Délmagyarország, 2001. május (91. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-11 / 109. szám

PÉNTEK, 2001. MÁJUS 11. A HELYZET 5 Balesetveszélyes játékok a bölcsődékben Leszerelik a mászókákat Tápén senki nem látott semmit Igazságosztás - éjjel Egyik barátjukat megrugdosta. A másiknak az arcát ütötte, aki nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett, emlékezett vissza a történtekre B. L. és Gy. K. Aki - a fiatalok elmondása szerint - mindezt tette velük, az egyik tápéi söröző biztonsági őre volt. Esti szórakozásuk egyik állomása lett volna ez a hely, mondták. A történet azonban nem a sörözőben, hanem a közeli játszótéren zajlott. - A vitából, ami azért alakult ki, mert nem engedtek be minket, verekedés lett folytatta Gy. K. - Elfutottunk a játszótér irányába, az őr pedig szaladt utánunk. - Valaki ugyanis azt állította - vette át a szót a társa -, hogy mi vagyunk azok, akik hetek óta ordítozva randalíroznak Tápén. A verekedést pedig senki sem állította le, inkább elszéledt az a néhány ember. Eközben értek oda a járőröző polgárőrök, majd később megérkezett a rendőrség is. A sérülést szenvedett 17 éves fiú, K. L. telefonon mondta el: - A biztonsági őr, akin nem volt formaruha, fülön vágott, az unokatestvéremet pedig megrúgta. A polgárőrök, meg B. L. is hívta a rendőrséget. Ők javasolták, hogy vetessek látleletet, és jelentsem fel az elkövetőt. Akkor még nem volt feldagadva az arcom, de nagyon fájt. A Il-es kórházban elláttak, megállapították, hogy nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedtem. Feljelentést azonban nem tettem, el akarom felejteni a történteket. Az esettel kapcsolatban megkérdeztük Tóth Zoltánnét, a Tápéi Polgárőr Egyesület elnökét is. Megtudtuk: néhányan határozottan felismerni vélték a hat fiatalember között azokat, akik rendszeresen kitépték a virágokat, megrongálták a postaládákat. Ők is heteken át, esti, éjszakai őrjáratokon próbáltak meg nyomára bukkanni a fiataloknak. De nem sikerült tetten érni őket. Az emlékezetes éjszakai órán pedig a hangoskodásra lettek figyelmesek, így jutottak el a játszótérre, majd értesítették a rendőrséget. Természetesen az ügy főszereplőjét, az igazságosztónak titulált biztonsági őrt is megkérdeztük, miként emlékszik vissza a közelmúltban történtekre. Ő cáfolta, hogy tettleg bántalmazta volna a fiúkat, akik üvöltözve, vélhetően kissé ittasan érkeztek a szórakozóhelyre. Oda azonban, éppen viselkedésük miatt, egyiküket sem engedte be. Sőt! Elzavarta őket, de sérülést senkinek sem okozott. Igazolásként pedig arra hivatkozott, hogy a rendőrség nem indított vizsgálatot az ügyben. Tuczakov Szilvána rendőrségi szóvivő elmondta: a helyszínre érkező rendőrök bűncselekményre utaló jeleket nem tapasztaltak, a fiún nem voltak látható sérülési nyomok. így csak a sértett feljelentése után vizsgálhatja tovább az ügyet a rendőrség. N. Récz Judit A Rádió 88 nem eladó Kicsik a nagy játékokon. Felvételünk illusztráció. (Fotó: Schmidt Andrea) Munkatársunktól Az utóbbi időben többen is feltették a kérdést: mi lesz a szegedi Rádió 88-cal? Az alapító, Tóth András halála után sokan tudni vélték: eladják Szeged piacvezető rádióját vagy esetleg beolvad a Juventusba. Az új ügyvezető igazgató, Tóthné Egri Éva ezekre a felvetésekre is válaszol: - Férjem halála után vettem át a Rádió 88 irányítását. Nem volt ismeretlen számomra a rádió vezetése, hiszen otthon nagyon sok mindent megbeszéltünk, naprakész voltam. Tudtam, hogy nem kis terhet veszek a nyakamba, de szerencsém van, mert kiváló kollégák segítik a munkámat. A kereskedelmi igazgató Nagyné Grudnic Erika, a programigazgató Németh Attila, a zeneigazgató Tóth Péter, a hírigazgató Vass Imre és a sportstábvezető Süli Róbert szakmai hozzáértése sokat jelent az irányításban. Évek alatt kiváló csapat (Sövény Tibor, Bende Gábor, Száraz Ferenc, Ádám Péter, Zoltán Csaba, Hegyesi Sándor, D. Tóth Júlia, Nacsa Norbert, Új Géza, Méhes Gábor, Cs. Gát László) alakult ki. Talán az legnagyobb titka a sikerünknek, hogy régóta együtt dolgozunk. Közösséget alkotunk, jóban, rosszban kitartunk egymás mellett. A Rádió 88 nem eladó, s hiába kerültünk szoros kapcsolatba a Juventusszal, nem olvadunk be a fővárosi rádióba. Azt mindannyian tudjuk, csak akkor tarthatjuk meg piacvezető pozíciónkat, ha a változó igényeknek, az új kihívásoknak is megfelelünk. Nem csak Szegeden, hanem Csongrád megye más részein is egyre többen hallgatják a Rádió 88-at. Ez köszönhető műsorpolitikánknak: minél több olyan információt adjunk, amely a régiókban élőket érdekli. Éppen ezért kapcsolódtunk be a Délmagyarország Szomszédolójába, hogy a környező településeken is megjelenhessünk, jó programot kínáljunk az embereknek. Ez még csak a kezdet, a közeljövőben egyre több programmal jelentkezünk, azonban ez legyen meglepetés. Az újpesti bölcsődés megrázó szerdai balesete - aki a fém mászókáról lecsúszva megütötte a fejét és meghalt - a szabadtéri, fémből készült játékok felülvizsgálatára és átminősítésére készteti az illetékeseket. A szegedi bölcsődeigazgatóság vezetői balesetveszélyesnek minősítették azokat a játékokat, amelyek a budapestihez hasonló tragédia okozói lehetnek, és valamennyit megszüntetik. Az óvodákban nem rendelnek el külön vizsgálatot, a folyamatos ellenőrzés során veszélyesnek minősülő játékokat természetesen ott is azonnal leszerelik. A fémből készült játszótéri mászókák leszerelése Szegeden már tegnap megkezdődött. A játékok hiányát néhány héten belül pótolják, új játékokat szereznek be, amelyek anyagukat, kialakításukat tekintve veszélytelenek lesznek a kicsikre. Némethy Gyuláné, a szegedi bölcsődeigazgatóság illetékese a szülők megnyugtatására jelezte: ma reggelre remélhetőleg már egyetlen fémmászóka sem veszélyezteti a gyermekek életét. A módszertani és a szakmai vezetővel közösen, az igazgatóság hatáskörében tegnap balesetveszélyesnek minősítették azokat a játékokat, amelyek a budapestihez hasonló tragédia okozói lehetnek. Sosem tapasztaltunk hasonló balesetet, sőt: még veszélyes helyzettel sem találkoztunk - nyugtat meg minden szülőt Ungi Ferencné, az Agyagos utcai bölcsőde vezetőnője. A termekben fa-, míg az udvaron eddig fémmászókán játszhattak a kicsik felügyelet mellett. Biztos vagyok benne, hogy a budapesti intézetben is gondosan vigyázták a bölcsiseket, elképzelni sem tudjuk, hogyan történhetett meg ilyesmi. A kis fémalkotmányok alig hatvan-hetven centire magasodnak a fűből, a fokok közti távolság nem több tíz centiméternél. A fém járókák is ráccsal őrzik a gyermekeket, de itt már csak hét centiméternyire állnak egymásról a fémrudak. Ezek maradnak, de szemmel láthatóan lehetetlen, hogy ilyen baleset forrásai legyenek. Az udvaron egy tizenkét-tizennégy fős csoportra kötelezően két dajka jut. Mozgékonyabbak az óvodás gyermekek, náluk nagyobb a baleset lehetősége is, játsszanak akár az udvar fém játékaival, akár a termek faés műanyag elemeivel. Vannak szerencsétlen esések, de ilyen jellegű tragédiáról eddig nem hallottunk közli Temesvári Sándorné, az Építő utcai óvoda vezető óvónője. A gyerekek szüntelen játszanak, szaladgálnak, óhatatlan, hogy néhány horzsolást összeszedjenek. Az óvodákban a bölcsődéknél rosszabb a gyermekek és a felügyelők aránya, itt átlagosan csoportonként egy óvónő vigyáz huszonöt gyerekre. (Hazánktól nyugatabbra tíz-tizenöt kisgyermekkel foglalkozhat egy pedagógus.) A játékok az óvodákban már sokkal nagyobbak és veszélyesebbek is, mint a bölcsődékben, nem egyet éppen a balesetveszély miatt kellett nemrég félbevágni, vagy leszerelni. - Jobban szeretjük a fémmászókát, mint a másmilyet, mert sokkal magasabbra mászhatunk rajtuk véleményezik az ovisok, miközben pillanatok alatt kétméteres magasságban teremnek. Vannak modern játékok, amelyek fából, vagy annyira lágy műanyagból készülnek, hogy nem okozhatnak semmiféle sérülést még a rázuhanó gyerekben sem. Két tényező tartja vissza az óvodákat a vásárlástól: a gyors elhasználódás és a borsos ár. Kardos János, az oktatási iroda illetékese közölte, hogy külön vizsgálatot nem rendelnek el az óvodákban. A folyamatos ellenőrzés során veszélyesnek minősülő játékokat természetesen azonnal leszerelik. Illyés Szabolcs Módosítják az egyetemi könyvtár terveit Építészek szerint át kell dolgozni a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) könyvtári és oktatási szerepet betöltő információs és tanulmányi központjának terveit, mert a szegedi Ady térre elképzelt épület nem illik a városképbe. Ez az állásfoglalás a városi és a dél-alföldi területi tervtanács keddi ülésén fogalmazódott meg. Amint arról lapunk április 5-i számában részletesen beszámoltunk, a világbanki kölcsönből megvalósuló, 6,8 milliárd forintos beruházásra kiírt pályázaton a Középülettervező Rt. és a Szántó & Mikó Építészek Kft. konzorciuma kapott lehetőséget az építészeti tervek elkészítésére. Erről az egyetemen felállított héttagú bírálóbizottság döntött. A testület a benyújtott pályázatokat két szempontból értékelte: egyrészt milyen esztétikai, energiatakarékossági, biztonságtechnikai megoldásokat alkalmaznának a tervezők, s mennyire vették figyelembe az egyetem által támasztott elvárásokat, másrészt mennyi pénzért vállalják az egyes cégek a tervezést. A bírálóbizottságban helyet foglalt többek között a Csongrád megyei és a szegedi főépítész, valamint a Magyar Építészkamara küldötte. A nyertes vállalkozókkal április 3-án írták alá a szerződést az egyetem képviselői. A szegedi főépítész, Nóvák István által vezetett keddi tervtanácsülés most mégis arra az álláspontra jutott, hogy a tervezőknek javasolják: változtassanak az eredeti terveken. A városi főépítész a Szeged Televízió szerda esti híradójában ezzel kapcsolatban elmondta: , Az ipari épületjelleg megváltoztatását mindenképpen célul tűztük ki, ami építészeti eszközökkel elérhető. Ez a harmadik évezred elejének legnagyobb szegedi beruházása, tehát elvárható, hogy az épület tényleg szegedi épületté alakuljon. Jelenlegi formájában ugyanis nem alkalmas arra, hogy a környezetével olyan épületegyüttest alkosson, mint például a Dóm téri egyetemi épületek." Nóvák István szerint a tervtanács tudomásul veszi, hogy új tervező kiválasztására már nincs lehetőség. Ez azért sem szükséges mert - amint a főépítész tévéinterjújában elmondta - a tervezők vállalták, hogy átdolgozzák a terveket. Ez azonban azt is jelenti, hogy kitolódhat a beruházás menetrendje. A tervezőknek július 3ig kellene benyújtaniuk a szegedi önkormányzathoz az építési engedélytervet, s csak ennek elfogadása után lehet meghirdetni azt a nemzetközi pályázatot, amelyen kiválasztják a tanulmányi központot kivitelező céget. Az építkezés pedig jövő ősszel kezdődnek. Abban az esetben talán tarthatók a határidők, ha a tervezők május végén be tudják mutatni a tervtanácsnak az építészeti elképzelések átdolgozott változatát. - A testület állásfoglalása kötelezi a tervezőket, hiszen az építési engedélyt kiadó hatóság arról is meggyőződik a döntés meghozatala előtt, hogy a tervkészítők egyeztettek-e az épületről a tervtanáccsal - mondta lapunknak Kiss Lajos dél-alföldi területi főépítész, aki azonban további információval nem tudott szolgálni. A tévéinterjúban elhangzottakon kívül további részletekről Nóvák István főépítésztől sem tudtunk érdeklődni, mert tegnaptól szabadságát tölti. Hegedűs Szabolcs Munkatársunktól Szegedre érkezett tegnap délután Adrew Dolan, a Nemzetközi Politikai Kutatások Központ főigazgatója, a Szegedi Biztonságpolitikai Központ (SZBK) központi tanácsadó testületének titkára és dr. Gyarmati István nagykövet, a KeletNyugat Intézet alelnöke, az SZBK testületének alelnöke. A delegációt a városházán Mezey Róbert jegyző és Tóth László, az SZBK elnöke fogadta. Valamennyien elismeréssel szóltak a nemzetközi hímévre szert tett, a térség stabilizációjáért elindított szegedi folyamatról. Ma, a délelőtti órákban tartják meg a három esztendővel ezelőtt létrejött biztonságpolitikai központ kuratóriumának kibővített ülését a Tisza Szállóban. ti " |!" III É ; *Mg&MBÍ IÜII ÍÜÜiE!L- .1 L A tanulmányi és információs központ eredeti látványterve Bankkártya a jövő üzletága A dél-alföldi régió gazdasági lehetőségei nem vetekedhetnek az ország nyugati vagy középső területeivel, azonban bankkártyák terén kiemelkedően jók a térség mutatói. A legnagyobb hazai lakossági bank, az OTP Rt. és a piacvezető kártyatársaság, az Europay tegnap közösen számolt be a hazai piac bankkártyahasználatáról. Jelenleg hazánkban mintegy 4 millió 500 ezer bankkártya van forgalomban. Hargitai Teréz, az OTP Bank kártyaüzletág főosztályvezetője elmondta: hazánkban még mindig túlnyomórészt készpénzfelvételre használjuk a bankkártyát. A forgalom mintegy ötven százaléka az OTP-n megy keresztül, ezért különösen érdekeltek abban, hogy a szolgáltatások köre is bővüljön. Tony Fekete, az Europay kártyatársaság kelet-európai igazgatója hozzátette: a „mindentudó", sokféle igényt kielégítő kártyáké a jövő, emellett nagy piaci lehetőséget jelent a biztonságosabb, csipes kártyák bevezetése, s nagy jövő előtt áll a lakossági hitelezés egyik legjobb módja, a klasszikus hitelkártyák térhódítása. Szász János, Az OTP dél-alföldi regionális ügyvezető igazgatója elmondta: a térséget alkotó három megye teljesítménye tíz- százalékos részesedéssel bír az országos eredményekből. Dél nagyobb súllyal van jelen a kártyaüzletág tekintetében, e régióban található a terminálok 16 százaléka. O. K. K. Tovább stabilizálnak