Délmagyarország, 2001. május (91. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-15 / 112. szám

KEDD, 2001. MÁJUS 15. A HELYZET 7 Szeged polgármesterének közleménye a csatornaügyről „A tervezői díj nem minősíthető túlzottnak!" A Délmagyarország 2001. május 11-i számában megjelent „Közpénzen, jóval a piaci ár fölött terveztet a város - 300 mil­liót nyel el a csatorna" című írásukra, illet­ve az Önök által feltett kérdésekre az aláb­bi válaszokat adom: „Szeged Város teljes körű csatornaháló­zatának fejlesztése érdekében Szeged Me­gyei Jogú Város Önkormányzata ISPA tá­mogatásra pályázatot nyújtott be, amelynek kedvező elbírálásáról 2000. október 26-án döntött az Európai Bizottság. Az EU támogatás feltétele, hogy a Ma­gyar Kormány is támogassa a beruházást. Mivel az ország 2 éves költségvetésében nem szerepelt az ISPA hazai pénzügyi for­rása, 2001. február 13-án a 2034/2001. Korm. határozattal vált nyilvánvalóvá, hogy az ISPA által támogatott beruházásokhoz céltámogatásra pályázatot kell benyújtani. A céltámogatási pályázat benyújtási határ­ideje 2001. április 02-a volt, s ennek egyik kötelező melléklete a teljes körű jogerős víz­jogi létesítési engedély, ugyanakkor az IS­PA előírásai alapján nemzetközi tendert kell a kivitelezésre kiírni. Ehhez az Önkor­mányzatnak magyar és angol nyelvű tender­dokumentációt kellett készíttetnie. (A Víz­gazdálkodási Tanács 2001. január 25-én döntött a kidolgozandó alternatíváról.) Az igen szoros határidő illetve a tét nagy­sága miatt - hiszen az ISPA hazai finanszí­rozásának elvesztését és az ISPA fejlesztés meghiúsulását nem lehetett kockáztatni ­Önkormányzatunkon kívül álló okok miatt kényszerhelyzet alakult ki, így csak arra a szervezetre lehetett bízni a tervdokumentá­ció elkészítését, amely a csatornahálózat fejlesztés ISPA támogatási pályázatán kívül a Vízgazdálkodási Tanácshoz benyújtásra került elvi engedélyes dokumentációkat és megvalósíthatósági tanulmányt készítette, s amely a tervezési feladatokra - ennek a továbbtervezése a közbeszerzés tárgya - a cégnek szerzői és kizárólagos felhasználói joga van. Ez az Önkormányzat 100%-os tulajdonú társasága, a Szegedi Vízközmű Működtető Rt. Ebben a helyzetben a köz­beszerzési törvény alkalmazására vonatko­zó kötelezettséget csak a tárgyalásos eljá­rás lefolytatásával lehetett teljesíteni. Erről 2001. február 23-án a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét dr. Deli Betty asszonyt tértivevényes levélben értesítettük. A közbeszerzésekről szóló többszörösen módosított 1995. évi XL. Törvény 70.§ (1) bekezdés b.) pontja értelmében az ajánlat­kérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat áru­beszerzés, építés-beruházás, illetve szol­gáltatás megrendelése esetén, ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok, vagy kizárólagos jo­gok védelme miatt kizárólag egy meghatá­rozott személy képes teljesíteni. A Közbe­szerzési Döntőbizottság elnöke a törvény­ben biztosított határidőn belül és azután sem kezdeményezett jogorvoslati eljárást. Ez is alátámasztja azt, hogy a tárgyalásos eljárás alkalmazása megalapozott volt. Az ajánlattételre felkért Szegedi Vízi­közmű Működtető Rt. az előírt ajánlattéte­li határidón belül érvényes ajánlatot nyúj­tott be, amely magában foglalta a teljes körű csatornahálózat tervezési díját, de ezen felül a pályázat összeállítását és a nemzet­közi tenderdokumentáció elkészítését és a tendereztetési eljárást is. A Bíráló Bizott­ság a tárgyalás során magasnak találta az ajánlattevő által megjelölt a teljes beruhá­zási költség 3,5%-a+ÁFA díjat, a tárgyalás eredményeként az ajánlati ár csökkent, és 3%+ÁFA került megállapításra azzal a fel­tétellel, hogy kifizetésre akkor kerül sor, ha a céltámogatási pályázat sikeres lesz. A Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Ta­nácsadó Mérnökök és Építészek Szövetsé­ge által közzétett 2001. évi mérnöki és épí­tészeti díjszabás 7. fejezete alapján a mini­mális tervezői díj a beruházási költségre vetített 2,67%. Tekintettel a rendkívül sürgős határidőre, a magas tartalmi követelmé­nyekre, illetve arra, hogy a közbeszerzés tár­gya nemcsak a tervezésre irányult, hanem ennél lényegesen összetettebb feladatot ta­kar (céltámogatási pályázat, nemzetközi tenderdokumentáció elkészítése magyar és angol nyelven), így e tervezői díj nem minősíthető túlzottnak. A beruházás összes­ségében 85%-os támogatást kap, a céltámo­gatás mértékével arányosan a tervezési költ­ség is megtérül az Önkormányzatnak. Az 1998. évben elkészített terv nem fe­lel meg az ISPA támogatás feltételeként előírt nemzetközi tenderdokumentáció tar­talmi követelményeinek. E korábbi tervek vízjogi létesítési engedélyes tervek voltak, míg az ajánlat tárgyát képező tervezés ki­vitelezési szintű. Tehát szó sincs arról, hogy még egyszer ugyanaz a tervezési munka került volna megrendelésre, a tervezői díj e 87 km-es szakasz átdolgozásának ellen­értékét tartalmazza. A tárgyalásos eljárás eredményhirdetése megtörtént a Közbe­szerzési Értesítő 2001. április 11-i számá­ban, az eljárás ellen jogorvoslati kérelmet nem nyújtottak be, tehát a döntés jogerős. A döntés Közbeszerzési Értesítőben tör­ténő megjelenése a tárgyalásos eljárás nyil­vánosságát biztosította. Az SZVM RT. Alapító Okirata nem a polgármester aláírását szabályozza és kor­látozza - nem is tehetné hanem a társas­ág vezérigazgatójáét. (A polgármester alá­írását a közbeszerzési eljárásokban sem az Önkormányzat SZMSZ-e, sem más jog­szabályok nem korlátozzák a jegyzői ellen jegyzést követően, így nem kell a közbeszer­zési eljárást lezáró döntést a Közgyűléssel külön jóváhagyatni). Egyébként megjegy­zem, hogy Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a 201/2001. (111.27.) Kgy. sz. határozatával Szeged és Kistérsége ISPA tá­mogatással megvalósuló csatornahálózat fejlesztési projekt Együttműködési meg­állapodásában az alábbiak szerint rendelke­zett: „6. Felek felhatalmazzák a Gesztort (Szeged Város Önkormányzatát) a tervezői szerződés megkötésére a tervezővel, aki tárgyalásos közbeszerzési eljárás keretén belül került kiválasztásra." Az SZVM Rt. Alapító Okiratát valóban módosította a Közgyűlés 2001. március 02­án és utalta az Rt. közgyűlési hatáskörbe a 15 millió forintot meghaladó értékű köte­lezettségvállalások előzetes hozzájárulá­sát, de ezt a módosítást a Cégbíróság még a mai napig sejegyezte be. így a Vezérigaz­gatójogosult volt a szerződés aláírására az Rt. Közgyűlésének előzetes hozzájárulása nélkül is, annál is inkább, mivel ebben az esetben az Rt. bevételéről van szó, s nem kifizetést teljesít. A Közbeszerzési Törvény 31 .§ (1) bekez­dése szerint: „A közbeszerzési eljárásban... az ajánlatok értékelése során az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba be­vont személyeknek megfelelő szakértelem­mel kell rendelkezniük." Dr. Ádám Attila ügyvéd jogi szakértelemmel rendelkezik, önkormányzati ügyekben eljár, ezért ke­rült sor a felkérésére. Arról, hogy személyé­ben fenn áll-e bármilyen összeférhetetlen­ségi ok a felkérés teljesítésével kapcsolat­ban, neki külön kellett nyilatkoznia. Dr. Ádám Attila, a tőle kapott tájékoztatás sze­rint sem munkaviszonyban, sem munka­végzésre irányuló egyéb munkaviszony­ban nem áll és nem állt az SZVM Rt.-vel, illetve annak nem vezető tisztségviselője. Ezzel szemben a Sulyok és Ádám ügyvé­di irodával áll tagi jogviszonyban, mely ügyvédi iroda állandó megbízás keretében látja el az SZVM Rt. jogi képviseletét. Ezt a közvetett jogviszonyt viszont a Kbt. nem szabályozza összeférhetetlenségi okként. Tisztelt Szerkesztőség! Az Önkormányzat eljárása nem ve­szélybe sodorta, hanem ellenkezőleg, el­hárította a rajtunk kívülálló okok miatt ke­letkezett veszélyt az ISPA fejlesztés meg­valósulása elől. A valótlan állításokon ala­puló támadás okát nem is abban kell keres­ni, hogy magukat fel nem fedő személyek fokozott aggodalommal viseltetnek a je­lenlegi Önkormányzat által beindított csa­tornázási program sikeréért. A valóságos ok az, hogy hazai és külföldi gazdasági érdek­csoportok - sajnálatos módon esetenként a helyi politikai szereplők nem teljes körű informáltságának igénybevételével - meg­kísérlik a nagyösszegú ISPA fejlesztés bo­nyolításának irányítását az önkormányzat­tól elvenni, és saját gazdasági céljaik szol­gálatába állítani. A szegedi városvezetés ebben eddig sem volt és ezután sem lesz partner. A fent közölt információk a Délmagyar­ország című napilap rendelkezésére álltak volna e cikk megírása előtt is. De az újság szerkesztői a sajtóetikát és a kulturált újság­írás magatartási formáit súlyosan megsért­ve szándékosan megfosztották a közvéle­ményt ezek megismerésétől." Dr. Bartha László polgármester • Szeged polgármesterének válaszát szö­veghűen közöltük. Tettük ezt annak elle­nére, hogy ezen írás terjedelme jóval hosszabb az általunk múlt pénteken kö­zöltnél. Elvégre a város első emberének gondolatait - a sajtóetika és a kulturált újságírás szabályai szerint - nem illik megrövidíteni. Mindazonáltal hozzá­tesszük, hogy az akkori cikkünkben leír­takat továbbra is fenntartjuk, az abban szereplő állítások hitelességét tények­kel, adatokkal és dokumentumokkal tud­juk bizonyítani. Végül még valami: mi pusztán újságírói kötelességünket telje­sítettük, ellenőrzött információkat jut­tattunk el olvasóinkhoz. Tettük ezt úgy, hogy egyetlen jelzővel sem minősítettük a történteket. Mindezt továbbra is olva­sóinkra bízzuk! A menetrend Munkatársunktól A gimnáziumok és szakközépiskolák mintegy hetvenezer diákja érettsé­gizett tegnap magyar iro­dalomból. A tételeket a vizsga napján, reggel hat órakor pedagógus szakem­berekből álló bizottság ál­lította össze a Magyar Te­levízióban, és nyolc óra öt perckor olvasták be az egyes csatomán, valamint a Kossuth rádióban. A diákok idén is három téma közül választhattak: a ter­mészet, mint ihletforrás a 18-19. századi magyar lí­rában; Babits Mihály Esti kérdés című versének elemző bemutatása; egyé­ni és közéleti konfliktusok Katona József Bánk bán című drámájában. A tételek kidolgozásá­ra négy óra állt a tanulók rendelkezésére, a munká­hoz irodalmi szöveg­gyűjteményt használhat­tak. A végzős középisko­lások ma matematikából vizsgáznak, május 16-án német és olasz nyelvből, 17-én fizikából és spanyol­ból, 18-án kémiából és la­tinból, 24-én angolból, 25­én pedig francia és orosz nyelvből adnak számot tu­dásukról. A szóbeli érettségiket nappali tagozaton június 11. és 22. között tartják. A vizsgák lebonyolítására 750 millió forintot külö­nítettek el az állami költ­ségvetésben. Laczó Katalin könyve Munkatársunktól A tavaly elhunyt dr. Laczó Katalin egyetemi kandidátus írásait „Emlékkönyv" címmel adta ki a Bába és Társai Kiadó. A kötet bemutatója május 1 fi­án (szerdán) délután 6 órakor kezdődik az űjszegedi Bálint Sándor Művelődési Házban (Temesvári krt. 42.). A ren­dezvény vendégei: Apró Fe­renc ügyvéd, művelődéstörté­nész, Majzik István, a Bába és Társai Kiadó ügyvezetője, és Szalay István főiskolai tanár, országgyűlési képviselő. A könyvbemutatón közreműkö­dik Dombiné Kemény Erzsébet és Kígyósi Erzsébet (zongo­ra), valamint Kiss Ernő (pró­za, citera). Dante nyelvén Munkatársunktól A Dózsa György Általá­nos Iskola idén is részt vett a hagyományos országos olasz versenyen, amelyet ezúttal Pécs városa rendezett. Az Áb­rahám Anna, Kispál Judit, Radekné Márki Anna tanárok felkészítette csoport az aláb­bi eredményeket érte el - V. osztályosok, próza: 1. Vékony Kristóf, 2. Szegedi Nóra; nyelvtani teszt: 2. Vékony Kristóf: szövegértés: 3. Vé­kony Kristóf; élőbeszéd: 1. Szegedi Nóra; VI. osztályo­sok, próza: 1. Orbán Réka, 2. Nagy Tímea; nyelvtani teszt: 2. Orbán Réka, 3. Bezdán Andrea; VII. o„ próza: 1. Ko­vács Nóra, 2. Szabó Enikő; nyelvtani teszt: 2. Lupsea Éva, Sándor Anett, Széles Klára, 3. Nagy Tímea; szövegértés: 1. Lupsea Éva; élőbeszéd: 1. Széles Klára, 2. Hegedűs Ág­nes, 3. Sánta Viktória; VIII. o., próza: 2. Lászlóffy Ildikó; élóbeszéd: 2. Nékony Dá­vid. rázta Tímea, aki jobban kedve­li a humán tárgyakat. - Szere­tem az irodalmat és a verse­ket. A vizsga elótt az volt az ér­zésem, hogy Babits is a tételek között lesz. Hát bejött - mond­ta a 12/f osztály végzőse, aki a Szegedi Tudományegyetem kommunikáció szakán folytat­ná a tanulmányait. Magadás Szabolcs Magyarból vizsgáztak a végzős diákok A körház sem kifogás Tegnap magyar iroda­lomból, ma pedig mate­matikából vizsgáznak a középiskolák végzős ta­nulói. Az érettségi komoly dolog, ami alól például még a kórházi kezelés sem mentesít. A vizsgának szi­gorú rendben kell folynia, amire különösen ügyelnek az iskolák. Az idei érettségi vizsgákat is szigorú előkészületek előzték meg. A szegedi Gábor Dénes Gimnázium és Műszaki Szak­középiskola tantermeit a szom­bati ballagás után kitakarították és bezárták, hogy elejét ve­gyék bármilyen csínytevésnek, amely az érettségit megzavar­ná. Sőt, vasárnap délelőtt még rendőrök kutyával is átvizsgál­ták a helyiségeket - mondta lapunknak Mustos Tamás Já­nos megbízott igazgató. így aztán, ha tegnap csörgött vol­na a telefon, hogy bomba van az iskolában, az igazgató teljes biztonsággal hihette volna: az egész csak vaklárma. A vizsga szigorú előírásai­hoz az is hozzátartozott, hogy egy-egy terembe általában csak 10-13 diákot ültettek be, akik kizárólag írószert, szöveg­gyűjteményt és a négyórás dol­gozat közbeni energiaveszte­ség pótlására csokoládét, illet­ve üdítőt vihettek be magukkal. A felügyelő tanárok figyelme arra is kiterjedt, hogy ellenőriz­zék, nem csúsztatott-e valaki „puskát" a szöveggyűjtemény lapjai közé, s persze a mobil­telefonoktól is meg kellett vál­niuk a tanulóknak a vizsga ide­jére. A Gábor Dénesben érettsé­giző hét osztály 190 diákja összesen 17 teremben írta a magyar irodalom tételeket, a tizennyolcadik teremben pe­dig egyedül ült egy tanuló, akit Úristen, micsoda tételek! Vizsga előtti pillanat a Gábor Dénes Gimnázium és Szakközépiskolában. (Fotó: Schmidt Andrea) bárányhimlője miatt nem zár­hattak össze a többiekkel. S hogy az érettségi mennyire ko­moly dolog, arra jó példa annak a diáklánynak az esete, aki még ennél is különb elbánásban ré­szesült két évvel ezelótt, ami­kor a magyar írásbeli elótt egy nappal kórházba szállították, és meg is műtötték. Az operá­ció utáni napon külön kórte­remben, csak neki kirendelt ta­nár felügyelete mellett ő is megírta a dolgozatát. Idén mindenki ott volt a Gá­bor Dénesben, akinek érettsé­giznie kellett. Néhányan már 12 óra előtt kijöttek a teremből, a többség azonban megvárta a négy óra leteltét. - Nagy sze­rencsém volt, hogy a Bánk bán szerepelt a tételek között, mert erre kimondottan készültem ­mondta Tasnádt Dávid, ami­kor arról kérdeztem, melyik té­mát választotta. A 12/c osztá­lyos diák egyébként a magyar érettségitói tartott a leginkább, így most már fellélegezhet. - A keddi matekvizsgától nem fé­lek, mert egész évben sokat gyakoroltam a példákat, úgy­hogy már csak a definíciókat nézem át még egyszer - tette hozzá Dávid, aki a Budapesti Műszaki Főiskola Villamos­mérnöki Karán szeretne to­vábbtanulni. A gimnáziumi osztályban végző Dékány Tí­mea ellenben az utolsó pillana­tokban is keményen készül a matek érettségire. - Ezt nem nagyon lehet megtanulni, vagy érti valaki, vagy nem - magya-

Next

/
Thumbnails
Contents