Délmagyarország, 2001. május (91. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-12 / 110. szám

SZOMBAT, 2001. MÁJUS 12. SZEGED ÉS KÖRNYÉKE 5 Fecskeparkban fecskefészek Újabb házsort építene Kistelek Kisvároshoz illő arculattal szeretnék megvalósí­tani Kisteleken a Jókai utcában épülő bérlakás­sort. Állami támogatás nélkül mindez csak álom ma­radna, a városnak is zsebbe kell nyúlnia. Lerakták az alapkövét, vagyis becementezték az urnáját a Jókai utca végén épülő kisteleki bérlakássornak. Mint be­számoltunk róla, Glattfelder Béla helyezte el az épület do­kumentációit, az újságokat, a Délmagyarországot is, és a né­mi aprópénzt tartalmazó csomagot. A hétlakásos, tetőtér-be­építéses bérházsor állítására pályázatot adtak be. A Széche­nyi-terv kívánalma szerint, a kalkulált 44 millió forint felét a kisteleki önkormányzatnak kell előteremteni. (Beszámít­hatják a kisváros 21 millió 468 ezer 375 forintját és a 418 ezer 815 forint értékű ingatlant.) Hallottuk: a kistelekiek áll­ják az építkezés költségeinek rájuk eső részét. Megkapták a hivatalos ígéretét a kért állami támogatásnak is. Ebből igazán pénz akkor lesz, ha a házsor megépül és azt számlák is igazolják. Még e hónapban fölvonul az építkezéshez a Si­sak László mester és csapata. A fővállalkozó a kisteleki vá­rosgondnokság. A polgármesteri hivatalban már javában zajlanak az új, a most épülő bérlakásokhoz kapcsolódó társasházak pályá­zásának munkálatai. A kistelekiek Fecskeházat kívánnak a Fecskeparkba. Ujabb bérlakásokat, ahová értelmiségi csa­ládok letelepedését szorgalmazzák majd. A Fecskeház igazi kireppentő fészeknek készül, öt évig használhatja a lakója. Amint azt Nagy Sándor polgármes­tertől megtudtuk, a Rákóczi iskola melleti Balázs-házat le­bontják, helyére szélesül majd a lakópark. És ha tényleg er­re vezetik majd a kisvárost elkerülő utat - amelyről még csak beszéd van - a Kender sor otthonai, amelyek most eléggé rikító képet mutatnak, kisvároshoz illő arculatot is kaphat­nak. Ehhez a pénzt, mint a pályázatkészítő Sándor Attilától megtudtuk, az államtól várják. M. T. Internetes törvényhozási fórum Regionális konferencia Munkatársunktól Az Ifjúsági és Sportmi­nisztérium tavaly óta készül arra, hogy elkészítse, majd pedig benyújtsa az ifjúság sorsával foglakozó úgyneve-­zett millenniumi törvény ter­vezetét. Az eddig csak euró­pai példákból ismert, nyitott jogalakotás elvét alkalmazva igyekszenek lehetőséget ad­ni arra, hogy maguk a fiata­lok, illetve az e korosztály­hoz kapcsolódó intézmény­rendszer képviselői elmond­hassák véleményüket. Ez utóbbiak május 9-én az Ifjú­sági Házban rendezett kon­ferencián találkozhattak a minisztérium képviselőivel. Kuna Tibor, az ifjúsági ügyekért felelős helyettes ál­lamtitkárság munkatársa a sajtótájékoztatón elmondta: az ifjúsági intézményrend­szerrel és a fiatalok oktatási rendszeren kívüli tevékeny­ségével kapcsolatban nincs jogalkotási kényszer. A mi­nisztérium célja e korosztály társadalmi integrációjának elősegítése, ám ehhez szük­ségesnek tartanak tisztázni olyan alapvető fogalmakat, mint ifjúság, ifjúsági szerve­zet, ifjúsági munkás vagy rendezvény. A korosztály le­hetőségeiről, élethelyzetéről egységes törvényi szintű szabályozás még nem ké­szült Magyarországon. A törvény - azon felül, hogy alkalmas néhány fogalom meghatározására - rögzítené a korosztály tagjainak nyúj­tandó kedvezményeket. A nyitott jogalkotási folyamat első, kísérleti magyar válto­zatának középpontjában a www.ifjúság.hu weblap áll. Elszo Kft.: megegyezés vagy pakolás? Tízmilliókban mért bérleti jogok Leendő új szerződése­ik miatt aggódnak Sze­geden a belvárosi üzlet­helyiségek bérlői. Attól tartanak, hogy a lakás­törvény biztosította, 2004-ig tartó moratóri­um lejártával kiköltöz­tethetik őket az eddigi bérleményekből, az üz­lethelyiségek korszerűsí­tésre fordított millióknak pedig bottal üthetik a nyomát. A Belváros üzlethelyisé­geinek jelenlegi bérlői sú­lyos milliókért jutottak hoz­zá bérleményeikhez. Ki az előprivatizáció során fizetett a bérleti jogért az ÁPV Rt.­nek, valamint az önkor­mányzatnak, ki később vásá­rolta - szintén milliókért. A pénzkötegekért cserébe csak a puszta falakat kapták, a belső korszerűsítéseket saját költségükön valósították meg. Ezért nyugtalanítja a bérlőket az IKV Rt. azon szándéka, hogy 2004, a la­kástörvényben biztosított moratórium lejárta után új szerződéseket köt a bér­lőkkel. A lakástörvény ugyanis azt mondja ki, hogy az 1994 óta érvényben lévő szerződéseket csak 10 esz­tendő eltelte után lehet föl­mondani. Szöllősi Béla. az IKV Rt. beruházási és műszaki igazgatóhelyettese szerint az üzleti biztonság megteremtése a cél akkor, amikor új szerződéseket köt­nek. Ám elismeri, a bérlőnek egyéves felrfiondási idővel ­indoklás és cserehelyiség felkínálása nélkül - bármi­kor fel lehet majd mondani. A Szuper Elszo Kft. azon­ban már a jelenlegi feltéte­lekkel sem elégedett. - A Tábor utca 3. szám alatt lévő központunknak és elektronikai szervizünknek 1998-ban csak 5 évre szóló határozott idejű bérleti szerződést tudtunk kötni ­Magukat védik Belvárosi Keres­kedők, Szolgáltatók és Vendéglátók Egyesüle­te alakult meg április­ban Szegeden, 72 tag­gal. A napról napra né­pesebb egyesület célja - mint ahogy azt Gyu­lai László elnöktől meg­tudtuk -, hogy az IKV­val előttük álló tárgya­lásokon egységesen lép­jenek fel. Azt szeretnék, ha a leendő szerződé­sekben a bérleti díjakat differenciáltan, az adottságok és az érték­növelő beruházások fi­gyelembe vételével áll­apítanák meg. Hozzák is, viszik is. Ütközetek előtti béke a Mérey utcában. (Fotó: Miskolczi Róbert) mondta Dudás János ügyve­zető. - A Mérey utcára ajtót nyitottunk, közel 4-millió fo­rintot költöttünk a kor­szerűsítésre, ám nyugtalanít bennünket, hogy hamarosan lejár a szerződésünk. A két utcára nyíló iroda, üzlet és raktár alapterülete 284 négyzetméter. Az IKV három lehetőséget kínált: meghosszabbítaná a bérleti jogviszonyt 10 esztendőre 11 millió forintért, avagy újabb 5 esztendőre kötne megállapodást 5,7 millióért. A legutolsó eshetőség a ha­tározatlan idejű szerződés közel 23 millió „leperkálá­sa", ami négyzetméterenkén­ti 80 ezer forintos árat jelent. Plusz a bérleti díj. - Nyolcvanezer forintért akár tulajdont is vásárolhat­nánk - méltatlankodott Du­dás János. - Szolgáltatok, 87 embernek adok munkát, cserébe támogatást várnék a várostól. Most mégis bármi­kor megtörténhet: valaki ki­szemeli a jó forgalmú üzle­tet, a vállalkozó utcára ke­rül, pénzét pedig nem kapja vissza. Az IKV Rt.-nek azonban - ezt Szöllősi Béla mondta ­nem áll szándékában az üz­lethelyiségek eladása, de a bérlők ellehetetlenítése sem. Eddig a városnak volt keze­lába megkötve a lakástör­vény miatt, most tiszta hely­zetet teremthetnek. Az igaz­gatóhelyettes elárulta: az El­szo jelenleg 1500 forint bér­leti díjat fizet egy négyzet­méterért, ez az összeg 2004­ben 3 ezerre nőne. Holott a belvárosi bérlők már most 6-8 ezerért „albérleteztet­nek". Dudás János szerint azért, mert milliókat költöt­tek a korszerűsítésekre és ­fizetést adnak az embereik­nek, szolgáltatást nyújtanak a szegedi polgároknak. Patthelyzet? Információ­ink szerint egy tegnapi tárgyaláson a felek állás­pontja már közeledett egy­máshoz. Fekete Klára Gólyafiak, madarak napjára Munkatársunktól A madarak és fák napja alkalmából programokat szervez a Szegedi Vadas­park. Ma 9-től délig, illetve vasárnap 10-től 17 óráig várják a családokat. Akik ellátogatnak a parkba, játé­kos vetélkedőn vehetnek részt. Találkozhatnak hazai és egzotikus madarakkal, lesz toll-, fészek- és hang­felismerés. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesü­let szakemberei segítségé­vel az érdeklődők a Sancer­tavaknál megfigyelhetik és meggyűrűzhetik a szárnya­sokat. A vadasparkba évente több tucat sérült gólyát hoznak be. A fölépülteket szabadon engedik a Kis­kunsági Nemzeti Park terü­letén. A röpképtelenek vi­szont életük végig a vadas­parkban maradnak. Jelen­leg 15 ilyen madarat ápol­nak. Közülük az egyik pár néhány napja három gólya­fival büszkélkedhet. A ki­csik 33 napi költés után keltek ki a tojásból, kilenc hét múlva repülnek ki a fé­szekből. A szabad demokraták elutasítják a státustörvényt Szent-lványi: a határon túl kell támogatni wBK.' f Va f mm MM Szent-lványi István: A szegedi nem­zetközi tevékenység egyszer majd bekerül a jugoszláviai demokratikus rendezésről írott történelemkönyvbe. (Fotó: Miskolczi Róbert) Szent-lványi István országgyűlési képviselő, a Parlament külügyi bizott­ságának elnöke rossz törvényjavaslat­nak tartja a státustörvényt. A szabad demokrata politikus szerint - a zámo­lyi romák helyzetére utalva - szüksé­gesnek tartana egy beilleszkedési programot. Szent-lványi visszautasít­ja a Fidesz elnökének kijelentését, Po­korni Zoltán azt mondta: az SZDSZ radikális párt. - Elnök úr, külpolitikai vonatkozásban, de belpolitikai témaként is sokat szerepel a határon túli magyarok számára ké­szülő' státustörvény. Mi az önök állás­pontja e jogszabállyal kapcsolatosan? - Mi rossz törvényjavaslatnak tartjuk, el­utasítjuk, elsősorban koncepcionális kifogá­saink vannak vele szemben. A legfontosab­bak: mi már egy korábbi országgyűlési ha­tározatban jeleztük, hogy szerintünk a hatá­ron túliak támogatásának legmegfelelőbb formája, ha az ottani intézményeken keresz­tül folyósítjuk a támogatást. - Az otthon maradás feltételeit hangsú­lyozza a kormányzó koalíció is... - Ebben tökéletesen egyet is értünk. De mi az ott nyújtott, s nem az itt adott kedvezmé­nyekkel kívánjuk a célt elérni. Nem vitatjuk, Magyarországnak alkotmányos felelőssége a határon túli magyarság segítése, a „hogyan"­ban különbözik a véleményünk... - A zámolyi romák esetének megítélésé­ben viszont van vita önök és a kormány között. Ez miben rejlik? - Nem magának az ügynek a megítélésé­ben van a differencia, hanem a beilleszkedés ügyének felfogásában. Mi úgy véljük, a ma­gyar kormány nem tett meg minden szüksé­ges lépést, hogy egy beilleszkedési program beinduljon. Nem állítjuk, hogy ez megtörtén­hetett volna néhány év alatt, de egy átfogó programot szeretnénk látni, amely hosszú távon rendezné ezt a problémát. - Pokorni Zoltán, a Fidesz új elnöke a mi­nap a radikális pártok közé sorolta az SZDSZ-t is. Erről hogyan vélekedik? - Meglepődve hallgattam a kijelentést, hiszen éppen az SZDSZ az a párt, amelyik kezdettől fogva elutasított minden szélsősé­get, bal- és jobboldalit egyaránt. Higgadt pártnak, az európai integráció pártjának tart­juk magunkat. Ha arra gondol Pokorni Zol­tán, hogy bizonyos dolgokat radikálisan el­utasít az SZDSZ, mint például a korrupciót, a diszkriminációt, akkor azt mondom: ez igaz lehet, azért, mert veszélyezteti a magyar társadalom fejlődését. - Mi a véleménye a szegedi folyamathoz kapcsolódó nemzetközi tevékenységről, amely elsősorban az Esély a Stabilitásra Közalapítvány és a Szegedi Biztonság­politikai Központ szerteágazó működé­se révén valósult meg? - Nagyon jónak ítélem ezeket a kezdemé­nyezéseket, hiszen a jugoszláviai változá­sokban igazán nagy szerepet játszott a sze­gedi folyamat, s nemzetközileg is jó minősí­tést nyert. Ez a támogatás majd egyszer nyil­ván bekerül a jugoszláv rendezésről írott tör­ténelemkönyvbe - mondotta lapunknak az Országgyűlés külügyi bizottságának elnö­ke. Klsimre Ferenc forrás HAJNALI ZENE A KÁ­VÉHÁZBAN. Ma este 8-tól a Hajnal Zenekar ad koncer­tet a Millenniumi Kávéház­ban (Szeged, Dugonics tér 12.). Szirtes Edina énekel és hegedül, Pálffi Kopasz Zsolt pedig gitározik. DESZKI ERŐS EMBE­REK. A napokban rendez­ték meg Deszk legerősebb embere vetélkedőt. A férfiak mellett hölgyek és ifjak is összemérhették erejüket. A versenyzők a téglapakolás­tól a fekvenyomásig számos feladattal birkóztak meg. A férfiaknál első lett Gyozsán Ferenc, második Csúzdi La­jos, a képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig Antó­ni Jenő állhatott. Az ifjak le­gerősebbike címet Ördögh László kapta, második he­lyen pedig Rozsnyai Tamás végzett. A gyengébb nem is kitett magáért. A hölgyeknél első lett Gonda Józsefné, a második helyet Balogh Jó­zsefné, míg a harmadikat Gonda Istvánná szerezte meg. KÉPEK A CSÁRDÁ­BAN. A Várkonyi Gyula festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás mától látható a szegedi Kiskőrössy halász­csárdában.

Next

/
Thumbnails
Contents