Délmagyarország, 2001. május (91. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-18 / 115. szám

6 KULTÚRA PÉNTEK, 2001. MÁJUS 18. r^wmm tJ™ Emlékparki kiállítások Munkatársunktól Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark az ország második leglátogatottabb kiállítóhelye. A Fesztykörkép még mindig sok látogatót vonz, akik naponta 9-18 óra között tekinthetik meg a monumentális körképet. A park emellett számtalan értékes látnivalót kínál. A Szer monostor és kora, a világ körképeiről készült bemutató vagy a Promenád viselettörténeti állandó kiállítások mellett jelenleg két festőművész alkotásait is megtekinthetik a látogatók. Berki Viola képei június végéig, a Hunniális napjáig láthatók. Galambos Tamás festményeit a jövő év februárjáig nézhetik meg az érdeklődők. A skanzen újdonsága, hogy a park lovaspályája mellett őshonos állatok leltek otthonra. Főként a gyermekek nézik nagy izgalommal Szeri Budát, a tíz hónapos kétpúpú tevét. A park látogatói a felsoroltakon túl megtekinthetik még az árvízi kiállítást is. Mindezt a felnőttek 1200 forintért tehetik meg. A diák és nyugdíjas, kedvezményes parki belépőért, amely szintén tartalmazza a körkép megtekintésének árát is, 8(X) forintot kell fizetni. Akik csak a skanzent akarják látni, 600 forintos belépőjeggyel léphetnek be. Vásárhelyi programok Munkatársunktól A Tornyai János Múzeumban az állandó újkőkori és rézkori művészetet bemutató kiállítás, valamint a Kiss Lajos-emlékszoba látható. Vasárnap délben nyílik meg Németh József festőművész emlékkiállítása. Az Alföldi Galériában az Alföldi festészet 1945-ig című állandó tárlat mellett sokféle programot szerveznek a múzeumi világnap tiszteletére. Pénteken 10 órától festőverseny kezdődik általános iskolások részvételével, az eredményt délután fél 1-kor hirdetik ki. Ugyancsak 10 órakor kezdődik, s délután 3-ig látható a MÚzeumi ZSÁKbamacska, a múzeum legújabb régészeti, néprajzi, helytörténeti szerzeményeit bemutató kiállítás. Bronzkori kalandozások Csongrádon Munkatársunktól Csongrádon, a Tari László Múzeumban (Iskola utca) a Föld gyermekei és bronz fiai című állandó, illetőleg a 150 év a csongrádi közoktatás történetéből című időszaki kiállítás várja az érdeklődőket. A Belsővárosban, a Gyökér utcában lévő tnúzeumházban eredeti környezetben népi bútorok, eszközök és berendezések tekinthetők meg. A múzeumi világnap alkalmából Szabó Gábor régész tart előadást ma, pénteken délután 3 órai kezdettel Csongrádon a Tari László Múzeumban. Előadásának címe: Kalandozások Csongrád megye bronzkorában. A változatlanság unalma A vásárhelyi Tornyai János Múzeum egyik állandó kiállítása, a már vagy harminc éve rendezett, az újkőkor és a rézkor művészetét bemutató tárlat bizony öröknek és megváltoztathatatlannak bizonyult eddig. Vásárhelyiek generációi nézték már meg. iskoláskorukban, s akkor egyszer és mindenkorra le is tudták magukban a dolgot. Ugyanis az emeleti különteremben azóta sem változott semmi. Ezt tapasztalják azok a turisták is, akik, ha kíváncsiak a település (régészeti) múltjára, felkeresik a múzeumot. Bizony csak ebbe a tárlatba botlanak bele. Mely a maga nemében hiába volt olyan jó évtizedekkel ezelőtt, azért napjainkra kicsit már elavult. Persze, a kiállított kerámiákon nem fogott az idő, a szegvár-tűzkövesi sarlós isten vagy a Kökénydombi Vénusz nem változott, csak éppen a történettudomány, s a régészet (módszertanostul, kiállítási technikástul, szemléletmódostul, mindenestül) haladt el a tárlat szemléletmódja mellett, egy rakéta sebességével. A szakemberek biztosan másként látják ezt a kiállítást, mert ha nem, akkor biztosan régen átrendezték volna. Csak éppen így, ahogy van az egész, nem kelt olyan élményt, hogy valaki csak azért jöjjön Vásárhelyre, hogy - megnézze az amúgy világszenzációnak számító két, fent említett szobrocskát. Melyek - hiába olyan parányiak - legalább olyan izgalmasak, mint a híres-nevezetes kínai agyagkatonák. S a változatlanság akkor sem vigasztalja az időnként erre vetődőt, ha azt tapasztalja, az ország kevés kiállítóhelye az, mely időnként megújítja hasonló jellegű anyagát. B. K. A. Régészeti kiállítás nyílik a múzeumi világnapon A csengelei kunok ura Elefántcsonttorony - közelről A múzeum mindannyiunké Tanyamúzeum Kopáncson. (Fotó: Tésik Attila) Gyűjt, megőriz, feldolgoz és bemutat. Ez a múzeum dolga. Az első mondatba foglalt egyszerű képlet azonban igényes és felelősségteljes munkát ír le. A múzeumi világnap alkalmából a hétköznapokról beszélgettünk Vörös Gabriellával, a Csongrád megyei Móra Ferenc Múzeum igazgatójával. Szimbolikusnak is nevezhető, hogy a múlt évben új raktárakkal és reprezentatív kiállító térrel gyarapodott a Móra Ferenc Múzeum. A fölújított szegedi várban majd várostörténeti kiállítás nyílik, az épület tetején viszont máris működik a régészeti raktár; a Boross utcában pedig végre megfelelő körülmények között tárolhatják a múzeum gyűjteményéhez tartozó tárgyakat. A múzeum kincsei 120 év fáradtságos munkájával gyűltek össze. Ez a felbecsülhetetlen érték, de az elődök tevékenységének elismerése is megkívánja, hogy a múzeumi gyűjtemény különböző szeleteit a közönség elé tárják. Mert a múzeum mindannyiunké. A megye leltározott műtárgyállománya körülbelül másfél millió darabból állhat. A Móra múzeum legértékesebb tárgyai között tartják nyilván például Munkácsy Mihály Honfoglalás című festményének vázlatát, a Lucs Ferenc-féle képgyűjteményt, a 16. századi tápéi pénzleletet és Bozó Gyula szegedi születésű éremművész alkotásait. De a múzeum munkahely is: 145-en dolgoznak azért, hogy a 17 kiállítóhelyen színvonalas tárlatoknak, előadásoknak örülhessenek a látogatók. A bemutatott tárgyak üzenetének színvonalas földolgozását garantálja a múzeum tudományos munkatársainak szakértelme. Az intézmény rangját is emeli, hogy többen részt vesznek az egyetemi képzésben, például művészettörténetet, történelmet, irodalomtörténetet, régészetet oktatnak. Az itt születő tudományos dolgozatokat a múzeum évkönyv-sorozata közli. Az állandó bemutatókat vándorkiállítások, a Nemzeti Galéria kollekciói, továbbá a Móra múzeum különböző gyűjteményeinek értékeit fölvonultató tárlatok színesítik. A kiállítások rendezését a különböző pályázatokon elnyert pénz segíti. A megyei múzeumi hálózat lehetővé teszi, hogy minden nagyobb városban rendezzenek kiállítást. Ezek között akár világszínvonalúnak is nevezhető a megye legfiatalabb múzeumában, a csongrádiban rendezett, a bronzkort bemutató, a környéken lelt tárgyakat is fölvonultató régészeti kiállítás. Bár tavaly 120 ezren léptek át megyénkben múzeumi kaput, de Vörös Gabriella igazgató nagyon szeretné, ha egy évben legalább egyszer minden iskolás gyerek megnézne a múzeumban egy kiállítást, ha a családi vendéglátó programok része lehetne egy-egy tárlatlátogatás! Mert a változatosság: gyönyörködtet. Ú. I. Jár-e rendszeresen múzeumba? Dr. Horváth Ferenc a Kass Galériában, a kiállítás rendezése közben. (Fotó: Schmidt Andrea) A csengelei kunok ura és népe címmel ritka régészeti leletegyüttesből nyílik kamarakiállitás ma délután 5 órakor a Kass Galériában. A múzeumi világnapra időzített megnyitón Bács Ferenc színművész, Horváth Ferenc régész. Kobzos Kiss Tamás előadóművész, Löffler Zsuzsanna régészhallgató és Vad László néprajzkutató idézi fel a XIII. század hangulatát. A látványterv és a berendezés Molnár Zsuzsa díszlet- és jelmeztervező munkája. Horváth Ferenc kandidátussal a tárlat rendezése közben beszélgettünk. - Az autópálya nyomvonalán végzett leletmentő munka során 1998-ban felfedezett csengelei kun vezéri sírt régészeti szenzációként tálalta a sajtó; a tárlaton most közelebbről is megismerkedhet a közönség a ritka leletegyüttessel. Mitől jelentős ez az anyag? - Az elmúlt kétszáz esztendő alatt tizenkét olyan kun vezéri sír került elő Magyarországon, amiről tudjuk, hogy a korabeli kun társadalom vezető rétegének halottait őrizte. Azonban egyik esetben sem sikerült a teljes leletegyüttest szakszerűen feltárni, mert a munkálatoknál sohasem volt jelen régész. így nem voltak pontos ismereteink a szakember számára árulkodó részletekről, a temetés hogyanjáról, mikéntjéről. A csengelei volt az első olyan eset, amikor a régészek saját kezűleg, hitelesen tárhatták fel a sírt, megfigyelhették a földrétegződést, és abban is biztosak lehetünk, hogy az előkerült tárgyak mindegyike megvan, azaz teljes a leletegyüttes. - Milyen új ismeretekhez juthat a történettudomány a leletek elemzése nyomán? - Sok következtetést vonhatunk le belőlük. Össze tudjuk vetni a csengeleit a dél-orosz steppéken, az egykori Kumániában feltárt kun vezéri sírokkal. Ott is csak a legelőkelőbbeknek, a társadalom kiemelkedő tagjainak járt a lovas temetkezés, és csak a leggazdagabbaknak voltak ilyen ritka arab lovaik, mint ahogyan a páncélsisak, a páncéling sem tartozott a közrendű harcosok felszereléséhez. Mindezekből rekonstruálni tudtuk az elhunyt személy társadalmi státusát: a kun fejedelem vagy valamelyik törzsfő közvetlen környezetébe tartozhatott, seregvezér, fontos tisztséget betöltő elöljáró lehetett. Érdekesség, hogy a radiokarbon-vizsgálat segítségével meg tudjuk mondani a leletek pontos korát: 1246 és 1253 között temethették el ezt a 173 centiméter magas, europo-mongoloid férfit, akiről az antropológusok azt is megállapították, hogy a halála idején 30-35 éves lehetett. A Szegedi Biológiai Kutatóintézetben Szabó Erika genetikus végzi azt a DNS-vizsgálatot, amely arra is választ adhat, hogy ez a kun vezér és a sírjától mintegy harminc méterre 1975ben feltárt középkori templom körül eltemetettek rokonságban voltak-e egymással. Ez egy hallatlan izgalmas genetikai vizsgálat, hiszen a természettudományok módszereivel hiteles választ kaphatunk erre a kérdésre. Az elhunyt kun előkelőt pogány szokás szerint, lovával és felszereléseivel együtt helyezték örök nyugalomra. A tárgyak, amelyeket még régi hazájából hozott magával, most kerülnek először a világ elé. A felszerelésein kívül látható lesz ritka és drága arab lovának felállított csontváza is. A kun vezér a mai csengelei lakossággal valószínűleg már nem állhat vérségi kapcsolatban, hiszen az ott élők a középkorban szétszéledtek, és csak a nagy árvíz után kezdtek visszatelepülni az emberek. Ennek ellenére a csengeleiek büszkék voltak az előkerült leletegyüttesre. Remélem, a tárlatot is megnézik majd. - Miért választottak a régészeti kiállításhoz szokatlan helyszínt? - A tárlaton látható csengelei vezéri sírlelet tulajdonképpen egy sírkamra, ami intim, zárt, bensőséges környezetbe kívánkozik. A múzeum hatalmas helyiségei kevésbé lettek volna alkalmasak, a Kass Galéria viszont szinte kínálta magát erre a célra. Hozzájárult a döntéshez az is, hogy Kass Jánoshoz régi barátság fűz, végigkísérte a pályámat, meglátogatott az ásatásokon, és többször is ajánlotta: csináljak egyszer egy régészeti kiállítást a galériában. - Meddig láthatja a közönség a tárlatot? - Mindössze két hónapig, július végéig tart nyitva, utána bejárja az országot. Jelezték már, hogy Kazahsztánba is szeretnék elvinni, ahol ma is élnek az egykori kunok leszármazottai. Az autópályaásatásokról is rendeznek majd egy nagy gyűjteményes kiállítást, ahol ezek a leletek is szerepelnek. Hollósi Zsolt (•ál Tamás tanuló: - Ritkán járbk múzeumokba. Legtöbbet Szegeden jártam, de csak régebben. Mostanában inkább a kirándulásokat kötöm össze a múzeumlátogatással, de ez sem túl gyakori. Igazán az a baj a szegedi múzeumokkal, hogy nincsenek igazi újdonságok, vagy ha vannak, nincsenek eléggé meghirdetve. Molnár Endre hajós: Nem vagyok egy múzeumjáró ember. Szegeden mindegyikben voltam, ismerem a kiállításokat, ugyanaz! nem szoktam többször megnézni. Ha nyaralok, akkor sem a múzeumok érdekelnek, inkább a tengert részesítem előnyben. Talán - ha nyugdíjas leszek - befizetek néhány csoportos utazásra, akkor láthatok eleget. Haráth Ibolya munkásnő: - Én Jugoszláviában élek, így az elmúlt évtized politikai eseményei nem feltétlenül ösztönöztek a múzeumlátogatásokra. A háború előtt nagyon sok, szép múzeum volt hazánkban, de ezek már nincsenek. Amint az elfoglaltságaim engednék, szívesen meglátogatnám a szegedi múzeumokat, jókat hallottam róluk. Csaszny Tamás tanuló: Nem járok múzeumokba, megmondom őszintén: nem érdekelnek igazán. Talán ha más kultúrkörnyezetben növök fel, jobban vonzanának, de én nem vagyok elragadtatva tőlük. Esetleg ha egy-egy híresebb festő tárlatát nyitnák meg valamelyik szegedi intézményben, én is elmennék megnézni, ez érdekelne.