Délmagyarország, 2001. május (91. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-19 / 116. szám

SZOMBAT, 2001. MÁJUS 19. CSONGRÁD MEGYE 3 A miniszterelnöknél is tiltakoznak a gyógyszerészek Keserű pirula a patikusnak Kétségbeesett a magyar gyógyszerésztársadalom, mert a gyógyszerkassza hiányának pótlására tervezett árrésszűkités tönkreteheti a magánpatikák jelentős részét. A patikusok levélben kértek segítséget a miniszterelnöktől. Rohamosan apad a gyógyszerkassza, s ha nem történnek megszorító intézkedések a gyógyszerfogyasztás visszaszorítására, akkor az év végére 30-40 milliárdos lesz a gyógyszerbüdzsé hiánya. Az egészségügyi tárca - kormány által támogatott - intézkedéscsomagja szerint korlátozzák a gyógyszergyártók és forgalmazók promóciós tevékenységét, felbonthatóvá teszik a készítmények csomagolását, valamint szabályozzák a patikák árrését. Az utóbbi egyébként azt jelenti, hogy július elsejétől a 3 ezer 500 forintnál drágább készítmények esetén 630 forintban maximálják a patikák árrését. A drága gyógyszerek esetében a nagykereskedelmi áron felül legfeljebb ekkora összeget számolhat el a patikus. A intézkedési terv óriási felháborodást keltett a gyógyszerészek körében. A Csongrád megyei gyógyszerészek 90 százaléka aláírta az Orbán Viktor miniszterelnökhöz eljuttatott tiltakozó levelet. A megyei kamara elnöke, dr. Blum Ferenc a gyógyszerészek tiltakozásának okáról a többi között elmondta: a gyógyszertárak háromhetes késéssel kapják meg az OEP-től a gyógyszertámogatást, addig ezt az összeget a gyógyszertárnak kell megelőlegezni. A patikák jó része már emiatt kölcsönök felvételére kényszerül, és sok esetben nem tud fizetni a nagykereskedőnek, következésképpen nem képes a betegek számára minden gyógyszert beszerezni. A tervezett árrésszabályozás az eddigieknél is rosszabb anyagi helyzetbe hozza a gyógyszertárakat - mondja a megyei kamara elnöke, s ezt a következőkkel indokolja: - Számításaink szerint a kis patikák esetében évi 7-800 ezer, a közepes forgalmú gyógyszertárak esetében 1,2-1,5 millió, a nagy patikák esetében 10 millió forint árréstömegveszteséget jelent évente, ha végrehajtják az új rendelkezést. Ekkora veszteséggel már képtelenek lesznek megbirkózni. Az árrésszabályozás tönkreteszi a hazai magánpatikákat, aminek következménye a tulajdonosváltás, a visszaállamosítás - hangsúlyozza a gyógyszerészkamara megyei elnöke.A magyar gyógyszerész-társadalom a saját egzisztenciális érdekeiért most éppúgy harcol, mint a betegek számára létfontosságú, kiegyensúlyozott gyógyszerellátás fenntartásáért mondta Blum Ferenc, a hazai patikusok Orbán Viktor miniszterelnöknek küldött tiltakozó levele, illetve a tervezett árrésszabályozás kapcsán. A 3300 lelket számláló Csanádpalota egyetlen gyógyszertárának vezetője patikusainak jelenlegi helyzetét kétségbeejtőnek ítéli. Balázsné Hati Margit így nyilatkozik: az áruhitelek, a privatizációkor felvett felújítási kölcsönök és ezek kamatai, valamint a megnövekedett költségek már így is veszélyeztetik - főleg - a kistelepülések gyógyszertárainak létét. Az árrésszűkítés óriási csapás a patikájukat fenntartani csak önkizsákmányolással képes gyógyszerészekre. K. K. Közgyűlést tartottak Volános milliók Munkatársunktól A Tisza Volán Rt. tavalyi nettó árbevétele meghaladta a 6 milliárd 100 millió forintot, míg a cég adózás előtti nyeresége 124 millió 400 ezer forint volt. Ezek a számok tegnap délelőtt hangzottak el a Tisza Volán szegedi, Bakay Nándor utcai központjában, ahol Csongrád megye autóbusz-közlekedési társasága tartotta évi rendes közgyűlését. A volános „leltárból" az is kiderült, hogy régiónk egyik legnagyobb munkáltatójánál közel ezerötszázán dolgoznak, és az alkalmazottak éves átlagkeresete 2000-ben 965 ezer forint volt. A Tisza Volán tavaly mintegy 1 milliárd 200 millió forintot költött beruházásokra, autóbuszaikon, amelyek 27 millió 600 ezer kilométert futottak, több mint 111 millióan utaztak. A tegnapi tanácskozáson elfogadták a Tisza Volán Rt. ez évre szóló üzleti tervét is. Eszerint a busztársaság 2001 -ben 6 milliárd 800 millió forintos nettó árbevételt céloz meg, a tavalyi nyereséget autóbuszok megvételére költik, s új járművek vásárlására - a tervek szerint 777 millió forintot szán a Tisza Volán. Szenteshús Kft.: új eljárás A Csongrád Megyei Bíróságon tegnap hirdettek ítéletet másodfokon a Szenteshús Kft. ügyében. A cég 1993 és 1995 között közel 100 őstermelőtől, vállalkozástól vásárolt fel élőállatot úgy, hogy az ellenértéket, mintegy 30 millió forintot nem térítette meg. Az ügy érdekessége, hogy a társaság vezetői, Király György és Pádár Zoltán mellett a vádlottak padjára ültette az ügyészség a jelenlegi szentesi polgármestert. Szirbik Imrét is, aki gazdasági tanácsadóként tevékenykedett a kft.nél..A szegedi bíróság tavaly ősszel felmentő határozatot hozott, mondván, nem bizonyítható. hogy a Szenteshús szándékosan okozott kárt üzleti partnereinek. A Csongrád Megyei Bíróság tegnap hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, a szegedi bíróságot új, soron kívüli eljárás lefolytatására utasította. Az indok: a korábbi határozatban a tényállást hiányosan állapították meg. az indoklási kötelezettségnek csak részben tettek eleget. V. F. S. Vállalkozó-menedzserek a SZÉF-ről Sikeres emberek társasága A vállalkozá-menedzser szak 1991-es elindításával a gyakorlati kihívásokra válaszolt a Szegedi Tudományegyetem Élelmiszeripari Főiskolai Kara, s a képzés fejlesztésével azóta is igyekszik megfelelni a gazdasági igényeknek. Erről dr. Szabó Gábor egyetemi tanár, a SZÉF főigazgatója beszélt azon a konferencián, amelyet a szak tízéves fennállása alkalmából rendeztek tegnap a kar kollégiumában. A hazai élelmiszer-ipari ágazatokat az 1980-as évek közepétől átvilágító Világbank abban az időben arra a megállapításra jutott, hogy sok jól felkészült menedzserre lenne szüksége a gazdaságnak - idézte fel a vállalkozó-menedzser szak indításának előzményeit dr. Balogh Sándor egyetemi tanár, a képzés egyik alapítója a tegnapi konferencián. A tantervet 1988 őszén szakemberekből álló, ötfős társaság dolgozta ki, hat európai felsőoktatási intézmény képzési terveinek áttekintése után. A szak 37 hallgatóval indult el az 1991/92-es tanévben úgy, hogy a SZÉF erre nem kapott kiegészítő állami támogatást. Kezdetben a marketing oktatására fektettek hangsúlyt, később más ismeretekkel, így a logisztikával, a pénzügyi informatikával, valamint a régió- és térségfejlesztéssel bővült a képzés. Az indulás óta Dr. Szabó Gábor, a SZÉF főigazgatója (balról) és Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára a tanácskozáson. (Fotó: Karnok Csaba) a felvehető diákok száma különösen a levelező tagozaton - jelentős mértékben növekedett. A végzett hallgatók közül sokan dolgoznak élelmiszer-kereskedelmi cégeknél. A visszajelzések alapján a diplomás vállalkozó-menedzserek 23 százaléka jelenleg vezetőként, 36 százalékuk beosztottként, 41 százalékuk pedig önálló vállalkozóként dolgozik. A tegnapi, jubileumi konferencián a képzéshez kötődő államigazgatási szervek az Oktatási és a Gazdasági Minisztérium, a pénzügyi és a földművelésügyi tárca képviselői tartottak előadásokat a vállalkozó egyetemről, az agrárium és a pénzügypolitika európai uniós csatlakozásunk előtti helyzetéről. A konferencián A Széchenyi-terv a vállalkozások piaci és versenyhelyzetének növekedési motorja címmel előadást tartott Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára. Mint mondotta, a Széchenyi-tervvel a kormány azt szeretné elérni, hogy a pályázatokon nyerhető összegekkel ne a gazdaság valamennyi szereplőjét segítse az állam, hanem elsősorban az úgynevezett kitörési pontokat támogassa. Az elnyerhető összegek döntő többségét a kis- és középvállalkozásoknak szánják. Csongrád megye az elkövetkező időszakban a gyógy- és konferenciaturizmus fejlesztésében léphet előre. F. K.-H. Sz. C'est la vie Kellemes kinézetű, korrekten öltözött fiatal pár ül le velem átellenben az olcsóbbak közül való, s ehhez képest kellően kopottas kisvendéglő asztalához. Tanulmányozni kezdik az étlapot, amit a fiú gyorsan félretesz. Nem vagy éhes ? - kérdi a lány. - Nem - hangzik a csöppet sem meggyőző válasz, miután a lány még faggatni kezdi a pincért, mi módon készül ez és az. A fiú őrzi büszkeségét, moccanatlan arccal viseli szemmel látható éhségét, miközben fölállok kisfröccsöm végeztével, és távozom. Mérgesen, mert közben az villan belém, hogy néhány napja kormányunk szép csöndben leadta Brüsszelben, az EU-hoz az ország általa megfogalmazott középtávú gazdasági tervét, amelyben minden jó szerepel, csak az adócsökkentés nem. Amit pedig a kormánypárt '98-as választási kampányában oly melegen ígért. Maradnak hát változatlanul az adósávok. Pedig még a hírhedetten agyonadóztatott országokban, mondjuk Skandináviában sem fordulhat elő, hogy a minimálbérnél alig valamivel többet keresők is besétálnak a maximális, nálunk éppen negyvenszázalékos adósávba. Természetesen mindez rögvest érthetővé válik, amennyiben a mérges magyar polgár belegondol abba, hogy kormányunk mily zsigeri utálattal viszonyul a finánctőkéhez, a bankokhoz, a tőzsdéhez, vagyis a piacgazdaság minden olyan intézményéhez, amelyek a kormányzattól függetlenek, de legalább részben képesek lehetnének finanszírozni az olyannyira óhajtott fejlődést. Ehelyett a Kádár-korszakban szocializált etatizmus kellemes receptje szerint az ország fejlesztésének meghatározó módszerévé az állami, vagyis az adóbevételekből, a mindenféle jövedelem központosításából történő finanszírozás vált. A szocialistának nevezett korszak ortodox felfogásának karakterében, mely szerint az állam tudja a legbölcsebben, mire és hogyan is kell fordítani a pénzt. Az akkori eredményt már módunkban volt látni. Hogy vacsorázott-e a fiatal pár? Szerintem a fiú biztosan nem. És a lány? Ha észrevette a fiú zavarát, lehet, hogy ő sem. Mert hát már befizették adóban a vacsora (többszörös) árát. Lehet, hogy éhkoppot nyeltek ők is, a vendéglős is, aki már csak az elmaradt vacsora okán is kevesebb adót fizet. De jelenleg az állam azt nyúlja le, amit a legegyszerűbb: a jövedelmeket. No meg, ha marad, a fogyasztást. Más lapra tartozik, hogy újabban egyre több magyarországi cég kínál külföldi befektetéseket a hazai jövedelemtulajdonosoknak. Mintha éreznék, hogy a piacgazdaság lényegét, a finánctőkét a kádári rendszerhez illő módon rigiden elutasító kormányzat idején jó üzletbe fognak. És lehet, hogy jól számolnak. Hogy a külföldi tőke beáramlásának visszaesésével együtt megkezdődik, illetve fölgyorsul a hazai tőke és jövedelmek külföldre áramlása is. Azt viszont most is érdekelne: vacsorázott-e végül az a lány? yjj^S) EPITOANYAGOK *N FALAZÓTÉGLÁK,TETÓCSEREPEK,VAKOLATOK MODUL BAUSOFABEJÁRATIAJTÓK40%árengedménnyel! Szeged, Csongrádi sgt. 31. T.: 491-022; Szeged, Tűzoltó u. 4. T.: 466-481 • trapézlemez, síklemez • ereszcsatorna-rendszer • cserepeslemez • könnyűszerkezetes epületek, csarnokok kivitelezése. SZAPPANOS ÉP-KER, Hódmezővásárhely, Zrínyi u. vége. Tel.: 02-241-209, Ó2-230-44Ó. I A LINDAB TERMÉKEK KIEMELT MÁRKAKERESKEDŐJE! | Javultak a lakossági várakozások Visszatér a déli optimizmus? A lakosság bizalmi indexének alakulása Áprilisban a hazai háztartások kedvezőbbnek ítélték meg saját pénzügyi helyzetüket, ám az ország gazdaságára vonatkozó vélemények nem változtak. A lakossági bizalmi indexnek nevezett mutató ezúttal is hűen tükrözi, hogyan érzékeljük mindennapi életünkben a makrogazdasági mozgásokat. A Gazdaságkutató Rt. rendszeres, havonta végzett megfigyelései szerint a hazai háztartások várakozásait reprezentáló bizalmi index áprilisban három ponttal emelkedett. Tavasszal elégedettek voltunk saját anyagi helyzetünkkel, ám abban már nem voltunk ennyire biztosak, hogy ez az ország egészéről is elmondható-e. A válaszadók áprilisban az áremelkedések további lassulását érzékelték, bár a jövő sokak szerint inflációemelkedést hozhat. Kissé bővült a háztartások tartós fogyasztási cikkek iránti kereslete, s következő 12 hónapban még többen terveznek komoly vásárlásokat bútorok és nagy értékű műszaki cikkek terén. Az ábra a bizalmi index márciusról áprilisra történő változását mutatja, az ország hét régiójában. (Az index a vélemények ingadozását jelzi, a plusz százas érték az abszolút derűlátás jele, mínusz százas értéknél pedig senki semmi jóra nem számít.) Az egyes térségek adatait összevetve látható, hazánk hét régiója közül az ÉszakAlföldön jelentősen javultak a lakosság várakozásai, s az index apró emelkedése a Dél-Alföldön és Közép- és Észak-Magyarországon azt jelzi, hogy kezd visszatérni az optimizmus ezekre a területekre. Érdekes, hogy áprilisban az általában derűlátó nyugati országrész lakói kevésbé hittek a jövőben. O. K. K. 2®®fl/®3 •23 2®®fl/®<3 •2® Forrás: GKI Rt., Szonda Ipsos