Délmagyarország, 2001. május (91. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-15 / 112. szám

I KEDD, 2001. MÁJUS 15. CSONGRÁD MEGYE 3 Illetményalap Település Forint Szeged 39 000 Forráskút 35 500 Megyei önkormányzat 35 000 Kistelek 34 300 Sándorfalva 33 000 Hódmezővásárhely 30 600 Szentes 30 600 Mórahalom 30 600 Mindszent 30 600 Makó 27 540 Hét-tíz évig tilos a földvásár Stop a külföldieknek A dévérkeszeg májfunkciója Az Európai Bizottság azt javasolta az EU-tagországoknak, hogy az újonnan csatlakozó országokban a külföldiek a taggá válástól számítva hét évig ne vásárolhassanak termőföldet. A cikkünkben megkérdezett szakértők szerint tehát legalább tíz évünk van arra, hogy a türelmi idő alatt egészséges birtokpolitika alakuljon ki az országban. A jelenleg hatályos földtörvény szerint Magyarországon külföldiek nem vásárolhatnak termőföldet. De a korlátozás nemcsak más nemzetek polgárait érinti: a törvény ugyanis kimondja, idehaza a jogi személyek, valamint a szövetkezetek sem léphetnek fel vevőként a termőföld piacán, egyedül magánszemély vásárolhat - fejenként 300 hektár, vagy 6 ezer aranykorona erejéig. A termőföldvásárlás szabályozása, új alapokra helyezése legutoljára a Horn-kormány idején csalt ki tízezreket az utcára. Akkor azért tiltakoztak a kisgazdapárti hátszéllel tüntető gazdák, hogy a kft.-k, rt.-k még véletlenül se köthessenek üzletet a hazai hektárokra. Érvként azt hozták föl, hogy a külföldiek - mint egy trójai falóban - a hazai gazdasági társaságokba belépve orvul megszereznék a magyar földet. A külföldiektől való félelemnek az a következménye, hogy a termőföld ára alacsony maradt, s a bankok sem fogadják el fedezetként, amikor a termelő hitelt venne föl. A szövetkezetekből alakult kft.-k pedig nem rendelkezhetnek saját földtulajdonnal Magyar hektárok - mélyen a piaci ár alatt. (Fotó: Gyenes Kálmán) nekik bérelniük kell a megművelt hektárokat. Az Európai Bizottság javaslata, miszerint a leendő tagországokban a csatlakozás után még hét esztendeig nem juthatnának tulajdonhoz a külföldiek, ebben a helyzetben mégis megnyugtatónak tűnik. Azért, mert a hirtelen „szabadság" felkészületlenül érte volna a termelőket. Tasnádi Gábor, a Csongrád Megyei Agrárkamara elnöke azt mondja, ezt a haladékot derogációt - ki kellene használnunk. Az előttünk álló 7-10 esztendőben új földtörvényt kell alkotni, amely például a földbérlet kérdésével is foglalkozik. Jelenleg itthon rövid, ötéves időtartamra körnek földbérleti szerződéseket, amelyek a termőterület kizsákmányolásához vezetnek. Nyugaton 3050 évig élnek azok a szerződések, amelyek a tulajdonos és a bérlő jogait egyaránt szabályozzák. Létkérdés, hogy az elkövetkező időszakban egészséges, életképes birtokszerkezet alakuljon ki Magyarországon, amelyhez ki kell alakítani a Nemzeti Földalap intézményét. Az állami földtulajdont kezelő állami intézményt például a földeladásoknál elővásárlási jog illethetné meg, vagyis beleavatkozhatna az adásvételekbe - vehetne, eladhatna, cserélhetne -, s ezáltal az egészséges birtokkoncentrációt segíthetné elő. Stadler Ferenc, a Mezőgazdasági Termelők Csongrád Megyei Szövetsége (Teszöv) ügyvezetője szerint is addig, amíg a magyarországi termelőt nem hozzuk helyzetbe, a külföldi előtt se legyen szabad a pálya. Meg kellene engedni, hogy a magánszemélyek mellett a gazdasági társaságok is vásárolhassanak, s ne csak bérelhessék a hektárokat. Ezzel a jelenlegi merev szabályozással ugyanis a spekulánsok járnak jól. Jelenleg Csongrád megyében egy aranykoronáért 10-14 ezer forintot fizetnek a vevők (a kárpótlás során 1992:ben 500-1000 forintért jutottak hozzá az eladók). Budapesthez közel egy aranykorona ára meghaladja a 100 ezer forintot is. Fekete Klára Vártam pár napot az újabb Zazarmérgezés után, vajon mennyire hír. Nem hír. A múlt hét péntekjére virradóan a herzsabányai ólom- és cinkbányából újabb adag nehézfémtartalmú szennyvíz került a Zazar patakba, s fog kerülni a Szamosba, onnét a Tiszába. Néhány lakonikus kishír itt-ott, ennyi. Kétségtelen, a tavalyi cianidkatasztrófa után egy kis utólagos nehézfémizé nemigen tudja fölborzolni a kedélyeket. No de ennyire, azaz ennyire nem? Azt hiszem, a nehézfémeknek alapvetően a nevükkel van a baj. A „nehézfém" szó kevésbé hangzik riasztóan, mint az a szó, hogy „cián". Az is gond a nehézfémekkel kapcsolatban: nem azonnal ölnek, hanem lassacskán. Külső nyoma nincs túl sok a nehézfémmérgezésnek, bár ha egy hozzáértő megtekintené egy ólmozott dévérkeszeg májfunkcióját, érdekes dolgokat tapasztalna. Sőt, az is előfordulhat: a hal még felfordulni sem ér rá nehézfémmérgezésben - igaz, legjobb úton van afelé de máris kifogja az ember, és a fogyasztóhoz kerül. A fogyasztó pedig meg van győződve róla, hogy ő most szembeszökően öles léptekkel halad az egészségmegőrzés útján, s csemcsegve eszi a halat, citromkarikákkal-kapribogyóval, és legföljebb a szálkák miatt káromkodik, ha nem sajátította el az irdalás művészetét; a halhúsban (különösen, ahol az úszók csatlakoznak a testhez) fölhalmozódott ólomról, cinkről, miegyébről nem vesz tudomást. Így aztán az említettek a szervezetébe kerülnek, ott tovább halmozódva. Az illető előbb-utóbb ólmos fáradtságot érzékel, éppúgy, mint Vazul, akinek fülébe... stb. ajnos azonban nem azonnal - akkor rögtön riadót fújnának, akiknek riadót kell fújni -, hanem mintegy pár év múlva, miután az illető néhányszor megismételte az ólomdús halvacsorát, ám akkorra már ki emlékszik a mostani, zazari dologra? Senki. Különösen, miután - ha ez így megy tovább - addig még sok ólmozott cink folyik le a Tiszán. Nem kell ide okvetlenül cián. Sepsey a nyílt de nem nyilvános ellenőrző munkáról A KEHI megnevezi a felelősöket Nemrégiben Makón járt a kormányzati ellenőrzési hivatal elnöke. Sepsey Tamás a Jobb Makóért Egyesület meghívására tartott előadást a Szent István Egyházi Gimnáziumban, majd lapunk kérdéseire is válaszolt. A hivatalvezető szerint a kormány komolyan veszi az ellenőrzést, amit a szakapparátus létszámának növelése is bizonyít. Lezárták a 47-est Baleset miatt egy órára mindkét irányban lezárták a forgalom elől tegnap délután a 47-es főközlekedési utat. A vásárhelyi rendőrkapitányságtól kapott információ szerint, egy kerékpárt toló gyalogos a kishomoki bolttól szabálytalanul akart átkelni az úttest túloldalára, amikor egy Szeged felől érkező gépjármű elgázolta. A gyalogos, akit a vásárhelyi Erzsébet kórházba szállítottak, súlyos, nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Az autóban minimális kár keletkezett. J. E. Ismét emelkedik a benzin ára Budapest (MTI) A Mol Rt. szerdától literenként 4 forinttal emeli a motorbenzin árát, a gázolaj ára nem változik - közölte a cég hétfőn. A Mol az áremelés okaként a nemzetközi kőolajtermékpiacon a motorbenzin folytatódó áremelkedését említi közleményében. Az olajtársaság közlése szerint a környező országokban a motorbenzin árváltozását folyamatosan követik, Ausztriában a 95-ös ólommentes motorbenzin ára 275 forint, míg Németországban 290 forint literenként. Mindezeket figyelembe véve, a 95-ös ólmozatlan benzin árának literenként 12 forintos emelése lenne indokolt Magyarországon a társaság szerint. A várakozások szerint azonban a benzin áremelkedése hamarosan megállhat, a forint dollárhoz viszonyított árfolyama pedig stabilizálódhat, ezért az indokoltnál alacsonyabb mértékű áremelést hajt végre a Mol Rt. - áll a közleményben. Aggódnak a köztisztviselők Kényszerpálya a béreknek? -A hivatal a közelmúltban többek között akkor került reflektorfénybe, amikor nyilvánosságra került az állami vezetők utazásairól szóló jelentés. Tulajdonképpen mit ellenőrizhetnek, vizsgálhatnak és hogyan? kérdeztük Sepsey Tamást. - Hivatalunk a kormány, illetve a miniszterelnök megbízásából, féléves munkaterv alapján vizsgálódik. Feladatunk a kormány alá tartozó költségvetési fejezetek, elkülönített alapok - azaz közpénzek - elköltésének ellenőrzése. És nem csak a felhasználás jogszerűségét, de hatékonyságát is megnézzük. Jelentéseink általában nem nyilvánosak, ám éppen ezért konkrétan fogalmaznak és a felelősöket is megnevezik. Úgy gondolom, a hatékony ellenőrzés már puszta létével is gátja a korrupciónak, hiszen az elkövetőnek számolnia kell azzal a kockázattal, hogy lebukik. - Az imént említett vizsgálatnak lettek következményei, hiszen például a sokat. megállapított szorzó segítségével számítják ki. Eddig a helyi képviselő-testületek számolhattak a költségvetési törvényben meghatározottnál nagyobb alappal is. Az illetményalap sok településen már most jóval meghaladja a törvénymódosításban javasolt összeget. Forgács István, a Jegyzők Országos Tanácsának elnöke szerint ma már nem tartható az „olcsó közigazgatás" eszméje. Ha nem teszik vonzóvá a köztisztviselői munkát, a több éves szakmai gyakorlattal rendelkezők ezután is sorra hagyják el a pályát. Márpedig az állam felel a közigazgatás professzionalizmusáért, pártatlanságáért, hatékonyságáért, a jogállamiság elvének közszolgálati tiszteletben tartásáért. Sérti az önkormányzatiság elvét, ha központilag állapítják meg az illetményalapot, továbbá mintegy megtiltják, hogy az önkormányzat a saját forrásaiból magasabb bért fizessen a köztisztviselőknek. A törvény a magasabb illetményalappal rendelkező önkormányzatokat kényszerpályára szorítaná. Szegeden vagy Forráskúton például jelenleg is jóval magasabb az illetményalap, mint a költségvetésben meghatározott 33 ezer forint. Az űj jogszabály megtiltaná, legjobb esetben lassítaná az emelést, egészen addig, amíg „beéri" őket a központilag meghatározott összeg. Az pedig végképp elképesztő lenne, ha az önkormányzati rendeletekben már megállapított illetményalapokat egyenes csökkenteni kellene - véli Forgács István. A jegyzők tanácsa szerint a törvényben csak az illetményalap minimumát kellene meghatározni. Ennek biztosítására viszont a kormánynak garanciát kellene vállalni. N. Rácz Judit Sepsey Tamás szerint a kormány és a lakosság egyaránt fontosnak tekinti a hatékony ellenőrzést. (Fotó: Karnok Csaba) drágán és feleslegesen utazó Szabadi Béla már nem államtitkár. Hogyan éli meg azt, amikor egy-egy ügynek nincs ilyen gyors lecsengése? - Sajnos ilyenre is van példa, a Postabank esetében például - noha 1999 júniusában megtettük a feljelentéseket még mindig nincs bírói ítélet. Itt több mint százötvenmilliárdról van szó, és ez bizony zavarja az embereket. A magyar közvélemény joggal várja el, hogy azokban a kiemelt esetekben, amelyekben a közpénzekkel való visszaélés gyanúja felmerült, az eljáró hatóságok gyorsan tisztázzák, történt-e bűncselekmény. Ha igen, azt is, hogy ennek megfelelően záruljon az ügy. A polgárokat meg kell nyugtami afelől, hogy az ellenőrzés hatékony, és nem csak az ellenőrző szervezetek, de az egyéb hatóságok is jól dolgoznak. - Előadásában említette, hogy a hatékony ellenőrzés nem csak a nyilvánosság, de a kormányzat számára is fontos: erősíti az emberek bizalmát. Ön szerint most erős ez a közbizalom Magyarországon? - Remélem, igen. A hivatal működése mindenesetre bizonyítja, hogy a kormány komolyan gondolja az ellenőrzést. Idén például harminc fővel bővíthettük a hivatal létszámát. Ez a munka mennyiségét és minőségét egyaránt növeli. Úgy gondolom, a szakembergárda megerősítése azt jelzi, hogy a kormányzat nem csak a szlogenek szintjén tartja fontosnak ezt a tevékenységet. Sx. M. I. Önkormányzati jogok csorbulhatnak, és családok ezreit is érzékenyen érintheti a köztisztviselői törvény tervezett módosítása. Ha a végszavazás előtt álló javaslatot elfogadják, 2002-től inkább csökken, mint nő a közszférában dolgozók reálbére. Ez csak Csongrád megyében négyezer családot érint. A törvényjavaslat szerint az önkormányzatok és valamennyi, hatósági jogkörrel rendelkező intézmény köztisztviselőinek évenként megállapított illetményalapja nem haladhatná meg a költségvetési törvényben meghatározott összeget. Ez 2002-ben 33 ezer forint lesz, s a javaslat szerint ennél legfeljebb 10 százalékkal lehet kevesebb az illetményalap. Jelenleg ez az összeg 30 ezer 600 forint. A béreket a végzettség, illetve a gyakorlati idő szerint