörömöt a zárótételben. Lukács Ervinnek, az ő igényes zeneiségének na­gyon sokat köszönhet a ze­nekar, a szokásos megin­gathatatlan biztonságából a koncert második felében azonban mintha kicsit ki­zökkent volna. Összességében az évad kisebb egyenetlenségeit magán viselő, de a leg­nagyszerűbb művészi érté­keket is megcsillantó kon­certtel zárult a Vaszy-bérlet idei előadás-sorozata. Illó* Mária tartottam. Ezzel a vásárhelyi zászlóaljjal menekültünk el 1944 őszén az oroszok elől, hogy végül Szentgotthárdnál átlépjük a határt. Odaát az­tán szétszóródtunk... Szent György napjának éjszakáján a Tito-partizánok fogták el őket, vendégelték meg marhapörkölttel (se ke­nyeret, se vizet nem adtak hozzá - tette hozzá Sanyi bácsi), majd visszakísérték valamennyiüket Ausztriába. A földből ásták ki a krump­lit, s a közeli állatkórházban lévő beteg, de még élő lova­kat vágták le, s ették meg. Dezső Sándor és néhány társa végül hazaindult, ám az őket körülfogó oroszok a bécsújhelyi laktanyába kala­uzolták. Innen végül vona­ton indították hazafelé a foglyokat, de a szerelvény fölszaladt Magyarországon, s meg sem állt Romániáig. Innen végül hazaengedték őket. — Semmim sem volt, mi­kor Vásárhelyre értem, s mi­vel a szüleim is nincstelenek voltak, mindenféle munkát elvállaltam - mondta Vásár­hely legöregebb cserkésze. ­Bár 1948-ban feloszlatták a szervezetet, mi mégis tartot­tuk a kapcsolatot egymással, reménykedve abban, hogy egyszer újra engedélyezik. Azt azonban nem gondol­tuk, hogy ilyen sokat kell várnunk. A cserkészetben a legnagyobb értéknek ma is a szeretetet és a felelősségtu­datot tartom. Korom András Emlékezés egy művészre és pedagógusra Vinkler Orosházán Vinkler László csendéletei ma is népszerűek Sanyi bácsi ma is a szervezet tízpontos törvénye szerint él Vásárhely legöregebb cserkésze Dezső Sándor cserkészsípja még ma is erőteljesen szól. (Fotó: Schmidt Andrea)

Next

/
Thumbnails
Contents