Délmagyarország, 2001. május (91. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-17 / 114. szám

6 MOZAIK CSÜTÖRTÖK, 2001. MÁJUS 17. KOS: Nem veszte­geti az idejét holmi tervezgetésre, azonnal hoz­zálát az elképzelései meg­valósításához. Másnak sem hagy lehetőséget a gondol­kodásra. horoszkóp BIKA: Végre egy re­mek, derűs nap! Ahogy mondani szokás, néhány centiméterrel a föld felett lebeghet. Ez az új kapcsolat remélhetőleg megváltoztatja az életét. RAK: Mostanában kevésbé jut eszébe jövője. Nem nagyon érdek­li ez a téma, sokkal inkább a komfortosságra törekszik, hogy jól érezze magát. IKREK: Ritka nyu­galmi állapotban van, ez kihatással van a környezetére is. Barátnője is, és családtagjai is ma végre fellélegezhetnek, nem gyötri őket feleslege­sen. OROSZLÁN: Vállalt külön munkájának elvégzésére igen alkalmas ez a nap. Ma szinte csodák­ra lesz képes, ha időben vé­gez, hívja el kedvesét fa­gyizni. np SZŰZ: Nem minden­ki képes úgy húzni az igát, mint ön. Bele is fá­rad néha, és ez meg is lát­centrálhat, használja ki az alkalmat arra, hogy előbbre vigye személyes és üzleti tervei megvalósítását. szik a külsején. Jobban ten­né, ha néha kikapcsolódna. I_aJ MÉRLEG: Tele van ' ' ötletekkel. Munka­helyén és környezetében nem tartanak igényt rájuk, így máshol kellene feldob­nia őket. Este menjen pár­jával táncolni. BAK: Nincs hangula­ta a kötelező te­endőkhöz, teszi amit kell, de csak félgőzzel. Valamit nagyon hiányol az életből, de még maga sem tudja, hogy mi az. SKORPIÓ: Úgy néz ki, hogy időnként el­veszíti a fejét. Szemmel láthatóan jó irányban ha­lad, csak néha eltéríti vala­milyen kósza, rossz gondo­lat. Z- NYILAS: Ma a ko­. moly feladatra kon­VÍZÖNTŐ: Emberis­merete sajnos nem százszázalékos, ennek el­lenére helyesen ítéli meg ismerőseit. Pontosan tudja ki a barát és ki az ellenség. | HALAK: Nézze át pénzügyeit, ha úgy látja jónak változtasson a vá­sárlási taktikáján. Ez a meg­fontolás napja. Alfa 147 2írzések www.alfaromeo.hu Szereti, ha az On kezében van az irányitás? Értekek Ha On minden kerdésre igennel Élvezi On a sebesség mámorát? Érezte már a vezetés biztonságát? válaszolt, akkor az Alfa Romeo Nyílt Napokat Önnek talaltuk ki. Ötajtós Alfa 147 Orulne egy rendkívüli ajánlatnak, amellyel tesztvezetessel. rendkívüli Alfa 156 os aján­használt gépjármüvét uj autóra cserélheti? lattal es vonzo ajandekokkal varjuk. Az Alfa Romeo autókkal kapcsolatos további felvilágosításért hívja a 06 40-245-245-os kek szamot. LfJC'rí yf/pov/,U Zalán, Veress, Tandorí és Zsótér a májusi Tiszatájban Kevert számok és személyek Változatos, gazdag li­raösszeállitást talál az olvasó a szegedi irodal­mi folyóirat, a Tiszatáj májusi számában. Ko­vács András Ferenc (Ka­vafisz ismeretlen verse­iből) című költeményé­vel indul az irodalmi vá­logatás, majd Vitéz György Dies Irae, vala­mint a friss Tiszatáj-dijas Zalán Tibor Kevert szá­mok és személyek cimű verse mellett Marsall László, Veress Miklós, Kibédi Varga Aron, Géc­zi János és Nagy Gábor verseit adja közre a lap. A prózát Grecsó Krisztián Övcsattogás és Ferdinandy György A brácsás című no­vellája képviseli. Pintér La­jos Holdárnyék című esszé­füzérében többek között Petőfi Fehéregyházán fel­avatott új szobráról, Diósze­gi Balázs festőművész kiállí­tásáról és Pócs Péter graffiti plakátjairól ír. Pintér Lajos fehér-színképei (Költészet 1971-1996) címmel az ugyancsak Tiszatáj-díjjal ki­tüntetett Tandori Dezső ta­nulmányát olvashatjuk. A könyvhétre jelenik meg az Európa Kiadónál Pünkösti Árpád Rákosi-trilógiájának harmadik kötete Rákosi bu­kása, száműzetése, és halála: 1953-1971 címmel, amely­nek Kilátás a Tien-San­ra című fejezetét közli a fo­lyóirat. A Kritika rovatban Parti Nagy Lajos Hősöm tere című regényét Galambrea­lizmus című írásával Bedecs László méltatja. Háy János Közötte apának és anyának, fölötte a nagy mindenségnek címmel kötetbe szerkesztett kisregényéről és nyolc no­vellájáról Halál és szerelem (e kettő kell...) címmel Rácz I. Péter ír. Rákos Péternek, a prágai egyetem magyar iro­dalomtanárának a pozsonyi Kalligram Kiadónál megje­lent Nemzeti jelleg, a miénk és a másoké című érdekes könyvét Imagológia című re­cenziójával Péter László ajánlja. Imre László köte­téről, az Irodalom és külde­tésről Csűrös Miklós úgy vé­li: „Több, mint jól sikerült tanulmányok gyűjteménye: ars poetica és szellemi tett." Szigeti Lajos Sándor új köte­téről, a szegedi Messzelátó kiadónál megjelent (Defor­máció és (de)mitologizáció­ról - vállalt szubjektivitással - N. Horváth Béla ír A líra tudománya címmel. Vigalmak dévaj krónikása (Alak- és lélekvándorlás Vén Zoltán grafikáin) címmel Szakolczay Lajos elemzi a folyóirat ezen lapszámát is illusztráló alkotóművész munkáit. „A Tisza-parton mit kere­sek?" sorozatban „A szabad­ságot is a fejemben akartam megélni" címmel Zsótér Sándorral készült beszélge­tés, amelyben az új utakat kereső, radikális színházi kí­sérleteiről ismert rendező többek között azt mondja: „Lehetetlen dolognak tar­tom, hogy a friss, eleven hang szinte hiányzik a ma­gyar színházi életből. A mai dolgainkról is állandóan ré­gi, bevált darabokon keresz­tül beszélünk. Egyáltalán nem csodálkozom azon, hogy az emberek unják már. Persze nagyon félnének azoktól a daraboktól, amiket például Németországban vagy Norvégiában írnak ma­napság. Kegyetlenek és szá­razak. Mert kegyetlen és száraz a nyomorult életünk is. Ha ezt nem játssza a szín­ház, ha ezzel nem tudja konfrontálni a közönséget, akkor mi a dolga? Jó, elis­merem, a szórakoztatás is. De biztos vagyok benne, hogy a radikális szembesítés is: így élsz te is, ez vár rád is." A diákmellékletben A be­érkezés ígérete (Kormos Ist­ván 1947-ben) címmel Vasy Géza tanulmánya olvasható. H. Z«. Alfa Romeo Nyílt Napok május 18-20. Sipos István - tájról, vadászatról, festészetről Mártélyról - Zebegénybe Sípos István festőmű­vész évtizedekig Mártély­hoz kötődött - és kötődik lélekben ma is. Ma már Zebegényben él, alkot, és alföldi szemmel sokkal in­kább fölfedezi a hegyi környezet szépségeit, mint az ott élők. Éppúgy, mint leánya, Judit, aki Indoné­ziában is meg tud élni fes­tészetből - európai szem­mel látva és láttatva az ottani táj csodáit. Sipos Istvánnal a minap nyílt, a vásárhelyi Galéria Ké­tezer-béli kiállítás megnyitóján beszélgettünk. - Korábban Mártély-ra­jongó volt. Hogyan váltot­ta föl ezt Zebegény, a Bör­zsöny? - Most is Mártély-rajongó vagyok. Ezt nem váltotta föl a Börzsöny, csak mellé került. Mártélyon hetvennyolcban vettem az első házat, azóta minden időnket, ha csak le­hetett, ott töltöttük feleségem­mel, leányommal. Festettem a mártélyi tájat, s horgásztam. Gyönyörű amurokra emlék­szem vissza, isteni pontyokra. Aztán elkezdtem vadászni, így kerültem kapcsolatba, ki­lencvenkettő táján, a hegyek­kel, Zebegénnyel. Egy ideig a nyarakat Mártélyon töltöttük, a teleket Zebegényben, aztán végérvényesen zebegényiek lettünk. Egy tájjellegű paraszt­házban élünk kilencvenhat óta, az ország legszebb, és egyszersmind történelmi vi­dékén, napjaimat horgászat helyett a vadászat határozza meg. És a festészet, mely vál­tozatlanul megmaradt. - Témái azonban változ­tak. - Igen, már nem mártélyi, tiszai tájak tűnnek föl a vász­naimon, hanem zebegényiek. Az alföldet fölváltotta a hegy­vidék, és annak élővilága. Szá­momra nincs szebb látvány egy őznél, egy gidánál, ahogy Sipos István: „Vannak tájak, ahol a romantika a valóság". (Fotó: Tésik Attila) föltűnik a reggeli, fölkelő nap­ban, a párában, a víztől csillo­gó levelek között. Talán giccsesnek tűnik, de van ilyen; vannak tájak, ahol ez a való­ság. Romantikus alkat vagyok festőileg, fél éjszakákat kinn töltök a lesen, vadászat köz­ben, sokszor már nem a dolog vadászati részére koncentrálva, hanem magát a tájat, az állatok mozgását, a hajnalt figyelem. Arra is rájöttem: a születé­süktől fogva hegyvidéken élő emberek nem tudják igazából értékelni az őket körülvevő környezetet. Egy alföldinek kell odamenni, s ráirányítani fi­gyelmüket, akár szóban, akár a festészet eszközeivel, arra: nem mindennapi tájban élnek. - Leánya, Judit, alkotó­ként az ön nyomdokaiba lépett. - Olyannyira, hogy a tanár­képző főiskola rajz szakának elvégzése után kapott egy egyéves, indonéz egyetemi ösztöndíjat, és ott festett, ott élt. Megtanulta a helyi nyelvet és az angolt, kiállításai voltak Indozéniában, a festészetből élt. Most épp itthon van, ám annyira hívják vissza, hogy is­mét készül az útra, s elképzel­hető, végleg Indonéziában ma­rad. - Mi lehet sikere titka? - Tehetségén kívül fölte­hetőleg az is: új szemszögből, európaiként tudja ábrázolni az ottani környezetet. Éppúgy föl­hívja az ottani emberek figyel­mét Indonézia számukra meg­szokott csodáira, mint én a ze­begényieket mártélyi szem­mel, a hegy romantikájára. F. Cs.

Next

/
Thumbnails
Contents